A Váralja Szövetség tiltakozást szervez Cselovszki Zoltán kinevezése ellen

@Pákozdi Imre: ez sajnos nagyon így van

@gertan: Szuperhivatal, mint sikertörténet? Ez valami hungárikum? Mert egy hivatalt a hatékonyságával szoktak dícsérni, úgy gondolom. Eva M. Amichay városgazdász, újságíró http://podo-pro.hu/

@gertan: meglehetősen tarthatatlan állapot volt, hogy a KÖH külön építési engedélyezési csúcsszervként párhuzamos világot épített fel az építési engedélyezés világában. (Az átmeneti állapot egyik jellemző története, hogy az építészirodák listázták, melyik KÖH-el lehet együttműködni és melyikkel nem, így egyes engtervek benyújtásával siettek a változásokig, egyes terveket pedig jegeltek addig. Ez már maga a kettősmérce.) Ha ez a műemlékvédelemnek nem is tetszik, a mostani változás szerintem ebben jobb állapotot teremtett: szakhatóságként a műemlékvédelem az engedélyezés folyamatába érvényesítheti szempontjait, de nem tűnik úgy, hogy két dudás ül egy csárdában és nem ugyanazt a dalt játsza. Arról nem is beszélve, hogy ez mennyire fenntartható hivatali struktúra szintjén egy ennyire kis országban.

@bardóczi: Én is úgy gondolom, hogy szakhatóságként a műemléki elveket kevesebb kompromisszummal tudják majd képviselni a műemlékvédelmi irodák. Ahogy 1997. óta nagyon megerősödött minden szakhatóság, a saját szűk szakmai törvényeit, előírásait, szabványait képviseli; alkalma lesz a műemlékvédelemnek is a stemplizés, tértivevény küldés, szakhatósági megkeresések helyett a műemlékekkel foglalkozni. Már régóta szakhatósággá kellett volna (újra) válni, a párhuzamos struktúra valóban magában rejtette a bukás lehetőségét. Most a probléma nem is a szakhatósági jogállással van, hanem azzal, hogy a megyei Kormányhivatalokba kiszervezett örökségvédelmi irodák váltak szakhatósággá és nem az országos hatáskörű Intézmény, a KÖH szervezeti rendjébe tagozódva. A műemlékvédelem szakmai ereje, illetve a KÖH szerepe így kérdésessé vált, mert az eredeti műemlékvédelmi szervezetből régészeti engedélyező és műtárgynyilvántartó intézménnyé változott. A KÖH műemlékvédelemben betöltött feladata vált kérdésessé, miközben a KÖI-kben nincs meg a megfelelő szakmai háttér. A megoldás a KÖI-k és a KÖH szervezeti reintegrációja lenne: hasonlóképp kellene működnie, mint a többi országos hatáskörű szakigazgatási hivatalnak, a Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnek, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak, esetleg úgy, mint a Katasztrófavédelemben integrált tűzmegelőzési szakhatóságnak. Emögé kellene berendelni egy a hatóságtól független jogi személyiséggel rendelkező műemlékvédelmi intézetet, ahol folyhatna a beruházókat támogató kutatási, tervezési, műemlék-fejlesztési és fenntartási tevékenység, szakmai támogatást adva a KÖH/KÖI számára, mert enélkül a műemlékvédelem továbbra is csak büntetni fogja tudni a tulajdonosokat, támogatni nem.

@EMA: A KÖH-hel szemben megfogalmazódott vélemények épp a hatékonyságát mutatja: bár nem minden esetben, de rendszerint meg tudta védeni a műemlékeket a beruházók szabad, de kellően végig nem gondolt akaratától (pl. a lerombolástól). Másképp mivel is mérhetjük egy hivatal hatékonyságát? Hogy a régészeti engedélyeztetés és a műtárgyvédelem milyen hatékony volt, azt meg nem tudom...

@gertan: Gertan hozzaszolasa nagyon meggyozo. Tuntetni pedig a Zeppelin-terv minden ujjaelesztesi kiserlete ellen szivesen elmegyek - amint korabban is elmentem. Itt azonban visszatart, amit bardoczi irt, hogy ti. Cselovszki tevolegesen a terv torvenyeknek megfelelo modositasa mellett allt. Adjunk eselyt neki, akarcsak Finta Sandornak, aki a Zeppelint tervezo Palffy Associates munkatarsa volt. Ne utasitsuk el oket szemelyukben, amig nincs ra jo okunk.

@bardóczi: Én meg azt tartom tarthatalan állapotnak, hogy a polgármesteri hivatalok voltak és maradnak most is az építési engedélyezési hatóságok. Az önkormányzatok szabályozzanak! Ez a eladatok. És ebben nagy a felelőségük a főépítészeknek is. De utánna már aaz konkrét engedélyzéshez semmi közük (az építi törvény is úgy fogalamz, hogy az építésügy állami feladat). Hogy miért ragaszkodnak a polgármesteek és a jegyzők az építési engedélyezéshez, azt már leírtam, jól jövedelmező ez a feladat. Továbbá, a jegyzők semmit sem tesznek az engedélynélküli építkezések felderítésére (pedig ez hivatali kötelességük), nem intézkednek azokban az ügyekben. Rendre eredménytelenek azok a Bm pályázatok, ahol az önkormányzatok számára megelelőlegeznék a szabálytalan építések bontási költségei (és ezt jelzáloggal később rá lehet tenni a szabálytalan építőre, tehát pénz az ablakban. De ehhez kellene vér abban a bizonyosban! Ryhe Ui. Most a kétharmadnak tényleg meg lett volna a lehetősége zen a helyyzeten változatani. De a sok lud disznót győz, közmondás itt is bejött. Egy történelmi lehetőséget szljsztottak el! Hiába fenyeget rendőr miniszterünk, nem lesz rend!

@Hartmann György Sándor: Ez mondjuk igaz. Egy karcsúbb, kistérségi (járási) alapokra helyezett elsőfokú építéshatóság a helyi stikliket is nehezebbé tenné, olcsóbb és hatékonabb is volna.

@Hartmann György Sándor: Nálunk, Korrupciában bizonyára a visszaélések melegágya a jegyzők építési hatósági hatásköre, de azokban az országokban, ahol nem ilyen méretű a korrupció, ez nem így van. Ezért is vannak kétségeim afelől, hogy az engedélyezés központosításának a hozzá tapadó korrupció központosításán kívül volna-e más hozadéka. Meg azért is, mert néhány éven belül két olyan építési engedély ügyem is volt, ahol érzékelhető volt, hogy az engedélyezés folyamatában a visszaélésekben érdekelt vicinális poltikusok keze simán elér regionális szintre. Csak a politikusmancsok színe volt más (kormányváltás előtt és után), de a megrendelésüket teljesítő ügyintéző történetesen ugyanaz volt. (Aki az egyik bagázsnak mindenre hajlandó, azt a kormányváltás után a másik bagázs is szívesen megtartja, mert az használható ember.) Meg aztán nem csak a szervezet van a korrupcióra kalibrálva, hanem a jogszabályrendszer, pontosabban a jogszabályok rendszertelen halmaza is. Még évtizedekkel ezelőtt mondta egy minisztériumi hivatalnok az azóta jobbára kiveszett értelmesebb fajtából, hogy ő olyan szívesen kiírna egy olyan tervpályázatot, ahol semmi más értékelési szempont nem volna, csak az, hogy betartottak-e minden vonatkozó jogszabályt és előírást, de állítja, nem futna be olyan terv, ami ezt teljesítené. Eltelt néhány évtized és a helyzet százszor rosszabb, nagyságrendileg több a piszlicsáré ürügy, amivel el lehet utasítani az ügyfél engedélykérelmét. És fordítva: nincs olyan kiadott építési engedély, amiről utólag nem lehetne megállapítani, hogy nem lehetett volna kiadni, így tartandó örökös rettegésben a hatósági ügyintézőt. Az kétségtelen, hogy kisebb az esélye a szabálytalan építkezések szankcionálásának, helyben, ahol mindenki mindenkit ismer és mindenki a rokona valakinek. Azonban a magyar építési hatóságosdi általában sem a körülöttünk lévő valóságos környezet rendjének ellenőrzésére van belőve, hanem a töméntelen mennyiségű felesleges papír ellenőrzésére az engedélyezés előtt. Aztán hogy a valóságban mi történik, kit érdekel? Hasonlítsuk össze a helyszíni ellenőrzéssel foglalkozók létszámát az építési engedélykérelmekkel kekeckedőkével... Visszatérve a cikk tárgyára, valóban fontos, hogy ki a KÖH elnöke és mindenki tudja, hogy erre a posztra Cselovszkit soha nem nevezték ki volna ki, ha nem lenne régi Fidesz-káder. De ha Kodály Zeneakadémia-Kisvárda mondására gondulunk, az sem lényegtelen, hogy például Kondoros településképe milyen. Azért éppen Kondoros, mert a minapában haladtam végig ott a főúton és szíven ütött a leírhatatlan látvány. Szinte minden ház esővíz lefolyója vízszintesen át van vezetve az előkert és a járda felett és azután fordul át függőlegesbe. Ez a látvány az egész magyar "építésügy" és "éptésigazgatás" totális alkalmatlanságának sűrített látlelete. Aki arra arra jár, ne szalassza el, ilyen egzotikum se a Balkánon se Belső-Ázsiában nincs!

@EMA: Tegyük hozzá, amit a Váralja Szövetség se tud, hogy Cselovszki egyik utolsó főépítészi intézkedése folytán a korábbi Zeppelin projekttel való végső leszámolásként az V. kerület VHU, azaz utcafronti homlokzati helyi védelem alá helyezte a Fischer-házat, illetve a tömbről levette az "építészeti hangsúly képezhető" - a fővárosi szabályoknak meglátásom szerint ellentmondó - kerületi szabályt. Így a tömb rekonstrukciója csak a mai homlokzatmagassággal, és a Fischer ház homlokzati védelme mellett valósítható meg, amely a Zeppelin buborékból csendes pukkanással ereszti ki a levegőt...