építészet : környezet : innováció

A hőszigetelés miatti pára legendája

Az épületek külső hőszigetelésével kapcsolatban visszatérő kérdés, hogy mi történjen az épületben keletkező párával, nem kell-e félni a túlzott páralecsapódástól, penészesedéstől, érdemes-e elvégeztetni a hőszigetelést?

A lakóházakban jelentős pára keletkezik naponta, mely egy négytagú család esetében átlagosan akár a 7 liter/nap mennyiséget is elérheti. Vegyük csak számításba, hogy családtagonként 15 perc zuhanyozással 2,6 liter, ruhaszárítással 50-200 gramm/óra, míg főzés és házimunka során 600-1500 gramm/óra nedvességet juttathatunk a lakótérbe. Új építésű épületeknél ennél is több nedvességre lehet számítani, hiszen a szerkezetekben a használatba vételt követően még számottevő technológia nedvesség maradhat.

Hogyan lehet elvezetni a keletkezett párát? Többnyire az első felvetés az, hogy a falon keresztül távozik a nedvesség, mivel a régi épületeknél korábban nem volt ilyen gond. A kérdés ennél jóval komplexebb, hiszen a régi épületek rosszul záródó nyílászáróinak akár 1 cm-nél is szélesebb résein szabadon tudott távozni a nedvesség, emellett csaknem 20-szor cserélődött ki a lakótér levegője óránként, azaz a párával együtt a meleg is kiszaladt. Amennyiben már korszerű nyílászárókra cseréltük régi ablakainkat, megszűnt a pazarló levegőcsere, de mi a helyzet a vízgőzzel? Vizsgálatok igazolták, hogy a belső térben keletkezett nedvesség maximum 2-4%-a képes a falon keresztül távozni, függetlenül attól, hogy van-e szigetelés az épületen vagy sem. A felvitt hőszigetelő anyag típusa volumenében nem befolyásolja az átjutott pára mennyiségét. Hagyományos szellőztetéssel vagy mesterséges elszívással a nedvesség 96-98%-a gond nélkül elvezethető. A falakkal szemben értelemszerű követelmény, hogy ne engedjenek át magukon levegővándorlást, hiszen az egyik feladatuk, hogy bent tartsák a hőt.

Az épületből elvezetett nedvesség mennyiségét mutató táblázat:


Tételezzünk fel 0 °C-os külső hőmérsékletet. Ekkor egy teremből elvezetett nedvesség tartalom 245,2 g/h, amiből a külső falon átjutó pára diffúziós mennyiség csupán 3,2 g/h és 242 g/h légcserével távozik a nyílászárókon át! Páralecsapódással kapcsolatban kulcsfontosságú, hogy a frontfalak belső felületének hőmérséklete nagymértékben megnő a külső oldali hőszigetelés hatására. Minél jobban tudjuk emelni a felület hőmérsékletét, annál több párát képes a levegő magában megtartani, azaz elkerülhető a falakon a páralecsapódás. Hőszigeteletlen épületeknél 7-8°C-os különbség adódik a fal felületi hőmérséklete és a belső levegő hőmérséklete között, ami nagyfokú páralecsapódást eredményez. Megfelelő mértékű hőszigeteléssel ez a hőmérsékletkülönbség az optimálisnak tekinthető 2-3°C-os szintre mérsékelhető.





A tények tehát azt mutatják, hogy a lakótérben keletkezett pára döntő többségét hagyományos szellőztetéssel, modern ablakokba épített résszellőzőkkel, vagy mesterségesen elszívókkal tudjuk elvezetni, továbbá a külső falak hőszigetelése segít megelőzni a páralecsapódást.

Homlokzati falaink gazdaságos és könnyen kivitelezhető hőszigetelő anyaga az expandált polisztirol (EPS). A hagyományos fehér polisztirol keményhabok mellett egyre népszerűbbek a szürke színű, grafitadalékos polisztirol elemek. A BACHL Kft. őszi akciójában 12 és 20 cm között mindkét változatban 2 cm-t ajándékba kapnak a vásárlól. 

BACHL Kft.

vélemény írásához jelentkezzen be »