/ AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 17 -ig meghosszabbítva / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 / AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 17 -ig meghosszabbítva / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 / AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 17 -ig meghosszabbítva / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 / AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 17 -ig meghosszabbítva / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 / AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 17 -ig meghosszabbítva / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 / AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 17 -ig meghosszabbítva / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024
Nézőpontok/Vélemény

A hazai panelházak 63 éve

1/20

Az első hazai panelházak a dunaújvárosi Mező Imre úton (ma: Széchenyi park) épültek, és ma is jó állapotban állnak.

A három épület szerkezete 1958-ban, 60-ban, és 62-ben készült el, kissé különböző anyagok, ablakméretek, és vakolatok használatával.

Az első panelházak falainak betonját még az építési területen öntötték formába, és emelték a helyükre. A hagyományos téglafalaknál ez is gyorsabban volt építhető, de az igazi szintlépést a gyári futószalag-módszer hozta el.

1964-ben kezdett termelni az ország első házgyára, amelyet még további tizenhat követett a következő 12 évben. A képen látható dunaújvárosi panelüzem a kisebbek közé tartozott. Forrás Fortepan/Főfotó

Az egyik első fővárosi, házgyári elemekből álló lakótelep 1966 -ban kezdett formát ölteni a Kelenföld vasútállomástól keletre eső területen. A sötétbarna falak azóta is a lakótelep Etele úti házainak egyedi jellegzetességei.

A falak mellett számos előregyártott vasbeton elem is készült a házakhoz, a kisebb előtetőktől a lépcsőkön át, a komplett fürdőszobákig. Az épületek egyediségét leginkább az erkélyelemek megformálása adhatta.

Erkélyek a pécsi Aidinger János utcában. A beépítések, átalakítások kérdése, módjai ma sem egységesek.

1970-re készült el az ország legnagyobb panelháza, a budapesti Flórián téri "faluház", amelynek 886 lakásában megközelítőleg háromezren élnek. A 315 méter hosszú épületet valójában 14 darab, önálló alapozású, egy lépcsőházas panelház alkotja.

Az arányokat tekintve ma a legtöbb panellakás Komárom- Esztergom vármegyében (25%) és Budapesten (22,6%) található, nagy többségben lakótelepek formájában. Tömbös beépítésű, belvárosi helyszínre csak elvétve akad példa (Lehel tér)

Az uniformizált házgyári elemek világában üde színfolt volt a Csete Györgyhöz kötődő paksi lakótelep népi motívumokkal díszített házai.

A tulipános házaknak nevezett épületegyüttes megjelenése az 1970-es években kíméletlen ideológiai vitához, és a tervezők háttérbe szorulásához vezetett. Az épületek nagy részére a 2000-es évekre hőszigetelő réteg került.

Az 1961 és 78 között épült békéscsabai Kazinczy-lakótelepen számtalan különféle mozaikkal díszített erkély színesíti az utcák képét.

A győri József Attila lakótelep látképét a külső hőszigetelés előtti és utáni panelházak határozzák meg.

Békéscsabán számos házban akadtak lakók, akik nem vártak a ház egészét lefedő szigetelésre, és saját kezükbe vették a kezdeményezést.

A tervezők számára az 1980-as évektől vált elérhetővé a hagyományos magastető. Az egri felsővárosi lakótelep Rákóczi úti házsora 300 méteres hosszával és 17 lépcsőházával az óbudai faluházhoz hasonló méretű, de jóval tagoltabb, alacsonyabb.

A szomszédos Ráckapu téren már meghatározó helyen is magastetős, a homlokzatán valódi fa elemekkel tervezett ház jelzi a modernebb lakótelep szélét.

Az óriási lakótömbök mellett a panelek másik végletes felhasználása a családi házak építése volt. A győri Páva utcai kísérleti lakótelep sorházai 1983-ra készültek el.

Az épületek tervezője az 1960-as évek óta az emberi léptékű tervekre törekvő, természetes anyagokat felvonultató építész mester, az Ybl-díjas Jurcsik Károly volt.

Az angyalföldi Liszt Ferenc utcai panelházak. Az 1980-as évek végére még fontosabbá vált, hogy az építkezés ne csupán gazdaságos legyen, de végeredményében is egyedi és otthonos. Az utolsó panelházak építését az 1990-es évek elejére fejezték be.

A panelépítés harminc éve alatt 788 ezer lakás épült. A szerkezetük kiállta az idő próbáját, az energiahatékonyságuk kevésbé, így az utólagos hőszigetelés máig tartó átváltozásokat hoz. Kazincbarcikán a KolorCity projekt keretében színesednek is a falak.

?>
Az első hazai panelházak a dunaújvárosi Mező Imre úton (ma: Széchenyi park) épültek, és ma is jó állapotban állnak.
?>
A három épület szerkezete 1958-ban, 60-ban, és 62-ben készült el, kissé különböző anyagok, ablakméretek, és vakolatok használatával.
?>
Az első panelházak falainak betonját még az építési területen öntötték formába, és emelték a helyükre. A hagyományos téglafalaknál ez is gyorsabban volt építhető, de az igazi szintlépést a gyári futószalag-módszer hozta el.
?>
1964-ben kezdett termelni az ország első házgyára, amelyet még további tizenhat követett a következő 12 évben. A képen látható dunaújvárosi panelüzem a kisebbek közé tartozott. Forrás Fortepan/Főfotó
?>
Az egyik első fővárosi, házgyári elemekből álló lakótelep 1966 -ban kezdett formát ölteni a Kelenföld vasútállomástól keletre eső területen. A sötétbarna falak azóta is a lakótelep Etele úti házainak egyedi jellegzetességei.
?>
A falak mellett számos előregyártott vasbeton elem is készült a házakhoz, a kisebb előtetőktől a lépcsőkön át, a komplett fürdőszobákig. Az épületek egyediségét leginkább az erkélyelemek megformálása adhatta.
?>
Erkélyek a pécsi Aidinger János utcában. A beépítések, átalakítások kérdése, módjai ma sem egységesek.
?>
1970-re készült el az ország legnagyobb panelháza, a budapesti Flórián téri "faluház", amelynek 886 lakásában megközelítőleg háromezren élnek. A 315 méter hosszú épületet valójában 14 darab, önálló alapozású, egy lépcsőházas panelház alkotja.
?>
Az arányokat tekintve ma a legtöbb panellakás Komárom- Esztergom vármegyében (25%) és Budapesten (22,6%) található, nagy többségben lakótelepek formájában. Tömbös beépítésű, belvárosi helyszínre csak elvétve akad példa (Lehel tér)
?>
Az uniformizált házgyári elemek világában üde színfolt volt a Csete Györgyhöz kötődő paksi lakótelep népi motívumokkal díszített házai.
?>
A tulipános házaknak nevezett épületegyüttes megjelenése az 1970-es években kíméletlen ideológiai vitához, és a tervezők háttérbe szorulásához vezetett. Az épületek nagy részére a 2000-es évekre hőszigetelő réteg került.
?>
Az 1961 és 78 között épült békéscsabai Kazinczy-lakótelepen számtalan különféle mozaikkal díszített erkély színesíti az utcák képét.
?>
A győri József Attila lakótelep látképét a külső hőszigetelés előtti és utáni panelházak határozzák meg.
?>
Békéscsabán számos házban akadtak lakók, akik nem vártak a ház egészét lefedő szigetelésre, és saját kezükbe vették a kezdeményezést.
?>
A tervezők számára az 1980-as évektől vált elérhetővé a hagyományos magastető. Az egri felsővárosi lakótelep Rákóczi úti házsora 300 méteres hosszával és 17 lépcsőházával az óbudai faluházhoz hasonló méretű, de jóval tagoltabb, alacsonyabb.
?>
A szomszédos Ráckapu téren már meghatározó helyen is magastetős, a homlokzatán valódi  fa elemekkel tervezett ház jelzi a modernebb lakótelep szélét.
?>
Az óriási lakótömbök mellett a panelek másik végletes felhasználása a családi házak építése volt. A győri Páva utcai kísérleti lakótelep sorházai 1983-ra készültek el.
?>
Az épületek tervezője az 1960-as évek óta az emberi léptékű tervekre törekvő, természetes anyagokat felvonultató építész mester,  az Ybl-díjas Jurcsik Károly volt.
?>
Az angyalföldi Liszt Ferenc utcai panelházak. Az 1980-as évek végére még fontosabbá vált, hogy az építkezés ne csupán gazdaságos legyen, de végeredményében is egyedi és otthonos. Az utolsó panelházak építését az 1990-es évek elejére fejezték be.
?>
A panelépítés harminc éve alatt 788 ezer lakás épült. A szerkezetük kiállta az idő próbáját, az energiahatékonyságuk kevésbé, így az utólagos hőszigetelés máig tartó átváltozásokat hoz. Kazincbarcikán a KolorCity projekt keretében színesednek is a falak.
1/20

Az első hazai panelházak a dunaújvárosi Mező Imre úton (ma: Széchenyi park) épültek, és ma is jó állapotban állnak.

A három épület szerkezete 1958-ban, 60-ban, és 62-ben készült el, kissé különböző anyagok, ablakméretek, és vakolatok használatával.

Az első panelházak falainak betonját még az építési területen öntötték formába, és emelték a helyükre. A hagyományos téglafalaknál ez is gyorsabban volt építhető, de az igazi szintlépést a gyári futószalag-módszer hozta el.

1964-ben kezdett termelni az ország első házgyára, amelyet még további tizenhat követett a következő 12 évben. A képen látható dunaújvárosi panelüzem a kisebbek közé tartozott. Forrás Fortepan/Főfotó

Az egyik első fővárosi, házgyári elemekből álló lakótelep 1966 -ban kezdett formát ölteni a Kelenföld vasútállomástól keletre eső területen. A sötétbarna falak azóta is a lakótelep Etele úti házainak egyedi jellegzetességei.

A falak mellett számos előregyártott vasbeton elem is készült a házakhoz, a kisebb előtetőktől a lépcsőkön át, a komplett fürdőszobákig. Az épületek egyediségét leginkább az erkélyelemek megformálása adhatta.

Erkélyek a pécsi Aidinger János utcában. A beépítések, átalakítások kérdése, módjai ma sem egységesek.

1970-re készült el az ország legnagyobb panelháza, a budapesti Flórián téri "faluház", amelynek 886 lakásában megközelítőleg háromezren élnek. A 315 méter hosszú épületet valójában 14 darab, önálló alapozású, egy lépcsőházas panelház alkotja.

Az arányokat tekintve ma a legtöbb panellakás Komárom- Esztergom vármegyében (25%) és Budapesten (22,6%) található, nagy többségben lakótelepek formájában. Tömbös beépítésű, belvárosi helyszínre csak elvétve akad példa (Lehel tér)

Az uniformizált házgyári elemek világában üde színfolt volt a Csete Györgyhöz kötődő paksi lakótelep népi motívumokkal díszített házai.

A tulipános házaknak nevezett épületegyüttes megjelenése az 1970-es években kíméletlen ideológiai vitához, és a tervezők háttérbe szorulásához vezetett. Az épületek nagy részére a 2000-es évekre hőszigetelő réteg került.

Az 1961 és 78 között épült békéscsabai Kazinczy-lakótelepen számtalan különféle mozaikkal díszített erkély színesíti az utcák képét.

A győri József Attila lakótelep látképét a külső hőszigetelés előtti és utáni panelházak határozzák meg.

Békéscsabán számos házban akadtak lakók, akik nem vártak a ház egészét lefedő szigetelésre, és saját kezükbe vették a kezdeményezést.

A tervezők számára az 1980-as évektől vált elérhetővé a hagyományos magastető. Az egri felsővárosi lakótelep Rákóczi úti házsora 300 méteres hosszával és 17 lépcsőházával az óbudai faluházhoz hasonló méretű, de jóval tagoltabb, alacsonyabb.

A szomszédos Ráckapu téren már meghatározó helyen is magastetős, a homlokzatán valódi fa elemekkel tervezett ház jelzi a modernebb lakótelep szélét.

Az óriási lakótömbök mellett a panelek másik végletes felhasználása a családi házak építése volt. A győri Páva utcai kísérleti lakótelep sorházai 1983-ra készültek el.

Az épületek tervezője az 1960-as évek óta az emberi léptékű tervekre törekvő, természetes anyagokat felvonultató építész mester, az Ybl-díjas Jurcsik Károly volt.

Az angyalföldi Liszt Ferenc utcai panelházak. Az 1980-as évek végére még fontosabbá vált, hogy az építkezés ne csupán gazdaságos legyen, de végeredményében is egyedi és otthonos. Az utolsó panelházak építését az 1990-es évek elejére fejezték be.

A panelépítés harminc éve alatt 788 ezer lakás épült. A szerkezetük kiállta az idő próbáját, az energiahatékonyságuk kevésbé, így az utólagos hőszigetelés máig tartó átváltozásokat hoz. Kazincbarcikán a KolorCity projekt keretében színesednek is a falak.

Nézőpontok/Vélemény

A hazai panelházak 63 éve

2023.06.24. 11:17
1/20

Az első hazai panelházak a dunaújvárosi Mező Imre úton (ma: Széchenyi park) épültek, és ma is jó állapotban állnak.

A három épület szerkezete 1958-ban, 60-ban, és 62-ben készült el, kissé különböző anyagok, ablakméretek, és vakolatok használatával.

Az első panelházak falainak betonját még az építési területen öntötték formába, és emelték a helyükre. A hagyományos téglafalaknál ez is gyorsabban volt építhető, de az igazi szintlépést a gyári futószalag-módszer hozta el.

1964-ben kezdett termelni az ország első házgyára, amelyet még további tizenhat követett a következő 12 évben. A képen látható dunaújvárosi panelüzem a kisebbek közé tartozott. Forrás Fortepan/Főfotó

Az egyik első fővárosi, házgyári elemekből álló lakótelep 1966 -ban kezdett formát ölteni a Kelenföld vasútállomástól keletre eső területen. A sötétbarna falak azóta is a lakótelep Etele úti házainak egyedi jellegzetességei.

A falak mellett számos előregyártott vasbeton elem is készült a házakhoz, a kisebb előtetőktől a lépcsőkön át, a komplett fürdőszobákig. Az épületek egyediségét leginkább az erkélyelemek megformálása adhatta.

Erkélyek a pécsi Aidinger János utcában. A beépítések, átalakítások kérdése, módjai ma sem egységesek.

1970-re készült el az ország legnagyobb panelháza, a budapesti Flórián téri "faluház", amelynek 886 lakásában megközelítőleg háromezren élnek. A 315 méter hosszú épületet valójában 14 darab, önálló alapozású, egy lépcsőházas panelház alkotja.

Az arányokat tekintve ma a legtöbb panellakás Komárom- Esztergom vármegyében (25%) és Budapesten (22,6%) található, nagy többségben lakótelepek formájában. Tömbös beépítésű, belvárosi helyszínre csak elvétve akad példa (Lehel tér)

Az uniformizált házgyári elemek világában üde színfolt volt a Csete Györgyhöz kötődő paksi lakótelep népi motívumokkal díszített házai.

A tulipános házaknak nevezett épületegyüttes megjelenése az 1970-es években kíméletlen ideológiai vitához, és a tervezők háttérbe szorulásához vezetett. Az épületek nagy részére a 2000-es évekre hőszigetelő réteg került.

Az 1961 és 78 között épült békéscsabai Kazinczy-lakótelepen számtalan különféle mozaikkal díszített erkély színesíti az utcák képét.

A győri József Attila lakótelep látképét a külső hőszigetelés előtti és utáni panelházak határozzák meg.

Békéscsabán számos házban akadtak lakók, akik nem vártak a ház egészét lefedő szigetelésre, és saját kezükbe vették a kezdeményezést.

A tervezők számára az 1980-as évektől vált elérhetővé a hagyományos magastető. Az egri felsővárosi lakótelep Rákóczi úti házsora 300 méteres hosszával és 17 lépcsőházával az óbudai faluházhoz hasonló méretű, de jóval tagoltabb, alacsonyabb.

A szomszédos Ráckapu téren már meghatározó helyen is magastetős, a homlokzatán valódi fa elemekkel tervezett ház jelzi a modernebb lakótelep szélét.

Az óriási lakótömbök mellett a panelek másik végletes felhasználása a családi házak építése volt. A győri Páva utcai kísérleti lakótelep sorházai 1983-ra készültek el.

Az épületek tervezője az 1960-as évek óta az emberi léptékű tervekre törekvő, természetes anyagokat felvonultató építész mester, az Ybl-díjas Jurcsik Károly volt.

Az angyalföldi Liszt Ferenc utcai panelházak. Az 1980-as évek végére még fontosabbá vált, hogy az építkezés ne csupán gazdaságos legyen, de végeredményében is egyedi és otthonos. Az utolsó panelházak építését az 1990-es évek elejére fejezték be.

A panelépítés harminc éve alatt 788 ezer lakás épült. A szerkezetük kiállta az idő próbáját, az energiahatékonyságuk kevésbé, így az utólagos hőszigetelés máig tartó átváltozásokat hoz. Kazincbarcikán a KolorCity projekt keretében színesednek is a falak.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.