A Kúria döntötte el a balatonfüredi görög falu kisajátítása miatti jogvitát

A helyi önkormányzat tavaly februárban kezdeményezte a görög falu épületeinek kisajátítását terület- és településrendezési célra. Az illetékes kormányhivatal helyt adott határozataival a kérelemnek, számos ingatlantulajdonos azonban per keretében támadta meg a döntést, egyaránt vitatva a kisajátítás jogalapját és a kártalanítás összegét.

A Veszprémi Törvényszék a kereseteket elutasította, megállapítva, hogy a kisajátítás jogszabályi feltételei fennállnak. Az ítéletek felülvizsgálatát a tulajdonosok kezdeményezték a Kúriánál, amely döntésével a bíróság három közbenső ítéletét hatályában fenntartotta – derül ki a Veszprémi Törvényszék sajtóosztályának március 16-án kelt közleményéből, amelyről a hirbalaton.hu számolt be.

A bíróság honlapján közzétett szövegben felelevenítik az előzményeket, melyek szerint a balatonfüredi görög falu épületegyüttese Annagora Park Bevásárlóközpont megnevezéssel szerepel az ingatlan-nyilvántartásban mint társasház. A telekingatlanon 46, üzlet megnevezésű épület áll, a komplexum 41%-a a helyi önkormányzata tulajdonát képezi.

Az önkormányzat a helyi építési szabályzatát a területre nézve 2021 decemberében az eredetileg különleges kereskedelmi célú építési övezetről részben közpark, részben kisvárosias lakóterület övezetre módosította, majd 2022 februárjában A Görög Falu elnevezésű épületegyüttes hasznosítása projekt megvalósítására az épületek kisajátítását kezdeményezte terület- és településrendezés közérdekű célra. A kérelem szerint az önkormányzat célja a jelenleg szórakoztató negyedként üzemelő görög falut megszüntetni a meglévő épületek lebontásával, és olyan új funkciót találni a területnek, ami hosszútávú, fenntartható működést biztosít. Ez részben közpark, zöldfelület, részben esztétikailag és funkcionálisan környezetbe illeszkedő városrész kialakítása (ezekről a tervekről mi is írtunk 2021 őszén). 

A kérelmet azzal indokolták, hogy a görög falu eredeti kereskedelmi funkciója kereslet hiányában évekkel korábban megszűnt, a helyébe kényszerűségből lépő szezonális szórakoztató funkció sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A kialakult állapot nem feleltethető meg a város balatoni térségben kialakult státuszának, városképi szempontból sem elfogadható, különösen az egyes albetétek leromlott fizikai állaga miatt. Mindezek együtt tették szükségessé, hogy az önkormányzat a településrendezés keretein belül olyan övezeti besorolást hozzon létre, amely "összességében jobban szolgálja a közösség érdekét". A funkció nélkül maradt, az év nagy részében kihasználatlan terület nagyobb részén, mintegy két hektáron nagyléptékű zöldpark valósul meg, amely egyben környezetvédelmi szerepet is betölt, zaj- és porszűrőként funkcionál, nagymértékben hozzájárulva a város klímastratégiájának megvalósításához – írják a közleményben.

A Veszprém Megyei Kormányhivatal helyt adott határozataival a kisajátítási kérelemnek, az épületeket terület- és településrendezés közérdekű célra kisajátította az értük járó kártalanítás megállapítása mellett. Az ingatlantulajdonosok közül 35 tulajdonos azonban megtámadta a határozatot a Veszprémi Törvényszék előtt közigazgatási per keretében, aminek során a kisajátítás jogalapját és a kártalanítás összegét egyaránt vitatták. A törvényszék több ügyben a jogalapot vitató kereseti kérelmeket közbenső ítélettel döntötte el, elutasítva azokat és megállapítva, hogy a kisajátítás jogszabályi feltételei fennállnak. A közbenső ítéletek felülvizsgálatát ezután a tulajdonosok kezdeményezték a Kúriánál.

A Kúria álláspontja szerint a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal és az elsőfokú bíróság megalapozottan állapította meg, hogy a balatonfüredi önkormányzat a kisajátítást a módosított helyi építési szabályzatában meghatározott közérdekű célra, terület- és településrendezés érdekében kérte; a döntésben rámutattak arra is, hogy a felperes által szorgalmazott övezeti határon való megosztás, illetve a részleges kisajátítás jogilag miért nem lehetséges. Az ítélet hatályában fenntartotta a törvényszék három közbenső ítéletét, a jogvitát a kisajátítás jogalapja vonatkozásában eldöntötte, így a törvényszék előtti perek a továbbiakban a kisajátított ingatlanokért megállapított kártalanítás összegszerűségére nézve folytatódnak tovább.

A balatonfüredi görög falu ´90-es évekig visszanyúló történetét és pusztulásának okait ebben a cikkünkben mutattuk be részletesen.