| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épületek/Örökség

A városkép áthangolása

1/6

Bécsi utca

Barcelona

Barcelona

Bécsi utcai Zeppelin terasza

Mekka

?>
Bécsi utca
?>
Barcelona
?>
Barcelona
?>
Bécsi utcai Zeppelin terasza
?>
Mekka
?>
1/6

Bécsi utca

Barcelona

Barcelona

Bécsi utcai Zeppelin terasza

Mekka

A városkép áthangolása
Épületek/Örökség

A városkép áthangolása

2011.03.24. 10:17

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Ertsey Attila

Vélemények:
5

Ertsey Attila előadásának szerkesztett változata, amely Az épített örökség védelmében - Változó társadalom-változó műemlékvédelem? című nemzetközi konferencián hangzott el az MTA Kongresszusi Termében, 2011. március 1-jén. A városkép szakralitása és a tőke agresszivitása - a szemléletváltás igénye címmel tartott prezentációjában az építész a világszerte megjelenő, óriási épületszörnyetegek városképeket átalakító fizikai és spirituális hatásait mutatta be.

Aktualitás
Egy a közelmúltban lezajlott, és még teljesen le nem zárult ügyről, a Bécsi utcai Zeppelin-projekt előzményeiről ejtenék pár szót. A Központi Tervtanács nagy szavazattöbbséggel támogatta a Foster-iroda nevével fémjelzett projektet. Az épület a budapesti Belváros közepén, két értékes épület bontásával jönne létre, a benne lévő szálloda a város tetői fölé emelkedő léghajó-üvegbuborék formát öltene. A projektet csak a széles körű civil tiltakozás látszik megállítani. Az építésztársadalom jelentős része megdöbbenéssel szembesült a tényekkel, így jómagam is. A Magyar Építész Kamara nem rendelkezik eszközökkel egy ilyen döntés befolyásolására, egyet tehettünk: felkértük a Kamara által jelölt zsűritagok közül azokat, akik igennel szavaztak, mondjanak le zsűritagságukról. Mi történik itt? A napokban egy építészeti divatlap a Zeppelin-projekt támogatójaként nyilvánult meg.

 

Bécsi utca
1/6
Bécsi utca

 

 

Épületszörnyetegek
Az utóbbi időben Európa nagyvárosaiban egyre több épületszörnyeteg bukkan fel. A recept hasonló: egy ingatlanfejlesztő kiszemel magának egy várost, egy helyszínt, megbíz egy sztárépítészt, médiát tesz alá, megszerzi néhány helyi politikus támogatását és megjelenik egy új elem a várossziluettben. Mit jelenítenek meg ezek a szörnyetegek?

Az építészet mágia, de nem mindegy, fehér, vagy fekete. Fehér mágiát művel Rudolf Steiner, Gaudí, Makovecz, Wright. Paolo Portoghesi figyelmeztet minket az építészetre ható kísértésre: Ellen kell állni a pénz és a piac szorításának.

A kapitalizmus egy agresszívabb formája kezdődött el. Hatalmas épületek épülnek, sztárépítészek által. Egy ilyen példa Jean Nouvel barcelonai irodaháza, az Agbar Tower. A város emblematikus épülete a Sagrada Familia, amelyről Gaudí azt mondta, hogy ez a templom maga a katalán nép. A nép addig lesz, amíg a templom épül. Barcelona látképében azonban megjelent egy új elem, egy uborka formájú irodaház, amely pont olyan magas, mint Gaudí remekműve. Nemcsak konkurál vele, többet tesz. Agresszív tömege eluralkodik, áthangolja a várossziluettet és Barcelona hangulatát. Egy város karakterét a hangulata adja, amely érzések formájában közvetít valamit nekünk abból a titokból, amely a város lényének individualitását alkotja. Ha ebbe beleavatkozunk, ezt a hangulatot támogatjuk vagy romboljuk. Ez mágia. Az az áthangolás, ami Barcelonában történt, mágia. Fekete mágia. A hivatalos szöveg persze más: az épület egy leromlott negyednek hozott fellendülést, stb. stb. Milyen áron és milyen fellendülést? Szolzsenyicint idézném: …egy napon észrevesszük, hogy jövedelmező bérbe adni saját anyánkat vagy lányunkat, mert ezt diktálja a piac.

 

Barcelona
2/6
Barcelona

Barcelona
3/6
Barcelona

 

 

Az uborka fallikus formája a hely spirituális jellegét megváltoztatja. Mi történt itt? Luigi Fumara szerint ez egy kísérlet, hogy az embereket építészeti és szociális formákkal befolyásolják, amelyek félelmet keltőek. Elterelik a figyelmet a formálás kérdéseiről, pedig az az igazán lényeges. A kifejezés spirituális értéke válik a legfontosabbá. És mi történik Budapesten? Van már bálnánk, és lehet, hogy lesz Zeppelinünk?

 

Bécsi utcai Zeppelin terasza
4/6
Bécsi utcai Zeppelin terasza

 

 

A Bécsi utcai Zeppelin a pesti tetők fölé emelkedik. A látványterven jól látszik, mivel konkurál: a Bazilika kupolájával. Itt bizony Budapest hangulatának áthangolására történik kísérlet. Tudatában vagyunk, mit művelünk az épületeinkkel? Minden városnak joga van saját arculatának alakítására. London belvárosában most épül egy hetvenemeletes felhőkarcoló – tegyék. Budapestet hagyják békén! Az említett divatlap a Zeppelint a haladás, a modernizáció jelképének tekinti, az ellenzőket a múlt maradi képviselőinek. Vajon maga mondja ezt, vagy mondatják vele? De nézzünk még egy érzékletes példát a fekete mágiára. Hatalmas hotel épül Mekkába, a Kába-kő mellé. Igen, nem tévednek, a hotel mellett balra, a lapos épület udvarán az a kis fekete, az az Iszlám szent köve. Mi történik itt?

 

 

Mekka
5/6
Mekka

 

Mies van der Rohe helyesen állapítja meg, hogy az építészet a társadalom akaratának térbeli manifesztációja. A kérdés az: itt valóban a társadalom akaratáról van szó? Ha igen, akkor a zsigereket helyeznénk a szakralitás fölé? Paradigmaváltás szükségességéről beszélnek. A városok szellemi ájultságban lesik a csapásokat, amelyek az értékeket rombolják. Kikerülhetetlen, hogy felébredjünk, és rálássunk a valós történésekre. A tőke alkalmazkodik, ha megszabjuk a kereteket. Ha nincsenek keretek, a tőke szabja meg azt is, mi legyen a szép.

Költészet és teljesség
Az első építész Hirám volt, a Káin-ivadék. Ő képes volt kiönteni az érctengert. Bölcs Salamon, az Ábel-ivadék, aki rendelkezett az égi és földi bölcsességgel, nem tudta megépíteni a templomot, hanem megkérte rá Hirámot. Az érctenger egy medence volt, amiben a hét bolygó fémeit kellett egy meghatározott arányban összekeverni. Ha ez sikerült, egy áttetsző ötvözet keletkezett. Ez a harmónia beteljesülése volt ég és föld között. Ennél kisebb ambícióval ne induljunk el. Coincidencia oppositorum – az ellentétek kiegyenlítődése, Ég és Föld kommuniója – ez a harmónia. Más feladatunk nem lehet, mint a harmónia megőrzése és újrateremtése.

A Ji King említi, hogy a kínai császárt egy nap arra figyelmeztették bölcsei, hogy azonnal csomagoljon és hagyja el a várost, mert a város meghalt. Miért? - kérdezte a császár, - hiszen az utcák zsúfoltak, a piacokon adnak-vesznek, a város lüktet. Az oltárok elhallgattak – mondták a vének, és a császár megértette, hogy menni kell. Vajon városaink élnek-e még, vagy csak tetszhalottak, akiket a lélegeztetőgép tart életben? Meg kell védenünk városainkat, vizeinket, szent helyeinket. Ha nem tesszük, elpusztulnak, elpusztulunk.

Ertsey Attila

Kapcsolódó oldal

Az épített örökség védelmében - Változó társadalom-változó műemlékvédelem? - beszámoló a konferenciáról

Vélemények (5)
Garlando
2011.04.03.
10:09

A Fókusz plusz is feszegeti a témát: Most épp nem közvetlenül, de.. Az utolsó rész: http://www.rtlklub.hu/most/19911_fokusz_plusz_indul_a_show_-_a_csillag_szuletik_rajtra_kesz_k

B Verzió
2011.03.29.
11:16

Ha van mágia akkor ez a cikk az, mélyfekete!!

mB
2011.03.27.
22:33

Miközben a cikk alapüzenetével egyetértek, addig annak érveléstechnikáján, felvonultatott eszköztárán nagyon meglepődöm. Eszerint (bocsánat, egyszerűsítve) életünk látszólagos irányítói bábok, akik a szellemvilág irányítása alatt manipulálnak minket adott esetben csellel, árulással - a rossz irányba. Az ilyen érveléstől azért ijedek meg, mert ha nem hinném, hogy választott vezetőink emberek, akik jól-rosszul, de meggyőződésből teszik amit tesznek, hogy a döntéseiknek súlya és eredménye lehet, akkor abban sem hinnék hogy érdemes egymással szóbaállnunk, hogy érdemes kritikus helyzetekben konszenzust keresnünk, problémákat megoldanunk. Különösen meglepő ez az érvelés egy kamarai vezető, egy szervezet képviselőjének tollából. Jómagam hangsúlyozottan azt gondolom, hogy a városaink milyenségéért felelősek vagyunk, s hogy ezügyben sokkal hasznosabb saját szerepünket és lehetőségeinket tisztázni mint ismeretlen hatalmakra hivatkozni („fekete mágia”), hogy ezekben a folyamatokban a legnagyobb felelősség tehát nem a „gonoszt”, a „nagytőkét” terheli, hanem azt a mindenkori vezetést, amelyik meghatározza (vagy meg kéne hogy határozza) a város (az ország) közép- és hosszútávú fejlesztési irányát. Nem is olyan meglepő módon a fenti negatív példákkal szemben felmutatható pozitív irányok (mert vannak) pont azokban a városokban érhetőek tetten, ahol nagyon tudatosan és felelősen foglalkoznak a városfelesztési kérdésekkel, ahol az odaérkező befektető világos képet kap arról hogy mit szabad és mit nem, hogy mik azok a korlátok amiket talán próbálhat feszegetni, de jellemzően nem nagyon… A fentebb - joggal - kritizált beruházások (bár most főleg Budapestre gondolok) nem valamiféle meghatározhatatlan gonoszság felbukkanása, hanem a város határozott önképének, jövőképének, jogi környezetének hiánya miatt vetődhettek egyáltalán fel. Ha valamin, akkor ezen kell javítanunk. Azért olvasom tehát szomorúan a fenti érvelést, mert nem vesz tudomást arról az általam hinni vágyott helyzetről, hogy (közvetlenül vagy választott képviselőink által) MI vagyunk a felelősek a környezetünkért és a jövőnkért, s hogy ezért a problémáinkat közösen, folyamatos párbeszéddel kell és lehet csak megoldanunk. Ha „mágiáról”, „kísérletről” beszélünk, a problémáink egy olyan imaginárius térbe kerülnek át, amelyhez képest az ember csak az óriások kezei közt hányódó tehetetlen porszem csupán. Ha így van, akkor kimehetünk a Dunapartra lábunkat a vízbe lógatni, remélve a legjobbakat... Miközben nem a szakrális helyek jelentőségét, létét, mindennek fontosságát vonom kétségbe, azért azt szomorúan látom hogy az a szakmai szervezet amelynek jogi, szakmai, szervezeti eszközök vannak a kezében, szinte csak és elsősorban „mágiáról” beszél. Ennél sokkal mélyebb vizsgálódások szükségesek, sokkal szélesebb körű kitekintéssel, sokkal párbeszédképesebb szellemben – a sok rossz mellett a SOK JÓ példát is észrevéve, azokat elemezve, azokból tanulva. Így kiderülhet, hogy a „gonosz” Bilbao is egy hallatlan alapossággal átgondolt városfejlesztési koncepcióval bíró város, de ott van még Berlin, a sokat és méltán idézett Bogota… sorolhatnánk. Csak a mágiát, a varázslatot hagyjuk!... Marosi Bálint Ui - bocsánat még egy megjegyzésig: a Google légifotóján utánanézve az első Barcelonai fotó nekem manipulációnak tűnik: a torony ennyire azért nincs közel a Sagrada Familiához (egy Diagonállal, jópár tömbbel és egy hatalmas csomóponttal arrébb van). Ettől még nem kell hogy jó legyen, és lehet hogy Barcelona várospolitikája ezügyben elhibázott, de az illusztráció így mintha az ellenkező irányba torzítana, az amúgy valószínűleg vitathatót még elborzasztóbbnak és felháborítóbbnak mutatva.

outrider
2011.03.27.
19:17

A környezetükből kitűnni szándékozó épületeket lehet szeretni, vagy nem de előre láthatóan belátható ideig még felbukkannak a világ városaiban, vitákat, ellenérzéseket, vagy éppen éljenzést indukálva. Ritkán hallani arról, hogy miattuk a helybéliek, vagy a turisták menekülni kezdtek volna környezetükből, hivatkozva a leromlott életminőségre. Én nagyobb bajnak tartom, hogy az alattomos, jellegtelensége okán indulatokat senkiből ki nem váltó környezetpusztítással senki nem akar foglalkozni. Pedig érdemes lenne körbenézni az elmúlt 20 évben városaink peremvidékén végbement drasztikus átalakulásnak. Hatalmas zöldterületek váltak silány minőségű, energia és ingázóbenzin-zabáló lakóparkok áldozatává. Ki kellene mondani, hogy ezek nem kertvárosok, mert akik a külvárosi parcellázásokon telket vagy lakást vettek, sokszor kényszerből tették. Az ott élők ma még talán nem is gyanítják, hogy mennyire fenntarthatatlan életformába keveredtek, pedig szakemberek bábáskodtak az olcsón megvalósítható telekosztások kialakításában. Miféle mágia vezérelhette közreműködő várostervezőket, képviselőket, polgármestereket, főépítészeket amikor a meglévő település-szerkezeteink 21. századi újragondolása, átstrukturálása helyett azok szolgai konzerválása és az új lakóterületek külterületre taszítása mellett döntöttek? Gondoltak-e arra, hogy milyen érzések fejlődnek, közösségek formálódnak majd falvaink és városaink régi és új negyedeiben döntésük nyomán? Szeretném hinni, hogy ellen tudtak állni a pénz szorításának és nem valamiféle fekete mágia befolyása alatt segítettek gyanútlan embereket semmire se jó elő- és oldal kertekkel körülvett, nagy lehűlő felületeik miatt energianyelő, csak autóval megközelíthető, elszigeteltséget sugárzó házakba. Ha mégis jelen volt a mágia, akkor nagy lehet a baj. Nagy, mert az elmúlt évtizedek elemzések, hatásvizsgálatok és víziók nélküli település"fejlesztését" nem egy önmagának emléket állítani akaró tőkekoncentrátum, vagy sztárépítész hozta létre, hanem sok szakember és politikus közös munkájának eredménye. Ha nem mondjuk ki, hogy mindez komoly fenntarthatósági problémákat vet fel közösségi, környezetvédelmi, infrastrukturális és energetikai szempontból, akkor a folyamat folytatódni fog amint fellélegzik a gazdaság, és elkezdik reklámozni az újabb könnyű hiteleket. A városok fejődését nem tudjuk megállítani sem egy múltbeli, sem egy elképzelt jövőbeli állapotban. Fejlődni fognak, mert ez az életük. Hogy csak változnak, vagy ténylegesen pozitív módon fejlődnek az a folyamatban résztvevő szereplőkön múlik. Nem láthatjuk előre, hogy unokáinknak milyen sziluett lesz kedves, 20. század eleji, vagy 21. század végi formák között érzik majd jól magukat. De azt látniuk kell, hogy míg a most parcellázott lakóterületek sokkal nehezebben lesznek szükség esetén elmozdíthatók, mint az eleve 30 (teljes rekonstrukciót feltételezve 60) éves élettartamra tervezett Zeppelinek és Uborkák. Budapesti életminőséget, a város fenntarthatóságát, működőképességét, sőt még arculatát sem a szakmai körökben vitát kiváltó néhány új épület építészeti megoldásai fogják meghatározni, hanem az, hogy hogyan tud reagálni város a kihívásokra, beleértve a történelmi városmagot is. Ehhez rendkívül nyitott közegre lesz szükség, ami befogadó, sőt keresi az új megoldásokat. Nem hiszem, hogy egy új buborék a város felett most bármilyen problémára megoldást jelentene, de a szűnni nem akaró ellendrukkerség azért elgondolkodtató, mert nem sejthetjük még, hogy milyen, építészetileg is formabontó megoldások segíthetnek majd a következő évtizedek energetikai, élelmezési problémáinak megoldásában, amelyeket a városképi szempontok fölé kell majd helyeznünk, a fenntarthatóság érdekében. SP

homlokrakodo
2011.03.25.
11:13

"-the question is what is a mahna mahna? -the quiestion is who care?"

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.