építészet : környezet : innováció

A sas új fészke - az FTC új stadionja

Újra az Üllői úton játszik a Fradi. A stadion a debrecenihez hasonlóan igen gyorsan épült fel, hogy a magyar bajnoki mérkőzések mielőbb visszatérhessenek ide. Nemzetközi mérkőzések lebonyolításához is minden feltétel adott, s amit az építészet megtehetett itt, azt megtette, mostantól a többi a csapaton múlik. A tervező S.A.M.O. Kft. munkatársaival – Kókány Győző ügyvezető igazgatóval, Streit Ágnes vezető tervezővel és Burits Oktávián építész tervezővel - Pásztor Erika Katalina és Kelecsényi Kristóf beszélgetett.

Én a IX. kerületben nőttem fel” - árulja el Kókány Győző, a stadiont tervező S.A.M.O. Tervező és Ingatlanfejlesztő Kft. ügyvezető igazgatója. „Én még kinn voltam édesapámmal a fatribünös Üllői úti Fradi-pályán is. Még láttam, mikor a csapatot politikai okok miatt Kinizsinek nevezték és piros-fehérben játszott. Negyven-egynéhány éve volt a korábbi stadion megnyitója, azon szintén ott voltam. A Fradi-kötődésem tehát egyértelmű.” Hat évvel ezelőtt egy olyan építészirodához került a Ferencvárosi Torna Klub labdarúgó stadionjának tervezése, ahol igazán tudták és értették, hogy miről szól az Üllői út. Merthogy ez alatt a megnevezés alatt a magyar foci berkeiben ismerősek nem elsősorban Budapest leghosszabb útját értik, hanem – ahogyan Liverpoolban az Anfield Road esetében – magát az FTC-stadiont is.

A tervezési megbízás egy befektetőtől eredeztethető, akit 7 évvel ezelőtt a magyar állam által 99 évre kiírt, tartós bérleti pályázat érdekelt. „Ekkor kezdtünk el különböző gazdaságossági számításokat és tervvariánsokat készíteni. Ezekből elég sok készült akkor, s ezek a tervek a Fradi elnöksége elé kerültek. Később ez a befektető eltűnt, de a tervek ott maradtak az elnökségnél. Majd mikor a magyar állam ismét meghirdette eladásra a projektet, és az angolok nyertek, akkor fölvették a terveket a klubházban és megkerestek minket. Amire az angolok képbe kerültek, addigra már legalább 4-5 variáció volt a stadionra, tehát voltak választási lehetőségeik, hogy merre induljanak el.” - mesélte Kókány Győző az előzményekről. Bár az iroda sportlétesítményeket korábban nem tervezett, az új tulajdonossal együttműködve az építész tervezőknek lehetőségük nyílt arra, hogy Nyugat-Európa több modern stadionját is tanulmányozzák.

Kokány Győző, fotó: Pásztor Erika Katalina

Ötlet, koncepció szintjén nagyon sok verzió volt". - mondja Burits Oktávián, a projekt építész tervezője. - „Az első kiindulás egy integrált, komplexebb létesítmény volt, a teljes telek beépítésével egy vegyes funkciójú épületegyüttes részeként épült volna fel a stadion. Erre vannak nyugati példák, hogy konferenciateremmel, hotellel, kereskedelemmel, irodákkal a stadion nagyon sok funkciót meg tud osztani, és ez így egy gazdaságos, jól üzemeltethető, kompakt egység. De az ingatlanpiaci válság a nem-stadion részt keresztülhúzta." Végül a Ferencváros a korábbi ígéretek ellenére már ismét állami tulajdonban volt, mikor belevághatott a létesítmény megvalósításába.

Streit Ágnes és Burits Oktávián, fotó: Pásztor Erika Katalina

A tervezés folyamata során nagyon sok koncepció készült, a tervezők kapásból tízfélét tudnának felsorolni, de a pontos számot illetően azért nincs teljes egyetértés. Hogyan indul neki az ember egy stadion megtervezésének? – szegeztük a kérdést a tervezőknek. „Van egyrészt a kapacitásigény, amit a megrendelő és a klub határoz meg. Ezen felül az UEFA 4-es kategória is sok mindent meghatároz: a háttérintézményeket, a pálya méretét, a lelátó szögét, a mellékhelyiségek számát.” - mondja a keretfeltétekről Burits Oktávián. „De ezen túl is kell lépni, mert van egy üzemeltetési szempontrendszer is, és egy szakértő cég üzleti tervet készített, hogy hogyan lehet itt az Üllői út mellett egy stadion önfenntartó, hogyan tud olyan bevételekhez jutni, ami nem csak a meccsre koncentrálódik. Mert az látható, hogy a labdarúgó stadion-modell önmagában nem életképes, csak viszi a pénzt. A stadion tervezési programjának kialakítását komoly kutatómunka előzte meg, és ennek eredményeként lett az, ami megépült. Ezért van benne annyi skybox, amennyi, s ezért van benne egy 1200 VIP-vendég befogására alkalmas rendezvénytér, s ezért vannak egyéb bérleményi területek is. Az ezeradagos konyha ki tudja szolgálni az épületet a meccsnapokon, de ételkiszállításra is terveztük, hogy abból hétköznapokon is fenntarthassa magát. Jól látható, hogy ez így egy kicsit komplexebb már annál, hogy UEFA-4 és 22.000 fő.” Az UFEA, az Európai Labdarúgó Szövetség 4. kategóriás stadionjára vonatkozó sztenderdek egyébként sem formai követelmények. „Az építészeti kialakításban nincs megkötés."

Fotó: Horváth Dániel - danielhorvath.com

Ezek azonban csupán a keretfeltételeket, a programot adták. A világban látható számos, hasonló kapacitású stadion azonban igen eltérő formát mutat. Kérdeztük, vajon vannak-e kortárs stadionépítészeti trendek. „A stadionok formavilága annyira gazdag és szerteágazó, hogy nemigen lehet trendekről beszélni. Ha nézték a brazíliai világbajnokság arénáit, volt vízililiom formájú és teljesen szögletes is.” Az Üllői úti stadion formája ezekhez képest meglehetősen letisztult, egyszerű. Itt jön a képbe a modern építészet egyik törvényszerűsége: „Minél nagyobb egy stadion, annál bonyolultabb a szerkezete is, és megéri feszített tartókban gondolkodni, megéri gyűrűs szerkezetekben gondolkodni. Egy kis stadionnál az egyszerű kivitelezhetőség miatt az egyszerű konzolos tartókra épített tető tűnik a leginkább gazdaságosnak, a szerkezet pedig nagyban befolyásolja a formai lehetőségeket is.” - mutat rá Burits Oktávián. A forma tehát adta magát. Azonban az építész így is a külsőt, a stadion formáját tartja a legfontosabb eredménynek, mert a letisztult áramvonalasság létrehozása nem volt egyszerű: „azzal, hogy az íves forma a fejépületre is „átfolyjon”, nagyon sokat kezdett küzdeni, hiszen a traktusszélesség itt sokkal nagyobb, mint a lelátóknál. Az építészeti kialakítást és a mérnöki megoldásokat tekintve nem volt egyszerű, hogy ez az egységes forma összejöjjön, és nyilván a kivitelezés is sokat bajlódott ezzel. Építészként igazán fontosnak érezzük a kerengőt és a külső hálós szerkezetet, ami reményeink szerint jól fog működni. Nagyon világos és szellős terek ezek, és nagyon nem emlékeztet arra, ami a régi stadion lelátói alatt volt.

Fotó: Horváth Dániel - danielhorvath.com

Az új stadion kapcsán vélhetően sokaknak eszébe jut, hogy a nem épp csendes Fradi-tábor által jelentett terhelésre vajon miképpen készülhet fel az építészet. „Mi azt gondoljuk – és ez a tervezés legelejétől fogva napirenden volt – hogyha az embereknek olyan környezetet adunk, ahol viselkedni illik, akkor előbb-utóbb az emberek meg fognak tanulni viselkedni.” - mondja erről Kókány Győző. „Ne azt érezze az ember, hogy egy vandálbiztos környezetben van, ahol kerítéssel van körülvéve és elvárás, hogy randalírozzon, hanem azt érezze, hogy el van engedve a keze. Nagyon sok stadionban látjuk, hogy a vendégszektor és a hazai szektor is kerítéssel van elválasztva a pályától. Itt ez például elmaradt.” - teszi hozzá Burits Oktávián, majd kiegészíti azzal is, hogy az anyaghasználattal és felszereltséggel is ugyanezt üzeni az épület használójának.

Az FTC-stadion természetszerűleg szó szerint is zöld, mint például az építészek által tervezett székkiosztás, amely a szín négyféle árnyalatával „köti össze” a fű zöldjét, a csapat zöldjével. De mi a helyzet az épületgépészeti megoldások terén? „Az építkezés során a kivitelező nagyon szigorú előírásoknak kellett megfeleljen a vízkezeléstől kezdve, a keletkezett por öntözésén át egészen odáig, hogy újrahasznosították az elbontott stadion acél- és betonszerkezetét. Ami a zöld-technológiák tekintetében igazán érdekes, az az esővíz hasznosítás. A teljes épületre eső csapadékvíz egy ciszternába gyűlik, ahonnan megoldható a pályaöntözés.” De nem csupán a szerkezetben él tovább az elbontott épület. A leszerelt régi reflektorokat, fényvetőket is felhasználták a belsőépítészeti megoldások részeként.

Fotó: Horváth Dániel - danielhorvath.com

A stadiont cikkünk megjelenésekor már használatba is vették, pedig a határidő szeptember 15. volt. Ahhoz, hogy két-három hónappal korábban befejezhessék, az építésziroda megfeszített, áldozatokat vállaló munkájára is szükség volt. „Gyakran szombat, vasárnap is kemény munka volt, csak így lehetett megcsinálni.” - mondja Streit Ágnes, vezető építész tervező, a Kft. másik ügyvezetője. A stadion tervezését generáltervezőként is a S.A.M.O. koordinálta. „Nagyon sokan dolgoztunk benne, huszonhat szakági tervező céget vontunk be. Minden szakággal itt egyeztettünk, és ez nagyon nagy munka, az időből pedig mindig kevés volt.

Az S.A.M.O. irodát 1991-ben alapította Streit Ágnes és Kókány Győző. Több mint húsz éves praxisuk alatt partnereik mindig azért keresték meg őket, hogy a problémákat megoldják, ne pedig elkerüljék. Az iroda szerencsésen túlélte a válságot, és most a Fradi stadionnal (Groupama Arénával) - Európa egyik legmodernebb stadionjának tervezésével - egy jelentős lépést tehetett afelé, hogy építészeti tevékenységükre nemzetközi figyelem irányuljon, s hogy beléphessenek a nemzetközi stadiontervezési piacra - ha létezik ilyen. De a szerény és a médiaszerepléstől idegenkedő tervezők érzékenységét mutatja Kókány Győző története beszélgetésünk végén: „Tizennégy évvel ezelőtt, egy árvíz után, régi műemléképületek felújítási javaslatát tartalmazó terveket készítettünk. Az egyik – egy kápolna - most valósult meg egy kis faluban. A polgármester megtalálta a terveket, és óvatosan megkérdezte, hogy el tudjuk-e vállalni most a tervezést, ha ilyen nagy épületekkel foglalkozunk. kMost volt a kápolna felszentelése. Nagyon megható volt, hogy a falu lélekszáma 600 fő, s ennek a fele ott volt. A kápolna egy nagyon pici gyöngyszem, és idézve Bácskai Jánost, ferencvárosi polgármesterét, a stadion is egy gyöngyszem. Két véglet a tervező asztalán: egy harminc négyzetméteres kápolna, és egy több tízezer négyzetméteres stadion.

Pásztor Erika Katalina – Kelecsényi Kristóf



Részletek a műleírásból

A tervezett stadion 22.043 fő befogadására képes /belföldi MLSZ meccseken 23.698 fő/, fedett lelátóból és az alatta kialakított szociális és szolgáltató egységekből, valamint egy 3p+fsz+4 emelet magas (középmagas) fejépületből áll. A fejépületben a főfunkcióhoz szükséges területek (sport) irodák, múzeum, bérüzletek és kiszolgáló helyiségek funkcionálnak; a fejépület felső, fedett, de oldalról részben nyitott szintjén a gépészeti teraszt helyezzük el. A tervezés során a magyar előírások mellett az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) ajánlásait is figyelembe vettük.

Fotó: Horváth Dániel - danielhorvath.com

Beépítési paraméterek

Telek területe: 44 448 m2
Beépített alapterület: 19 255 m2 (43,3 %)
Összes építményszint bruttó alapterülete: 40 252 m2
Építménymagasság: 22,56 méter
Kialakított zöldfelület: 2200,80 m2 (4,95%)
Oldalkert: 5 méter

Építészeti koncepció

A stadion tömegalakításában az egységességre törekedtünk. A stadion formája íves, áramvonalas forma, mely követi a tartószerkezet vonalvezetését. A rozsdamentes feszített acélháló homlokzatképzéssel kívülről is láthatóvá tett vasbeton és acél tartószerkezet második homlokzatként fokozza az épület attraktív megjelenését. A transzparens homlokzatburkolat alkalmazásával mind a lelátó, mind a kerengő területek megfelelő természetes megvilágítást kapnak. A lelátókaréjt és a fejépület tömegét egységbe foglalja az íves épületburok, melybe a fejépületi íves üveghomlokzata is belesimul, egységes megjelenést adva az épület egészének.
A stadion díszvilágítására színes LED világító rendszert alkalmazunk.

Fotó: Horváth Dániel - danielhorvath.com


Tájolás, telepítés

A stadion elhelyezésénél fontos szempont volt a pálya megfelelő tájolása. Az észak-déli iránnyal a hossztengely 28°-os szöget zár be, amit a jelenlegi pálya 90°-os elforgatásával értünk el. A fejépület – és benne a VIP lelátó, illetve a fő-kameraállások a pálya nyugati oldalára kerültek a zavaró közvetlen napsütéstől védett helyre. A stadiont az eredeti pozíciójához képest a Könyves Kálmán Körúttól hátrahúzva helyeztük el. A körút mentén adódó 3 ha-os területen városias utcaképpel valósulhat meg egy vegyes funkciójú épületegyüttes. A vegyes használatú épület helyenkénti megnyitásait úgy kell majd kialakítani, hogy a stadion körút felőli megközelíthetősége és láthatósága megmaradjon.

Megközelítés

A stadion feltöltése, megközelítése jól kezelhető, szeparálható. A stadion fejépületi szárnya előtt belső út és tér/parkoló kerül kialakításra, mely összeköti az Üllői utat és a Gyáli utat. Innen történik a stadion üzemeltetési feltöltése, innen nyílnak a VIP és média bejáratok, itt helyezkedik el a játékos bejárat. A belső út és a főbejáratok a meccsek alatt csak engedéllyel, VIP vagy média belépővel közelíthetőek meg. A fejépülethez kapcsolódó főlelátó összesen 3000 fő befogadására alkalmas, a VIP nézők mellett a média képviselői is itt kapnak helyet.

A szurkolók a maradék három oldalon összesen 4 bejárati ponton, 40 db embermagas forgókapun keresztül jutnak a stadionba és ugyanitt elhelyezett kijáratokon hagyhatják el azt. A vendégszurkolói bejárathoz közvetlenül kapcsolódó elkülönített buszparkoló létesül. A Gyáli út felőli oldalon az épületen kívül kap helyet a hulladéktároló hulladékpréssel és a televíziós közvetítő terület. Az új stadion főhomlokzata előtt és a mélygarázsban VIP parkoló épül.

Fotó: Horváth Dániel - danielhorvath.com

[…]

Kerengő

A beléptető pontoktól ~5%-os lejtős terepen közelíthető meg a lelátó alatti kerengő, ami ~25 m széles /részben fedett/ terület biztosított a nézők közlekedésére a stadion körül. A lelátók alatti kerengő fedett-nyitott tér, a transzparens homlokzatképzés miatt világos, átlátható. A stadion előre gyártott vasbeton tartószerkezete, látszóbeton falszerkezetű kiszolgáló egységek, rozsdamentes acélháló burkolat és acél tetőszerkezet egységes képet adva képezi az épület „második homlokzatát”, amit a díszvilágítással tovább hangsúlyozunk.

A kerengőn kaptak helyet a büfék, közönségforgalmi vizesblokkok, és elsősegély helyiségek. A látszóbeton „dobozok” mögött, a lelátók alatt adódó búvóterek egy részében tárolókat alakítottunk ki a székek, korlátok tárolására. A búvótérben kialakított elektromos és gépészeti helyiségek kikerültek a büfék, wc-k vonalába.

Lelátó

A pályát három oldalról veszi körbe az egységes sorszámmal körbeforduló lelátó. A lelátósorok egységesen 80 cm-es szélességgel, 3 lépcsőben növekvő magassággal /40-45-49cm/ készülnek. A lelátókon kialakított lépcsők a lelátó szerkesztési szabályoknak megfelelően a lelátó meredekségét és osztását követik /3 részre osztva a szintkülönbségeket és sorszélességet/. A lelátóelemek „L” alakú födémpallók, melyek a lépcsőzetesen kialakított főtartókra ülnek.

Fotó: Horváth Dániel - danielhorvath.com

Fejépület

A főbejárat az újonnan kialakítandó út felől lesz. Az épület feltárása alapvetően középen van, de a számos funkció miatt, ami a létesítményben elhelyezésre kerül, több bejárat is van. A főbejárat felőli oldalról lesz megközelíthető többek között az étterem, shop, múzeum, bérterületek, a létesítmény üzemeltetéséhez szükséges irodaterületek, újságíró-média számára fenntartott területek, valamint a kiemelt vendégek (VIP) részére elkülönített területek.

VIP vendégek a fejépület középső részén található főbejárati –automata tolóajtóval felszerelt- szélfogón keresztül jutnak a VIP előcsarnokba. A pinceszinti mélygarázsból is ide érkezik a két felvonó. Az előcsarnokban történik minden VIP vendég jegyének ellenőrzése, regisztrálás. A vendégek karszalagot/kártyát kapnak, ami biztosítja a VIP szinteken a belépést. A VIP előcsarnok üvegfallal kapcsolódik a játékosok öltözőit és a játékteret összekötő mixed-zone-hoz. Az előcsarnokból egy duplex panorámalifttel közelíthető meg a két felső VIP szint a skyboxokkal, a díszlépcsőn érhető el a második emeleti 1300 fős VIP szint. A fejépület homlokzatának két szélén található a két melléklépcsőház, melyek az első emeleti irodák és üzemeltetési helyiségek kiszolgálása mellett a fejépület vészeseti kiürítését is szolgálja.

A főbejáratok között a főhomlokzatról nyílik az FTC étterem, melyet az egész fejépületet ellátó 1200 adagos főzőkonyha szolgál ki. Az étterem mellett kaptak helyet a shop és múzeum összenyíló terei. A kiszolgáló helyiségek, raktár, vizesblokk, öltöző és takarítószer tároló a belső traktusban kaptak helyet. A múzeum főbejárata az előcsarnokból nyílik. A múzeumból – meccsidőn kívül vezetett stadiontúrák alkalmával - elérhető a mixed-zone és így az öltözők és pálya területe. A VIP főbejárattól jobbra található két kisebb – külön értékesíthető - bérterület a szükséges szociális blokkal és takarítószer tárolóval. A bérterületek pontos kialakítása a bérlői igényeknek megfelelően történik majd.

Fotó: Horváth Dániel - danielhorvath.com

A két bérterület között nyílik a média bejárat előtérrel, recepcióval, ahol a sajtó képviselőinek regisztrációja történik. A fejépület két szélén található 1-1 hasíték, melyeken keresztül a pálya gépjárművel is megközelíthető. A bal oldali hasítékból a konyhaüzem dolgozói bejárata, anyagszállítása és hulladéktároló nyílik. A jobb oldali hasítékon keresztül közelíthető meg a játékosok öltözői és a szükséges üzemeltetési helyiségek, pályafenntartás.

[...]

Alapozás

Az alapozás kialakítása a talajmechanikai szakvélemény figyelembevételével készült. Ennek megfelelően a kisebb terhelésű önálló egyszintes szerkezetek alapozása kialakítható síkalapozással, míg a nagyterhelésű szerkezetek alapozására mélyalapozást kell készíteni. A pillérvázas stadionszerkezet cölöp alapozással készül, a fejépület lemez alapozással és résfalas munkagödör határolással.

Tartószerkezet

Az épület fejépülettel rendelkező és a csak lelátókat tartalmazó épületrészeinek szerkezeti rendszere eltér egymástól. Míg a fejépület vasbeton pillérvázas monolit szerkezet, addig a tribünös részek tisztán előre gyártott szerkezetekből megépülő részek. A fő szerkezeti rendszertől független önálló földszintes épületrészek vasbeton födémmel rendelkező, teherhordó falas szerkezetek. A tetőszerkezet az előre gyártott, illetve monolit épületrészekre szerelt acél tartószerkezettel készül.

Fotó: Horváth Dániel - danielhorvath.com

[...]

Homlokzati kialakítás

A stadion homlokzata a lelátó részen rozsdamentes acél háló, az íves acél főtartókra szerelt tartószerkezettel. Az acél háló áttörtsége 50-60%-os. Az acél tartószerkezet Ral 7004 világos szürkére festett. A stadion lelátója és vázszerkezete látszóbeton felületű. A tető héjalása bevonatos magaskorcú fémlemez szalagfedés.

A fejépület dryvit burkolatot kap, főhomlokzaton nagyméretű, íves függönyfalat alakítunk ki. A függönyfal íve a lelátó acélszerkezetének ívét követi. A függönyfal bordái és a parapetmezők antracit színűek, tartószerkezet raszterének hangsúlyozására a 7,80m-ként duplázott függőleges borda és 30 cm széles üvegmező kiemelő ezüst színezést kap (RAL 9006). A szerkezet szegmensekkel közelíti az íves formát. A kamra nélküli függőleges függönyfal bordák közvetlenül az alatta lévő, a függönyfal borda kamráját helyettesítő méretezett acél zártszelvény tartószerkezetre rögzülnek.


Streit Ágnes
vezető tervező

 

Milyen hidegburkolási megoldásokat alkalmaztak az európai színvonalú Groupama Aréna (FTC Stadion) kivitelezése során?

A magyarországi fenntartható építészet legkiválóbb képviselői közé sorolt Groupama Aréna (FTC Stadion) hihetetlen gyorsasággal épült fel - a régi stadion elbontásával együtt - egy esztendő leforgása alatt. 

Az új FTC Stadion folyosóinak, öltözőinek, vizesblokkjainak, társalgóinak és tároló helyiségeinek hidegburkolati kivitelezési munkálatai, mintegy 9000 m²-en, a Mapei termékeivel készült a Ratskó-Bau Kft. kivitelezésében.

Fotó: Horváth Dániel - danielhorvath.com

A sportlétesítmény munkálatainak tervezésekor figyelembe vették a gyors kivitelezhetőséget, a funkcionális követelményeket és az adott költségkereteket, amelyek meghatározták a látogatókat és a sportolókat kiszolgáló terek ipari burkolati anyagainak kiválasztását. Ezt követte a megfelelő segédanyagrendszerek meghatározása, és olyan rétegrendek összeállítása, amelyek egyrészt megfelelnek a biztonsági szabályoknak, másrészt megelégedést nyújtanak a felhasználók számára hosszú távon.

Az aréna építésének során a Mapei szakemberei a burkolandó felületek bejárását követően, az Ultraplan Renovation aljzatkiegyenlítő használata mellett döntöttek, amelyet Primer G alapozással, és helyenként az Eco Prim Grip-pel alkalmaztak.

Fotó: Horváth Dániel - danielhorvath.com

Az aljzatok megfelelő kiegyenlítését követően, a burkolási munkálatok kivitelezéséhez a kiváló minőségű és hosszú élettartamú Mapei Adesilex P9-et és a Keraflex ragasztókat használták.

A vizesblokkok szigetelését az esztrich-beton alatt 8 cm magasságban a lábazatra felhajtva, PVC fólia szigeteléssel alakították ki, amelyet 300 folyóméteren Mapeband Butyl és Mapeband SA öntapadós szalaggal csatlakoztattak a Mapelastic kent szigeteléshez. Ez az alkalmazás jól tükrözi a Mapeband Butyl és Mapeband SA speciális felhasználhatóságát, amely egyben biztos vízszigetelési megoldást jelent a kivitelező számára.

A stadion belső tereinek elválasztását szolgáló, gipszkartonból készült falszerkezeteket a vizes helyiségekben Mapeband és Mapeband PE 120 felhasználásával, Mapegum WPS és Mapelastic szigeteléssel látták el.

Fotó: Horváth Dániel - danielhorvath.com

A Mapei kivitelező cég a burkolási munkákat szakaszolva, és az elkészült helyiségeket téliesítve, decemberben kezdte meg, és az aréna építésének folyamán, a hidegburkolási műveletek elvégzése - az utómunkákkal együtt - mindösszesen 4 hónapot vett igénybe! 

A kivitelező cég által biztosított anyagok a megfelelő szakértelemmel párosítva, alkalmasak voltak a nagy sebességgel zajló kivitelezés megvalósításához, és méltónak bizonyultak a hazai környezettudatos létesítmények sorába tartozó FTC Stadionban alkalmazott korszerű és fenntartható belsőépítészeti megoldásokhoz.

Örömmel kiáltjuk: „Hajrá zöld-fehérek, hajrá Fradi!”

 

 

Mapei

vélemény írásához jelentkezzen be »