Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Közélet, hírek

Bődi Imre és Frikker Zsolt kapták a Vedres György-díjat a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának új épületéért

1/2

A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának új épülete – Studio Fragment – fotó: Danyi Balázs

A Semmelweis Egyetem új épülete - Fragment Stúdió - látvány: Vörös Tamás

Hirdetés
?>
A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának új épülete – Studio Fragment – fotó: Danyi Balázs
?>
A Semmelweis Egyetem új épülete - Fragment Stúdió - látvány: Vörös Tamás
1/2

A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának új épülete – Studio Fragment – fotó: Danyi Balázs

A Semmelweis Egyetem új épülete - Fragment Stúdió - látvány: Vörös Tamás

Bődi Imre és Frikker Zsolt kapták a Vedres György-díjat a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának új épületéért
Közélet, hírek

Bődi Imre és Frikker Zsolt kapták a Vedres György-díjat a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának új épületéért

2023.06.01. 16:35

2023-ban Bődi Imre és Frikker Zsolt Molnár Péter-díjas építészeknek ítélte oda a Vedres György-díjat a Magyar Építőművészek Szövetsége. Az általuk vezetett Studio Fragment tervei alapján valósult meg a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának új épülete a Szentkirályi utcában.

Az 1987-ben elhunyt Ybl-díjas építész, Vedres György emlékére az özvegye alapította a díjat 2013-ban. A Magyar Építőművészek Szövetségének elnöksége által évente egyszer odaítélt díj célja a negyven év alatti, oktatási vagy egészségügyi épület tervezésével maradandót alkotó építészmérnökök munkájának elismerése.

 

A Magyar Építőművészek Szövetsége a 2023-as díjazottak kilétét május 31-én fedte fel, a díjátadó ünnepségre is ezen a napon, a kora délutáni órákban került sor, a MÉSZ székház Kós-termében. A nyerteseket Szabó Levente laudálta, az alábbiakban közzétesszük a méltatást: 

Adalékok a nemzeti építészethez

Bődi Imre és Frikker Zsolt Vedres György-díjának kapcsán

               Létezik egy szépséges fényképfelvétel, amely 1927-ben készült Paul Klee 1926-ban, tehát a felvétel előtt egy esztendővel befejezett, Walter Gropius által tervezett házának tetőteraszán. A teraszon három férfiú áll, az akkor 44 éves Gropius, a 46 esztendős Bartók Béla és a házigazda, a 48 éves Paul Klee. A felvétel azelőtt vagy azután született, hogy Bartók Béla október 12-én koncertet adott Dessauban, a „Bauhaus baráti kör" rendezvénysorozatának részeként, saját művei mellett Kodály darabjait is játszva. Egymás művészetének elismerése, a nemzeti jelentőségeken messze fölülálló értékeinek evidenciája, vagy épp a nemzeti keretek között született nagy (élet)művek nemzetközi relevanciájának kölcsönös megbecsülése, ünneplése sugárzik erről a képről.

               Vedres György (1934-1987), a sajnálatosan fiatalon elhunyt építész neve talán kevéssé ismert az államszocializmus korszakának építészeti palettájáról. Végkép kevesen tudjuk, hogy két évig, 1966-67 között London Város Tanácsának tervezőirodájában is dolgozott. 1962-ben – 28 éves volt ekkor – tervezett Várkert rakparti lakóháza igencsak figyelemreméltó alkotás, mesterien vált karaktert a Döbrentei utca felől kifordulva a Duna felé a rakpartra, fűrészfogas szerkesztéssel kibillentett alaprajzi rendszerével, egyszerre kötött és egyszerre plasztikus, a kontextust letapogató, időtlen viselkedésével. 35 évesen tervezte – londoni éveit követően – az 1969-re elkészült Bem rakpart 30. szám alatti lakóházat, amelynek nagyvonalú, szintén három oldalán szabadonálló homlokzatú épülete a tőle két házzal odébb álló, a tömböt az északi végén lezáró, Molnár Péter által 1966-ban, 41 évesen tervezett kimagasló színvonalú párjával, az egykori EGI-székházzal szép példái egy korszak saját belső mozgatórugói szerint kialakult építészeti nyelvezetében önfejlődő módon időtálló eredményre vezető stratégiáinak. 1983-ban, Vedres 49 éves korára készült el a nemrég sajnálatosan, számos kiemelkedő társával együtt a Föld színéről eltörölt Fontana divatház, amelynek a Régiposta utca felé kiforduló beépítése, tömeg- és homlokzatformáló struktúrája, passzázsrendszere bravúrosan interpretálta és újította meg a patinás környezet architektonikus rendszerét, és ha még állna, ma ritkán tapasztalható bátorságra bíztatna mindannyiunkat.

A Semmelweis Egyetem új épülete - Fragment Stúdió - látvány: Vörös Tamás
2/2
A Semmelweis Egyetem új épülete - Fragment Stúdió - látvány: Vörös Tamás

Bődi Imre és Frikker Zsolt, a Studio Fragment tervezői 2016-ban nyerték meg a Semmelweis Egyetem oktatási épületének programjára, a Szentkirályi u. 12. szám alatti üres telekre kiírt országos, titkos, nyilvános tervpályázatot. Imre 42, Zsolt 37 évesek voltak ekkor. Figyeljünk a szavakra: országos, titkos, nyilvános tervpályázat, a zsűri dönt, az I. díjas megbízást kap, 6 évvel később pedig átadnak egy épületet, amely minden bizonnyal az egyik legfontosabb kortárs hazai fejleménye az elmúlt évtizednek. Mint a friss levegő a kinyitott ablakon okoz felfrissülést olvasva a tervezők sorait, nem feledvén persze, hogy másutt evidencia mindez: „Koncepciónk szerint az új utcai homlokzatnak egyensúlyoznia kell a hagyományos Palotanegyed homlokzat és a mai, fizikai és szellemi értelemben is korszerű építészeti megjelenés között." 1889-ben Dr. Pajor Sándor eredetileg a Szentkirályi utcában alapította meg vízgyógyintézetét, amit nem sokkal később a párhuzamos Vas utca felé bővítettek ki. 1908-ban Hültl Dezső tervezte a Pajor szanatórium és vízgyógyintézetet, majd az egységes gyógyintézet 1913-ban a Szentkirályi utcai szárny átépítésével jött létre. Bődi és Frikker koncepcióját nézve pontosan megértették a helyzet tétjét. Az épület közlekedőrendszere, szerkesztése, átrium köré szervezett belső téri képlete egyértelmű folytatója, szerves, ugyanakkor kritikai kiegészítése a Hültl-épületnek. A homlokzat a Szentkirályi utcai historizmus korabeli szomszédok egyenrangú partnerévé vált, felismerve, hogy azok szerkesztésmódja, mívességük és részletgazdagságuk alkalmazandó érték, miközben a vízszintes tagolások közé befeszülő fűrészfogas struktúra izgalmas és mai válasz a szűk utca különféle nézőpontjaira is. De Bődi és Frikker nem maradtak meg a Vas és Szentkirályi utcák – egyebekben épp elég erős – szellemi vonzáskörzetében, olyan horizonton is látható munkájuk, amit például a Caruso St. John iroda 2016-ban befejezett brémai banképülete fémjelez. Igen, a kapualjról beszélek, amely a kortárs hazai építészet egyik legmívesebb, példaadó darabja, s amelynek referenciái a legnemesebb nemzetközi fejleményekkel való jó értelmű lépéstartásról is tanúskodnak.

A 2013-ban alapított Vedres György-díj évfordulós átadásán érdemes az eleve korlátozott érvényességű és szavatosságú öndefiníciós kísérletek helyett elfogulatlanul tekinteni azoknak a kitüntetett pillanatoknak az emberi vagy éppen építészeti mintázataira, amelyekből – mint tiszta forrásból – árad a nemzetközi mércével is látható művészi és építészeti magatartásformák megbecsülendő sora. A díj 2023-ban a Magyar Építőművészek Szövetsége elnökségének egyhangú javaslata alapján Bődi Imre és Frikker Zsolt Molnár Péter-díjas építészeké.

2023. május 31.

Szabó Levente

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.