| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épületek/Középület

A Kármán Tódor Kollégium felújítása

1/16

balról Vörös Ferenc DLA, Becker Gábor DLA és Sebestény Ferenc

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
balról Vörös Ferenc DLA, Becker Gábor DLA és Sebestény Ferenc
?>
1/16

balról Vörös Ferenc DLA, Becker Gábor DLA és Sebestény Ferenc

A Kármán Tódor Kollégium felújítása
Épületek/Középület

A Kármán Tódor Kollégium felújítása

2007.05.16. 11:08

Projektinfó

Szerzők:
Haba Péter

Építészek, alkotók:
Vörös Ferenc, Sebestény Ferenc, Sebestény Tamás

Vélemények:
4

Letölthető dokumentumok:

Megújult a Műegyetem volt "Ezres" kollégiuma a Petőfi-híd budai hídfőjénél.

Ha egy budapestinek feltennénk a kérdést, melyik egyetemi kollégium jut először eszébe, a válasz valószínűleg az „Ezres" lenne. A lágymányosi épület ismertségét sajátos történetének, az évtizedekig a földszinten működő híres diszkónak, s az idő előrehaladtával egyre ijesztőbb látványának, lakóhely számára egyre kevésbé alkalmas állapotának köszönhette.

 

A BME Gépészmérnöki Karának hallgatóit szolgáló kollégium a ’60-as évek második felében készült, a Petőfi-híd budai hídfőjénél, a Goldmann György téren és az Irinyi úton álló épületegyüttes részét képezi; a terveket Kisdi Pál és Perczel Dénes, a KÖZTI két építésze készítette. A manapság Kármán Tódor nevét viselő, tizenegy szintes, hosszan elnyúló építmény ugyanakkor közvetlenül hozzákapcsolódik ahhoz a homorú ívben meghajló lakótömbhöz, mely a környék egyik meghatározó „látványeleme".

 

 
 

A kollégium honlapja szerint az 1966. augusztus 20-án tartott átadást követően nem egyetemisták, hanem a Budapesten megrendezett Atlétikai Európa Bajnokságra érkezett újságírók szálláshelye volt, majd annak lezárultával nyitották meg a hallgatók számára. Állítólag közel ezren fértek be – a legenda szerint ezért Ezres az Ezres. Ekkor azonban még csak „diákotthon" volt, a kollégiumi címet 1968-ban nyerte el – tekintettel arra, hogy ahhoz hivatalosan elismert „jó közösségi tevékenység" szükségeltetett. A ’70-es években gyakran emlegették az intézményben működő, mintaszerűen szervezett Tudományos Diákköröket és Szakosztályokat.

 

   

A 2003-ban történt emlékezetes tűzeset jelezte, hogy az épület felújítását nem lehet tovább halasztani. A rossz állapotokat fokozta a zsúfoltság: az utóbbi években már a szobák ablakai elé is emeletes ágyakat állítottak, melyek az utcáról nézve egészen bizarr látványt nyújtottak. A homlokzatok meghatározó eleme lett az üvegfelületekre ragasztgatott sok-sok hőszigetelő/fényvédő fólia is, melyek lassacskán szakadozni kezdtek – betetőzve az épület amúgy is elszomorító összképét, egyszersmind rámutatva funkcionális hiányosságaira.

 

 

Néhány évvel ezelőtt már belefogtak az épület felújításába, ekkoriban a felső négy-öt szint szaniterhelyiségeit korszerűsítették. A közelmúltban azonban felmerült az intézmény teljes rekonstrukciójának lehetősége PPP konstrukcióban. A Műegyetem az Épületszerkezettan Tanszék munkatársait, Vörös Ferencet, Sebestyén Ferencet és Sebestyén Tamást bízta meg a tanulmányterv, illetve a kiviteli tervek elkészítésével. A munkálatok 2007 februárjában fejeződhettek be.

 

 

A ház külső megjelenése lényegesen nem változott meg, elsősorban a nyílászárókat és az üvegfalakat cserélték ki, a homlokzati felületeket hőszigetelték. A belsőben azonban a tartószerkezetek kivételével szinte mindent kiváltottak: újak a burkolatok, a nyílászárók, a liftek és a tűzvédelmi rendszer. E gyökeres átalakítást az épület elavultsága, erős lelakottsága indokolta. A vezető tervező, Vörös Ferenc szerint az épület szerkezete elvben lehetőséget ad arra, hogy a régi közös mosdók helyett minden szoba saját vizesblokkot kapjon, ám tekintettel arra, hogy az épület jelentős részében már megtörtént a szaniterek felújítása, ez a megoldás igen költséges lett volna. A kollégium felújítását nyilvános versenytárgyaláson a HÉROSZ zRt. nyerte el.

 

 
 

Az Ezres tehát marad a régi – legalábbis azok számára, akik továbbra is csak kívülről nézegetik majd. Lakóinak azonban végre emberibb körülményeket nyújt majd.

Haba Péter

 

Az írás megjelent a Budapest, a városlakók folyóirata korábbi számában


BME Kármán Tódor Kollégium
1111 Budapest, Irinyi J. u. 9-11.


Vagyonkezelő:
Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
1111 Budapest, Egry J. u. 20-22.

Építtető:
H-TECH-BUILD Kft.
1095 Budapest, Hídépítő u. 1-12.

Tervezők: BME Építészmérnöki Kar
felelős tervező: Vörös Ferenc DLA
építészet: Vörös Ferenc DLA, Sebestény Ferenc, Sebestény Tamás
belsőépítészet: Sebestény Ferenc, Sebestény Tamás (Sebesta-Loydolt Építészműterem)
tartószerkezet: Pattantyús-Ábrahám Ádám
épületszerkezetek: dr. Preisich Katalin, Fülöp Zsuzsanna, dr. Kakasy László, Dobszay Gergely,
tûzvédelmi tervezés: Takács Lajos
épületgépészet: Palócz Miklós, Viczai János
elektromos tervezés: Nagy Gábor

Kivitelező:
HÉROSZ Építőipari Zrt.
1095 Budapest, Hídépítő u. 1-12.

Vélemények (4)
Viczai János
2007.05.22.
09:40

Az árnyékolás hiányához szeretnék hozzáfűzni néhány dolgot: A felújításhoz készültek tendertervek, melyek be lettek költségelve. A PPP konstukcióban rendelkezésre álló keret alapján válogattak a felújítandó feladatrészek között. Az árnyékolás az első körben ki lett húzva minden tiltakozásom ellenére. Laktam az épületben, tudom ez mit jelent. A Zöld tanárúr tanszékén dolgozom, oktatom az árnyékolás fontosságát, de általában süket fülekre találok. A jelszó: nem lényeg, vagy majd szellőztetünk. Egy kis pozitívum a történet végére: jelentkezett nálam egy neves cég, amely esetlegesen vállalná az épület utólagos árnyékolását...

tewe
2007.05.16.
11:48

"A homlokzatok meghatározó eleme lett az üvegfelületekre ragasztgatott sok-sok hőszigetelő/fényvédő fólia is..."

nos, ez ezután is meghatározó lesz, mert már most látni alufóliázott ablakokat ... és nem hiszem, hogy most tisztán dizájn elemként v. megszokásból raknák ki a bentlakók

riken
2007.05.17.
08:30

@tewe: teljesen egyetértek. nyáron kb 40 fok van bent a szobákban hála a délkeleti fekvésnek. Komolyan nem értem miért spórolták ki az árnyékolórendszert, ez volt a legynagyobb diszkomfort, és ez is marad...

Hartmann György Sándor
2007.05.17.
10:06

@riken: Mert: Az építési engedély még az új hőtechnikai rendelet elött lépett jogerőre. (És csak zárójelben jegyzem meg, hogy ennek ellenére, mint közbeszerzésen elnyert munkánál, a terveknek meg kellettek volna felelni elsősorban az EU-s szabványoknak, és a erre már három éve kihirdetett MSZ szabványt senki sem érzi magára kötelezőnek. Nem Zöld tanárúr volt a gépész tervezője, aki legalább tudja, hogy mi is az a komfortérzet, amiről az építészek zömének fogalma sincs. Olvasd csak el a csatolt műszaki leírást, minderről (mármint a konfortról) egy szót sem ejtenek benne - viszont az épület jellegének amegtartását biztosító 40 cm kiülésű árnyékoló semmire sem jó (ez esetben csak a költségeket emelte feleslegesen). Mivel a szellőzés nem megoldott, a külső zaj elviselheteten marad az utólagos árnyékolás. Csak azt nem tudom, hogy amikor a "szakma" az éptészeti minőségről beszél, akkor mire gondol, mert megjelent egy másik hozzászólásban már az is, hogy az alaprajz kialakítása a csak smafú, semmi köze nincs az építészhez. Hát valahogy ide jutottunk!

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.