építészet : környezet : innováció

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal állásfoglalása a Budapest, V. kerület Bécsi utcai tervezett ingatlanfejlesztés kapcsán

Az élénk közérdeklődés, amely az V. kerületi önkormányzat ingatlanfejlesztési elképzelései körül a 2010. június 30-án együttesen tartott Központi Építészeti-Műszaki-,  illetve Fővárosi Tervtanács ülését követően kibontakozott, arra kötelezi a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt, hogy elvi állásfoglalást adjon közre annak ellenére, hogy az ügyben eddig hivatalosan még nem keresték meg.
Az élénk közérdeklődés, amely az V. kerületi önkormányzat ingatlanfejlesztési elképzelései körül a 2010. június 30-án együttesen tartott Központi Építészeti-Műszaki-,  illetve Fővárosi Tervtanács ülését követően kibontakozott, arra kötelezi a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt, hogy elvi állásfoglalást adjon közre annak ellenére, hogy az ügyben eddig hivatalosan még nem keresték meg.


A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal feladata, hogy a gyakorlatban érvényt szerezzen annak a jogalkotói szándéknak, amely a kulturális örökségvédelmi törvényben nyert megfogalmazást, és azon a felismerésen alapul, hogy kulturális örökségünk hazánk történelmének olyan pótolhatatlan forrása, amelynek csorbítatlan fennmaradása elsőrendű közérdek. E törvény értelmében a Hivatalnak feladata a műemléki értékek felkutatása, védelme és a megőrzésükre irányuló tevékenységek szabályozása.


A tervezett fejlesztés által érintett háztömbök műemléki védelem alatt állnak, mégpedig ún. műemléki jelentőségű terület kategóriában és világörökségként. A területi védelemnek ez a formája azt célozza, hogy a jellegzetes, történelmileg kialakult városszerkezet és városi összkép, amely építészeti együttesként fejezi ki az azt létrehozó közösség építészeti kultúráját, megőrizhesse tér- és utcaképeit és a tájjal való kapcsolatát.


A viszonylag rövid idő alatt, a 19-20. század fordulóján szűk negyven év során historizáló-szecessziós stílusban kiépült jellegzetes budapesti városkép európai viszonylatban egyedülálló értéket képvisel. Egyedülálló a nagy kiterjedés, az e mellett tapasztalható magas építészeti átlagminőség, a stílusalkalmazásban megmutatkozó ötletgazdagság és az ennek ellenére egységesként ható „budapesti stílus”. Jellemzője ennek az egyedülálló együttesnek az is, hogy be tudta fogadni és szervesen integrálta a modern korszak minőségi építészetét, ha az tekintetbe vette és nem szakított drasztikusan a történetileg nőtt városszerkezettel.

A főváros építészeti-esztétikai értékei mellett különösen hangsúlyos a ránk hagyományozott örökség történeti jelentősége: a mai budapesti városkép az 1918-al lezáruló történelmi korszak utolsó nagy felívelésének, a 19. század végi gazdasági fellendülésnek építészeti lenyomata. Ebben a vonatkozásban regionális referenciapont is: építészeti hatása az egykori Osztrák-Magyar Monarchia keleti felében is mindenhol fellelhető. Ez a jelenlegi országhatárokon túlmutató kulturális és szellemi érték azonban elsősorban az összefüggésekben és sokszor a részletekben ragadható meg leginkább. Ennek megőrzését célozza a területi védelem, és ezért téves az a vélekedés, hogy az egyedileg nem védett épület értéktelen és elbontható. Ellenkezőleg: minden védett területen elbontott történeti értékkel bíró épülettel vagy a hagyományos városképbe, várossziluettbe nem illő elem megjelenésével a védelem tárgya sérül, és a védelem igen hamar okafogyottá válik. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal ezért különös hangsúlyt fektet arra, hogy minden eszközzel előmozdítsa a műemléki védelem alatt álló értékek anyagi valójukban történő megőrzését és a jövő nemzedékek számára történő átörökítését.


Az értékek megőrizhetőségének egyik feltétele történeti városainknak és épületeinknek rendszeres megújulása és a bennük jelen lévő egészséges élet. Ezért az értékőrzés és a fejlesztés nem ellentétes, hanem egymást feltételező fogalmak. Különösen öröm, ha a befektető igényli, hogy elképzeléseit elismert építészek öntsék formába, vagy – mint a jelen esetben is – lehetőséget teremt arra, hogy a főváros nagy nemzetközi presztízzsel rendelkező építész munkájával gazdagodjék. Célt azonban csak akkor ér ez a törekvés, ha nem a meglévő értékek kárára, hanem azokhoz hozzátéve érvényesül. Éppenséggel a kiválasztott nemzetközi tekintélyű iroda bizonyította a berlini Reichstag kupolarekonstrukciója révén, hogy ez nemcsak lehetséges, hanem bravúrosan is megoldható.


A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal üdvözli azt a társadalmi figyelmet, amely a szóban forgó V. kerületi fejlesztési terveket övezi, mert ebben kifejezésre jut az örökségvédelmi törvényben megfogalmazott közérdek szellemisége, amelynek értelmében nemcsak együttműködési kötelezettsége, hanem közreműködési jogosultsága is van az állami és önkormányzati szervek mellett a társadalmi szervezeteknek és az állampolgároknak. Ugyanakkor a törvény értelmében figyelmeztet arra is, hogy a kulturális örökség a nemzet egészének közös szellemi értékeit hordozza, ezért megóvása mindenkinek kötelessége.


A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal reméli, hogy a kulturális örökséget érintő tervek kapcsán most megnyilvánuló társadalmi aktivitás, amely az utóbbi hónapokban több budapesti fejlesztés kapcsán is megmutatkozott, az ország kulturális értékei iránt tanúsított növekvő figyelem és érzékenység jele, amely szilárd hátterét fogja nyújtani egy megújulás előtt álló örökségvédelmi politikának. Reméli, hogy a Budapest Szíve program keretében tervezett Bécsi utcai fejlesztés újragondolásával olyan példamutató, örökségtudatos építészeti megoldás születhet, amelynek révén az ország, a nemzet szívében fekvő főváros a múlt század fordulójához hasonlóan ismét méltán lesz követendő példa.

 

 

7 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »