Épülettervek

A Tabán és a Várkert Bazár – A történelmi városmag hiányzó láncszemei

1/21

Az Elit-Tabán a Gellérthegyről - 1920-1970, forrás: Timár Benedek szakdolgozata, FSZEK Budapest Képarchívum

Az Elit-Tabán a Gellérthegyről - 1920-1970, forrás: Timár Benedek szakdolgozata, FSZEK Budapest Képarchívum
A Döbrentei tér 1900
A területhasználat fő arányai, forrás:  Timár Benedek szakdolgozata
A tabáni közpark napjainkban, forrás:  Timár Benedek szakdolgozata
A jelenlegi és a tervezett közlekedési rendszer, forrás:  Timár Benedek szakdolgozata
Tervezett beépítések, fő közlekedési irányok, térkapcsolatok és szabadtér-építészeti előképek, forrás: Timár Benedek szakdolgozata
Kialakuló új terek, szerkezeti kapcsolatok és gyalogos-vizuális tengelyek, forrás: Timár Benedek szakdolgozata
Térszerkezet a Belvároson belül – „a hiányzó láncszemek”, forrás: Timár Benedek szakdolgozata
A szerző portréja, fotó: Radványi Mihály
Területlehatárolás – a két Tabán, forrás: Timár Benedek szakdolgozata
Dunai átkelőhelyek a Tabánnál, forrás: Timár Benedek szakdolgozata
A tömbstruktúra és a beépítés főbb korszakai az elmúlt 150 évben, forrás: Timár Benedek szakdolgozata, térkép: Lenkei Ákos
A bontás előtti tömbstruktúra a mai állapotra vetítve, forrás: Timár Benedek szakdolgozata
Jellegzetes régi tabáni hangulatok, forrás:  Timár Benedek szakdolgozata, FSZEK Budapest Képarchívum
A ma is álló, eredeti tabáni épületek: 8 lakóház, 2 fürdő és 1 templom, forrás: Timár Benedek szakdolgozata
Régi tabáni utcaképek – és amit ma láthatunk, forrás: Timár Benedek szakdolgozata, FSZEK Budapest Képarchívum
Régi tabáni utcaképek – és amit ma láthatunk, forrás: Timár Benedek szakdolgozata, FSZEK Budapest Képarchívum
Régi tabáni utcaképek – és amit ma láthatunk, forrás: Timár Benedek szakdolgozata, FSZEK Budapest Képarchívum
Régi tabáni utcaképek – és amit ma láthatunk, forrás: Timár Benedek szakdolgozata, FSZEK Budapest Képarchívum
Régi tabáni utcaképek – és amit ma láthatunk, forrás: Timár Benedek szakdolgozata, FSZEK Budapest Képarchívum
Koncepció a Tabán rendezésére, forrás: Timár Benedek szakdolgozata
Az Elit-Tabán a Gellérthegyről - 1920-1970, forrás: Timár Benedek szakdolgozata, FSZEK Budapest Képarchívum
A Döbrentei tér 1900
A területhasználat fő arányai, forrás:  Timár Benedek szakdolgozata
A tabáni közpark napjainkban, forrás:  Timár Benedek szakdolgozata
A jelenlegi és a tervezett közlekedési rendszer, forrás:  Timár Benedek szakdolgozata
Tervezett beépítések, fő közlekedési irányok, térkapcsolatok és szabadtér-építészeti előképek, forrás: Timár Benedek szakdolgozata
Kialakuló új terek, szerkezeti kapcsolatok és gyalogos-vizuális tengelyek, forrás: Timár Benedek szakdolgozata
Térszerkezet a Belvároson belül – „a hiányzó láncszemek”, forrás: Timár Benedek szakdolgozata
A szerző portréja, fotó: Radványi Mihály
Területlehatárolás – a két Tabán, forrás: Timár Benedek szakdolgozata
Dunai átkelőhelyek a Tabánnál, forrás: Timár Benedek szakdolgozata
A tömbstruktúra és a beépítés főbb korszakai az elmúlt 150 évben, forrás: Timár Benedek szakdolgozata, térkép: Lenkei Ákos
A bontás előtti tömbstruktúra a mai állapotra vetítve, forrás: Timár Benedek szakdolgozata
Jellegzetes régi tabáni hangulatok, forrás:  Timár Benedek szakdolgozata, FSZEK Budapest Képarchívum
A ma is álló, eredeti tabáni épületek: 8 lakóház, 2 fürdő és 1 templom, forrás: Timár Benedek szakdolgozata
Régi tabáni utcaképek – és amit ma láthatunk, forrás: Timár Benedek szakdolgozata, FSZEK Budapest Képarchívum
Régi tabáni utcaképek – és amit ma láthatunk, forrás: Timár Benedek szakdolgozata, FSZEK Budapest Képarchívum
Régi tabáni utcaképek – és amit ma láthatunk, forrás: Timár Benedek szakdolgozata, FSZEK Budapest Képarchívum
Régi tabáni utcaképek – és amit ma láthatunk, forrás: Timár Benedek szakdolgozata, FSZEK Budapest Képarchívum
Régi tabáni utcaképek – és amit ma láthatunk, forrás: Timár Benedek szakdolgozata, FSZEK Budapest Képarchívum
Koncepció a Tabán rendezésére, forrás: Timár Benedek szakdolgozata
1/21

Az Elit-Tabán a Gellérthegyről - 1920-1970, forrás: Timár Benedek szakdolgozata, FSZEK Budapest Képarchívum

A Tabán és a Várkert Bazár – A történelmi városmag hiányzó láncszemei
Épülettervek

A Tabán és a Várkert Bazár – A történelmi városmag hiányzó láncszemei

2013.03.21. 13:44

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Timár Benedek

Vélemények:
1

A Tabán és a Várkert Bazár – A történelmi városmag hiányzó láncszemei

Tervezés éve:
2011

Stáblista

Szakdolgozat, Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar, Településépítészeti Tanszék
konzulens: Szövényi Anna

Letölthető dokumentumok:

Timár Benedek alapos helyszíni vizsgálatokon és elemzéseken alapuló diplomamunkájában a Tabán rendezésére vázolt fel koncepciót, amelynek célja egy hagyományokra épülő, új funkciókkal bővített, önmagában is működőképes városi rendszer megteremtése. A szakdolgozat a MUT Diplomadíját kapta településtervezés és városépítés kategóriában.

„Nem tudom, illik-e az idegenforgalmi illemkódex értelmében, megmutatni valamit, ami nincs. Mert Ön, teljes joggal, csak sáros réteket lát, amint únottan csapkodják a Gellérthegy lábát. […] Valamikor itt házak álltak, Uram, de milyen házak! és a házak közt utcák kanyarogtak, de milyen utcák! A házak földszintesek voltak és a közepükön a szederfa mellett mosóteknő állt. Leve hivogatólag csorgott végig az utca közepén, mély csatornákat vájva a szabálytalan macskafejek közt.”
/Szerb Antal: Budapesti kalauz marslakók számára, Tabán/

A két Tabán

A Tabánról számos kép él a köztudatban: a budapestiek számára egy park; más városokban külvárosi ligetet, vagy szegénynegyedet jelent. Míg a századforduló városépítészei szemében „gennyes kelés” a város arcán; addig sokaknak ma keserédes ábránd egy romantikus, ódon negyedről. A Tabánra azonban csak kevesen tekintenek eredeti, évszázadokon keresztül fennálló szerepében: Budapest városmagjának egy karakteres, élettel teli városrészeként.

A mai állapot megértéséhez fontos tudnunk, hogy a történeti Tabán két részből állt. Az Elit-Tabán a Várhegy déli lejtőin és a Duna mentén húzódó, szabályosabb, nagyobb tömbökből álló, az itt élő polgárságnak köszönhetően rendezettebb terület, amelyhez északról csatlakozik a Várkert Bazár. Ez a mai Krisztina körút és a Duna közötti terület, amelyet elkerült a XX. század eleji városrendezési láz. Az Ördög-ároktól nyugatra fekvő Bohém-Tabán lazább szerkezetű, organikus utcahálózatú, többnyire földszintes vályogházakból álló rész, mely jellegzetes arculatát a XVII. század végén ide települő szerbeknek köszönhetően nyerte el és őrizte meg - tűzvészek és árvizek pusztításival dacolva - egészen 1936-os bontásáig.

A bontás előtti tömbstruktúra a mai állapotra vetítve, forrás: Timár Benedek szakdolgozata
13/21
A bontás előtti tömbstruktúra a mai állapotra vetítve, forrás: Timár Benedek szakdolgozata

A városrendezés sodrában

A Tabán és a mai Vigadó tér – Március 15. tér térsége a történelem során a legfontosabb dunai átkelőhely volt Pest és Buda között: közel 500 éven keresztül itt volt az egyetlen kiépített átkelőhely, hiszen az északabbra fekvő Buda és a délebbi Pest ezen a ponton került átfedésbe. Domborzati adottságai és a környező városrészek speciális jellege (Budai Vár: erődítmény; Gellért-hegy) miatt azonban nem tudott szervesen kapcsolódni a városszövethez, így a XVIII. századtól kezdve látványosan fejlődő Pest-Budán mindvégig zárvány maradt. A Lánchíd megépültével elvesztette kereskedelmi jelentőségét, a szőlőkultúrának a filoxéra-járvány, a kisiparos mesterségeknek pedig a feltörekvő gépipar vetett véget. Utolsó fellángolásában a századforduló kétes hírnevű művész- és mulatónegyedévé vált, borozókkal és bordélyházakkal.

A Tabán rendezése a Közmunkatanács legnagyobb kudarca volt. A Tabánt bontásra ítélték egy új városnegyed felépítése érdekében, de a sorsáról kialakult, évtizedekig húzódó vita, a pénzhiány, majd az I. világháború megmentette a pusztulástól. A háború után, immáron modernista szellemben zajló városrendezési lázban – vígjátékba illő huzavona után – végül 1933-36 között a Bohém-Tabánt lebontották, helyén parkot alakítottak ki, ideiglenes jelleggel. Az új negyed építése azonban a II. világháború kitörése miatt ismét félbeszakadt; a háborúban és az azt követő – politikai ideológiától sem mentes – romeltakarításban pedig a kevés megmaradt épület is elpusztult.

A tömbstruktúra és a beépítés főbb korszakai az elmúlt 150 évben, forrás: Timár Benedek szakdolgozata, térkép: Lenkei Ákos
12/21
A tömbstruktúra és a beépítés főbb korszakai az elmúlt 150 évben, forrás: Timár Benedek szakdolgozata, térkép: Lenkei Ákos

A jelen

A Tabán problémáit a gépkocsi-közlekedés egyoldalú szempontjai mentén kialakított, területpazarló közlekedési rendszer okozza. Az Erzsébet hídhoz csatlakozó lehajtórendszer alkalmas a forgalom különszintű biztosítására, ugyanakkor használhatatlan darabokra töri szét a környékét, elvágja a gyalogos kapcsolatokat, és tönkreteszi a Duna-part látványát. A bizonytalan struktúra a térélmény szempontjából is érezhető. Hiányoznak a városias közterek, a karakteres térfalak, látványsorozatok, miközben a meglévő elemek – elsősorban az Ybl Miklós tér és a Várkert rakpart – méltatlanul elhanyagoltak.

Bár az alacsony beépítettség révén jelentős terület áll rendelkezésre közterek és parkok számára, a szabad területek közel felét a közlekedés emészti fel. A szigetszerű zöldfelületek ápolatlanságuk miatt nem járulnak hozzá a közterek jobb hangulatához, fokozzák a területre jellemző zaklatott légkört. A zöldterületek minősége messze elmarad mennyiségük mögött. A tabáni park rekreációs értéke és kihasználtsága csekély; ennek oka, hogy a központi fekvés ellenére hiányoznak a szerkezeti kapcsolatok (nincs igazi ráhordó területe, a Hegyalja út elvágja a Gellért-hegytől); illetve a parkot övező forgalmas utak miatt jelentős a zajterhelése. A Várlejtő jobb adottságokkal rendelkezik, ugyanakkor kevésbé ápolt, és itt is hiányoznak az elérési pontok (pl. a Duna-part felől).

A területhasználat fő arányai, forrás:  Timár Benedek szakdolgozata
3/21
A területhasználat fő arányai, forrás: Timár Benedek szakdolgozata

Jövőképek

Az elmúlt években számos terv született a Tabán és a Várkert Bazár környékére. E tervek többsége idegenforgalmi attrakció, amelyek nem illeszthetők egy átfogó koncepcióba, sőt, fokozzák a káoszt a térségben. A legéletképesebb a Gellért-hegyi sikló terve, mely közvetlen kapcsolatot hozna létre a Tabán és a Citadella között. A Várkabin fantázianevű, a Dunakorzó és a Palota közötti lanovka, vagy a 22 borospince ötlete a tabáni parkba ugyanakkor funkcionálisan átgondolatlan, és érzéketlen a városmag szellemi-építészeti jelentőségével szemben.

Kényes kérdés a Vígadó tér – Ybl Miklós tér közötti gyaloghíd. A híd létjogosultsága történelmi és városszerkezeti szempontból igazolható: szerves kapcsolatot állítana helyre a két partra osztott történelmi városmag között, és erősítené a Belváros gyalogos bejárhatóságát. A hídfők beillesztése a környezetükbe azonban a szerkezeti sajátosságok miatt gyakorlatilag megoldhatatlan; az egyes tervekben a hídon megjelenő „függőkertek” és üzletek pedig indokolatlanok.

A hosszú évtizedek óta méltatlanul elhanyagolt Várkert Bazár fejlesztése végre elindult. A hatékony működés érdekében a térszint alatti bővítés mindenképp szükséges – sőt, talán nagyobb mértékben is, különösen a mélygarázs tekintetében. Az épület az Ifipark idején volt a legsikeresebb, hagyományainak újraértelmezése ma is a legideálisabb funkciót jelentené. Az Erzsébet tér és a Gödör intenzív használatát látva óriási igény van Budapesten az ehhez hasonló kulturális-szabadidős helyekre. Azaz a megújuló Várkert Bazárban is olyan funkciókat kell kialakítani, ami városlakókat és nem csak a turistákat szolgálja.

Koncepció

Sajnos a felújítás hatalmas lehetőséget szalaszt el a rakpart rendezése szempontjából: egyedülálló Duna-menti tér jönne létre, ha a Lánchíd utca forgalmát a Várkert Bazár előtti szakaszon lesüllyesztenék – az amúgy is szükséges mélygarázs-lehajtókhoz csatlakozva. A gyalogos-kerékpáros konfliktus a kerékpárút áthelyezésével a villamospálya nyugati oldalára jelenleg is könnyen megoldható.

A Várkertek korhű rekonstrukciója nagy veszélyt rejt magában, hiszen ez eredetileg a Palota kastélykertje volt – ehhez pedig olyan intenzív fenntartómunka és korlátozott használat szükséges, amely a fővárosi körülmények ismeretében nehezen elképzelhető. A rekonstrukció a Bazárhoz közvetlenül csatlakozó teraszokon indokolt – e mellett a lehető legtöbb, a panorámát kihasználó, szabad zöldfelületet kell kialakítani. Az Öntőház utca megnyitásával megteremthető a Várlejtő körbejárhatósága, míg a Ferdinánd kapuhoz vezető útvonal rendezésével a Várat, a Tabánt és a Duna-partot felfűző vizuális és gyalogos tengely jöhet létre.

A jelenlegi és a tervezett közlekedési rendszer, forrás:  Timár Benedek szakdolgozata
5/21
A jelenlegi és a tervezett közlekedési rendszer, forrás: Timár Benedek szakdolgozata

A Tabán rendezésének kulcsa a közlekedési rendszer átszervezése, amelynek célja az elválasztó hatás megszüntetése, a kihasználatlan szigetek összevonása, új területek felszabadítása. Az Erzsébet híd rámpáinak kiváltása mellett a Krisztina körút elég széles ahhoz, hogy a forgalom – az eredeti terveknek megfelelően – kétirányú legyen, és a villamos a csillapított forgalmú Attila úton közlekedjen.

A Tabán olyan, mint egy félig összegyúrt tészta, amely az összetevők rossz arányai miatt nem áll össze. Az Elit-Tabán területén az eredeti tömbstruktúrát követő beépítettség növelésével, a lakó és munkahelyek bővítésével a zöldfelületek felértékelődnek, működőképes városszövet jön létre, míg a térfalak kialakításával a tércsírákban rejlő energiák kibonthatók. A parkok felújítása mellett a Bohém-Tabán hangulatát kertépítészeti gesztusok és a régi mulatók helyén kialakított interaktív emlékpontok idézhetik meg.

Összegzés

A Tabán Budapest egyik leginkább ellentmondásos városrésze. Az elmúlt száz évben a városrendezésnek sehogy sem sikerült egy olyan koherens városrészt létrehoznia, mint amilyen a természetes fejlődés révén alakult ki. A régi Tabán lebontásának legnagyobb hibája nem az épületek pusztítása volt, hanem az, hogy a rendezési tervek a felmerült problémákra nem tudtak, sokszor nem is akartak választ adni. A város működése szempontjából a Tabán rendezetlen maradt, ami további rendetlenséget eredményezett. Előbb a közlekedés szabdalta élhetetlen zárványokra, az elmúlt években pedig ingatlanfejlesztők próbálnak kihalászni valamit a zavaros vizeken.

Kialakuló új terek, szerkezeti kapcsolatok és gyalogos-vizuális tengelyek, forrás: Timár Benedek szakdolgozata
7/21
Kialakuló új terek, szerkezeti kapcsolatok és gyalogos-vizuális tengelyek, forrás: Timár Benedek szakdolgozata

A Várhegy déli lejtőire felfűződő városrészeket elsősorban a budapestiek szolgálatába kell állítani. A Tabán, mint városrész revitalizációja csak nagyobb léptékben lehetséges. A szakdolgozatban felvázolt koncepció célja egy, a történelmi hagyományokra épülő, új funkciókkal bővülő, önmagában is működőképes városi rendszer megteremtése. Ennek eszközei a lakó- és munkahelyek arányának növelése, a közösségi terek használatának elősegítése, és a városrész karakterének, identitásának visszaadása.


A történeti vizsgálatok alaptérképe:
Lenkei Ákos: A Tabán Térképes Képarchívuma

A teljes szakdolgozat a csatolmányban olvasható.

Vélemények (1)
Pákozdi Imre
2013.03.21.
21:19

Érett, sokszempontú tanulmány, tárgyilagos elemzésekkel, az opciók kritikus, de azokat jól továbbgondoló értékelésével. Le a kalappal. Egy apróság: a Tabán naphegyi lejtője élő, jóminőségű közpark, télen ragyogó ródlipálya. Ezt az Oxigén Wellness és az új Rácz Fürdő egymással - sajnos az előző javára - össze nem hasonlítható építészeti minőségű tömbje sem kérdőjelezte meg. Azonban nem kell több emlékpont, retró-pince, tanösvény és büfé-terasz; padok kellenek, ha lehet, rosszul megvilágítva és orgonabokrok.

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk