A legenda életre kelt – Megújult a badacsonyi Hableány
Pár évvel ezelőtt csupán a Kishableány teraszt tudta megnyitni a Laposa család Badacsonytomaj központi részén, miközben már sokkal nagyobb fejlesztésben gondolkodtak. A régóta üresen álló, 1960-as években épült Hableány épületének teljes felújítását tűzték ki célul, melynek végül a család birtokának világhírű épületét is jegyző PLANT-Atelier Peter Kis iroda adott új életet.
A Badacsonyban régi legenda kering a vulkán uráról, aki szerelmes lett egy balatoni hableányba. Amikor a vízbe ugrott utána, a hegy lángja végleg kialudt. Ma már csak a tanúhegyek bizonyítják egykori létezését. Erről a legendáról kapta a nevét 1909-ben a badacsonyi vasútállomás és erről készítette kerámia domborművét Kumpost Éva keramikus iparművész is 1964-ben. Ez a dombormű aztán a Ráab Ferenc tervei szerint épült, badacsonyi Hableány étterem (kombinát) homlokzatára került. Az épület innentől kezdve a város szíve volt. Csaknem 800 vendéget tudtak fogadni és minden évben itt tartották meg a szőlőjéről oly híres környék szüreti bálját is. A sokáig elhagyatott épületet 2019-ben újították fel a Plant-Atelier Peter Kis iroda tervei szerint.
A Laposa család több generáció óta kötődik Badacsonyhoz és magához az épülethez is sok személyes emlék köti őket. Régi álmuk volt, hogy a nagyobb termelő üzem mellett egy olyan helyen tudjanak dolgozni, ahol a város vérkeringésébe is be tudnak kapcsolódni. A Hableány ma már Badacsony és a környező városok egy nagyon fontos, pezsgő közösségi rendezvényterévé is vált.
Az 1960-as évek épületei a Balatonon ikonikus jelenségnek számítanak, még sincsenek túl nagy becsben tartva. A Hableány ennek ellenére a környékbeliek szívébe zárult. Talán a dombormű, mint egy védő talizmán óvta meg attól, hogy bontás helyett mindig is az átalakítás-felújítás volt az irányelv mindenki számára.
A Ráab-féle épület „U" alakú beépítés volt, amelynek elülső, széles, út felőli traktusában kapott helyet a hatalmas étterem. A karakteres, peremgerendás előtető, a széles ablakok és lebegő penge-szerű terasz tették különlegessé. Robosztus acél árnyékolószerkezetei, amelyek az előtető gerendáiról lógnak le a terasz felé, a mai napig hibátlanul működnek és könnyedén automatizálhatóvá lehetett őket tenni. Ezeket a karakterjegyeket szem előtt tartva és őrizve folyt a tervezés és a kivitelezés is.
Az „U" alakú beépítés megmaradt, de a két „szára" teljesen megújult. Ide kerültek a technológia fontos terei, mint például a garat vagy a palackozó, az emeleten pedig az irodablokk. Az elülső rész megmaradt az eredeti funkciójában azzal a különbséggel, hogy a pincébe szintén a borászati üzem helyiségei kerültek.
A bortechnológia megmutatása egy fontos kompozíciós szempont volt a tervezéskor. Az idelátogatóknak egy komplexebb élményt ad, ha az étkezés, vagy a rendezvény közben nem feledkeznek meg róla, hogy egy borászatban vannak. Az üzem jelenlétét az impozáns acél bortartályok megmutatásával érték el. Egy széles üvegkubusban, a fémesen csillogó, két szint magas hengerek különleges térélményt nyújtanak és összekötnek a pinceszinti, ipari terekkel. Eköré az üvegtér köré szerveződik az épület többi helyisége, ez a fő fókuszpont. A jelenléte felfedezésre invitál és kíváncsivá teszi a vendégeket.
A belső terek tervezésekor fontos szempont volt az eredeti épület szellemiségének megőrzése. A szerkezetek energetikai javítására szükség volt, de a belső látszó gerendás mennyezet és a nagy, egybefüggő üvegfelületek a ház legfontosabb karaktereiként megmaradtak. A hatalmas teret nem szabdalják fel falak kisebb részekre és az étterem körben minden irányból nyit a város felé. A belső pultok ugyanezt a téri kompozíciót erősítik, hosszanti elrendezésükkel tovább húzzák szét a vendégteret.
Az étterem beépített bútorait Bakos Dávid tervezte. A ház fémes-üveges hideg anyagait fával és kényelmes, színes bútorokkal oldotta fel. A részletekben több helyen találunk utalásokat az épület névadójára, a Hableányra is.
Tóth Anikó
Szerk.: Pleskovics Viola
Az Építészfórum megjelenő kritikák elkészítését a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.