A jövő nem a peremen, hanem hálózatban épül – III. rész

Gallyas Luca cikksorozata Budapest és a hozzá tartozó agglomeráció kapcsolatát és lehetőségeit tárja fel. A harmadik és egyben záró részben a magyar főváros helyzetét skandináv, osztrák, svájci, holland, német, amerikai, kanadai és japán példákkal veti össze.

Mi történne, ha a főváros és agglomerációja között valóban zökkenőmentes, gyors és kiszámítható kötöttpályás közlekedési hálózat valósulna meg? Az előző cikkben bemutatott Budapest Agglomerációs Vasúti Stratégia (BAVS) nem csupán közlekedésfejlesztés: lehetőség arra, hogy Budapest és környezete valódi rendszerré szerveződjön. Egy olyan hálózattá, ahol a települések nem versenyeznek, hanem kiegészítik egymást – elérhetőségben, intézményi ellátottságban, munkaerőpiaci szerepben. Ez a cikk azt mutatja be, milyen új, korábban rejtve maradó együttműködések és kölcsönhatások válhatnak valóra egy jól működő vasúti rendszer révén.

A kötöttpályás hálózat alapjaiban alakíthatja át a város és elővárosok épített környezetét. Nemzetközi példák mutatják, hogy a vasúti kapcsolatok mentén kiegyensúlyozottabb városszerkezet jöhet létre. Stockholm már az 1950-es évektől szatellitavárosokat tervezett a gyorsvasút vonalai mentén, így hozva létre többközpontú, mégis egységesen fejlesztett régiót. A városközpont tehermentesült, miközben a külső kerületek saját alközpontokkal gazdagodtak. Bécs új negyedeiben is ezt az elvet követi: például Aspern városrészt eleve metróvonallal kötötték össze a központtal, lehetővé téve, hogy a városi táj és az agglomeráció harmonikusan fejlődjön. Ha a BAVS Budapest esetében is a vasútállomások köré szervezi az új beépítéseket, akkor a főváros és környéke épített környezete egy integrált, egymást erősítő hálózattá állhat össze.

A zökkenőmentes vasúti hálózat nemcsak az emberek, hanem az áruk mozgását is forradalmasíthatja. Hollandiában, ahol a logisztika kulcsszereplő, a vasúthálózat támogatja az ország kiemelkedő logisztikai szerepét. Rotterdam és a szárazföld belseje között dedikált tehervasút teremt közvetlen kapcsolatot, lehetővé téve az áruk gyors és fenntartható továbbítását. Svájcban a teherforgalom jelentős részét szintén vasút viszi, csökkentve a közúti terhelést és támogatva a környezetvédelmi célokat. Budapest esetében a modern vasúthálózat lehetőséget adhat regionális elosztóközpontok kialakítására, csökkentve a közúti áruszállítás arányát és javítva a főváros ellátásbiztonságát.

Egy jól kiépített, gyors és kiszámítható vasúti összeköttetés infrastrukturálisan kulcsszerepet játszhat a főváros és agglomerációja közötti közszolgáltatási feszültségek enyhítésében. Amikor például Budapest agglomerációja bölcsődei, óvodai vagy hivatali kapacitáshiánnyal küzd, a megbízható vasúti kapcsolat lehetőséget teremt arra, hogy a szolgáltatások ne csak helyben, hanem regionális hálózatban működjenek. Ez azt jelentené, hogy a városi intézmények elérhetők maradnak az agglomerációs lakosság számára.

A jól szervezett vasúti rendszer lehetőséget ad a természeti környezet megőrzésére is. Stockholm régiója híres a zöld ékek és a kötöttpályás közlekedés együttes alakító szerepéről. A várost sugaras beépítési terv alapján fejlesztették, a köztes területeket zöldövezetként megtartva. Koppenhágában hasonló koncepció, a Finger Plan biztosítja a termőföldek és erdők megőrzését a vasút mentén történő fejlesztések mellett. Freiburgban is a kötöttpályás közlekedés tette lehetővé, hogy az új lakónegyedek ne veszélyeztessék a közeli Fekete-erdő természetét. A BAVS révén Budapest is megóvhatja agglomerációja erdeit, folyópartjait, ha az ingázás zöme vasúton történik.

A társadalmi kohézió és esélyegyenlőség is javulhat egy jól működő vasúti rendszer révén. Zürich S-Bahn hálózata azt mutatja, hogy egy egész régió képes egységként működni, ha az utazás gyors, megbízható és megfizethető. Bécsben az éves bérlet és a bővülő vasúthálózat miatt a közösségi közlekedés mindenki számára elérhető. Egy ilyen rendszer Budapest számára is szociális beruházást jelentene: az agglomeráció lakói számára elérhetővé válnának a fővárosi lehetőségek, és fordítva is igaz, hogy a városiak is könnyebben érnék el a környékbeli bicikliutakat, túraútvonalokat, környező piacokat, éttermeket.

Európa legsikeresebb városrégióiban a jó vasúti kapcsolatok erős regionális integrációt eredményeznek. A holland Randstad térségben a sűrű vasúti közlekedés miatt a városok szinte egy nagyvárosi rendszerré állnak össze. Amszterdam, Rotterdam, Hága és Utrecht lakosai könnyen ingáznak, a városok pedig specializálódnak, miközben munkaerőpiacaik összefonódnak. A Ruhr-vidék vagy a San Francisco Bay Area hasonló példák. Budapest esetében a BAVS segítségével kialakulhatnak hasonlóan integrált tengelyek, amelyek gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt erősítik a régiót.

A vasút az élelmiszerellátás biztonságát is növelheti. Japánban és Torontó környékén a termelők vonattal juttatják el az élelmiszert a városi piacokra, csökkentve ezzel a közúti forgalmat. Svájcban egyes áruházláncok saját tehervonatokat üzemeltetnek, rövid regionális szállítási láncokat kialakítva. Budapest esetében a hajnalban induló tehervonatok friss terményeket szállíthatnának be a fővárosba, míg a városi hulladék vasúton juthatna el a regionális feldolgozókhoz. A személyvonat forgalom miatt korszerűsített pályarendszer és az átmenő rendszerű pályaudvarokkal nyert plusz kapacitás a későbbiekben új típusú, fenntartható együttműködést teremthetnének a főváros és agglomerációja között.

A gazdasági prosperitás is szorosan összefügg a közlekedési kapcsolatokkal. San Francisco Bay Area példája mutatja, hogy a vasút leállása napi szinten is súlyos gazdasági veszteségeket okozhat. Tokió elővárosi vasúthálózata lehetővé teszi, hogy emberek milliói dolgozzanak a városban, de a környező városokból induljanak. Zürich környékén a vasúti integráció révén a high-tech ipar egy része a peremvárosokba költözött, mégis része maradt a zürichi gazdasági rendszernek. A BAVS megvalósítása révén Budapest és agglomerációja közös gazdasági hálózatot alkothat.

Az egészségügyi ellátórendszer szintén profitálhat a jobb közlekedési kapcsolatokból. Stockholm térségében a központosított egészségügyi ellátás vonattal könnyen elérhető. Bécs és Alsó-Ausztria között a gyors vasúti összeköttetés lehetővé teszi, hogy a betegek elérjék a fővárosi klinikákat, a városiak pedig vidéki intézményeket. Magyarországon is hasonló rendszer jöhetne létre: az országos klinikák elérhetőbbé válnának, míg a rehabilitációs vagy utókezelési helyszínek az agglomerációba kerülhetnének, mégis könnyen elérhetők maradnának.

A közösségek közötti kapcsolat is erősödhet. Amikor könnyen megközelíthetőek a fővárosi rendezvények, kulturális események vagy épp a természet, az emberek bátrabban mozognak a régióban. Karlsruhe vagy Freiburg példái azt mutatják, hogy a vasút a hétköznapi élet része, és elősegíti a régió közösségeinek összetartozását. Egy átfogó vasúti fejlesztés révén Budapest és környéke közösségei egy nagyobb régió tagjaiként kapcsolódhatnak össze.

A technológiai fejlődés is integráló tényező lehet. Hollandiában az OV-chipkaart rendszer teszi lehetővé, hogy a közlekedési eszközök egyetlen kártyával használhatók legyenek az ország egész területén. Tokióban hasonló okoskártyák működnek, amelyek vásárlásra is használhatók. A digitális valós idejű forgalomirányítás, az utastájékoztatás és a mobilalkalmazások összehangolják a városi és elővárosi rendszereket. Az efféle törekvések, és a platformok közti átjárhatóság megvalósulása már Magyarországon is elindult.

Az urbanisztika terén a kötöttpályás közlekedés stabil keretet ad a régió közös tervezéséhez. Zürichben az S-Bahn hálózat köré szervezik a fejlesztéseket, míg Hollandiában a Deltametropolisz koncepció alapján közösen tervezik a városok növekedését. Karlsruhe-ban a tram-train hálózat mentén intermodális csomópontokat és fejlesztési zónákat hoztak létre. Budapest és agglomerációja esetében a BAVS lehetőséget teremthet arra, hogy az urbanisztikai fejlesztések egymást kiegészítve valósuljanak meg, és a régió egy egységes, fenntartható várostérséggé szerveződjön.

Összefoglalva, egy állandóan rendelkezésre álló, kiszámítható, megfizethető, gyors és modern kötöttpályás közlekedési rendszer olyan szimbiózist teremt főváros és agglomerációja között, ami túlmutat a közlekedésen. Az épített és természeti környezet harmonikusabb, a logisztika és energiahasználat hatékonyabb, a társadalmi és gazdasági kapcsolatok szorosabbak lesznek. Európa élvonalbeli példái mind azt igazolják, hogy a jó vasút rendszerré szervezi a régiót. Budapest számára a BAVS történelmi esély: a főváros és agglomerációja közti rejtett együttműködési potenciál felszabadítására. A síneken létrejövő kapcsolatok révén Budapest és környéke egymást erősítő, versenyképes, élhető és fenntartható egységet alkothat – valódi értelemben vett Budapest-régióként léphet fel a 21. század Európájában.

A kötöttpályás közlekedés nem csupán síneken futó szerelvények hálózata, hanem egy újfajta szemlélet gerince: ahol a főváros és környezete nem hátat fordít egymásnak, hanem rendszerként fejlődnek tovább.
Gallyas Luca Lidia

Szerk.: Borenich Levente