„A kis ház” – ráckevei hétvégékre
Mindig meglátszik egy házon, ha tulajdonos és tervező egyformán szereti. Kis ház borovi fenyőből, irigylésre méltó egyszerűséggel és sok apró építészeti leleménnyel. Az f_f_f kiállítási anyagok között is a hét legjobb egyike a MÉSZ zsűrije szerint a Kertész Balázs által tervezett nyaraló.
A Ráckevei Dunaág partján áll a tulajdonosoknak és az építésznek is kedves hétvégi ház. Az alapképlet a 70-es években épített földszintes kockaépület volt, amely a hosszú, keskeny, vízpartra lejtő telket teljesen kettévágta. Olyan környezetbe illő házat kívántunk tervezni, amely kommunikál a hely sajátos atmoszférájával és amely a víz-kert-ház hármas egységét újraszervezi.
Az új épület tömege a telek hosszanti adottságaihoz viszonyulva nyújtott kialakítást kapott. A földszinten helyezkednek el a társasági élet helyiségei, a vízparti napos terasz, ill. a kertoldali, nyáron is hűvös fedett pihenőtér minden nap- és évszakban szerves része a háznak. A két teraszon és a házon át vizuális és funkcionális tengely köti össze a vízparti környezetet a gondozott kerttel.
A tetőtér a pihenés és csendes elvonulás színtere. A kertoldali hálóból a sűrű fenyőágak fala biztosít megnyugtató atmoszférát, a vízoldali szobába az üvegkorlátos erkélyen át köszön be nyáron a vízparti zöld, télen a Duna látványa.
Az épület teljes egészében - a tetőfelületet is ideértve - borovifenyő lamellákkal burkolt, a köntös alól csak a régi épület teste bújik ki. A természetes burkolat nemcsak nemes, szép, jó illatú, de funkcióját is tökéletesen betölti – átszellőztetett árnyékolóként véd a nyári napsütéstől.
Öröm volt a tervezési folyamat a természetszerető és az építész gondolataira végig nyitott tulajdonosokkal, a házat talán már az első találkozó óta „a kis ház"-ként emlegetjük. Nagy szerencsénkre az építés nehéz feladata sem vette el a házépítés élményét, a konstruktív és lelkiismeretes kivitelezői hozzáállás tette igazán kerek egésszé a történetet.
Kertész Balázs
vezető tervező: Kertész Balázs
statikus tervező: Szabó István
generál kivitelező: A-Ponton Mérnökiroda Kft.
fotó: Polgár Attila
helyszín: Majosháza
09:12
Engedjétek meg, hogy feltegyek egy kérdést!
Őszinte ez az épület, amikor a meglévő épületet "bódénak" (jó értelemben) álcázza?
Nem ítélkezni akarok, csak a véleményetek érdekel, egy filozófikus kérdéssel kapcsolatban.
Egyébként személy szerint a terv hangulata nagyon tetszik, és azzal sincs bajom, hogy a fa olyan amilyen; öregszik, és küzd a természettel. Nagyon dicséretes, hogy valaki hajlandó számításba venni a természetes folyamatokat, és tervezni velük, nem pedig megakadályozni. Talán 10,20 éven belül megtanuljuk használni ezeket a folyamatokat, és sokkal olcsóbb lesz házat építeni, és üzemeltetni, tervezni meg bonyolultabb. :)
Szóval a válaszoktól függetlenül: gratulálok mindenkinek.
21:32
nem kell olyan messzi menni :)
a magyar népi építészet alkotta faépületek is épp így néznek ki, ilyen a fa természetességében
gratula
14:18
Svájcban, ahol ennek a típusú faépítészetnek (is) komoly hagyományai vannak, senkit nem zavar az a "reménytelen" szürke; a fa szerves anyag, látszik rajta az öregedés, sőt, nem is egyformán: a déli oldalon (gondolom, a nagy hőingás és a sok nap miatt) általában szürkébb a fa, mint a többin (tessék megnézni Zumthor faházait, pláne azokat, ahol százéves faházakat bővített)
ez ott szándékos és vállalt következménye a természetes anyag alkalmazásának, aki évtizedekig csili-vili, természetellenes színű "fa" burkolatot szeretne, annak ott vannak a faipari termékek, T.....a, F.......x, F........t stb; szerintem azok sokkal gázosabbak, fának látszó műanyag lapok, és mivel nem túl régiek, valójában ezekről sem tudjuk, hogy reagálnak majd az idő múlására pár évtized alatt...
ez persze nem jelenti azt, hogy a természetes fát nem kell kezelni, de csak értelmesen, és ez nem feltétlenül jelenti az élénk IKEA-műfa színek előállítását...
13:33
Nem artott volna a fat az UV sugarzas ellen kezelni, akkor hosszabb ideig megmaradt volna a szép eredeti szine és nem valt volna ilyen reménytelen szurkévé.