Többlakásos lakóépületek tervezési kihívásai

Mitől tud egy lakóberuházás valós építészeti értékeket képviselni, lakóinak élhető lakókörnyezetet biztosítani, és közben gazdaságilag is sikeres lenni? Hogy tudja az építész kielégíteni megbízóinak sokszor ellentétes elvárásait? Vagyis, hogy tud takarékos és hatékony épületet tervezni, úgy, hogy az közben egyedi, elegáns és emberközpontú? Ráadásul az építész a közvetlen megbízóján kívül a leendő lakókat is kell szolgálja, akiknek életvitelére már nincsenek olyan követhető minták, mint régen. A TIBA Stúdió építészei az elmúlt években több, városképileg is meghatározó többlakásos lakóépületet terveztek, amelynek kapcsán néhány kulcsfontosságú problémakört azonosítottak. Az alábbi írásban Niczki Tamás DLA, az iroda egyik projektvezető építésze gyűjtötte össze a lehetséges válaszokat.

Illeszkedő beépítés hatékony telepítéssel
Ritkán fordul elő, hogy egy befektető ne szeretné a telkén a megengedhető legnagyobb beépítést megépíteni. Az épület volumene, amely a beruházás egyik legfontosabb jellemzője, ezért a szabályozási paraméterek rögzítésekor, a tervező megbízása előtt, gyakorlatilag már eldől. Az építész legfontosabb szerepe az, hogy az építhető területmennyiséget a telken optimálisan helyezze el, illeszkedve a meglévő épített és természeti környezethez, reagálva a szomszédos beépítési struktúrákra és megőrizve a helyi értékeket.

Az épületek mérete, a közös közlekedők (fogatolt vagy folyosós) rendszere, a lakások minősége és a hatékonyság között szoros összefüggések vannak. Minél kisebb egy épület és kevesebb az adott szinten a lakóegységek száma, annál több homlokzatfelület jut egy lakáshoz, ami annak értékét nagyban meghatározza. Több külső fallal rendelkező lakás több ablakkal, jobb kilátással, egyedibb és flexibilisebb belső elrendezéssel rendelkezik. Ugyanakkor ez az irány a terület hatékony kihasználásával sokszor ellentétes, hiszen több lépcsőház és lift építése szükséges. Minden projekt egyik legfontosabb kérdése, hogy e két ellentétes szempont optimumát jól eltalálja-e a tervező és a beruházó, ugyanis a beruházás piaci pozicionálástól függően ez minden esetben különböző. Fontos, hogy a beruházó pontosan határozza meg az igényszintet és a tervező azt jól megértse. Az Eötvös12 villapark munkánknál például a tervezési pályázat kiírása hangsúlyozta a prémium kialakítást, a lakások intimitását és a panoráma felé történő maximális megnyitást. A mi javaslatunkban alapvetés volt, hogy minden lakás sarokpozícióba kerüljön, amelynek köszönhetően minden egység két égtáj felé megnyitott homlokzattal és sarokloggiával rendelkezik. Ez a lakások különleges téri összetettségét, érdekes kint és bent közötti átlátásait és a kilátás felé való maximális megnyitását eredményezte. A telken elhelyezett hat darab négyfogatos villaépület koncepcióját tehát a lakásegységek elvárt tulajdonoságai nagyban meghatározták, amit a környező házak beépítési struktúrájához való hasonlóság és a meglévő fák közé illeszthetőség is igazolt. Más piaci pozicionálású projektünkben, más helyszínen, eltérő lakásmix mellett a telepítés optimumát nagyobb épülettömbök és szintenként több lakás építése jelentette.

Az élhető lakás
A lakók életminőségét maga a lakás határozza meg közvetlenül legjobban, így annak használhatóságában nem engedhetünk meg kompromisszumokat. A bútorozható, külső terekhez kapcsolódó, élhető lakóterek és minél kisebb alapterületű közlekedők igényszinttől függetlenül elengedhetetlenek. A lakásépítések volumenét jelentő nagyobb, többlakásos épületeknél a megbízók (és a piac) által elvárt lakásmixben a kis és közepes méretű lakások dominálnak, amelyek precíz tervezést igényelnek, hiszen 10-20 centiméter is jelentősen befolyásolja működésüket. A legnagyobb kihívást ebben a kategóriában a három-négy fős családok számára tervezett lakások nappalija jelenti, ami a helykihasználás miatt szinte kivétel nélkül az étkezővel és a konyhával együtt kerül kialakításra. Könnyen belátható, hogy a közlekedőkre elpazarolt egy-egy fölösleges négyzetméter a család egyidejű tartózkodására alkalmas, minőségi nappalitér kárára megy.

Az egységek traktusmélységének és homlokzatfelületének vizsgálatakor megállapítottuk, hogy egy homlokzati oldallal legfeljebb két hálószobás lakás létesíthető a lakásminőség drasztikus romlása nélkül. Nagyobb lakásokat már sarokra, és több homlokzatfelülettel szükséges ellátni.

Ahogy nő a lakásméret, úgy nyílik egyre több lehetőség a belső helyiségek flexibilis kialakítására. Ez gyakran a vevők részéről is igényként jelenik meg a nagyobb, értékesebb lakásoknál, akik sokszor egyedi belsőépítészetet, és a saját életükre szabott egyedi lakásalaprajzokat kívánnak. Ma már nincs olyan stabilizált értékrendű és lakáskultúrájú társadalmi osztály, akinek a közös szokásaira lehetne tervezni. Ennek a felismerésnek az eredménye például, hogy az Eötvös12 villaparkban szabadon alakítható lakásokat terveztünk: a gépészeti strangok a lépcsőházak falai mentén, lakásokon kívül helyezkednek el, így a belsőben szinte teljes a flexibilitás, a válaszfalak, de akár a lakáselválasztó falak is módosíthatóak. A legértékesebb penthouse szinteken a magasabb padlórétegben szabadon elvezethető szennyvízcsatornáknak köszönhetően a fürdőszobák helyei tetszőlegesen variálhatók, így az általános szintekhez képest is nagyobb szabadságot biztosítottunk a belső átalakításoknak.

Karakteres és gazdaságos épület
Az egyediség a lakóknak szerethető otthont, a beruházónak piaci megkülönböztethetőséget biztosít. A minőségi, természetes építőanyagok mellett a pontos épületszerkezeti tervezés (a víz-, hő, hangszigetelések), korszerű gépészeti és vezérlések (megújuló energia, okos rendszerek) elengedhetetlenek, de nem elégségesek. A többlakásos lakóépületek tervezésekor nem ismert a konkrét lakó, annak kulturális, társadalmi referenciái sem egyértelműek. A karakteresség pedig mást jelent építésznek és laikusnak.

Ha a terv nagy szabadságfokot biztosít a lakás belső kialakításra, nagyobb esély van rá, hogy azt a tulajdonosai a személyes életükhöz tudják igazítani, és jobban sajátjuknak fogják érezni. A flexibilisen változtatható lakás hozzájárulhat az otthon egyediségéhez és identitásformálásához, ráadásul nem feltétlenül jelent többletköltséget, sőt fenntarthatóság szempontjából is előnyösebb.

A megszokottól eltérő, különleges megoldások sem mindig drágábbak, és sokszor külső kényszerítő tényezők következményei. A Luminor lakóházunk, amely eredtileg egy ’70-es évekbeli szállodaépület tartószerkezete alapján épült újjá, a meglévő adottságok kötöttségeinek köszönheti kivételes lakásait. Az új igényéknek már nem megfelelő szerkezet alacsony emeletmagassága miatt az egymás feletti emeleteket összenyitva duplalégterű lakásokat hoztunk létre, ami a projekt egyik érdekessége lett.

A lakáson kívüli területek nagyvonalúsága, a hazaérkezés élménye igényszinttől függetlenül elvárás. A természetes megvilágítású lépcsőházak, nagyobb belmagasságú bejárati terek, növények, barátságos színek és belsőépítészeti tervezés karakteres közös területeket eredményezhetnek, amelyek mind növelik a felhasználói élményt. A prémium épületeink esetében mindezek recepcióval és portaszolgálattal is kiegészülnek. A Mártonhegyi lakóépület tervünkben kibérelhető közös helyiséget, barkácsszobát, gépkölcsönzőt, posta- és csomagátvevő pontokat terveztünk, amelyek nem jelentenek jelentős beruházási és fenntartási költséget, és könnyen elhelyezhetők bármely épület földszintjén. Közösségteremtő értékük ugyanakkor különlegessé teszi a lakókörnyezetet.

A beruházásról alkotott benyomásunkat és az épület karakterét a homlokzat is meghatározza. Itthon gyakran csak a dryvit vakolat fér bele a költségkeretbe, de a földszinti bejáratokhoz, vagy kiemelt helyre tervezett egyedi burkolat jellegzetessé tehetik ezeket a házakat is. A Duna-partra tervezett GSP lakóprojektünknél a víz hullámzását imitáló cikkcakkos teraszokkal kívántunk karaktert adni. Az elsőre bonyolultnak látszódó homlokzat és erkélyek mögött valójában egy egyszerű téglatest tömegű ház van, amelynek külső hőburkában nincsenek ki-be ugráló homlokzati síkok, így elkerültük a bonyolult épületszerkezeti megoldásokat. A homlokzat részleteinek gazdagításával, finom díszekkel és kortárs ornamentikával szerethetőbbé és a laikusok által is kedveltebbé tehetjük az épületeket. Ezzel a szándékkal terveztük az Eötvös12 villáinak homlokzatát is, ahol a kőkeretek közötti minta alapját a környékbeli svábhegyi villák fafaragásainak absztrahált újrafogalmazása adta.

Összességben az a meglátásunk, hogy azok az épületek, amelyek harmóniában élnek környezetükkel és saját identitással rendelkeznek, kedveltebbek és tartósabbak. Fontos megértenünk, hogy a fenntarthatóság és tartósság nem csak műszaki kérdés, hiszen egy épület csak akkor lehet hosszú életű, ha használati és esztétikai szempontból is friss tud maradni. Ehhez emberközpontú lakásokra, időtálló architektúrára és alakíthatóságra van szükség, hogy a lakóhely az életciklusa alatt bekövetkező változásokat is ki tudja elégíteni.

Niczki Tamás DLA

Szerk.: Hulesch Máté