építészet : környezet : innováció

A látványtervek csodás világa - miért lesz a kristálypalotából raktárépület?

Az elmúlt időszakban többször is felmerült a látványtervek és az elkészült épületek közötti különbség kérdése. Erre keressük mi is a választ, éppen ezért egy minikérdőivvel több vezető építészirodát is felkerestünk, hogy megtudhassuk, milyen szempontok vezérlik az építészeket a látványtervek kidolgozásakor és mekkora jelentőséget tulajdonítanak neki. A kitöltők fáradozásait ezúton is hálásan köszönjük.

Látványos látványtervek

Első körben arra voltunk kíváncsiak, a válaszadók mennyire tartják fontosnak a látványtervek megvalósíthatóságát, milyen további szempontokat tartanak még lényegesnek, illetve házon belül vagy külön erre specializálódott céggel készíttetik-e a képeket. Az elsöprő többség kifejezetten fontosnak tartja a leadott látványtervek megvalósíthatóságát, egy másik kérdésből viszont kiderült, még ennél is lényegesebb számukra, hogy ezek figyelemfelkeltőek (13), impozánsak (5) és kidolgozottak (5) legyenek – ennél a kérdésnél már csak ketten jelölték a megépíthetőséget is a két legfontosabb szempont között. A képek elkészítését illetően közel fele-fele arány jött ki, ám ekkora mintán nem rajzolódott ki kapcsolat a látványtervekkel kapcsolatos egyes preferenciák és aközött, hogy specialistákra bízzák-e az építészek a feladatot.

A válaszadók nagyjából fele különbséget tesz a tervpályázatra beadott vagy megrendelő részére készült tervek, illetve látványtervek között. Ők a pályázatok esetében nagyobb kreatív szabadságot élnek meg, és az építészeti koncepcióra, a szakmaiságra helyezik a hangsúlyt, míg a megrendelők számára készülő látványterveknél az üzleti szempontok kerülnek előtérbe, és inkább a részletes, valósághű ábrázolást tartják szükségesnek.

"A tervpályázati anyag az építészeti koncepciót domborítja ki, ami szükségszerűen jár bizonyos szintű, a hangsúlyokat kidomborító <<elrajzolással>>, alkalmasint túlzással. Megrendelők (értsd: többnyire önhibájukon kívül vizuálisan alulképzett laikusok) számára a minél valósághűbb vizualizáció a cél."

A megvalósíthatósághoz kapcsolódóan az is kiderült, hogy lényeges, de nem első számú szempont az épületek gazdaságos megépíthetősége. Akiknek fontos volt, hogy a látványterveik megvalósítható épületeket mutassanak, azok többnyire a gazdaságosságra is hangsúlyt fektettek. A megkérdezett építészek nagy része egyetértett abban, hogy egy olyan szabályozás, amely a tervpályázatoknál megszabná a gazdaságos megépíthetőséget, nem változtatna az építészeti minőségen.

Kristálypalotából raktárépület

A megvalósult épületekig vezető út során gyakran fordul elő, hogy nem csak részletek, de az eredeti építészeti koncepció is átalakul - ennek feltételezhető okait kérdeztük az építészektől. Voltak, akik a valóságtól elrugaszkodott, a megrendelőt kényszerűségből lenyűgözni igyekvő terveket emelték ki:

"Sajnos jelenleg a látványtervek túlzott súllyal esnek latba a tervezők és a győztes koncepciók kiválasztásakor, ennek felismerése egyre irreálisabb, bombasztikusabb, parciálisabb, súlytalanabb és inkoherensebb építészeti víziók megfogalmazására serkenti a tervezőket. […] A téves értékek alapján kiválasztott építészeti víziók szükségszerűen torzulnak a megvalósítás folyamatában."

"Általános megrendelői igény a látványtervekkel kapcsolatban, hogy meggyőzőek, magukkal ragadóak legyenek, hiszen ezeket a megrendelő is felhasználja pénzügyi támogatás, előzetes hozzájárulások megszerzése céljából. Azonban miután a megvalósításhoz szükséges összes hozzájárulás megvan, egészen más szempontok kezdik vezérelni a megrendelőt." 

A megengedőbbek úgy ítélték meg, a látványterv csak az építészeti gondolat kivetítése, és természetes, hogy egy terv nagy utat tesz meg a végeredményig. A látványterveket is ennek tükrében érdemes értelmezni, és nem szükséges ragaszkodni az eredeti elképzelésekhez:

"Az élet nem a látványterv idejére rögzített pillanat, hanem folyamatosan változó, eleven, lüktető valóság. Egy tervet ezernyi behatás ér, a tervező feladata, hogy karmesterként döntéseket hozzon - a terv érik és a valóságba emelés hosszú útján szabadon hagyja, hogy kiforrjon a mű. […] Képzeljük el, mennyi idő alatt készül el egy koncepcionális látványterv és mennyi idő alatt a végső épület - időben akár harmincszoros a különbség. Hogyan gondolja azt bárki is, hogy a kettő között nem történik semmi? Pont az történik, amit tervezésnek hívnak. Reagálni kell millió ideológiai, műszaki és gazdasági kérdésre."

"A továbbdolgozás minden esetben elmélyíti a tervet. A pályázat csak egy fikció - mankónak jó, de a konkrét igények megismerésével ritka, ha nem változik."

"A látványterv az építészeti gondolat - ahogy a nevében is benne van - látványos megjelenítése, de a meghatározó ebben szövegösszefüggésben az építészeti gondolat. Sajnos, egy kiindulásnál megfogalmazott és kiemelkedően jó koncepció hatalmas utat tesz meg a megvalósulásig. Eközben a megrendelő, a hatóság és a kivitelezői szempontok is eltéríthetik erről az útról, sokszor butaság, értetlenség, gyávaság és kulturálatlanság miatt.”

A legtöbben azonban úgy tartják, a drasztikus változások mögött egyszerűen a finanszírozási problémák állnak.

Ki tehet róla, ki tehet ellene?

A témához kapcsolódóan firtattuk az építész felelősségét is az átalakulásokban. A kitöltők nagy számban látták abban az építész szerepét, hogy képesnek kell lennie mérni a kompromisszumokat, figyelembe kell vennie a megépítés korlátait - többen ezt átgondolt tervek készítésének szükségességével írták le. Az építész felelőssége egyensúlyt tartani a befolyásoló körülmények és az eredeti terv között, de az etikus tervezés hiánya is elvezethet ilyen helyzetekhez.

Volt, aki szerint a pályázatok zsűrijének vállát nyomja a felelősség, hiszen a zsűritagokat a laikusok azért kérik fel, hogy ők képviseljék a szakmát, így az ő felelősségük a legnagyobb abban, mit engednek a megépülésig eljutni. "Ebbe a gondolatmenetbe tartozik az is, ha a rendelkezésre álló anyagi lehetőségeken túlmutató - bár szerkezetileg akár megvalósítható – tervet választanak ki, hiszen a végeredmény ebben az esetben is ugyanaz: a győztes építészeti koncepciót csak nyomokban (vagy úgy sem) tartalmazó épület." - teszi még hozzá a válaszadó.

Akadt olyan kitöltő is, aki szerint az építésznek semmilyen felelőssége nincs abban, hogy a terv átalakul, hiszen az kizárólag pénzügyi döntések eredménye. Az is felmerült, hogy szükség van megépíthetetlen, "fantaszta" tervekre, kereteket átlépő koncepciókra is, hiszen ezek által irányíthatja az építész a figyelmet egy-egy problémára, és döntő szerepük van az építészet fejlődése szempontjából – azonban ezekre találták ki a megvétel kategóriát.

Az eredmények tükrében elmondható, hogy a látványtervek és a kész épület közötti különbség két fő oka a megrendelők anyagi lehetőségének vagy áldozatkészségének szűkösségében, illetve az építészek által nem eléggé átgondolt tervek készítésében keresendők, amiket a tervek fejlődése során jelentősen át kell alakítani. Arra vonatkozóan, hogy egy látványtervben mik a legfontosabb szempontok, a válaszadók a figyelemfelkeltő, a kidolgozott és az impozáns kifejezéseket emelték ki, ami arra utal, hogy a terveket sokan szánják úgy, mint aminek konkrét megvalósíthatósága és gazdaságossága egy későbbi fázisban érdemel nagyobb figyelmet. "A látványterveket mindig a célközönség szemszögéből készítjük." – állítja többekkel együtt egyik kitöltőnk, így a figyelemfelkeltés jelentősége nagy valószínűséggel keresendő tehát abban, hogy a látványtervet a laikus szemlélő számára készítik azért, hogy a tervrajzokat érzékletesen mutathassák be, segítsék azok megértését. Ezekkel válik lehetségessé, hogy bárki, aki érdeklődik a terv iránt, a környezetébe illesztve láthassa a majdani épületet.


Móré Levente, Varga Csilla

 

1 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »