építészet : környezet : innováció

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár új székházának rekonstrukciója és bővítése

A tervező, Hegedűs Péter (MATESZ) írása az épületről

A fejlesztés célja, hogy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK), mint a főváros egyik legértékesebb közgyüjteménye jelenlegi helyén kibővülve, méretében, funkcióiban és szolgáltatásaiban korszerű, minden igényt kielégítő nagyvárosi könyvtárrá válhasson.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár rekonstrukciójával és bővítésével tervezett székház-együttest a könyvtár meglévő három, egymáshoz csatlakozó épületéből alakult ki:

W jelű épület:
Budapest,  VIII. Szabó Ervin tér 1, Wenckheim-palota  (műemlék)
R  jelű épület:
Budapest,  VIII. Reviczky u. 3. (egykori lakóépület)
B  jelű épület:
Budapest,  VIII. Baross u. 18.  (új épületrész, egykori lakóépület helyén)

 

A palota építtetője gróf Wenckheim Frigyes volt (1842-1912). Az építkezést 1886-ban kezdték meg, és 1891-ben fejezték be. A fényűző eklektikus főúri palota tervezője Meining Artur (1853-1904), német származású építész. 1926 végén a Főváros megállapodott az épület megvételéről az örökösökkel. A könyvtárrá történő átalakítási munkák 1927-től 1931-ig folytak. A Wenckheim-palotába történt 1931-es beköltözés óta a palotában átfogó rekonstrukció nem volt. Az eltelt évek állománygyarapodása a helyhiányt nyomasztóvá, az állomány hozzáférhetőségét nehézkessé, a lehetséges szolgáltatásokat korszerűtlenné tette.

1995 októberében a Fővárosi Közgyűlés a FSZEK kezelésébe adta az ún. Pálffy-palotát, mely a FSZEK-al közvetlenül szomszédos (Ötpacsirta u. 5.). A MATESZ tervező iroda (vezető építész tervező Hegedűs Péter) elkészítette a Pálffy-palota rekonstrukciójának és átalakításának terveit a Zenei Gyüjtemény és a könyvtári irodák egy része céljára és a kivitelezési munkák 1998-ban befejeződnek.  E lépés meghatározó jelentősségű volt, mert - mint az épületegyüttes negyedik épülete - biztosítja a központi könyvtár rekonstrukciójának és bővítésének feltételét jelentő kubatúrát.

Mindezen előzmények 1997 elején aktuálissá tették a FSZEK központi könyvtára bővítésének és rekonstrukciójának alapját jelentő szakmai program elkészítését. A Papp István főigazgató-helyettes által kidolgozott szakmai program alapján 1997-ben Hegedűs Péter építész vezetésével a MATESZ tervező iroda építési engedélyezési tervet készített, melyre az Országos Műemlékvédelmi Hivatal 1997 októberében adott építési engedélyt. A tervezett fejlesztéshez a Magyar Állam céltámogatást biztosított, igy 1998-ban megkezdődhetett a kiviteli tervek készítése, és még ebben az évben a Baross u. 18. alatti  új épületrész alapozása is elkészült. Az építkezés azóta -a könyvtár üzemelését lehetővé tevő ütemekre bontva- folytatódik. Az első, meghatározó ütem ünnepélyes átadására 2000 november 15-én került sor, és november 20-tól a könyvtár a közönség számára is nyitva áll. A palota műemléki tereinek restaurálásával 2001 decemberére a teljes beruházás befejeződik, melyhez -a Főváros igérete szerint- a Reviczky u. forgaloncsillapított térburkolatos átépítése is kapcsolódik.

A fejlesztés előtt a meglévő területek a három (W + R + B) épületben összesen:  
7.042 nettó m2
Ebből  :
 
W (Wenckheim-palota) területe
4.410 nettó m2
R  (Reviczky u.3.) területe:
1.500 nettó m2
B  (Baross u. 18. lebontott épület) területe:
1.132 nettó m2
  
A tervezett fejlesztés utáni alapterület összesen:
12.875 nettó m2
Ebből  
 
W (Wenckheim-palota udvarbeépítésekkel és galériával növelt) tér:
5.773 nettó m2
R  (Reviczky u. 3. tetőtérbeépítéssel növelt) területe:
2.135 nettó m2
B  ( Baross u. 18. nyolcszintes új épületrész) területe:
4.967 nettó m2

Ezzel mintegy 1.100.000 kötetes, korszerű könyvtár jöhet létre, mely mind a használat, mind az üzemelés szempontjából szerves egységet képez, megőrizve és új elemekkel kiegészítve a palota műemléki értékeit és hangulatát.  

Beépítés, funkciók elhelyezkedése:

Az épületegyüttes új eleme a Baross u. 18 sz. épület telekrészére tervezett zártsorú beépítés, mely a meglévő telekhatárra-, a Wenckheim-palota és a Baross u. 20. sz. épület közé épült, a Reviczky utcai épület udvari szárnyaihoz is csatlakozva. Az épületrész Baross utcai homlokzata a Wenckheim-palota homlokzati tagolódásához igazodik (lábazat, ővpárkány, főpárkány), párkánymagassága a Baross u. 20. sz. főpárkányához-,  gerincmagassága a két meglévő épület gerincmagassága közé illeszkedik. A Reviczky u. 3. belső udvarát megőrizzük. A Wenckheim-palota csatlakozó hátsó udvarát a három épület egybenyithatósága érdekében beépítjük, központi belső udvara üvegtetővel fedett új előcsarnokká változik. Az épületegyüttes közönségforgalmi bejárata e belső udvarba vezető Reviczky-utcai oldalbejárat lesz. A Wenckheim-palota Szabó Ervin téri főbejárata rendezvényi bejáratként funkcionál.

A koncepció legfontosabb elemei, melyek a meglévő adottságok mellett feltételei egy jól működő és hosszú időre tervezett könyvtárnak:

  • A három épület egyetlen szerves egységgé alakítása úgy, hogy a Wenkheim-palotát tehermentesítsük a kiszolgáló funkcióktól és megőrizzük értékeit
  • Az olvasó, a könyvtáros és a könyv útjának határozott elkülönítése
  • Tágas bejárati térrendszer kialakítása
  • Világos és könnyen áttekinthető térkapcsolatok létrehozása
  • A nyilvános szolgálat térrendszerének felfűzése a nagyobb forgalmú terektől az elmélyültebb használatot biztosító terekig
  • A szolgálati pontok elhelyezése a raktárak és nyilvános övezetek határán
  • A fő függőleges közlekedési útvonal igényes elhelyezése és megoldása az eltérő szintmagasságú épületrészek között
  • A lakosság minden rétegének szabad mozgását lehetővé tevő nyilvános szoglálati terek
  • A pince- és padlásterek tehermentesítése a fő-funkcióktól

A térbeli elrendezés megfogalmazásánál a fenti szempontok érvényesültek. A közönségforgalmi lépcső- és felvonóblokk, a könyvraktárakra "támaszkodó" szolgálati lépcső és felvonók a szintenkénti olvasószolgálati pontokkal, valamint a közönségforgalmi vizesblokkok az épületegyüttes súlypontjába kerültek anélkül, hogy az épületrészek áttekinthető ősszenyitását akadályoznák.

Az építészeti - belsőépítészeti koncepció a falak mentén telepített beépített bútorokkal, egyedi íves pultokkal, -melyek formailag is kiemelik az olvasószolgálati pontokat-, a pillérek köré fűzött  számítógépes munkahelyekkel, a gombafejes pillérek körül kialakított rejtett világítással, a barátságos, otthonos, természetes anyagok alkalmazásával az izgalmas, érdekes építészeti térkapcsolatok hatását fokozza, azzal szerves egységben készült. Belsőépítész tervező : Hefkó Mihály.

1.szint, alagsori- és pinceszintek:
A szolgálati parkológarázs, a szociális blokkok, és raktárak (göngyöleg, karbantartás), valamint a gépészet területe. (Trafó, sprinkler-központ, hőközpont, szellőzőgépház). A Wenckheim palota ablakos alagsori szintjein kiszoláló funkciókat helyeztünk el: ide került a rendezvényi ruhatár, rendezvényi- és szolgálati vizesblokk, és a földszinti ruhatárból nyílóan a ruhatár "bővítése".

2.szint, földszint:
A palota Reviczky utcai oldalbejárata a könyvtár új nyilvános bejárata, mivel a Szabó Ervin téri bejárathoz nem tartozik megfelelő előcsarnok, nem szolgálható ki felvonóval, és az új könyvtáregyüttest tekintve "külpontos" elhelyezkedésű. E bejárat reprezentatív rendezvényi bejáratként funkcionál.
A díszes oldalbejárat az üvegtetővel fedett belső udvarba-, ill. a ruhatárba vezet. E fedett belső udvar -városi tér- az ellenőrzési pont előtt helyezkedik el, és egybe nyílik az egykori kocsiszin területén elhelyezett, többcélúan használható kávézóval. A napilapolvasó-kávázó a belső udvar területére is kiterjed.
A kölcsönzési-ellenőrzési pont elhelyezése a hátsó keresztszárny alatt-, annak pilléresítésével történt.  A legnehezebb feladat az eltérő szintmagasságú épületeket összefogó, ugyanakkor minden-, a nagyforgalmú épület előírésait kielégítő lépcső- és felvonóblokk elhelyezése volt. Ennek alkalmas helye az I. és II. épület határán a Reviczky u.3. épület régi lépcsőháza helyén, súlypontban van. Itt lehet csak megoldani , hogy a Reviczky u. 3. sz épület szervesen bekapcsolódjék a könyvtár térrendszerébe, hiszen szintjei eltérnek a palota és az ahhoz igazodó új Baross utcai épületrész szintjeitől.
A Baross utcai új épületrész a nagyforgalmú, szabadpolcos un. böngészde területe.

A Reviczky u.-i -eltérő padlószintű- épületbe az egyébként is elkülönítendő funkciókat helyeztük; a földszinten ez a gyermekrészleg. Elhelyezkedése ideális, a kőrpillérekre kiváltott középfőfal helyén húzódó stilizált fasor, szivárvánnyal képezi a belsőépítészeti koncepció gerincét, saját belső védett játszóudvarral, az udvarban sárkányos samott-plasztikával melyre a szabadpolcos könyvkiválasztó övezetekből rálátni. Belsőépítész: Jabab Csaba. Az udvari samott-sárkányokat Pusztai Ágoston készítette.

A szolgálati bejárat a hozzá kapcsolódó tércsoporttal a Baross u.-ról nyílik, közvetlenül kapcsolódva a szolgálati lépcsőhöz és felvonóhoz.

3. szint:
A Wenckheim-palota meglévő félemelete a ruhatár fölötti födémmezővel kiegészül, és kapcsolódik hozzá a teljes Baross u.-i épületrész tágas, pillérhálós szabadpolcos könyvkiválasztó övezete, mely a földszinti böngészdével együtt a könyvtár legnagyobb forgalmú területe. Az olvasószolgálati pont (a földszinti fölött) itt is súlypontban, a szogálati lépcső és felvonók körük helyezkedik el.

4. szint:
A teljes emelet a nem kölcsönözhető (prézens) szolgáltatások területe. A Wenckheim-palota olvasók által kedvelt, gyönyörű termei felújítva továbbra is olvasótermekként működnek. A palota Reviczky u.-i szárnyában lévő raktárak helyén is olvasótermet (szociológia) helyezünk el. A korábbi díszes katalógusterem is olvasóteremként működhet és a tükörfolyosó területe is megszabadul a katalógusszekrényektől. A középső apszisos terem a szomszédos termekkel és a tölgyfateremmel rendezvényi- és olvasótermek.

A Baross u.-i új épületrész a Reviczky u.-i belső udvar felé félkőríves olvasóterasszal kitágul. A terasz mentén kőrben olvasóhelyeket telepítünk, mögötte folyóiratállványokkal. A Reviczky u-i épületrész  olvasóterme az új lépcső- és felvonómag segítségével érhető el.

5. szint:
E szint a Reviczky- és a Baross u.i részen a Budapest Gyüjtemény termeit, olvasóhelyeit, kutatófülkéit, ill. a különgyüjtemények klimatizált raktári területeit tartalmazza, valamint egy-, az R épület belső udvara körül felfűzött galériát, olvasóhelyekkel.
A Wenckheim-palotában ez a szint csak a Reviczky u.-i szárny egy részére és és a keresztszárnyra korlátozódik, kézikönyvekkel és olvasóhelyekkel (szociológia). Az olvasószolgálati pont -a szint alapterületével arányosan- kisebb területű.
Ez a szint az utolsó olvasói szint. E fölött már könyvraktárak, valamint irodák helyezkednek el. A födémek a raktárakban mindenütt tömör raktárra méretezettek.

6. emelet:
E szint a legnagyobb raktári szint. A Baross utcai teljes alapterület raktár, és felújítva megtartjuk a Wenckheim-palotában meglévő Ganz-Danubius raktári polcrendszert is. E raktársor két legtávolabbi termébe kerül (klimatizálva) a nem kölcsönözhető, védett állomány.

7. emelet:
A Reviczky-u-i épület tetőszintjén kialakított-, és a Baross u.-i épületrészre félkőrívesen átforduló irodaszintet helyeztük itt el, egységes irodai övezetben (szerzeményezés, feldolgozás, katalogizálás, számítógépesítés, irodák stb.). Mögötte a személyzeti lépcsőre és felvonókra fűzve könyvraktárat telepítettünk. A Wenckheim-palota keresztszárnyának tetejére került a gázkazánház, gázmérő és szellőzőgépek.

8. emelet:
A Baross u.-i új épületrészben helyeztük el az utolsó könyvraktári szintet. Az épület súlypontjában, sűllyesztett tetőszinti "udvarba" telepítettük a hűtőtornyot, és ide fordul a szellőzési rendszerek nagy része is.

Budapest, 2000 november hó  

Hegedűs Péter
építész vezető tervező

vélemény írásához jelentkezzen be »