Közélet, hírek

A Garten Studio nyerte a Liget tájépítész pályázatát

1/1

1/1

A Garten Studio nyerte a Liget tájépítész pályázatát
Közélet, hírek

A Garten Studio nyerte a Liget tájépítész pályázatát

2016.05.19. 10:58

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest

Vélemények:
11

Több tízezer négyzetméternyi új zöldfelülettel, több mint ezer új ültetésű fával, 2 kilométeres futókörrel, nagyobb játszóterekkel, kiterjesztett Csónakázó-tóval és egy rózsakerttel is gazdagodik majd a Városliget. A Garten Studio Kft. tájépítész iroda nyertes pályaműve szerint a megújuló Ligetben a mostaninál sokkal kevesebb betonfelület és jóval több pihenő funkció lesz majd.

Több fa, nagyobb és értékesebb zöldfelület, futókör és rózsakert a megújuló Városligetben

Kihirdették a Liget megújítására kiírt tájépítészeti pályázat eredményét


Több tízezer négyzetméternyi új zöldfelülettel, több mint ezer új ültetésű fával, 2 kilométeres futókörrel, nagyobb játszóterekkel, kiterjesztett Csónakázó-tóval és többek között egy rózsakerttel is gazdagodik majd a Városliget a most lezárult tájépítészeti tervpályázatnak köszönhetően. A Garten Studio Kft. tájépítész iroda nyertes pályaműve szerint a 2019-re teljes egészében megújuló Ligetben a mostaninál sokkal kevesebb betonfelület és jóval több pihenő funkció lesz majd.

A Liget Budapest Projekt keretében a Városliget Zrt - a Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítészeti Tagozata, valamint a Magyar Tájépítészek Szövetsége közreműködésével – az elmúlt év végén írt ki tájépítészeti tervpályázatot, amely a park 21. századi megújulását és a Liget történeti rehabilitációját tűzte ki célul. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően így párhuzamosan épülnek világszínvonalú múzeumok, újulnak meg az itt lévő népszerű, régi intézmények, valamint gyarapodik és újul meg a zöldfelület Európa egyik legrégebbi közparkjában, a Városligetben. A győztes tájépíteszeti terv megvalósítására, a Városliget parki funkcióinak megújítására, a növényállomány bővítésére és rehabilitációjára 15 milliárd forintot költ a Városliget Zrt. az évtized végéig. Magyarországon közpark kialakítására vagy megújítására soha még ekkora összeget nem fordítottak.

A nyertes és díjazott pályázatok itt érhetőek el: http://www.ligetbudapest.org/park/

A meghirdetett pályázatra hét pályamű érkezett. A többségében tájépítész tagokból álló zsűri egyhangú döntése alapján az 1. helyezett a Garten Studio Kft. tájépítész iroda lett. A 2. helyezett a Lépték-Terv pályaműve, és a 3. helyezett pedig megosztva a Pagony Táj- és Kertépítész Iroda, valamint az s73 iroda tervei.

Díjazásban részesülő pályaművek: Kertművészeti és Kerttechnikai Tanszék (SZIE, Tájépítészeti és településtervezési kar), Unitef-83 Zrt. Újirány Tájépítész Kft., Korzó Tervezési Studió Kft.

A pályázatokon csaknem félszáz tájépítész, kertész, közlekedési szakember és építész dolgozott.

A pályázatban javasolt parkmegújítás szabadon áttekinthető terei, a pályaműnek a történeti elemekhez és ezen belül is az eredeti, Nebbien-féle parktervhez való visszanyúlása, a parkba tervezett új rekreációs funkciók invenciózus megoldása és a távlatokban való gondolkodásmódja miatt lett a legkiemelkedőbb, első díjra érdemes alkotás. A nyertes terv fontos eleme, hogy jelentősen csökkenti a parkot átszelő aszfalt utak felületét és megoldja a park komplex akadálymentesítését is.

A csaknem 200 éves Városliget az elmúlt évtizedekben egyre jobban lepusztult, növényállománya gondozatlanná vált, elöregedett, a közösségi, pihenési és sportolási lehetőségek beszűkültek, a hosszú ideje használaton kívüli, romos épületek, valamint a parkoló gépkocsik látványa pedig megszokottá vált a valaha Pest egyik legnépszerűbb közösségi helyszíneként működő parkban. A zöldfelület ma csupán a Városliget területének 60 százalékát teszi ki, míg az itt található épületek öt és fél százalékot foglalnak el a parkból: a fennmaradó 35 százalék pedig lebetonozott, parkolók és utak által elfoglalt terület a Ligetben. A tájépítészeti pályázatnak köszönhetően ez utóbbi, burkolt felületek egy részének visszaparkosítása révén minimum 5 százalékkal, összesen legalább 65 százalékra növekszik majd a Városliget zöldfelülete.

A Liget Budapest Projekt célja, hogy a nyertes tájépítészeti pályázat megvalósításával biztosítsa a park hosszú távú fenntarthatóságát is. Ennek köszönhetően a Városligetben található mintegy 600 beteg fa ápolása mellett közel 1000 új példányt is ültetnek. A park megújuló növényállományának folyamatos és tervszerű ápolása elsődleges prioritás.

A 32 millió forint összdíjazású, egyfordulós pályázat eredményeként a park megújításának munkálatai 2017-ben kezdődnek el és a parkhasználók 2019-ben, az új múzeumok elkészültét követően vehetik majd birtokba a minden elemében megújult, zöldebb és vonzóbb Városligetet.

A pályázatot megelőzően az elmúlt években számos szervezet, intézmény (pl. környékbeli iskolák, nyugdíjas otthonok), egyesület (pl. biciklisek, kutyások, zöldszervezetek, nagycsaládosok) és környékbeli lakos mondta el ötletét, javaslatát a Liget megújításáról. A pályázati kiírásban és ennek megfelelően a nyertes pályázatban így számos olyan elem található, amely ezeknek a civil egyezetéseknek köszönhetően fogalmazódott meg a Városliget fejlesztése kapcsán.

Városliget Zrt.
2016. május 19.

 

Vélemények (11)
Mljet
2016.06.06.
14:19

A győztes terv ekézése folytatódott szombaton, a Városliget Zrt. által rendezett "Pedál.Liget.Piknik" című biciklis rendezvény fórumán. A kerékpárosok képviselőivel Sághi (Zrt., műszaki igazgató) és Vitézy (Közlekedési Múzeum, igazgató) egyezkedett nyilvánosan, illetve válaszolt a közönség kérdéseire. A Garten Studio képviselőit, a győztes tájépítészeti terv készítőit ismét kihagyták a dologból.

Az öntudatos bringások előadták követeléseiket, méretes tablón jelölték be az általuk igényelt, ligeti útvonalakat. Bicajosok, futók és gyalogosok számára, 11 m szélességre méretezve, szépen meg is tervezték és egy rajzon be is mutatták, hogyan kell helyesen kialakítani az Olof Palme és a Kós Károly sétányt.

Vitézy kijelentette, hogy a kerékpárosok igényeinek kielégítése ma már olyan fontos, hogy nem is lehet jó az a tájépítészeti koncepció, ami ezt nem tartja szem előtt.

Sághi megállapította, hogy a Ligetet használók különböző csoportjainak megvannak a maguk elgondolásai, hogy milyen legyen a Liget; a tájépítészek pedig most letették az asztalra a tájépítészeti elképzelésüket.

Sághi szerint az ő cége afféle mediátor* a Ligetet használók és a tájépítészek között, de a Városliget Zrt-hez a közelebb áll a biciklisták elképzelése, mint a nyertes tájépítészeké – az a tájépítészi elképzelés, amit két héttel korábban még az egekig magasztalt a Városliget Zrt.

Mit mondjak, a zéerté szombaton is önmagát adta...

* Különös, hogy korábban (pl. az új múzeumépületek nyertes terveinél) valahogy nem sikerült magukban felfedezniök a mediátort.

Mljet
2016.06.01.
21:40

T. Garten Studio, ez döbbenet:

A Városliget Zrt., a Közlekedési Múzeum és a Magyar Kerékpárosklub egyeztetéséről a Magyar Kerékpárosklub közlése (részlet):

 

"Résztvevők: Bajzik Zsófia, Sághi Attila, Végvári Tamás, Horn Márton - Városliget Zrt. Vitézy Dávid - Közlekedési Múzeum Kürti Gábor, Torma Dániel - Magyar Kerékpárosklub A liget beruházás vitatott helyzete miatt leszögeztük, hogy a Kerékpárosklub csak közlekedésszakmai kérdésekben egyeztet a Városliget Zrt-vel.

A következőkben állapodtunk meg: - A pályázat célja elsősorban a tervező kiválasztása volt, a parktervek nem véglegesek, így a kerékpáros szempontok alapján módosíthatók. - Az Olof Palme sétány fasora közti bringás útvonal megmarad, a jelenleginél kisebb burkolt felülettel."

 

Pákozdi Imre
2016.06.02.
06:18

@Mljet: A Hősök tere füvesítését, bokrosítását, fásítását követeljük, az 1938-as Eucharisztikus Kongresszus előtti állapotoknak megfelelően (és nem úgy, ahogy a Móricka képzeli, hogy 180 nm zöldfelüleltet irányozzanak elő a Hősök terén...). Ha lezárják a Kós Károly sétányt (az M3-as Belváros felé szolgáló bevezető szakaszát), akkor úgyis kiesik a teret terhelő minden átmenő forgalom. Szűkítsék itt is a három sávos úttestet egyre, füvesítsék a járdák szegélyét és a koszorúzási placc nagy részét, bokrosítsák és fásítsák a Szépmű és a Műcsarnok előtti teret. A gördeszkások játékterének pótlására pedig, az Ajtósi-Dózsa sarkon - az oda visszaépíteni szándékozott, idétlen kis színházépület helyett - képezzenek ki színvonalas gyakorlópályát, vízcsappal, WC-vel* és biztonságos műtárgyakkal.

* ja, bocs, tudom, hogy ez megoldhatatlan. A Városligetben egyetlen klotyó nincs nyitva, de évek óta nincs. Még ezt sem tudja megoldani a Városligeti Ingatlanfejlesztő Zrt., a Fővárosi Tanáccsal (vagy mivel :-) együtt sem, amiképpen a Budai Várat "kezelő" Kht. (vagy mi) évtizeden át képtelen volt rendbehozatni a Palotától délre lévő lejtő néhány szétcsúszott lépcsőjét. Pedig állítólag ezért zárták le az amúgy tündérien szép déli palotakertet... Hogyan bízható ezekre a szervezetekre bármiféle több százmilliárdos beruházás, miközben az aprómunkák elvégzésére is képtelenek?

mzsblogger
2016.06.02.
06:33

@Mljet: Különösen azért pikáns ez a helyzet, mert miközben a Városliget zrt a győztes terv alapján készült, színes-szagos propagandafilmen mutatja be országszerte, hogy "ilyen lesz a Városliget 2019-re", minden háttéregyeztetésen - nem csak a Kerékpáros klubnak - azt mondják, hogy csak tervezőt választottak, nem tervet.

Érdemes még öszevetni ezt a két állítást is:

Baán László (2016. 03.29.): "Május közepére pontosan látni fogjuk, hogyan fog kinézni a Liget 2019-ben"Baán László (2016. május 23.): "A parkrehabilitációs pályázat díjazott terveinek legjobb elemeiből nagyjából egy év múlva alakulhat ki a Városliget végső rendezési terve."

Pákozdi Imre
2016.06.02.
07:56

@mzsblogger: Pesten csak hantáznak a zöldfelületekről, miközben az 1,2 milliós Milánóban valóban megbecsülik a zöldet. Ebben a többnyire csak a "zsúfolt", "ipari", "szürke" jelzőkkel illetett városban százával léteznek jórészt növénnyel borított épületek. A milánói házak sajátja a rengeteg erkély és terasz, amelyeken ugyan soha nem tartózkodik senki, viszont ezekről omlik alá függönyszerűen a jázmin és sok egyéb növény. Ez annyira jellemző, hogy a belváros levegőjét és látványát is meghatározza. A tetőkertekben szabályos fák nőnek - nyilván dézsákban, de ezrével -, az utcaszinten pedig nagy, lélegzet-könnyítő parkok és parkocskák zöldellnek. A milánóiak növényimádatára jellemző, hogy a "függőleges erdővel" (ld.: http://epiteszforum.hu/fuggoleges-erdo-milanoban) szemben található egy nagyobb, beépítésre váró terület, amelyet még arra az egy-két évre is, amíg elindul a beruházás, lóherével vetettek be, hogy meggátolják a terület elzüllését és a gaz elharapódzását. 

Mljet
2016.06.02.
09:07

@mzsblogger: Teljes zűrzavar a Városliget Zrt-nél:

2016.05.19-én ezt írják (ld. a fenti közleményüket):

"A győztes tájépítészeti terv megvalósítására, a Városliget parki funkcióinak megújítására, a növényállomány bővítésére és rehabilitációjára 15 milliárd forintot költ a Városliget Zrt. az évtized végéig."

És így méltatják a győztes tervet:"A pályázatban javasolt parkmegújítás szabadon áttekinthető terei, a pályaműnek a történeti elemekhez és ezen belül is az eredeti, Nebbien-féle parktervhez való visszanyúlása, a parkba tervezett új rekreációs funkciók invenciózus megoldása és a távlatokban való gondolkodásmódja miatt lett a legkiemelkedőbb, első díjra érdemes alkotás."

2016.05.30-31-én aztán

összeülnek a bicajos klubbal (meg a Közlekedési Múzeummal - Vitézy igazgatónak vajon mi köze a tájépítészethez?) egyezkedni és ők hárman (a Garten Studio nélkül, ugyebár) megállapodnak (sic!), hogy

"a pályázat célja elsősorban a tervező kiválasztása volt" (vajon tudták ezt a pályázók?) és a korábban a "legkiemelkedőbb"-ként méltatott, győztes terv koncepciójával ellentétben

"az Olof Palme sétány fasora közti bringás útvonal megmarad".

Egyszerűen elképesztő!

A Városliget Zrt. vajon ugyanezt csinálja a japán sztárépítészekkel is, akik a Magyar Zene Háza és az Új Nemzeti Galéria épületeit tervezik? Ugyan kérem! Ott nem a tervezői koncepcióba nyúlnak bele, hanem a VÉSZ-t módosítják - utólag (ld. zöldtető).

Lazzlo
2016.06.02.
09:46

@Mljet:  

Mljet
2016.05.20.
08:50

Most meglett a tájépítészeti pályázat, két nappal korábban a Néprajzi Múzeum pályázatának győztes terve. A Magyar Zene Háza és az Új Nemzeti Galéria győztes tervei már korábban megvoltak, a Városligeti Színházat pedig az eredeti tervek alapján építenék meg ismét. Ezek ismeretében elvárható lenne, hogy a Városliget Zrt. most már a kiválasztott terveknek megfelelő adatokat és számokat közöljön. De nem ez történik. A Városliget Zrt. még mindig ugyanazt, a honlapján évek óta olvasható, hamis szöveget nyomja.

A régi szöveg a honlapról:

"A Liget csaknem 60 százaléka jelenleg zöldfelület, míg beépítettsége, azaz a jelenlegi épületek által elfoglalt terület aránya 5,7 százalék. A fennmaradó 35 százalék nagy részét a többszázezer négyzetméter burkolt felület teszi ki. A burkolt felületek zöldesítésével a városligeti park zöldfelülete a jelenlegi 60 százalékról 65 százalékra nő majd"

A mostani közlemény szövege:

"A zöldfelület ma csupán a Városliget területének 60 százalékát teszi ki, míg az itt található épületek öt és fél százalékot foglalnak el a parkból: a fennmaradó 35 százalék pedig lebetonozott, parkolók és utak által elfoglalt terület a Ligetben. A tájépítészeti pályázatnak köszönhetően ez utóbbi, burkolt felületek egy részének visszaparkosítása révén minimum 5 százalékkal, összesen legalább 65 százalékra növekszik majd a Városliget zöldfelülete."

Ezekkel szemben, a valós adatok:

1.) A zöldfelület ma a Városliget 53,16%-át, az azon belüli városligeti ingatlannak (29732/1 hrsz.) a 57,58%-át, az utóbbi egyik övezetét (Z-VI) képező városligeti parknak a pedig 60,21%-át teszi ki.

2.) A Városligetben található épületek nem 5,5%-ot foglalnak el a parkból, hanem a Városligetet alkotó ingatlanok legnagyobbikán, városligeti ingatlanon (29732/1 hrsz.) lévő épületek foglalnak el 5,7%-ot az ingatlan területéből.

3.) A Városliget "lebetonozott" területeinél meg kell említeni a Városligeti tavat is, aminek jelenleg csak 6.233 m2-én van állandó vízfelület és vízi élővilág, továbbá figyelembe kell venni még az Állatkert területén lévő, 7.501 m2-es tavat. Ezeknek a 75%-át számítják bele a megfelelő terület jelenlegi zöldfelületébe. 

4.) A zöldfelület 60%-ról 65%-ra való növekedése egy olyan sablon szöveg a Városliget Zrt. részéről, amit már a tájépítészeti pályázat előtti években is kommunikált.

Hogy a tájépítészeti pályázatnak (pontosabban: annak győztes tervének) köszönhetően hol és valójában mennyivel nő a zöldfelület, azt sajnos, nem tudhattuk meg.

De az biztos, hogy a legalább 65% zöldfelületi arány a városligeti park (Z-VI övezet) területén fog teljesülni. Ebben szerepe lesz Városligeti tó több, mint 30.000 m2-rel (egyébként helyesen) megnövelt állandó vízfelületének és a Néprajzi Múzeum tetejének egy részére tervezett tetőkerteknek is.

Nyilvánvaló, hogy a nyertes tervezők által (dicséretesen) szintén beadott alternatív – új múzeumépületek és színházépület nélküli – tájépítészeti terv felelne meg igazán a 2013-as törvény címében is megfogalmazott célnak, a Városliget megújításának és fejlesztésének.

kronosz
2016.05.19.
11:10

Tülkön ülök Pákozdi úr "elismerésére" várva :D

Pákozdi Imre
2016.05.19.
12:54

@kronosz: Akkor fújjon is bele abba a tülökbe, saját maga. Azzal, amivel ül rajta.

kronosz
2016.05.19.
18:56

@Pákozdi Imre: Csak nem lelőttem a poént? :( :D

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk