A szellemi örökséget is védeni kell

A múlt héten fontos nemzetközi kulturális események színhelye volt Budapest, ahol megtartották az UNESCO Világörökségi Bizottságának ülését, és nagyobb körű UNESCO ülést is tartottak.

A múlt héten, amint arról már korábban beszámoltunk, fontos nemzetközi kulturális események színhelye volt Budapest, ahol megtartották az UNESCO Világörökségi Bizottságának ülését, és nagyobb körű UNESCO ülést is tartottak. A Világörökséget tekintve jubileumi ülésről volt szó, hiszen a szervezet harminc évvel ezelőtt, 1972. november 16-án fogadta el az UNESCO Világörökség Egyezményét.

Vita nélkül, egyhangúlag fogadta el pénteki ünnepi ülésén az UNESCO Világörökség Bizottsága az úgynevezett budapesti nyilatkozatot. Francesco Bandarin, a Világörökség Központ igazgatója a nyilatkozatot ismertető sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: ez a legfontosabb egyezmény, amely a szervezet 1972-es megalakulása óta született.

A tájékoztatón, melyen jelen volt Cselovszki Zoltán, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnöke, Dr. Fejérdy Tamás, a KÖH elnökhelyettese és Pintér Tamás, a magyar Világörökség Titkárság vezetője, Mounir Bouchenaki, az UNESCO kulturális főigazgató-helyettese hangsúlyozta: a világörökségi minősítés megszerzése csak az első lépés, az épített és természeti értékeket később gondozni kell.

Az épített örökséghez hasonló jelentőséggel bír a magyarországi szellemi örökség is, ezért annak megőrzése fontos feladat - vélekedett Macuura Koicsiro, az UNESCO főigazgatója szombaton sajtótájékoztatón, Budapesten. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének főigazgatója elmondta: a szellemi és az épített örökség megóvását tekintve óriási különbség tapasztalható nemzetközi szinten, hiszen amíg az utóbbira különböző jogi szabályozásokat már kidolgoztak, addig az immateriális örökség megőrzése egyezményi szinten nem biztosított. Macuura Koicsiro szerint a szellemi örökségre vonatkozóan is mielőbb létre kell hozni egy világörökségi konvencióhoz hasonló jogi rendszert. Az UNESCO várhatóan szeptemberben tanácskozik isztambuli kerekasztal-ülésén a kérdésről a különböző tagországok kulturális minisztereivel - közölte Macuura Koicsiro. A főigazgató jelezte, hogy az UNESCO bizottságának a héten tartott budapesti ülésén döntöttek az új magyarországi világörökségi felterjesztésekről, köztük a budapesti Világörökség kiterjesztéséről az Andrássy úttal, és a tokaj-hegyaljai borvidék világörökségi listára való felvételéről.

 

 

Kocsi László, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára elmondta, Magyarország nagy várakozásokkal tekint a szellemi kulturális örökség megőrzését célzó egyezmény kihirdetése elé. Az államtitkár szomorú eseményként említette a Hortobágyi Nemzeti Parkban az elmúlt napokban pusztító tűzvészt, ami felbecsülhetetlen károkat okozott a világörökség egyik helyszínén.

A nyilatkozatban a szervezet felkéri a kívülálló államokat, hogy csatlakozzanak a Világörökség Bizottsághoz. 172 tagországát többek között felszólítja, hogy jelöljön a listára új, "az örökség teljes sokféleségét megjelenítő kulturális és természeti helyszíneket". A tájékoztatón Mounir Bouchenaki, az UNESCO kulturális főigazgató-helyettese hangsúlyozta: a világörökségi minősítés megszerzése csak az első lépés, az épített és természeti értékeket később gondozni kell.

A Világörökség Bizottság csütörtök éjszaka szavazott az új helyszínekről. A tizenhárom jelölt közül kilenc lett a világörökség része, és két korábbi helyszín kiterjesztéséről döntöttek. Első ízben került a listára egy afganisztáni emlék, a Dzsemben található 65 méter magas minaret. A testület elfogadta a budapesti világörökségi terület kiterjesztésére vonatkozó javaslatot - így kapott az Andrássy út, valamint a zsinagóganegyed ilyen minősítést -, és hosszas vita után a tokaj-hegyaljai borvidéket is a listára vette.

A további helyszínek között szerepel Németország a felső Rajna-völggyel és Stralsund - Wismar történeti városaival a Balti-tengernél, Egyiptom a Szent Katerina területtel, India a Bodhgaya-i Mahabodhi templom-együttessel, Olaszország a Val de Noto-i késő barokk várossal, Mexikó a Calakmul ősi maja várossal és Suriname Paramaribo történeti belvárosával.

Fejérdy Tamás, akit az elkövetkező egy évre ügyvezető elnökévé választott a bizottság, elmondta: a testület úgy döntött, az elkövetkező két évben kísérleti jelleggel korlátok közé szorítja a jelölés lehetőségét. Egy ország csak egy helyszínt ajánlhat a listára, és a bizottság egy évben csak harminc jelöléssel foglalkozik.

Az ülésen sajnos nem lehetett jelen Németh Ferenc építész, akit váratlan halála elszólított közülünk 2001. decemberében, és így nem volt alkalma sikerre vinni óriási energiákkal és szellemi befektetésekkel folytatott munkáját, amit az ülés szervezése jelentett a Világörökség Titkárság élén. Munkájáról korábban interjúban számolt be olvasóinknak.