A Műemlékvédelmi Dokumentációs Osztály gyűjteményeiről, II.

A MÉM MDK Műemlékvédelmi Dokumentációs Osztályának munkatársai által írt cikk folytatásában a gyűjtemény két további "tárát", a Tervtárat és a Könyvtárat ismerhetik meg az olvasók. 

A Tervtár az ország egyik alapvető építészettörténeti gyűjteménye. Elsődleges feladata az épített örökség egyes emlékeit dokumentáló szöveges, illetve képi források (tudományos, restaurátori, helyreállítási és városrendezési dokumentációk, értékleltárak, tervrajzok stb.) gyűjtése, kutathatóvá tétele és megőrzése.

Utalva az Évszázadok öröksége – a magyar műemlékvédelem 150 éve c. kiállításunkra, a dokumentálás szekcióból ragadnánk ki egy-két érdekes információt, megmutatva, hogy tervtári gyűjteményünk mennyire sokrétű anyaggal rendelkezik.

"Műemléki gyűjteményeink jelentős részét képezik a megismerés, az állapotrögzítés céljából született, különféle felmérési dokumentumok. Az intézmény létrejöttekor legfőbb feladatként meghatározott dokumentálási tevékenység az emlékanyag folyamatos pusztulása miatt máig nagy jelentőségű, a megőrzés egyik kulcsát jelenti."

Falképmásolatok: "Mivel az épületek legsérülékenyebb emlékei a falfestmények, aktuális állapotuk dokumentálása kiemelten fontos. A történelmi Magyarország középkori falképeiről az 1870-es és az 1920-as évek között nagy számban készültek különféle kópiák." – Tervtárunk mintegy 1000 darabot őriz.

Hallgatói felmérések: "A MIB alacsony számú apparátusa miatt nehezen tudott eleget tenni legfontosabb feladatának, a műemlékállomány feltérképezésének. Szervezett külső segítség elsősorban a felsőoktatás felől érkezett, évszázadokon átívelő hagyományt teremtve.

Steindl Imre 1874-ben megállapodást kötött a bizottsággal arról, hogy utóbbi éves keretéből támogatja a Királyi József Műegyetem építészhallgatóinak – a Mintarajztanoda és Rajztanárképezde növendékeivel közösen szervezett – szünidei felméréseit, cserébe viszont az elkészült helyszíni felvételek és a kiszerkesztett rajzok a hivatal gyűjteményébe kerülnek. Korábban a bécsi Képzőművészeti Akadémia építészhallgatóinak önképzőköre, a Wiener Bauhütte ugyanezen feltételek mellett végezte a Monarchia és egyes német területek műemlékeinek felmérését, többek közt Steindl részvételével.

A hallgatói felmérések hagyományát a századfordulót követően Steindl másik tanársegédje, Foerk Ernő is folytatta. A Felső Építő Ipariskola tanáraként a korábbihoz hasonló megállapodást kötött a MOB-bal, melynek kérésére 1911-től az első szünidei kiszállásokat a Segesvár környéki erődtemplomokba szervezte. A munkamódszer tekintetében változást jelentett, hogy a kiszerkesztett rajzot már szigorúan ugyanaz a hallgató készítette, mint a manuálét. Emellett a kiszállások alkalmával egyre többet fényképeztek, a felmérendő emlékek köre pedig a reneszánsz utáni korszakok épületeire is kiterjedt.

Rados Jenő munkásságában meghatározó volt a fényképezőgép használata. Kiadványait is nagyrészt saját felvételeivel illusztrálta…"

"Sedlmayr János, későbbi műteremvezető tervező hallgatóként a nógrádsápi templomról tett pontos megfigyeléseit akvarell technikával rögzítette. A Műegyetemen később gyakorlattá vált az uniformizált felmérési dokumentáció, amely adatlapot, leírást, fotókat és kiszerkesztett rajzokat tartalmazott…és az Iparművészeti Főiskola építészhallgatói is műemlékes terepen sajátították el a felmérés technikáit, illetve a rajzolás általi megértés gyakorlatát. A műemlékfelmérés napjainkban is szerepet kap a képzésben, és noha a mérésben lézer, a feldolgozásban pedig CAD program segíti a munkát, a manuálé továbbra is kézzel készül."

"Az alaposan kidolgozott szabadkézi rajz nemcsak távlati képek formájában érzékeltetheti a műemlék és környezete viszonyát, hanem épületbelsők és egyes részletek dokumentálására is alkalmas. E műfaj elsősorban az építészek munkájához köthető, a végeredményt pedig nagymértékben meghatározza a stílus és a rajzkészség." – képviselői többek között Schultz Ferenc, Forberger Vilmos, Lux Kálmán, Bayer Gyula, Stippek József, Császár László, Sedlmayr János.

"A helyszínen készülő felmérési rajz egyik típusa a manuálé, ami a méretek pontos rögzítésére szolgál. Ezt a gyakorlatot elsősorban építészek és régészek alkalmazzák, előbbiek ez alapján kiszerkesztett rajzot készíthetnek." – őrizzük pl. Csányi Károly, Möller István, Lux Kálmán, Juan Cabello, László Csaba rajzait.

Kiszerkesztett rajzok: "…Az új országhatárokon belül egyre fiatalabb és a korábbiaktól eltérő típusú épületek kerültek górcső alá, így Stippek József építész érdeklődése mindenekelőtt barokk és klasszicista templomokra irányult. A népi műemlékek dokumentálása az 1950-es évektől egy speciális összetételű és szerkezetű, a pusztulásnak rendkívüli mértékben kitett emlékanyag rögzítését célozta…" – Stippek József több száz dokumentumból álló hagyatéka jelenleg feldolgozás alatt van.  

"Az OMF-időszakra uralkodóvá vált az a gyakorlat, hogy a felmérés a helyreállítást előzte meg, ezt követően pedig a felújítás teljes folyamatát dokumentálták. Az így készült rajzokat addig nem tapasztalt részletesség jellemzi. …" – említve pl. Erdei Ferenc, Mendele Ferenc nevét.

A törzsívtől a revíziós adatlapig: "Az elmúlt 150 év folyamán több ízben is szükség volt a műemlékállomány minél szélesebb körű áttekintésére, amelyre alkalmasnak bizonyultak a különféle adatlapok. A bécsi Central-Commissiontól átvett törzsívet az MTA Archaeologiai Bizottsága alkalmazta először, később pedig a MIB is erre építette az adatgyűjtést. Az épület megtekintését követően meghatározott kérdésekre kellett válaszolni, amit olykor képi ábrázolások egészítettek ki. Hasonló igénnyel, de országos hatókörben, a műemlékjegyzék előkészítése céljából készültek az ún. Távlati tervek 1959-től. Ezt követően az 1990-es évektől revíziós adatlapok segítségével gyűjtöttek naprakész információkat…"

Új dokumentációs típusok: "A dokumentálás igényeinek változása, valamint a műemléki védelem köreinek folyamatos tágulása új dokumentumtípusokat eredményezett. A műemléki és városképi vizsgálatok településmagok, történeti városrészek áttekintését tartalmazzák, főként a később műemléki környezetnek és a műemléki jelentőségű területnek nevezett együttesekre koncentrálva. Az OMF megalakulásától fogva fokozott figyelem irányult a népi emlékekre, amit egyre gyorsuló pusztulásuk is indokolt. Speciális szaktudást igénylő dokumentálásuk során jött létre a Tervtár Népi Archívuma, amelyben az épületek felmérési és helyreállítási dokumentációi mellett többnyire falu-, tanya- és présházkutatásokat őrzünk." – az említett Népi Archívum, mintegy 100 folyóméter anyagot tartalmaz, megyénként, topografikus rendben tárolva.

Tudományos dokumentáció és műemléki értékleltár: "Az OMF megalapítása óta olyan dokumentációk készülnek, amelyek a rajzok és a fotók mellett szöveget is tartalmaznak. Ezeknek az egyik legfontosabb típusa az emlék történeti összefoglalását és elemző leírását magában foglaló építéstörténeti tudományos dokumentáció. Néhány éve jogszabály által előírt kötelezettség, hogy egy roncsolásos kutatást vagy helyreállítást megelőzően a tudományos dokumentáció mellett az épületet mikroszkopikusan vizsgáló, nyílászáróit, burkolatait, tartozékait külön-külön leíró és értékelő műemléki értékleltárnak is el kell készülnie." – több mint 51.000 tételnyi – nemcsak tudományos – dokumentáció kutatható a gyűjteményben.

E bemutatás is jól szemlélteti, hogy a mindenkori intézmény tagjainak és alkalmazottjainak – legyen az illető építész, kertépítő mérnök, statikus, régész, restaurátor, művészettörténész stb. – hagyatékai, illetve kutatási anyagai a tervtári gyűjteményt gyarapítják, csakúgy, mint a Kutatási Osztályunk munkatársai által készített dokumentációk is.

A Könyvtár a kulturális javakon belül az épített örökség és az ahhoz kapcsolódó ingó műemlékek védelmével kapcsolatos információk egyetlen speciális hazai szakkönyvtára. Az intézményes műemlékvédelem 1872-es megalakulása óta szisztematikusan gyűjti a műemlékvédelemhez kapcsolódó hazai (teljes merítéssel) és külföldi (válogatva) szakirodalmat. Gyűjtőköre kiterjed természetesen a műemlékvédelemhez teoretikusan kapcsolódó tudományok szakirodalmára is, melyek a műemléki kutatást támogatják (pl. a művészettörténet, régészet, néprajz, kerttörténet, művelődéstörténet területére.) A legkorábbi beszerzések közé tartoztak a bécsi Central-Commission évkönyvei, a Magyar Történelmi Társulat folyóirata, a Századok, Hunfalvy Jánostól Magyarország és Erdély eredeti képekben című könyve, valamint Arányi Lajos Vajda-Hunyad vára albuma. Állománya már 1876-ra közel ötszáz kötetet tett ki, de a gyarapodás üteme nem volt mindig kiegyensúlyozott.

A Könyvtár a vásárlás mellett hagyatékok, csere és ajándékozás útján gyarapszik. Korai példa a hagyatékok megvásárlására Rómer Flóris szakkönyvtárának megszerzése. Azóta is több volt kolléga, műemlékes szakember könyvtára került be gyűjteményünkbe. A Könyvtár a mindenkori hivatal kiadványaira alapozott kiterjedt hazai és nemzetközi cserekapcsolatai révén rengeteg értékes könyvhöz és periodikához jut hozzá. Történelmi meghatározottságunk okán a legtöbb külhoni kiadvány a német és a szláv nyelvterületekről érkezik.

Állománya jelenleg közel 50 ezer kötet könyv, 6 ezer kötet folyóirat, 200 CD-ROM. Folyóirataink közül több csak ebben a könyvtárban található meg az országban, nem egynek a beszerzése az 1870-es évek óta folyamatos. A gyűjtemény értékes részét képezi a mintegy 280 muzeális dokumentum és egy ősnyomtatvány, a Schedel-krónika német nyelvű kiadása. Az állománygyarapítás fő szempontjai közé tartozott mindig az egyes kutatók tudományos munkájához kapcsolódó szakirodalom beszerzése, így a Könyvtár gyűjteménye ezáltal egy tudományos műhely munkáját is tükrözi.

Az olvasóteremben található kézikönyvtár – melynek gyarapítására a kezdetektől hangsúlyt fektettek – tematikus elrendezésű, ahol a kutatás főbb segédletei: a műemléki bibliográfiák, topográfiák, műemlékjegyzékek, műemléki- és építészeti szakszótárak, épülettípusokról és építészeti korszakokról szóló kézikönyvek állnak rendelkezésre. Említést érdemel az ikonográfiai és genealógiai tematikus gyűjtés is, valamint a Budapestre vonatkozó állományrész. Mindezek mellet a bibliográfiai és faktográfiai tájékoztatás hagyományos segédletei és kútfői megtalálhatóak benne.

Könyvtárunk helyben használható szakkönyvtár, kölcsönzésre nincs lehetőség. Az online katalógus a honlapról is elérhető, a még fel nem dolgozott állományrészről továbbra is a hagyományos cédulakatalógus tájékoztat. A honlapon áttekinthetőek a Könyvtárban ingyenesen olvasható előfizetett szakirodalmi adatbázisok, ugyanitt elérhetőek digitalizált kiadványaink, valamint a retrospektív műemléki bibliográfiák és a kurrens folyóirataink jegyzéke is. A felsőoktatás keretében művészettörténet- és régész szakos hallgatóknak, doktoranduszoknak tartunk bevezetést a műemléki kutatás forrásainak megismeréséhez. Könyvtárunk egyedülálló gyűjteménye miatt méltán népszerű nemcsak a hazai, de a külföldi szakemberek körében is.

A cikk előző részében a Tudományos Irattár és a Fotótár gyűjteményét mutattuk be.

Bakó Zsuzsanna, Dávid Eszter, Kovács Evelin, Köntzey Mercedes, Szecskó Ágnes
A MÉM MDK Műemléki Dokumentációs Osztályának munkatársai

Szerk.: Hulesch Máté

A cikksorozat megjelenését az Építészfórumon a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.