Épülettervek/Középület

A soproni Papréti Zsinagóga - a BAHCS Művek III. díjas munkája

1/16

Átnézeti helyszínrajz

Átnézeti helyszínrajz
Helyszínrajz
Robbantott izometria
Nézet az utca felől
Nézet az előkertből
Az új aulatér
Művészbejáró nézete
Multifunkcionális rendezvénytér
Alaprajzok
Keleti homlokzat
Metszet
Nyugati homlokzat
Északi utcai homlokzat
Metszet
Déli homlokzat
Átnézeti helyszínrajz
Helyszínrajz
Robbantott izometria
Nézet az utca felől
Nézet az előkertből
Az új aulatér
Művészbejáró nézete
Multifunkcionális rendezvénytér
Alaprajzok
Keleti homlokzat
Metszet
Nyugati homlokzat
Északi utcai homlokzat
Metszet
Déli homlokzat
1/16

Átnézeti helyszínrajz

A soproni Papréti Zsinagóga - a BAHCS Művek III. díjas munkája
Épülettervek/Középület

A soproni Papréti Zsinagóga - a BAHCS Művek III. díjas munkája

2014.02.14. 09:28

Projektinfó

Földrajzi hely:
Sopron, Magyarország

Építészek, alkotók:
Helmle Csaba, Báger András, Báger Nóra

Sopron, Papréti Zsinagóga építészeti és hasznosítási ötletpályázata

URL:
BAHCS Művek Kft.

Tervezés éve:
2014

Letölthető dokumentumok:

Bemutatjuk Báger András, Helmle Csaba, Báger Nóra pályaművét, amelyben a műemlék hátsó kertjében, hatásosan és ésszerűen bővíti a Zsinagóga épületét. Megtartja a historizáló épület tiszta, szimmetrikus alaprajzi- és térrendszerét, ehhez szervesen kapcsolja hozzá a kétszintes bővítmény rendeltetéseit.

Műszaki leírás

I – Gondolatok a helyszínről és a zsinagóga épületének helyzetéről

A papréti ortodox zsinagóga beépítése kifordított helyzetben van a környezetéhez képest, hiszen zártsorú környezetben szabadonálló beépítésként jelenik meg. Az utcafronttól hátrébb tolt épület kiemelt helyzetét egyértelműen jelzi a kupola tömege is, mely a Paprét észak-déli tengelyére illeszkedik. Az épület esetlegesen felmerülő térbeli bővítésekor felmerülhet az utcavonal beépítésének gondolata és a zsinagóga tömegének besimítása az utcaképbe. Ez a viselkedés azonban nem oldaná, hanem károsan továbbfeszítené a térbeli helyzet ellentmondásosságát és sértené a zsinagóga feltárulásának látványát.

Átnézeti helyszínrajz
1/16
Átnézeti helyszínrajz

Az épület hasznosításáról való gondolkodás kiindulópontjaként tehát megállapítható, hogy az utca felől szerencsés lenne, ha megmaradna a zsinagóga épületének eredeti térbeli feltárulása, a szomszéd épületek tűzfalainak jelenlétével együtt. A téri helyzet megfelelő kezelése a hangsúlyozás: a tűzfalak megfelelő kezelésével, mely lehet egységes festés, vagy növényfuttatás is.

A kifordított helyzet térileg izgalmasan magyarázza a zártsorú épületek térbeliségét is, ha gondolatban visszafordítjuk a beépítést és a zsinagóga tömegének helyére udvart képzelünk, a zsinagóga körüli udvart pedig épülettel töltjük fel. A kifordítás és visszafordítás gondolati játéka megfeleltethető az ünnep és a hétköznap viszonyának is.

II – Gondolatok a használati lehetőségekről

A pályázati kiírás – érthetően – nem ad konkrét támpontot a funkcionális használathoz. Amikor tervezőként a hasznosításról gondolkodunk, nem konkrét funkcionális ötletekkel kívánjuk segíteni a Kiírót, hanem egy olyan rugalmas térszerkezet meghatározásával, amely lehetőséget teremt a későbbiekben – a továbbtervezés közös gondolkodása során – pontosított funkció befogadására.

Nézet az utca felől
4/16
Nézet az utca felől

Munkahipotézis: multifunkcionális rendezvénytér / kiállítótér
A zsinagóga épülete ünnepi épület, melyet a közösség elsősorban ünnepnapokon használt. A funkcionális átértelmezés során fontos, hogy a beköltöző új funkció ünnepi jellege megmaradjon. A szakrális épület legértékesebb tere a 13m x 15m alapterületű és 9,6m belmagasságú imaterem, mely ideális méretű multifunkcionális rendezvénytérré, ill. kiállítótérré alakítható. A pályázati tervben szerepeltetett térrendszer és műszaki tartalom komplex és flexibilis működést feltételez, amelynek kiszolgálása a szükséges kiszolgálóterek mellett akusztikai burkolatokat, komoly gépészeti rendszert és egyéb műszaki elemeket igényel. Az anyagi lehetőségek és a konkrét funkcionális használat ismeretében a műszaki tartalom egyszerűsíthető anélkül, hogy a téri kialakítás rendszere változna.

III – Építészeti koncepció 4 lépésben

A zsinagóga lényegi tere a belső szakrális tér, mely a térileg kibővített együttesnek is lényegi, központi eleme marad, ezért az építészeti koncepciót a belső térből kiindulva fogalmazzuk meg.

1. Az egykori imatér átértelmezése
a. Fehér szalag a tér felett: A régi imatér kortárs ünnepi ruhába öltözik, amely az akusztikai hangolás és a természetes fény koordinálása mellett biztosítja a flexibilis használathoz szükséges gépészeti (pl. légtechnikai) és világítástechnikai elemek elhelyezését is: vetíthető és hangolható akusztikai burkolatot helyezünk el 3,0m és 10,0m magasság között. A légies, fehér színű – helyenként egyedi minta szerint perforált – burkolat egybefüggő szalagként félköríves kapcsolattal fordul át a sarkokon. A fehér felületen 4 vetítő segítségével akár összefüggő körpanoráma vetítés is megvalósítható. A fehér szalag és a meglévő fal között kisebb alaprajzi méretű galéria helyezkedik el, ami a burkolat tábláinak nyitásával látogatói galériaként is működhet, a burkolat zárt állapotában szolgálhat az előadók, színészek rejtett átközlekedésére is.

Az új aulatér
6/16
Az új aulatér

b. Galériaszerkezet eltávolítása: Az eredeti imatér fontos része volt a galéria, melyet a nők és gyermekek számára alakítottak ki. A galéria az eredeti állapotában jelentősen korlátozta a tér átláthatóságát: leszűkítette a földszintről érzékelhető légteret és a ma is meglévő acél oszlopok tovább osztották a teret. Ez a kialakítás megfelelt az eredeti funkciónak, hiszen ott nem volt követelmény a tér akadálytalan átláthatósága. A galéria által leszűkített tér hangsúlyozottan vertikálissá vált, ami összhangban volt a szakrális funkcióval. A galéria eredeti állapotban való visszaépítése azonban akadályozná a tér használhatóságát ezért javasoljuk a megmaradt acélszerkezet eltávolítását. A tér eredeti kialakításának jelzése céljából a galéria kontúrját jelöljük az új padlóburkolat felületén. A teherátadás a padlóburkolaton keresztül a meglévő pontalapokra biztosítható, így a pillérek eredeti támaszkodási pontjai használhatók lesznek bármilyen a térben épített installáció számára is.

c. Új padlófelület: Az imatérben a fehér szalag mintázatával összhangban egyedi mintázatú nagy teherbírású kő padlóburkolatot helyezünk el, mely flexibilisen használható. A padlófűtéssel ellátott padlóburkolat egy szőnyeg leterítésével akár zenés baba-mama programok megtartására is alkalmas lesz.

d. Kiállítási falak: A földszinti falfelületek kiállítási falként is működhetnek, melyek megfelelő megvilágítása a galéria peremén végigfutó világítási sínről biztosítható.

2. A műemlék épület méltó felújítása, kisebb módosításokkal

a. Homlokzatok: Az épület külsejének kialakítása a műemléki szempontok figyelembevételével az eredeti állapot rekonstrukciójaként történik. Kisebb módosítások szükségesek a megfelelő földszinti kapcsolatok biztosítása miatt.

b. Belső terek: A belső terek jelenlegi lepusztult állapota elevenen megjeleníti az épület történet. A belső falat nem vakoljuk vissza, hanem a meglazult vakolati részek eltávolítása után állagmegóvó felületkezeléssel látjuk el. A rusztikus téglafelületek élettel teli nyers ereje mellett új padlóburkolatok és gondosan megtervezett kortárs építészeti elemek teszik a teret maivá.

c. Eredeti bejárat: Az utca felőli eredeti megközelítési irányt is rekonstruáljuk: a főbejárat újra megnyílik és bizonyos rendezvényeknél, illetve istentiszteletek során az épület az eredeti használatnak megfelelően is működhet.

3. Új kiszolgáló épületszárny elhelyezése

a. Új épülettest: A kifordított beépítés logikájának folytatásaként a zsinagóga déli fala mentén, a nyugati és keleti telekhatárok közé beékelődő új épülettestet helyezünk el, mely a földszinten tartalmazza a rendezvénytér-funkcióhoz szükséges méretű aulát, az emeleten pedig a kiszolgáló funkciókat: előadói öltözőket, mosdókat, irodát. Az új épülettömeg karakteres építészeti elválasztást képező nyaktagon keresztül kapcsolódik a zsinagóga déli homlokzatához.

b. Alapozás: Az új épülettömeg alapozása szerencsésen eltávolodik a meglévő épületektől, ami gazdaságosabb és biztonságosabb építkezést tesz lehetővé.

c. Látogatói bejárat, aulatér: Az épület földszinti aulája térileg a kert folytatásaként értelmezett. A látogatói bejárat a zsinagóga keleti fala mellett lévő udvaron keresztül közelíthető meg. A bejárattal szemben a kerítés bővületeként megfogalmazott blokk tartalmazza a mosdókat, a telekhatár mentén húzódó falon szekrényes ruhatár helyezkedik el. Az épület kis mérete és flexibilis használata miatt nem szükséges állandó recepciót üzemeltetni, a porta-információ funkciója mindig az adott rendezvényhez illeszkedően könnyed gurulós pulttal szolgálható ki. A kiállítótérként is használható átlátható aulatér természetes megvilágítása a déli oldalon hozzá kapcsolódó átrium-udvaron keresztül történik. A rendezvényterem rövid nyaktagon keresztül közelíthető meg az aulából.

Alaprajzok
9/16
Alaprajzok

d. Gazdasági bejárat és művészbejáró: A kifordított beépítés eredményeként a zsinagóga nyugati fala és a szomszédos épület tűzfala között szűk sikátor alakult ki. Ez a feszített téri helyzet kiválóan alkalmas arra, hogy külön művészbejárót és gazdasági bejáratot biztosítsunk rajta keresztül, így a keleti homlokzat melletti tágasabb udvar funkcionális helyzete tisztább marad. A gazdasági bejárat közvetlen kapcsolatban van egy általános raktárral, ahonnan kiszolgálható az előadóterem flexibilis működése.

e. Emelet: Az emelet egy jó bevilágítású flexibilis tér, amelyben igény szerint kialakíthatók irodák, előadói öltözők. Az emelet a gazdasági bejárat felől közelíthető meg lépcsővel és lifttel. A rendezvénytér galériája szintben megközelíthető az emelet közlekedőjéről. Az emelet lapostetős tömege határozottan fellép, és építészeti hangsúlyt képez a két bejárat irányából: a látogatói bejárat felöli kocka arányú tömeg szekciótermet tartalmaz, a gazdasági bejárat felöl keskenyebb tömeg légtechnikai gépházat rejt.

4. A kert életre keltése

a. A kert: Az épület körüli kert jó lehetőséget teremt arra, hogy élő kapcsolat alakuljon ki az épület és az utca, illetve a Paprét között. A tervezett bővítés hátrahúzásával sértetlenül megmarad a szabadonálló karaktere és a keleti homlokzat melletti udvar is megőrzi kellemes nyitottságát. Az előudvarként működő külső tér puffer-zónaként működik az utca és az aula között és jó térarányai miatt kültéri tevékenységek folytatására is alkalmas.

b. Funkcionális kerítésfal: A kert sokrétű használatának biztosításához szükség van kiszolgáló, tároló helyiségekre, melyek rugalmasan elhelyezhetők a szükséges helyeken építménnyé bővíthető funkcionális kerítésfalban. A kerítés befelé terjeszkedő viselkedése idézi az eredeti állapotban meglévő a kerítéshez tapadó funkcionális építmények emlékét.

c. Tiszta térbeli koncepció: Fontos, hogy a kertbe érkező látogató is könnyen megértse a térbeli bővítés logikáját, könnyen el tudjon igazodni és otthonosan érezze magát a kertben és épületben. A téri egységet egyrészről a középpontban elhelyezkedő, továbbra is jellemzően zárt homlokzatú zsinagóga képezi, másrészről a plasztikusan megszerkesztett körbefutó kerítésfal, amely külső térben kerti tárolóként, külső ülőpadként működik, belső térben pedig ruhatári tárolófalként, mosdóblokként, ill. épületüzemeltetési egységként. A két térfal között alakul ki az a folytonos tér, amelyben egy átlátszó üvegfal képez határt aula és kert között, így a fizikai átjárás és vizuális kapcsolat maximálisan biztosított.

d. „Lebegő” épülettest: Az aula felett elhelyezkedő épülettest, mint a földtől elemelt – ráhelyezett – tárgy jelenik meg. Homlokzatai zártak, gondolatilag a belső rendezvénytér fehér szalagjának pozitív párjaként is értelmezhető. Homlokzata művészien perforált fehér fa burkolat, mely a belső téri falburkolathoz hasonlóan vetíthető, így az előkertben akár kültéri vetítések is tarthatók. Az előudvar felé forduló homlokzat kialakítása finom építészeti hangsúlyt képezve hívogatja az épület látogatóit.

Déli homlokzat
15/16
Déli homlokzat

IV – Környezettudatosság, épületgépészeti lehetőségek

A XIX-XX század fordulóján épült magyarországi zsinagógák építészeti és műszaki megoldásaira jellemző, hogy koruk legkorszerűbb műszaki megoldásait tartalmazták. Ez többek közt a karcsú acélszerkezetek beltéri alkalmazásában nyilvánult meg. A zsinagóga átépítésekor, bővítésekor lehetőség nyílik arra, hogy átgondoljuk és újraértelmezzük az épület működését, műszaki megoldásait a fenntarthatóság szempontjainak megfelelően és a régi épületet a XXI. század műszaki követelményeinek megfelelően újítsuk fel. A fenntarthatóság és környezettudatosság elveinek érvényesítésére a következő javaslatokat tesszük:

a. Újrahasznosított és újrahasznosítható építőanyagok alkalmazása: A „ráhelyezett” új épülettest falszerkezetei előregyártott-újrahasznosított fa paneles építési rendszerrel épülnek. A funkcionális kerítésfal építése bontott tégla anyagból történik.

b. Hőszigetelés: A zsinagóga épület hőszigetelését mindenképp érdemes mérlegelni. Külső oldali hőszigetelés a műemlék épületen nem lenne szerencsés ezért belső oldali hőszigetelést javaslunk. A volt imatér várhatóan nem folyamatos használatú ezért a gyorsan felfűthető belső oldali hőszigetelés jó műszaki megoldásnak tűnik. Nagyobb mennyiségű pára képződése nagy létszámú rendezvények esetén várható, ilyenkor azonban a légtechnikai rendszer biztosítja a pára elszállítását. Az új építésű épületrészek térhatárolása emelt hőszigetelési képességű szerkezetekkel történik, így megcélozható az alacsony energiás működés.

c. Árnyékolás és szoláris hőnyereség: Az új épületszárny déli homlokzata ideális helyzetben van: ezen a homlokzaton érdemes nagy üvegfelületet alkalmazni, amely által jelentős téli szoláris hőnyereség realizálható. A nyári felmelegedés ellen külső árnyékoló rendszer nyújt védelmet.

d. Fűtés és hűtés rendszerei: Az épület fűtésének és hűtését talajszondás hőszivattyú-rendszer szolgálja ki. A keleti homlokzat melletti előkert ideális hely a talajszondák (akár későbbi ütemben történő) elhelyezésére. A új épületrész déli tájolás felé nyitott lapostetején napkollektorokat és napelemeket telepítünk, melyek csökkentik a talajszondás fűtési rendszer és a használati melegvíz fogyasztás energiaigényét.

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk