építészet : környezet : innováció

A Szt. Lukács Gyógyfürdő műemléki rekonstrukciója

Befejeződött a Szt. Lukács Gyógyfürdő műemléki rekonstrukciójának második üteme, melyet a két vezető tervező, Beke Csilla és Bujdosó Győző írásával mutatunk be.

A Szent Lukács Gyógyfürdő épületegyüttese évszázadok alatt érte el jelenlegi arculatát. A medencéket körülölelő épületek különböző funkciókkal bírtak, ezért hol hozzáépítettek, hol lebontották egyes részeit, így a területtel kapcsolatban középkori, török kori emlékekről is említést tesznek a művészettörténészek. A Szent Lukács Gyógyfürdőt tápláló gyógyforrások gyógyító hatása méltán világhírű, ezért is épült a fürdő épületével össze a 19. században két gyógyszálló, – a Nagyszálló és a Thermál szálló – hogy a vidékről, illetve külföldről érkező gyógyulni vágyók kényelmét szolgálja. A két volt gyógyszálló emeleti részei jelenleg az ORFI kezelésében vannak és kórházként működnek. Az épületegyüttes nagy részének mai arculatát Hikisch Rezső által alkalmazott neobarokk stílus tükrözi.

Földszinti átnézeti alaprajz

Egy műemlék-gyógyfürdő felújítása sajátos ága a műemlékes épület-rekonstrukcióknak, mivel itt a régészeti, restaurátori, örökségvédelmi szempontokon túl sajátos használati, gépészeti, épületfizikai stb. elveket kell integrálni az építésznek, akinek kell legyen valamiféle építészeti víziója arról, hogy hogyan lehet helyreállítani az együttest. A Szent Lukács Gyógyfürdő rekonstrukciója során az a tervezési koncepció bizonyult életképesnek, hogy lehetőség szerint meg kell őrizni az egyes épületek helyről-helyre változó stílusát, bonyolult térszerkezetét, és léptékét, még akkor is, ha ez ellentmond a modern fürdőépületektől elvárt funkcionalista rendnek, és számos műszaki-szakági nehézséget okoz. Így például nem könnyű a speciális légtechnikai, vízgépészeti, és tűzvédelmi szempontokat megoldani. És fontos volt, a Lukács fürdő speciális kulturális aspektusainak a figyelembevétele, az tudniillik, hogy a fürdő legfőbb értékei éppen a bonyolult térszerkezetéből és intimebb léptékéből következnek. A törzsvendég otthon érezheti magát ebben a bonyolult, nőtt épületben.

A Szent Lukács Gyógyfürdő életében az első komoly változás 1990-ben történt, amikor a régen nemenként különválasztott iszaptó megszüntetésével új funkció került be, egy élménymedence készült. (Építész tervező: Rákos Péter Mélyépterv) 2005-ben megszületett a döntés, hogy az egész fürdő területére terjedjen ki egy műemléki rekonstrukciót célzó tanulmányterv. Ez a tanulmányterv volt az alapja és meghatározója a Szent Lukács Gyógyfürdő két ütemben történt műemléki megújulásának. Az első ütemben került sor a termálfürdő teljes rekonstrukciójára. A legnagyobb gondot a labirintus-, sőt barlangszerű termálfürdő helyiségcsoportok szellőzetlensége okozta, amit a falak átnedvesedése és az erős penészesedés mutatott. A légtechnikai problémák megoldása mellett a négy különböző hőfokú termálvizes medence is teljes felújításra került. A műemléki szempontok érvényesítése érdekében néhány régebben elfalazott nyílás kibontása és a körmedencét körülölelő, eredetileg a késő-középkori, kora-újkori erőd délkeleti tornyának megmaradt falazata is bemutatásra került. Az első építési szakaszban készült el az iszap-épület teljes belső, funkciók szerinti újrarendezése is. Ebben az épületben alapvetően gyógyászati kezelések történnek - az iszapkezelőben, a súlyfürdőben és a nappali kórházban is, - a funkcionális rendezés mellett a vízszintes és függőleges közlekedés feltárását, áttekinthetővé tételét tartottuk szemmel.

Előcsarnok

Ipari műemlék elektromos kapcsolóterem

Az eredetileg nemenként különválasztott épület tereit összenyitva levegős, tágas terek alakultak ki a sok kisebb, nagyobb, sokszor használaton kívüli helyiség helyett. Az alagsori szinten egy kellemes pihenőtér alakult ki, így a gyógyászati terekből érkező vendégek bekapcsolódhatnak az uszoda, élménymedence életébe is, de az itt elhelyezett szaunát és a csigaformájú merülő-medencét is használhatják. A földszinti galériaszinten teljesen megújult, korszerűvé vált a súlyfürdő és egy új vízitorna-medence készült. Az I. emeleti, – úgynevezett csempés öltöző – nagyon igényesen, hajlat- és sarokidom-csempékkel kialakított mindkét oldali kabinsora cserére került, nagy gonddal újragyártott csempékkel és hatszög alakú, csontszínű mettlachi padlóburkoló lapokkal. Ezen a szinten helyeztük el a gyógymasszázs fülkéit és a gyógytorna helyiséget. Az iszap-épület I. emeletével csaknem azonos szinten, de egy másik, közvetlenül csatlakozó épületben alakítottuk ki a korszerű, zuhannyal ellátott fülkékben történő iszapkezelést. A II. emeleti nappali kórház új pihenőkabinjain kívül itt nyertek elhelyezést, a két szárnyat összekötő új hídon, a pihenőkabinokkal azonos kialakítású kezelőfülkék is. Az első ütemben készült el a napozóterasz egy részének teljes felújítása, ami során az iszap-épület Frankel Leó utcai szakaszán ki kellett cserélni a zárófödémet is. 

A második ütem kivitelezése most fejeződött be és az igen bonyolult, több helyszínen történő komoly átalakítás ellenére – a fürdő folyamatos működése mellett – nem egészen egy év alatt elkészült. Ebben az utolsó szakaszban az épületegyüttes különböző területein készült a műemléki rekonstrukció. Az első ütemből kimaradt az iszap-épület földszinti csempés kabinsorának felújítása, itt az I. emeletiekkel azonos módon történt az újragyártott csempékkel a helyreállítás. Az iszap-csarnokban új pénztárak és kartonozók kerültek elhelyezésre, egy archív fotó alapján visszaállítottuk a régen elbontott ivókutat és az eredetileg volt, de elbontott lépcsőkar visszaállításával lehetővé tettük a vendégek számára a több, mint 100 éves csempefal bemutatását, amelyen az épület létrehozóinak magyar és német nyelvű felsorolása látható. Itt, az alagsorban látható az ipari műemlékként bemutatott régi elektromos kapcsoló-terem is. Az iszap-előcsarnokból megközelíthetően kialakítottunk egy büfét is.

Alagsori pihenő

Az északi kádosztályi szárnyon megmaradt a kádfürdő funkciója, kisebb változtatásokkal. A kádosztály első négy fülkéjében családi kádfürdő elhelyezését terveztük, két nagyméretű üvegmozaikkal burkolt medencével és a hozzá tartozó öltözőhelyiséggel, zuhannyal, mosdóval ellátva. A következő fülkékben két szénsavas hidromasszázs kád, közöttük egy masszázs kabinnal, két kabinban a tangentoros kezelés és masszázs történik. Az utolsó két fülkében az akadálymentes tangentoros kezelést (beemelővel ellátott kád) és a hozzá tartozó masszázst végzik természetesen erre a célra kialakított zuhannyal ellátva. A kádosztály boltozata és oldalfala tele volt gépészeti vezetékkel ezek nagy részét a padlóban, illetve a kabinok belső falára helyezve vezettük. A déli szárnyon, - a volt „kőfürdő” területén - még nem alakult ki a pontos funkciók elképzelése, csak annyi, hogy különböző gyógyászati kezelések részére kellett a helyiségeket kialakítani. Ezen a szárnyon zömében megmaradt az eredeti díszes lezárású táblás műkő lábazat, amely műemléki védettségű, ennek restaurátorszintű javítása történt. 

A kádosztály a hajdani Nagyszálló épület földszintjének egy részén helyezkedik el, így az épület földszinti homlokzatának ezen része felújításra került. A homlokzat felújításával együtt új, faszerkezetű nyílászárók készültek, a gyógyudvar felé az 1920-as években beépített fémszerkezetű ablakok helyett, az Árpádfejedelem útja felé pedig az eredeti ellipszis alakú faszerkezetű ablakok kerültek visszaállításra.

Termál

Az iszap-épületet a termálfürdő épületével keleten összekötő Z alakú háromszintes öltözőépület földszinti és I. emeleti részén funkcióváltás nélkül teljesen felújították az öltözőket, kabinokat és a vizesblokkokat, az előttük futó terasz-közlekedőkkel együtt, az innen megközelíthető külső kabinsor használaton kívül van, de a műemléki szempontokat figyelembe véve megtartjuk, hiszen ez adja a Szt. Lukács fürdő sajátos hangulatát. A II. emeleten az un. nyári kabinokat –kihasználatlanságuk és tönkremenetelük miatt- elbontottuk és itt kapott elhelyezést az fürdő személyzete, az öltözők, az irodák. Az épülettel összeépülve található „kápolna” - felszabadult az öltözői funkció alól és önálló udvari bejáratot kapott - teljesen megújulva kapott új funkciót. A napozóterasz felújításának egy része már a Gyógyfürdő műemléki rekonstrukciójának I. ütemében elkészült. Jelenlegi rekonstrukció során az elmaradt Frankel Leó utca és a kültéri úszómedencék közötti teraszrész, illetve a déli, gyógyudvar felé néző, ORFI irodák felett lévő teraszrész felújítására kerül sor.

Az uszodatéri homlokzatok felújítása során a keleti homlokzaton a földszinti kabinsor és a női úszómedence között korábban beépített fémszerkezetű nyílászárók cseréjével visszaállítottuk az eredeti faanyagú szerkezeteket. Az uszodatéri acélszerkezetű lépcső is felújításra került.

VIP folyosó

Az iszap-épületet a termálfürdővel nyugati oldalon összekötő, Frankel Leó utcai szárnyban a kétnemű alagsori vizesblokk és a galériaszinten lévő személyzeti öltözők helyén egy „szaunavilágot” terveztünk, különböző fajta szaunákkal. Az alagsori területen helyeztük el a sókristály-szaunát egy megvilágított himalájai sókristályfallal, a válaszfalak belül szintén himalájai sótéglával burkolva, az előteres aroma gőzkabin hőszigetelt fallal körülvéve. A recepció előtt, a kijárathoz közel helyeztük el a tardosi vörös márvány merülőmedencét. A galérián egy finn szaunát, natúr szaunát és egy infra-szaunát helyeztük el pihenőterükkel együtt. A külső kabinsor használaton kívül van, de a műemléki szempontokat figyelembe véve megtartjuk, hiszen ez adja a Szt. Lukács fürdő sajátos hangulatát. A termálfürdő nyugati oldalán, a Frankel Leó utcai szárnyban helyeztük el a tepidáriumot, ahol fűtött, lépcsőzetesen emelkedő tardosi vörös márvány padok teszik lehetővé a pihenést. Ebből a térből nyílik egy előteres hűtőkamra – jégkunyhó, - ahol a léghűtés és a jég 2-5 Celsius fokon tartja a hőmérsékletet. Ez csak úgy volt lehetséges, ha a két épület – a termálfürdő és a medencetéri épület – tereit összekapcsoljuk. A volt hőközpont és a tőle északra fekvő medencetéri épületrész között egy lépcsőház található, a lépcsőházi pihenő alatt lehetőség volt a két épületrész összekapcsolására egy újonnan létesített „alagúton” át. A termálfürdőhöz kapcsolódó tepidárium padlószintje magasabban van, mint a szomszédos épületben lévő „szaunavilág” alagsori padlószintje, tehát egy új, egykarú, tardosi vörös márványburkolatú lépcső épül a lépcsőházi pihenő alatt. A tepidáriumból így egyenesen a „szaunavilágba” jutunk. Az összenyitás lehetőséget ad a termálfürdő és az uszoda vendégei számára is az új szolgáltatások igénybevételéhez. A termálfürdőben is megújultak a masszázshelyiségek a mai kor elvárásai szerint és egy új, ”török masszázs” is helyet kapott, mozaik falburkolattal, fűtött tardosi vörös márvány masszázsággyal.

A gyógyudvar rekonstrukciójára kertészeti terv készült. Ennek keretében megújultak a burkolatok, nagyobb területen alakultak ki zöld, kertesített részek. A kert régi hangulatát tükrözik a kandeláberek, kerti bútorok, szobordíszes díszkút. A meglévő irodaépület bontásra kerül, annak területén alakul ki a jelenlegi gépkocsi számmal azonos, tizenkilenc parkoló, kiegészítve egy akadálymentes parkolóval. A „Római kút” felújítása során új vasbeton szerkezetű „híd” készült a kert többi burkolatával hasonuló új burkolatot kapott, körben a mészkőburkolatú kiemelt szegély felett rozsdamentes acélszerkezetű, kétszer 10 mm vastag, ragasztott biztonsági üvegezéssel ellátott felépítmény teszi lehetővé a kút megtekintését.

Szt. Lukács Gyógyfürdő műemléki rekonstrukciója

Szt. Lukács Gyógyfürdő műemléki rekonstrukciója

A termálfürdő masszázspihenője előtti, annál magasabb szinten lévő teraszra egy szezonális, csak nyári üzemeltetésű kávézó elhelyezését kérte a Megrendelő. A jelenlegi ivócsarnok területéről átkerültek a pénztárak az iszapcsarnokba, így az ivócsarnok visszakapja eredeti funkcióját, a gyógyvíz fogyasztását és árusítását.

Volt egy hely Budapesten, ami hosszú évek óta a béke szigete volt, a gyógyulás helye, a nyugalmas szellemi találkozók helye, a „Lukács”. Műemléki rekonstrukciójával visszakapta régi patinás hangulatát amellett, hogy új modern szolgáltatásokat nyújt, de nem kihívóan, harsányan. A „Lukács” és a kertje továbbra is a béke szigete platánfáival, a falakon elhelyezett hálatáblákkal.

Budapest, 2013. május

Beke Csilla és Bujdosó Győző
építész tervezők

1 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »