| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Kritika

"A part alatt, a part alatt…"

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Nézőpontok/Kritika

"A part alatt, a part alatt…"

2008.02.07. 13:04

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Krizsán András

Földrajzi hely:
Balaton térség, Magyarország

Vélemények:
3

Dosszié:

Olyan kiszámítható, a régióban működő idegenforgalmi beruházásokra van szükség tehát, ahol a magán- és közszféra közös érdekeltségén alapuló partneri viszony valósul meg, s amely hosszútávon is jól működő, haszonnal járó minőségi fejlesztéseket jelent a Balatonnak.Krizsán András balatonfejlesztési vitaindítója

A Balaton turisztikai fejlesztésének sikere a hosszútávon fenntartható versenyképes turizmus megvalósítása. Olyan idegenforgalmi termékek, szolgáltatások minőségi fejlesztése, amely megalapozza a régió biztos fejlődési alapjait, az idelátogató turisták számára tökéletes élményt nyújt, ugyanakkor maradéktalanul figyelembe veszi a térség ökológiai egyensúlyát. Ennek elérése érdekében a magán és közszféra közös érdekeltségén alapuló partnerségre kell törekedni. A helyi önkormányzatok számára ez, a településrendezés eszközével szabályozott módon történő együttműködést jelenti olyan befektetőkkel, akik mindenek előtt a tartós és fenntartható fejlődés biztosítására törekednek, olyan komplex fejlesztési programok megvalósításával, melyek megteremtik az egész régió gazdasági és társadalmi fejlődésének hátterét.

Ezt az ideális, tankönyvekbe illő fejlesztési stratégiát már számos balatoni konferencián vállalta fel az SCD Holding Zrt., mikor bejelentette, hogy fölvásárolta a Siotour, a Balatonturist, és a Zalatour cégeket, melyek tulajdonába számos vízparti kemping és ingatlan tartozott. Ezzel egy időben a kormány jelentős mértékben módosította a beépítési paramétereket, mikor a Balaton vízpartjának fejlesztéséről szóló 152/2007. (VI.26) korm. rendeletével módosította a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről szóló korábbi rendeletét. A megengedett beépítést 10%-ról 15%-ra növelte, a maximális építménymagasságot pedig 4,5 méterről 8,00 méterre változtatták az övezetben. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy egységnyi telek területre vetítve a megvalósítható beruházás szintterülete cca. háromszorosára növekedett. Ez a rendeletmódosítás lényegében megsokszorozta a régió legjelentősebb ingatlanfejlesztőjének, az SCD Holdingnak a fejlesztési beruházásait, de sajnos túlzott mértékű üzleti reményeket is keltve a befektetőkben. Ezt a túlzott fejlesztési lehetőséget azonban a helyi önkormányzatok még vonakodnak megengedni, hiszen az érvényben lévő helyi építési szabályzatukban még a rendeletmódosítás előtti paraméterek szerepelnek. Természetesen a befektetői nyomás ennek megváltoztatására hihetetlen erővel presszionálja az amúgy is kivérzett Balaton parti települések önkormányzatait. Az országos átlagnál alig jobb munkanélküliségű és foglalkoztatottságú régió, egyébként is koncentrált módon az idényjellegű nyári idegenforgalmi szezonból él, és várja fellendülését. A sorozatos törvény- és rendeletmódosítások is egyre inkább a megengedő szabályozások irányába tolják őket. A környezetvédelmi, ökológiai szempontok és előírások fokozatosan háttérbe szorulnak, marginálissá válnak és csak politikai szólamok szintjén jelennek meg. Fügefa levélként fityegnek a nagyüzemi szállodákon, beruházásokon. Ilyen kiszolgáltatott helyzetben szinte borítékolható a jelentős tőke és hitelfedezettel rendelkező SCD Holding Zrt. pozícióinak megerősödése és érdekei érvényre jutása.

A folyamatban lévő fejlesztések és beruházások kockázatát ennek megfelelően a túlzott mértékű koncentráció jelenti, amely együtt jár a megengedő törvényi szabályozással. Ez nem csak hogy kihúzza a szőnyeget a harmonikus mértékű beruházások és fejlesztések alól, de hihetetlen illúziókat táplál a befektetőkben is. A lényegében egy tollvonással milliárdos értéknövekedést elkönyvelő SCD már szinte zsebében is érzi a várható profitokat, aminek realizálásához néhány jól eladható színes látványterv és koncepcióterv is elengedő. Kis marketing munkával feltupírozva kész a jól eladható projekt és máris nagy haszonnal tud túladni az ingatlanokon, nagy költségekkel megterhelve az utána következő tulajdonost. A spirál máris beindul és évek múlva megint ott állunk majd a félig kész „Görög falu" falai előtt, amit csak hihetetlen állami támogatással lehet majd újraéleszteni.

De természetesen ez nem a kötelező forgatókönyv. Az önkormányzatok számára – igaz szinte egyedüli eszközként - ott a helyi építési szabályzat és a településrendezési szerződés, mellyel lehűthetik ezt a túlságosan felpörgött és felforrósodott ingatlanfejlesztői motort. Mindenek előtt olyan tervezett beruházásoknak és projekteknek biztosítva zöld utat, melyek nem csupán ingatlanfejlesztői célokat képviselnek, hanem a leendő működtetőkkel, és azok garantált üzleti terveivel is rendelkeznek. Mindenek előtt világossá kell tenni céljaikat és fejlesztési koncepciójukat. Ez önmagában lehet a vízparti területek ökológiai egyensúlyának megőrzése, a természeti táj védelme, vagy olyan komplex turisztikai fejlesztés, amely hosszú távon biztosítja a település foglalkoztatottságát. Jó példa erre a tó körül immár összeérő kerékpár út, amely vonzza a szelíd turizmus rajongóit, és nem csak a zsúfolt nyári hetekben, hanem az elő és utószezonban is idegenforgalmat jelent a térségben. A biciklisek gyakran jönnek kísérő busszal, és töltenek el több napot a térségben. Nekik megálló pontokra, szálláshelyekre, olcsó éttermekre van szükségük, melyek szintén az itt élők megélhetését biztosítják, fokozatosan bekapcsolva a háttértelepüléseket.

Szintén stratégiai jelentőségű lehet az egyre népszerűbb és igényesebb vitorlás turizmus fejlesztése. A ma már nem kis pénzekbe kerülő vízisport kedvelők nem csak a technikai kiszolgáló létesítményeket, túrakikötőket igénylik, hanem egyre inkább megkövetelik a minőségi szórakozást és vendéglátást is. Számukra a sport és szabadidő elképzelhetetlen a kulturált yacht-kikötők, vitorlás klubok, hotelek, wellness és szabadidő központok sorozata nélkül, körben a part mentén.

Olyan kiszámítható, a régióban működő idegenforgalmi beruházásokra van szükség tehát, ahol a magán- és közszféra közös érdekeltségén alapuló partneri viszony valósul meg, s amely hosszútávon is jól működő, haszonnal járó minőségi fejlesztéseket jelent a Balatonnak.

Krizsán András

Vélemények (3)
anita
2008.02.15.
11:51

Bicikliutakra 22,8 milliárd forint jut majd...

András is említi, s korábban maga Fodor Gábor is nyilatkozott a témában: szükség van bicikliutakra a Balcsi környékén. Nos ehhez jött a hír, talán valóban előbbre léphetünk ezügyben:

"Az ÚMFT regionális operatív programjainak összeállításakor a környezetvédelmen és a turizmuson túl a közlekedésbiztonság és a könnyebb munkába járás is kiemelt figyelmet kap. A kerékpárutak fejlesztésére még nagyobb hangsúly tevődik a 2007–2013-as időszakban, ugyanis a regionális programok pályázatain 22,8 milliárd forint jut erre a célra.Kerékpárúttal indulnak az uniós fejlesztések a Dél-Dunántúlon. Majdnem 90 millió forintos, nagyrészt európai uniós támogatással kerékpárút épül a Somogy megyei Marcali és Boronka között. A február 13-án aláírt megállapodás az ÚMFT 1600 milliárd forintos keretösszegű regionális programjainak első megkötött támogatási szerződése.Kerékpárutak építésére a regionális programokból 2007–2008-ban összesen csaknem 10 milliárd forintot fordíthatunk szerte az országban. Belterületi utak, valamint alsóbbrendű utak fejlesztésére csak ebben a két évben több mint 95 milliárd forint jut a régiókban. A kerékpárutak fejlesztése már a 2004-2006-os Nemzeti Fejlesztési Tervben is kiemelt terület volt: az Eurovelo-hálózat fejlesztéseként az ország 11 pontján – többek között a Tisza-tó partján, valamint a Tisza és a Duna egyes szakaszai mentén – épülhetett új kerékpárút, összesen 2,4 milliárd forintos uniós támogatással.A 2007–2008-as akciótervek keretében meghirdetett pályázatokon az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében e célra fordított teljes összegnek több mint négyszeresét, 9,9 milliárd forintot ítéltek, illetve ítélnek oda kerékpárutak építésére. E pályázatokon eddig 29 projekt kapott, illetve kap összesen 3,9 milliárd forintnyi támogatást abban a két régióban – a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön –, ahol már döntöttek a nyertesekről. Ennek eredményeként csak a két régióban az elkövetkező egy-másfél évben 140 kilométernyi új kerékpárút épülhet a biztonságosabb és környezetbarátabb munkába járást szolgálva.Ugyanezt a cél szolgálja a belterületi, valamint a négy- és ötszámjegyű utak fejlesztése is, amelyre az Új Magyarország Fejlesztési Terv regionális operatív programjaiból 2013-ig összesen több mint 200 milliárd forint jut. Ebből 2007–2008-ban belterületi utak korszerűsítésére 17,5 milliárdot, alsóbbrendű utak fejlesztésére pedig 77,8 milliárd forintot fordíthatunk. A belterületi utak esetében már megvannak az első nyertes pályázatok is: a Közép-Dunántúl 18 településén örülhetnek hamarosan felújított utcáknak az ott lakók.(NFÜ http://www.operativprogram.hu/kerekparutak_fejlesztese_a_regiokban/)

kemtam
2008.02.09.
11:20

Üdv!

Hol lehet utánaolvasni ennek a SCD Holdongnak? Mert én is azt gondolom, hogy a nagyon jól hangzó üzleti tervek mögött nincs valódi megtérülési lehetőség. Biztosan van biznisz a fiatalok buliztatásában - de többmilliárdot beletenni pl, egy periférián fekvő, elhagyoptt görög faluba ( http://nol.hu/cikk/480117 ) elég rizikós vállalkozás. Reménykeltő, bár nem kicsit hihetetlen, hogy ekkora befektetést tegyen bárki is egy halott területbe.

Lehet hogy ez csak a színpadkép, s a kulisszák mögött beindult a Balaton újbóli lerablása?

mediterra
2008.02.07.
17:42

Orbán Csaba építész

Kedves András!

Szerintem semmi ellentmondás nincs az általad mondottak, a fejlesztési elképzeléseket az eddigieknél jóval magasabb színvonalon megvalósítani kívánó fejlesztő és a rendeletmódosítás között. Ez teszi ugyanis lehetővé, hogy a tó bizonyos helyein - pl. kikötők környezetében - koncentráltan jelenjenek meg szolgáltatások, szállás és vendéglátás funkciók, míg a part egyéb része megmaradhat a balatoniak által annyira kedvelt és bizonyára a külföldi vendégek által is átérzett romantikus tájnak. Nem gondolom, hogy a szabályzást kézbentartó hatóságoknak az lenne a dolga, hogy akadályokat emeljen. Sokkal inkább azt tapasztalom, hogy leginkább ők azok, akik megszéldülve egy-egy befektető látványtervétől, olyan projectekbe társulnak be (és mutatnak túlzott engedékenységet egyes előítrások számonkérésekor), amelyről mindenki tudja a faluban (városban), hogy lufi. Szerencsés lenne, ha a régió települései összefognának, egységes álláspontot képviselve azügyben, milyen fejlesztések szükségesek, visznek előre és eredményeznek a tó és az ott élők számára tényleg előrelépést a sok bukdácsolás és hátramenet után. Vannak már jó példák - legutóbb Blellén valósult meg egy kiemelkedő minőségű beruházás, de nyugodtan nézhetjük az osztrák tavakat, vagy a Garda-tó, de akár a horvát tengerpartot is. Nem a beépítési paraméterek és az építménymagasság által váltak kedveltekké, hanem azért, mert van egyéniségük vonzerejük. Ennek megteremtése rajtunk is múlik, de ennek útja az igenek mentén vezet.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.