építészet : környezet : innováció

A Studio Fragment Kft. első díjas terve a Semmelweis egyetem pályázatán

Bődi Imre és Frikker Zsolt nagyvonalú terve nyerte el a Semmelweis Egyetem új oktatási épületének pályázatát, amely a Szentkirályi utca 14. alatti üres telek beépítésének lehetőségét teremti meg. 

Befejezett udvar, kert

Az orvoslás és a tanítás története egyidős az emberiség történetével. Az ókortól kezdődően a vallás, a tanítás és a gyógyítás egymással szorosan összefonódva működtek. Hippokratesz (Kr.e.460-355) a racionalista orvoslás legismertebb képviselője „Az orvos” című művében az orvosi tevékenység etikai útmutatásán túl leírja elvárásait egy orvosi rendelővel szemben. ”Az orvos boltja levegős és világos, de nem huzatos, és verőfényben fürdő legyen: csupán használata különböztesse meg a többi háztól.

Az emberek akkor érzik jól magukat egy helyen, ha az épület nyitottságot mutat, de egyben intimitást is biztosít számukra. Ez nagyrészt a terek minőségén múlik, azaz az építészeti kialakítástól is függ, hogy egy középület valóban emberléptékű legyen.

Koncepciónk alapgondolata a meglévő épületegyüttes „klasszikus” befejezése, az igazi itáliai reneszánszban gyökerező „palazzo urbano” létrehozása, melyben a belső homlokzat - udvar - kert egysége jelenik meg kortárs módon.

A Semmelweis Egyetem új épülete - Fragment Stúdió - látvány: Vörös Tamás

Kert

Mind a városi paloták, mind a kolostorépítészet legmeghatározóbb, szinte minden esetben megjelenő tere a bezárt akert, mely: ”horizontálisan zárt, de vertikálisan nyitott, fókuszpontot képez, amely szellemi és fizikai értelemben maga köré rendezi az őt körülvevő elemeket; a természet rendjének megjelenített képe”.

A zárt épülettömeg, középen kerttel, a kert körül árkádos folyosóval, a folyosóra felfűzött terekkel a klasszikus térrendszert próbáltuk kortárs módon újraértelmezni. A körbe zárt ég felé nyitott udvar összekapcsolja a régi és új épületrészeket és új központi, közösségi helyet teremt. A kertből így átlátható az egész épületegyüttes.

A növényzet, a vadvirágok egyszerűsége, a tiszta geometrikus térben védettséget, intimitást sugall. A teljes kert növényalkalmazása egységes. Rendkívül fontosnak tartjuk az újonnan telepítendő növényállomány minőségi kiültetését, mely az épület vitalitásához nagymértékben járulna hozzá, elkerülve annak esetleges sterilitását. A tervezett növényzet kialakításának koncepciója az átláthatóság és a színesség. Fontos, hogy minden évszakban megfelelő hangulatot adjanak a kertnek.

A Semmelweis Egyetem új épülete - Fragment Stúdió - látvány: Vörös Tamás

Utcakép, ritmus, kontextus, jelenlét

Egy utca, vagy városi tér arculatát meghatározza az épületek, épület homlokzatok ritmusa.

Ha közelebbről megnézzük a budapesti bérházak, paloták alkotta utcasor épületeit észrevesszük a házak ritmusait, a homlokzati ritmusokat, az ablakok, a párkányok ritmusát. Ezek az építészet, az építészeti felületek alapvető formálási lehetőségei. A ritmusnak általában két lényegi része van; a ritmusképző elem és az intervallum. Egy utca esetében maguk az épületek a ritmusképző elemek. A homlokzatok ritmusképét alapvetően a nyílások, a vízszintes párkányok és függőleges homlokzati tagoló elemek, falsávok ismétlődése adja. Budapest belvárosának, különösen a Palotanegyednek sajátos hangulatát az egymás mellett sorakozó bérpaloták szabályosan ismétlődő homlokzati ritmusai alkotják. A letisztult, néhol érett reneszánszt idéző homlokzatok a századvég és az antik formavilág egymásra találásának szép példái. Kiemelendő a tervezési területtel szomszédos Szentkirályi utca 10. alatt lévő épület, melynek talán a firenzei Medici-Ricardi lehetett az előképe. Minden a korra jellemző alapvető szerkesztési elem, a (többszörös) szimmetria megléte, illetve a szerkesztettséggel járó tengelyesség fontossága, a homlokzat – kapu – kert egysége megjelenik benne.

Számunkra az egyik legfontosabb kérdés volt, hogy a létrehozandó közintézmény léptéke és funkciója által már szükségszerűen új karaktert fog-e hozni a területre, vagy tovább tudja értelmezni a hagyományos utcaképet.
Koncepciónk szerint az új utcai homlokzatnak egyensúlyoznia kell a hagyományos Palotanegyed homlokzat és a mai, fizikai és szellemi értelemben is korszerű építészeti megjelenés között.

A Semmelweis Egyetem új épülete - Fragment Stúdió - látvány: Vörös Tamás

Utcai homlokzat

Az utcai homlokzat koncepciójának kialakításánál arra törekedtünk, hogy az rokonítható legyen a Palotanegyed homlokzataival, de kortárs módon eltérjen tőlük. A tengelyesség, a ritmus a tervezett homlokzatnak is alapvető elemei, de kortárs anyaghasználattal, nagy üvegfelületekkel. A 10,5m-es utcaszélesség mindkét oldalán magas épületekkel az utcai homlokzat további két alapgondolatát határozta meg: a homlokzat üvegfelületei a közel É-D tengelyű utcában a déli irány felé fordulnak, hogy a benapozás a lehető legkedvezőbb legyen, a beforduló ablakbéletek pedig korlátozzák a szemközti épületekből a tantermekbe történő belátást, azoknak megfelelő intimitást adnak.

Udvari homlokzat

A tengelyesség és a ritmus itt is megjelenik, de a belső udvari homlokzatnál nincsenek faltestek, itt fontosnak tartottuk az udvarral való kapcsolatot, így a homlokzat teljes egészében egy finom kerámia bevonatos üvegszerkezet. A bevonat sűrűsége határozza meg az átláthatóság mértékét, mely a födémperemeknél kevésbé, általános felületen jobban átlátszó.

A Semmelweis Egyetem új épülete - Fragment Stúdió - látvány: Vörös Tamás

Funkcionális rend

Az épület új bejárata egy fedett előtérrel néz az utca felé, mely az utca fedett-nyitott publikus folytatása. Az új „bejárati kapu” architektúrája reprezentatív, mely építészeti megformálásával a külvilág felé nyitottságot kommunikál. Ezen keresztül jutunk be a közösségi, zsibongó terek belső átrium köré szerveződő karéjába. A belső udvarhoz kapcsolódó kerengőszerűen kialakított közlekedőzóna egyszerre két előképre is utal: a klasszikus átriumos görög kórházra, és a keresztény szerzetesrendi kolostorokra, mindkettő egyszerre volt szentély, kórház, iskola. A tervünk fontos eleme, hogy az átrium és a közlekedő-közösségi terek jellemzően a kert, a belső udvar felé fordulnak. A közös használatú, átriumból, átmeneti térből közelíthetők meg az előadótermek, tantermek, laborok. Az új bejárathoz kapcsolódó belső átrium a Vas utcai főbejárat fedett udvarának rokon párja.

A Semmelweis Egyetem új épülete - Fragment Stúdió - látvány: Vörös Tamás

A funkcionális elrendezés alapgondolatai:

- minden oktatási szinten biztosítottuk az átközlekedést a meglévő épületszárnyak és a tervezett III. ütem között,
- egyszerű, racionális szerkesztési elv, központi közlekedő átriumra fűzött funkciók
- a tornaterem terepszint alá helyezésével megnyílik a földszinti tér az udvar felé
- a tantermek minden szinten az utcai épületrészben kerültek elhelyezésre
- a nagy előadótermek az alsó szinteken az udvari épületrészben kaptak helyet a könnyebb elérhetőség és a flexibilis használhatóság miatt
- a laborok a felső szinteken flexibilis rendszerben,akár felcserélhető funkciókkal egymás fölötti szinteken helyezkednek el
- az egyes funkciócsoportok helyiségei egymáshoz kapcsolódnak, lehetőség szerint azonos szinten, ill. a kapcsolódó szinteken
- az átriumra szervezett közlekedőrendszer könnyen áttekinthető térrendszert hoz létre
- a közlekedő rendszer térbővületeivel egyben közösségi, pihenő és várakozó funkciókat is magába foglal.

A Semmelweis Egyetem új épülete - Fragment Stúdió - látvány: Vörös Tamás

Homlokzati anyagok, színek, fény

Az épület megfogalmazásánál a hagyományos, klasszikus anyaghasználat, a tiszta vonalak, a tartósság, az egyszerűség volt a legfontosabb szempont. Az épület középület funkciója azonban megkíván egyfajta „reprezentatív” viselkedést. A középület funkció megfogalmazásánál az épület anyaghasználatát és színeit tartottuk a legfontosabb eszközöknek. Az épület homlokzatán és belső tereiben időtálló, korszerű látszóbeton, kő, kerámia bevonatos üveg burkolatok jelennek meg. A burkolat a homlokzaton világos színnel, a belső terekben pedig funkció egységenként külön színnel jelenik meg.

Az anyagon és a színeken túl nagyon fontos a természetes fény folyamatos jelenléte. Mind a közösségi, közlekedő terekben, mind a tantermek kialakításánál arra törekedtünk, hogy funkciókból adódó lehető legnagyobb felületeken jusson fény az adott helyiségekbe.

 


 

A Bíráló bizottság értékelése

A terv beépítése nagyvonalú: környezetéhez mind a közterület felől, mind pedig az udvar felől érzékenyen kapcsolódik, és diszpozíciójával izgalmas külső és belső téri kapcsolatokat teremt. A meglévő belső kert kiegészítése és befejezése, valamint annak többsíkú belső téri kapcsolatai az udvar felől is élhető és integrálható környezetet teremt. A közterület felőli homlokzata szellemesen használja ki az utca szűk voltából eredő lehetőségeket: plaszticitásával, a tömör felület - üveg arány érzékelés különböző nézőpontú játékával teremt kapcsolatot eklektikus környezetével és bár a Bírálóbizottság megosztott a végeredményt illetően, a homlokzati szerkesztést alapos továbbgondolásra és fejlesztésre javasolja. Az új épületszárny földszinti tereinek utcakapcsolata megfelelő , új bejárata karakteres elemmel egészíti ki az utcaképet. Belső tereit a jól pozícionált központi átriuma és ehhez kapcsolódó függőleges közlekedőrendszere szervezi, szép átlátásokat, intenzív téri kapcsolatokat, valamint jó arányú és megvilágítású belső tereket eredményezve.

A pályaművet a kiemelkedő erényei elismeréseként a Bírálóbizottság 1. díjban részesíti.

 

vélemény írásához jelentkezzen be »