A KÖR – A Városháza Park tervpályázat győztes pályaműve

A Városháza Park megújítására kiírt tervpályázaton a Lépték-Terv Tájépítész Iroda pályaművét választotta győztesnek a bíráló bizottság. A pályamű, melyet a tájépítész iroda a Sporaarchitects közreműködésével hozott létre, egy erős szimbolikus gesztust, a kört helyezi koncepciója középpontjába. Hogy miért a kör, azt a tervezők leírásából tudhatják meg.

A Városháza elzárt hátsó udvara, sőt maga a Városháza is alig van rajta a budapestiek mentális térképén. Ha ezt a hányatott sorsú nem-helyet hellyé akarjuk tenni, ahhoz karakteres, megjegyezhető gesztusokra van szükség. Ezért született meg az egész Városháza parknak karaktert adó kör.

Teljességtől egyenlőségig, védettségtől végtelenségig, örök hűségtől az idő múlásáig, – nincs még egy forma, aminek annyi jelentése lenne, mint a körnek.

Az építészetben is velünk van a legősibb idők óta, és a forma körtemplomtól körszínházig mindig hordoz magában többletjelentést. Egyetemes szimbólum, ami számtalan ösztönös, egyéni értelmezést, asszociációt hív elő, miközben közös, világszerte érvényes jelentéstartalmakkal is bír. Ilyen megkérdőjelezhetetlen közös jelentés a népi körtáncokban és a kerekasztal fogalmában éppúgy megjelenő egyenlőség, egyenrangúság is. Nem véletlenül rendezik kör alakba a mediátorok a közösségi tervezések résztvevőit sem.

A Városháza park köre |

A kör kapcsolatot és egyenlőséget teremt a város mindenkori vezetői és a budapestiek között. Reprezentatív teret hoz létre, ami szimbolikusan és funkcionálisan is központba emeli a zöldfelületek fontosságát.

Nem szerkesztett kör, nem önmagáért vagy a puszta látványért jön létre, hanem az egymás mellé rendelt különböző funkciók összehangolásából rajzolódik ki. Nem tökéletes kör, és nem is ez a fontos. Éppen elég az, hogy bárhonnan nézzük, bárhogy értelmezzük, abban mindenki elsőre egyetért, hogy ez egy kör. Ez teremti meg azt a közös értelmezést, melyen belül mindenki megtalálhatja a hozzá közel álló jelentést, vagy számára fontos részletet.

Harmóniát teremt a parkban. Dinamikus központi teret hoz létre, egy közös halmazon belülre tereli a parkhasználók nagy részét, miközben hagy helyet az elvonulásra is. De nem csak a parkon belüli számtalan funkciót kellett egységbe rendezni: a park zaklatott környezete miatt is olyan térszerkezetre van szükség, ami átlátható, tiszta helyzetet teremt.

A kör kiegészítéseként megjelenő elemek teljesítik a Városháza parkkal szemben támasztott összes elvárást. Megidézik a Károly körúti térfalat, egységes rendszerrel egészítik ki a parkra néző tagolt, zajos homlokzatot. Nagyvonalúan bánnak a pihenő és vendéglátó terekkel, ideális helyet teremtenek a különböző méretű rendezvényeknek.

Városszerkezeti kontextus |

A Városháza parkot olyan monumentális, vagy annak szánt térfalak, utak és terek veszik körbe, amik szinte kivétel nélkül a városszerkezetet átalakítani vágyó, nagyszabású, de teljes egészében soha meg nem valósuló tervek nyomán jöttek létre.

A park egy soha be nem fejezett, többször átépített tömb hátsó udvarának helyén fog megszületni. A Madách Imre sugárút szinte rövidebb, mint amilyen széles. Az Andrássy út belefut a kalandos történetű Erzsébet térbe, pár sarokra innen a Bazilika a hátát mutatja a Bajcsy-Zsilinszky út felé, a nyílegyenesnek álmodott Kossuth Lajos utca törésekkel éri el az Erzsébet hidat.

A Károly körútnak hátat fordító, botcsinálta Városháza problémája már bő száz éve sokakat foglalkoztat. Elődeink sokszor olyan építészeti jelet akartak létrehozni, ami örökre ikonikus része lesz Budapest látképének, miközben képes a Városházát a Károly körút felé fordítani. Új, szimbolikus hely a budapestiek várostudatában, ami idomul az 1700-as évek óta többször megváltozott városszerkezethez: át lehet-e vágni az évszázados csomót épület helyett egy parkkal?

A kör innen nézve pont azt a feladatot látja el, amit a lassan száz éve először ide álmodott toronyházaknak szántak volna. Ikonikus, semmivel össze nem keverhető új forma, de a Budapest fölé magasodó, zárt elefántcsonttorony helyett demokratikus, a városlakók közötti egyenlőséget szimbolizáló, emberléptékű megoldásokkal dolgozó zöld közteret hoz létre.

A szelíd, értő tervezés legfontosabb gesztusa a kör mérete. A Városháza parkból szétnézve látjuk, hogy a város szövetét átszabni vágyó tervek nyomán létrejött struktúrák is egy ponton idomulni kezdtek a város adta lehetőségekhez, elfogadták határaikat. A kör nem átszabni szeretne, hanem alkalmazkodni, a rendelkezésre álló szerkezetből kihozni a legtöbbet. Addig nyújtózkodik, amíg a térszerkezet engedi; addig a határig, amíg még befogadható és érthető marad.

Befogadó kör |

A Városháza park negyedik, időbeli dimenziója több száz évet ölel fel. Megjelenik benne a városfal vonala, az eredetileg tervezett a formájában soha meg nem valósult épületszárny helye, az egykori, körút felőli "butiksor" által meghatározott fasorok maradványai. A térfal legrégebbi és legújabb eleme között bő 200 év feszül. Ezeket az idősíkokat a kör befogadja, egységbe rendezi, valamint befogadja az új elképzeléseket az aktuális igényeknek megfelelő térszerkezetet, berendezéseket, funkciókat.

A park teret biztosít a különböző rendezvényeknek és befogadja a legújabb funkciókat, megoldásokat is. Olyan park született, ahol a hétköznapi és alkalmi látogatókat, budapestieket és máshonnan érkezőket egyaránt élmények sokasága éri. Az ehhez szükséges, sokszor egyszerű, hétköznapi funkciókat a kör fogadja be és rendezi egységbe. Ez azt is jelenti, hogy minél többen használják a parkot beszélgetésre, hintázásra, olvasásra, annál markánsabban lesz látható a kör, annál jobban betölti a városlakók között egyenlőséget és kapcsolatot teremtő szerepét.

Központban a zöld |

"Reprezentatív tér a Városháza előtt" – a legtöbb embernek ez zömében burkolt teret jelent, ahol a zöld csupán kiegészítés, hiszen megszoktuk sajnos, hogy a reprezentatív tereket a burkolat és a nagybetűs Látvány uralja. A Városháza park megfordítja ezt a logikát: a közel 90 méter átmérőjű körön belüli egybefüggő zöldfelület és a körvonalak között létrejövő területrészek a zöldet és a változatos funkciókat emelik központba. A burkolt és zöld területek közötti 50-50%-os megoszlással a park ezen a téren is egyensúlyra, harmóniára törekszik.

Reprezentatív, szimbolikus helyen álló, zöld, városi parkként szerepet vállal az itthon úttörőnek számító kék-zöld infrastruktúra megoldások terjesztésében is azzal, hogy közérthetően bemutatja őket. A szemléletformálás a park határain túlnyúló hozzájárulás a klímaválság elleni küzdelemhez.

A hétköznapi funkciókkal és a nagyméretű, egybefüggő zöldfelülettel Budapest legsűrűbben beépített részén jelennek meg olyan elemek, amiket sokszor az agglomerációba költözők hiányolnak. A maga eszközeivel így a Városháza park is tud küzdeni a klímaválság mellett Budapest jövőjének másik legégetőbb problémája, a kiköltözés ellen.

Nem-helyből hely |

A Városháza elzárt hátsó udvara, sőt maga a Városháza is alig van rajta a budapestiek mentális térképén. Ha ezt a hányatott sorsú nem-helyet hellyé akarjuk tenni, ahhoz karakteres, megjegyezhető gesztusokra van szükség. A rögtön érzékelhető, a funkciókat felfűző és halmazokra osztó kör pont ilyen.

Nagy szükség van rá: az Erzsébet tér, Deák Ferenc tér, Városháza park térsora egybefolyik, érzékelhető határaik esetlegesek. Deák Ferenc tér nevű megállóból több van a Városháza park és az Erzsébet tér mellett, mint magán a Deákon. A park reflektál erre a helyzetre, ahogy a Károly körút felé fordulás és a szimbolikus, nagybetűs Városháza utáni évszázdos vágyódásra is.

Lépték-Terv Tájépítész Iroda

A teljes műszaki leírás a csatolt dokumentumok között érhető el.

Szerk.: Hulesch Máté