| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épülettervek/Hallgatói terv

A szigligeti Eszterházy-kastélypark történeti rekonstrukciója

1/17

Az 1927-es kataszeri felmérés a 2010-es ortofotóra másolva

1858-as kataszteri felmérés

2010-es felmérés

A filagória és a rsarium átalakítási terve.

A kastély keleti homlokzata 1960, forrás: KÖH

A kastél és a vár 1870 körül

Filagória - tervező: Czeglédi Csongor

Főtengely - tervező: Czeglédi Csongor

Látvány a déli teraszról - tervező: Czeglédi Csongor

Látvány a várra - tervező: Czeglédi Csongor

Sziklakert - tervező: Czeglédi Csongor

Az üvegház átalakítási terve - tervező: Czeglédi Csongor

Látványkapcsolatok - tervező: Czeglédi Csongor

Rekonstrukciós terv - tervező: Czeglédi Csongor

Légifotó

Czeglédi Csongor

?>
Az 1927-es kataszeri felmérés a 2010-es ortofotóra másolva
?>
1858-as kataszteri felmérés
?>
2010-es felmérés
?>
A filagória és a rsarium átalakítási terve.
?>
A kastély keleti homlokzata 1960, forrás: KÖH
?>
A kastél és a vár 1870 körül
?>
Filagória - tervező: Czeglédi Csongor
?>
Főtengely -  tervező: Czeglédi Csongor
?>
Látvány a déli teraszról - tervező: Czeglédi Csongor
?>
Látvány a várra - tervező: Czeglédi Csongor
?>
Sziklakert - tervező: Czeglédi Csongor
?>
Az üvegház átalakítási terve - tervező: Czeglédi Csongor
?>
Látványkapcsolatok - tervező: Czeglédi Csongor
?>
Rekonstrukciós terv - tervező: Czeglédi Csongor
?>
Légifotó
?>
Czeglédi Csongor
?>
1/17

Az 1927-es kataszeri felmérés a 2010-es ortofotóra másolva

1858-as kataszteri felmérés

2010-es felmérés

A filagória és a rsarium átalakítási terve.

A kastély keleti homlokzata 1960, forrás: KÖH

A kastél és a vár 1870 körül

Filagória - tervező: Czeglédi Csongor

Főtengely - tervező: Czeglédi Csongor

Látvány a déli teraszról - tervező: Czeglédi Csongor

Látvány a várra - tervező: Czeglédi Csongor

Sziklakert - tervező: Czeglédi Csongor

Az üvegház átalakítási terve - tervező: Czeglédi Csongor

Látványkapcsolatok - tervező: Czeglédi Csongor

Rekonstrukciós terv - tervező: Czeglédi Csongor

Légifotó

Czeglédi Csongor

A szigligeti Eszterházy-kastélypark történeti rekonstrukciója
Épülettervek/Hallgatói terv

A szigligeti Eszterházy-kastélypark történeti rekonstrukciója

2012.04.02. 12:45

A szigligeti Esterházy kastély parkja műemlék- és természetvédelmi szempontból is országos jeletőségű terület. E két, legtöbbször egymást akadályozó szempont összehangolása elengedhetetlen a park későbbi helyreállításakor. Ehhez kapcsolódóan írt szakdolgozatot Czeglédi Csongor, munkájának tárgya a park történetének áttekintése, célja pedig a feltárt források és a tényanyag rendszerezése, a felvetett problémákra javaslatok ajánlása.

A dolgozat felépítése

A szakdolgozat tárgya a szigligeti Eszterházy-kastély parkja, történetének áttekintése, célja a feltárt források és a tényanyag rendszerezése. A történeti kutatás a kastélypark majdani helyreállításának tudományos és történeti alapokra helyezését teszi lehetővé. A dokumentáció bemutatja a történetileg fontos és értékes kerti elemek, objektumok változásait, átalakításait, hiszen a növényanyagon és a kertstruktúrán túl ezek adják a történeti kert karakterét. A századfordulós tájképi kert a Balaton-felvidéken és országosan is egyedülálló objektum, ezért rendkívül fontos, hogy többnyire épségben maradt emlékei a lehető legeredetibb állapotban fennmaradjanak.

 

Az 1927-es kataszeri felmérés a 2010-es ortofotóra másolva
1/17
Az 1927-es kataszeri felmérés a 2010-es ortofotóra másolva

 

 

A dolgozat tartalmazza a történeti kutatás eredményeinek feldolgozásával készült helyzetértékelési munkarészt. Ebben tételesen elemzem a történetileg fontos egységeket, részletezem az egyes objektumok jelenkori állapotát a történeti előzmények tükrében. A helyzetértékelés eredményeit felhasználva a javaslati munkarészben a park jövőbeli helyreállításához szükséges tennivalók, restaurálási és rekonstrukciós munkák kerülnek bemutatásra. A szakdolgozat részét képező öt tabló vizuálisan összegzi és rendszerezi az ismeretanyagot, valamint a javaslati munkarészben felvázoltakra ad tervi választ. A mellékletekben megjelennek a kutatás során fellelt legfontosabb alaprajzi és archív képi források, tematikus és időrendi sorrendben.

A tervezési terület

Szigliget a Tapolcai kistérség Balaton-parti határvidékén található, Veszprém megyében. A kastélykert a település északnyugati végében, a várhegy aljában létesült. Jelenleg az ingatlan osztatlan, Szigliget 2-es helyrajzi számú telkén helyezkedik el. A kastélypark 9,2 hektáros területét délen és keleten egy történeti jelentőségű terméskő falrendszer, északról pedig egy véderdősáv határolja. A nyugati oldalon a Tapolca-patak képez természetes határvonalat. A kastély és parkja 1958 óta országosan védett műemlék. 1954-ben természetvédelmi területté nyilvánították, 1997-ben pedig fokozottan védett természetvédelmi státust kapott.

 

1858-as kataszteri felmérés
2/17
1858-as kataszteri felmérés

2010-es felmérés
3/17
2010-es felmérés

 

 

Kutatási eredmények

Az eddig ismert és a kutatás során előkerült források összevetésével sikerült meghatározni a kastélypark XIX. és XX. századi építéstörténetének eddig ismeretlen összefüggéseit, hiányzó láncszemeit. A Putheany-féle park néhány máig fennmaradt eleme beazonosításra került, az idős faegyedektől a sejthető egykori útvonalvezetésig. Ez utóbbi megerősítésére a későbbiekben régészeti feltárásokra lesz szükség. A mai állapot és az egykori felmérések összevetésével meghatároztam, melyek a kert eredeti, legértékesebb összetevői. A kert bővítései és történeti kiterjedése is világossá vált, amelynek erdeményeképp a park elérte mai, 9,2 hektáros kiterjedését. A kutatás az összegyűjtött térképek segítségével pontosan tisztázta a park egykori határait és kiterjedését, valamint annak változásait.

A kutatás során fellelt archív képi források rendszerezésére és elemzésére is sor került. Az összegyűjtött térképek, ortofotók, helyszínrajzok és részletrajzok alapján immár jól dokumentált a park egyes részeinek képe, a XVIII. század végétől napjainkig. A különböző térképek elnagyoltsága, valamint a kerttervek hiánya ellenére elegendő információt sikerült összegyűjteni és kritikusan elemezni ahhoz, hogy a park történeti szerkezetét nagy biztonsággal felvázolhassuk. A térképek, fotók, elbeszélések és leírások segítségével képet kapunk az egykori birtokviszonyok, a kerthasználati, valamint a táji és vizuális kapcsolatok rendszeréről.

 

A filagória és a rsarium átalakítási terve.
4/17
A filagória és a rsarium átalakítási terve.

A kastély keleti homlokzata 1960, forrás: KÖH
5/17
A kastély keleti homlokzata 1960, forrás: KÖH

A kastél és a vár 1870 körül
6/17
A kastél és a vár 1870 körül

 

 

Mivel számos forrás XX. századi, a legnagyobb feladatot nemcsak a források felkutatása, de rendszerezése és kontextusba helyezése jelentette. Az 1910-es évek felméréseiből és archív képeiből kiindulva az Esterházyak 30 év alatt felvirágoztatták a kertet, amelyet a szocializmus alatt igencsak elhanyagoltak. A rendszerváltás előtti levelezések és a számos, főleg Papp József botanikus hagyatékából előkerült archív kép alapján következtethetünk a kert 1950-es évek előtti állapotára is, ezek segítségével jól nyomon követhetők a fokozatos leépülés fázisai. Az 1960/70-es években az igazgatóság és a természetvédelmi, illetve műemléki hatóságok közötti levelezésből leszűrhető, hogy a kert ezekben az évtizedekben kezdett fenntarthatatlanná válni. A szakdolgozata kutatás során tisztázott, a park történetében fontos szerepet játszó eseményekről részletes kronologikus áttekintés készült.

A kastélypark kertépítészet-történeti jelentősége

A kastélykert a maga korának egyik impozáns alkotása volt, a kertben fellelhető mindaz, amely a kora XX. századi magyar nemesi kertekre jellemző. Gróf Esterházy Pál akkoriban Magyarország egyik leggazdagabb embere volt, a szigligeti birtokon leginkább a felesége, Deym Izabella grófné tartózkodott. A régió nemesi családjaival, a Festeticsekkel és Hertelendyekkel jó kapcsolatot ápoltak, a főkertész, Talabér Gábor is ezen kapcsolatok által került a birtokra. A jómódú család Nyugat-Magyarország és Ausztria területén lévő faiskolákból hozatott növényanyagot a park építéséhez. A Putheany-féle XIX. századi tájképi kertből 10 év alatt nagyvonalú, a kor számos vívmányát felhasználó, jellegzetes kertet hoztak létre.

 

Filagória - tervező: Czeglédi Csongor
7/17
Filagória - tervező: Czeglédi Csongor

Főtengely -  tervező: Czeglédi Csongor
8/17
Főtengely - tervező: Czeglédi Csongor

Látvány a déli teraszról - tervező: Czeglédi Csongor
9/17
Látvány a déli teraszról - tervező: Czeglédi Csongor

Látvány a várra - tervező: Czeglédi Csongor
10/17
Látvány a várra - tervező: Czeglédi Csongor

Sziklakert - tervező: Czeglédi Csongor
11/17
Sziklakert - tervező: Czeglédi Csongor

 

 

A kor kívánalmainak megfelelően tenisz- és krikettpályát terveztettek, az akkor terjedőben lévő betonszerkezetek segítségével pedig számos jellegzetes kerti építmény, a filagória és az üvegházak alapjait rakták le. A park különösen értékes, mivel a korabeli létesítmények leginkább már létező kertek kismértékű átalakításával születtek, illetve a szigligetinél jóval szerényebb méretű villakertek voltak. Az 1920-as években hasonló nagyszabású zöldterületek leginkább közparkokként funkcionáltak. A magáncélra létesített, hasonló nívójú kerteket az államosítás után rendszerint felparcellázták vagy teljesen átalakították. A szigligeti Esterházy kastélykert fennmaradásában a terület kezelőjének, a Magyar Alkotóművészeti közalapítványnak, valamint jogelődjének kiemelkedő szerepe volt, a jelenleg is meglévő területi egység biztos alapot jelent a későbbi felújításhoz.

A tervezési program

A tervek alapját a jelenlegi állapotok felmérése és rögzítése során létrehozott 2010-es általános helyszínrajz adja. A tervezés során a természet- és műemlékvédelmi szempontok maximális összehangolása volt a cél, a kertépítészeti terv a két illetékes szerv (KÖH, BfNP) által támasztott feltételrendszeren alapul. A kert nagy részén még megtalálható és kibontható az eredeti térszerkezet. A diplomatervben ezt szem előtt tartva radikális beavatkozások az egykori látványi kapcsolatok visszaállításán kívül elsősorban a kert legfiatalabb, egykor kertészeti hasznosítású, ma kihasználatlan részén találhatóak. A végleges terveket a firenzei charta történeti kertek helyreállításával kapcsolatos nemzetközi alapelvein, valamint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park által támasztott feltételeken alapuló kompromisszumok alakították.

 

Az üvegház átalakítási terve - tervező: Czeglédi Csongor
12/17
Az üvegház átalakítási terve - tervező: Czeglédi Csongor

Látványkapcsolatok - tervező: Czeglédi Csongor
13/17
Látványkapcsolatok - tervező: Czeglédi Csongor

Rekonstrukciós terv - tervező: Czeglédi Csongor
14/17
Rekonstrukciós terv - tervező: Czeglédi Csongor

 

 

A történeti kert rekonstrukciójának három kritikus eleme a nagyrét, a fő látványtengely, valamint a rosarium és a hozzá kapcsolódó gyümölcsös helyreállítása. Ezen egységek részletes átalakítási tervei a 4-es és az 5-ös számú tablón láthatóak. A XX. század eleji állapotnak megfelelően a felújítással ismét ezen elemek válnak  a jelenkori kert karakteres stílusjegyeivé, megteremtve ezzel  a park történetiségének strukturálisan, a mai igényeknek pedig funkcionálisan teljes mértékben megfelelő történeti kertet.

A történeti kert állományának gerincét képező idős, botanikailag is értékes példányok nagy része a központi magterületen található (ld. 3. tabló). A kertrész megtisztításával, az utólagos telepítések ritkításával, valamint a megfelelő újulat biztosításával a hosszútávú fenntartása megoldható. Itt található a sziklakert is a maga különleges hangulatú, történeti értéket képviselő növényeivel. A kertet három oldalról határoló véderdősávok rendkívül fontos szerepet töltenek be: egyrészt átmenetet képeznek a várhegy vegetációjába, másrészt ökológiai és vizuális pufferzónaként is funkcionálnak. Ezek az összefüggő, sűrűn borított területek természetvédelmi és botanikai szempontból is kiemelt jelentőségűek. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park részeként a védett növényfajok, leginkább a kertben sűrűn előforduló, őshonos szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus) megőrzésében játszanak fontos szerepet. Ezen határterületek megújítása az arborétum számára kitűnő lehetőséget biztosít a bemutatni kívánt növényfajok számának növelésére.

 

Légifotó
15/17
Légifotó

 

 

Összegzés

A szigligeti Esterházy kastély parkja műemlék- és természetvédelmi szempontból is országos jeletőségű terület. E két, legtöbbször egymást akadályozó szempont összehangolása elengedhetetlen a park későbbi helyreállításakor. A helyzetértékelésből kiinduló, a felvetett problémákra adott javaslatok a történeti kert és az arborétum együttes integrált védelmét és fejlesztését tűzik ki célul, melyek meghatározóak lesznek a jövőbeni helyreállítás során.

Czeglédi Csongor

Czeglédi Csongor
16/17
Czeglédi Csongor


(PhD hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar, Kertművészeti Tanszék)

készítés éve: 2011
konzulensek: Dr. Fatsar Kristóf egyetemi tanár, Szabadics Anita egyetemi tanársegéd

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.