építészet : környezet : innováció

A vérben fürdőző Báthory Erzsébet és a Krucsay-oltár

Bár első pillantásra nehezen fedezhető fel kapcsolat a cím elemei között, mégis van közös vonásuk, nem is egy. Nem csak Nyírbátor két legfontosabb turisztikai vonzerejét testesítik meg, hanem mindkettő részét képezi a város többlépcsős idegenforgalmi fejlesztéseinek is. A felújítási, bővítési munkákat Kulcsár Attila DLA mutatja be, de ismertetése a különböző műemlékvédelmi szemléletmódok elemzésére, az adekvát válaszok keresésére is kitér.

Tudom, először azt kell megmagyaráznom, hogy milyen összefüggés lehet a blikkfangos cím két eleme között. Hát ez az a két turisztikai látványosság, amely Nyírbátorba látogatókra csal. A Báthory kastély panoptikumában láthatók a Báthory család legendáját megjelenítő élőképek a nagyasszonyról, aki fiatal lányok vérével mosakodott, hogy fiatalságát megőrizze, de éppilyen jelentős a minorita templom turisztikai nevezetessége, a Jézus szenvedéstörténetét bemutató középkori oltár, melyet az elmúlt évben restauráltak.

Ma már nem elhanyagolható szempont a helytörténet idegenfogalmi látványosságként történő bemutatása a kultúrturizmus odacsalogatására. Nemcsak Nyírbátorban szempont ez, hanem mindenütt a világon, például ez horgasztja egymásnak Székesfehérváron a Nemzeti Emlékhely vitatkozóit. A városok múltjuk helyszínein promenádot szeretnének építeni ünnepeik és messze földről jött látogatóik számára. Amelyik településnek nincs középkori épülete, újkori landmark házakat terveztet turistacsalogatónak, míg amelyiket műemlékekkel gazdagított viharos történelme, az a közösség állandóan hadban áll a korszakonként változó örökségvédelem „kereszteslovagjaival”, akik a hitelesség jelét tűzik zászlajukra a „pogányok” elleni csatározásaikban. A székesfehérvári királysírok romkertje feletti vita messziről nézve egyszer úgy tűnik, mint amikor az örökösöktől kell megvédeni az örökséget, másszor meg, mint amikor a védők herdálják el a hagyatékot „játékautomatákban.” Van, amikor egy vastraverzet gondolnak örökségvédelemül, máskor Potyemkin-katedrálist a sírok fölé, vagy csak a román kori bazilika egy szeletét. Legutóbb Csomay Zsófia szivárványos ládikája volt a nyerő, az időtlen bűvészdoboz, amelybe belegyömöszölhető a történelmünk, mint szellem a palackba.

Addig van béke, amíg semmi nem történik. Mint Jeruzsálemben a Templomhegyen. Salamon templomának újjáépítése is csak majd csak akkor lesz időszerű, ha az eljövendő Messiás akarja. Na, addig még van egy kis időnk. De vannak ettől egyszerűbb dolgok is. Kis lépések vezetnek a populáris örökségvédelem felé, kis rosszallások, nagyobb megbélyegzések és néha egymásra ráerősítő döntések, melyek a konszenzus lehetőségét körvonalazzák. Ilyen többek között a nyírbátori példa, amit egy gondolati ív, egy építészeti módszer mentén próbáltam felsorakoztatni: a Báthory Erzsébet bulvárosított történelmi legendájának helyet adó Báthory kastélytól, a Krucsay-oltárnak méltó kultikus teret adó, toronnyal megkoronázott minorita templomig tartó szellemi és valóságos útvonalon.

A folyó két partja között hidak épülnek, hogy gyorsabb legyen az átkelés. És mindig ott, ahol a két oldal között valami fontos kapcsolat, úti cél van. A hidak mérnöki létesítmények, de lehet híd eszmék között, látnivalók között is. Az idegenforgalom részére, a városkép jobb bemutatása érdekében építenek lifteket a várostoronyba, légi hidat a tekintetnek – panoráma utat a célok felé, ha kell, toronyiránt –, hidat a történelmi szerkezetek felett, és tornyot az útiránynak. Nyírbátorban a Hit és Egészség Program keretében mindegyik megvalósult 2011-ben.

A
Velencei Charta szellemében dolgozó mai magyar műemlékvédelem sikert sikerre halmoz a példaértékű kis templomépületek rekonstrukcióival Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Sonkád, Szamosújlak, Gyügye református templomai Európa Nostra-díjat kaptak ékszerdobozként történő rekonstrukcióikért. A sikerhez hozzájárul a helyreállítások mindenki számára befogadható eszköztára, a szekularizált látogatóknak is érthető, kultikus kisugárzás.

Mert itt élünk a jelenben. A számítógépes grafika megmodellezi Karthágó erődítményeit, Thébát és Knosszosz palotáit. Eltűnt épületek a múltból és kitaláltak a jövőből mind képernyőre kerülnek. De a virtuális valóságon nevelkedett, világjáró kulturális turizmusnak nem elegendőek a romok, az épületeket alkalmassá kell tenni a korszerű használatra, a megélhető élményekre. És akkor jön a látványelemekkel operáló kiegészítés, a műemlék múltjától idegen, közösségi elvárást szolgáló hasznosítás. A honi társdalom populáris része, és már a humán értelmiség hangadó körei is attrakciót akarnak. Melocco Miklós, Jankovics Marcell és Határ Győző is beleszólt Zsámbék premontrei templomromja rekonstrukciójának szakmai vitájába.

De a kulturális örökségvédelem ma is hivatása magaslatán áll – a hitelesség az értékek minősítője. Rekonstrukció csak vitathatatlanul pontos dokumentációk alapján lehetséges. Ám néha már érvényesülni látszik a menedzsment-szemlélet is, a rentábilis fenntarthatóság elve, a közönség, a látogatók primer élményeinek szóló bemutatás. A szombathelyi Isis szentély rekonstruktív bemutatásával Hajnóczy Gyula álma vált valóra.

Nyírbátor két legfontosabb műemléki épületét sokan ismerik: az ecsedi Báthory István vajda és a Kinizsi Pál vezette seregek Kenyérmezőnél 1479-ben nagy győzelmet arattak az Erdélyben portyázó törökök felett. Ennek a sikernek az emlékére kezdte építeni a család névadó településén 1480-ban a minorita és 1488-ban a mai református templomot, melyet temetkezési kápolnának szánt. Johannes olasz mester gótikus hálóboltozatos lefedése, mely a XV. század végén épült, a szerkezet legszebb hazai példája. A templom másik nevezetességét, a Moróne által készített stallumot a Nemzeti Múzeum őrzi. Az 1640-ben erdélyi mintára készült, 30 méter magas harangláb a legnagyobb és legrégebbi ilyen hazai harangtorony a mai Magyarországon.

A római katolikus minorita templom és rendház épületében áll az ismert Krucsay-oltár. A történelem folyamán mindkét épület több hanyatláson, átépülésen, stíluskorszakon esett át, és a korszerű műemlékvédelem is gondjaiba vette az elmúlt évtizedekben. A református templom közelében áll a megújult Báthory várkastély, a katolikus templom pedig a rendházzal alkot építészeti együttest, amely most a város múzeumaként üzemel.

Ez a két gótikus épület és műemléki együttes a mai idegenfogalom kedvelt célpontja a megyében. Légvonalban közel állnak, mintegy 450 méter távolságban, de a városszövet keresztutakkal, körforgalmú főtérrel, érdektelen épületekkel választja el őket egymástól. E két történelmi látványosság között épült a híd: műemléki sétány, vagy ahogy most nevezik, várostörténelmi sétaút.

 
Várostörténeti sétány
 
 

1. Várostörténeti sétány – a híd

A két templom összekötése már 1962-64-ben megfogalmazódott, amikor Entz Géza és Sedlmayer János foglakozott Nyírbátor műemléki református templomának helyreállításával. Ez ellentétes volt minden városszerkezeti előzménnyel, a városközpontból sugarasan kivezető utakkal, de ebben az időben születtek a lakótelepek és a városközpontokat átvágó körutak nagy szanálásokkal, néha értékek megsemmisülésével. Bele is került a későbbi rendezési tervekbe a gyalogút szabályozási szélessége, de kellett 55 év ahhoz, hogy a két templom a valóságban is összeköthető legyen kertsávokból, telkekből megvásárolt nyomvonallal, közterületként kialakítva.

 

A Sétány látványterve
 
 

Szabálytalan kontúrja a nőttség látszatát kelti, és jó alkalmat adott a tájtervezőknek teresedések, szorosok, kikandikálások és feltárulkozások kialakítása számára, miközben minden nézet felett látszanak a fő irányokban a célpontok, a templomok látványos tornyai. A takarások is jelentős szerepet kapnak, mert a sétány oldalkertek, melléképületek és tűzfalak mellett halad el, melyeket csak támfalak és rácsok semlegesíthetnek, róluk egyéb látványosságok vonhatják el a szemlélődő figyelmét, a növényzet jótékony takarásaihoz még idő kell.

Az élményekről az útvonal látványelemei gondoskodnak: reneszánsz ivókút, szökőkút, növénykazetták és rácsok, utcabútorok, kertépítészeti attrakciók. A lokálpatriótákra is tekintettel megvalósult egy történelmi panoptikum, mely a város legendáit és históriája eseményeit jeleníti meg életnagyságú szobrok installációival. A Kossuth utca lámpás csomópontjánál Báthory-korabeli fegyverarzenál köti le a várakozó turisták és a városlakók figyelmét. A rideg betonfalakat elegáns mészkővel burkolt falszakaszok váltják, tömör fakerítésekkel és növényfalakkal választva el egymástól – zegzugos síktörésekkel változatos térsorolást hoznak létre. Rafinált átlátásokkal terelik a sétálót az egyik téri öbölből a másikba, miközben kikandikáló plasztikák csalogatnak látványról látványra, ahol a terep szintváltásai, burkolata is leülésre, víznézésre csábít, pihenésre és szemlélődésre késztet.

 

Sétány toronyiránt
Irány a Református Templom
Várostörténeti illusztráció

 

2. A Báthory várkastély, a keleti hídfő.

A Báthoryak XVI. században épült várkastélyából az ebédlőpalota maradt fenn, melyet az mentett meg a teljes pusztulástól, hogy 1730 óta magtárként hasznosították. Szekér György elméleti rekonstrukciója, mely kőtár, étterem, kiállítóterem és a tetőtérben konferenciaterem funkciókkal látta el az épületet, amit a nagyközönség is elfogadott. A korabeli kastélytömegeken alapuló szerkezet- és várfalrekonstrukció idegenforgalmi látványosság lett, de elnyerte az UNESCO Bizottság Citrom-díját is, amely a szigorú műemlékvédelmi elveket be nem tartó munkák kétes dicsősége. Különösen a tető ablaksávval való lebegő megnyitása és nem kellően hiteles szerkezete tette a hasznosítást a kritika célpontjává. De ez a sokat vitatott megoldás viszont biztosítja a tetősíkok történeti zártságát és ugyanakkor a kilátást a konferenciateremből a várkörnyékre.

A szakmai kritikát a nagyközönség bejegyzései semlegesítik a múzeum vendégkönyvében. A szakértők egyik felének nemtetszését az élő örökségvédelem híveihez tartozók másik fele oldja fel, illetve az átélhető befogadás, a múzeum tereiben megjelenített életképek a Báthoryak korából. A várkörnyék burkolatokkal jelzi az együttes többi elemét, a megépített palánkszakasz gesztus az igazolható maradványok hiteles bemutatása felé, mely eléggé el nem ítélhető módon egyben a konyhaüzemet is takarja. A reneszánszra hangolt ebédlőpalota a valószínűt emelte a Báthoryak rangjára, megújulást és a rentábilis működtetést biztosítva egy csövesek által lakott bagolyvárnak, mely felújítás során az újkori barokk magtárépület bemutatása a veszteséglistára került. Velencéből nézve ez hiba volt, de Nyírbátor várja a velenceieket is.

 
A magtárként megmaradt Báthory várkastély
Konferenciaterem a tetőtérben
 

 

Az alsó pincetérben kialakított kőtár leletei a megismételt elemeket hitelesítik a szakma felé. A következő szint étterme a turisták ízlelőbimbóit hangolja a reneszánsz ebédlőpalota ízeire. Az földszint és az emelet kiállítótermei a celebeken edződő látogatóréteg számára mutatják be ijesztően élethű panoptikumban a Báthoryak viselt dolgait, köztük Báthory Erzsébet legendáját –  ferde hajlamait – élvezetei közben, valamint befalazva is. A tetőtér már a konferenciák helyszíne, ahol a műemlékvédelmi eltévelyedést is meg lehet beszélni.

 
Kőtár a pincében
Étterem a pincében
Báthory Erzsébet a panoptikumban
 
 

 

3. A református templom rekonstrukciója, keleti pilon.

A műemléki templom 2011-évi rekonstrukciója, a populáris híd keleti pilonja: a mai Magyarországon egyedülálló hálóboltozatos lefedésű templom rekonstrukciójára Stehló Ottó és Möller István beavatkozása óta legalább ötször került sor, a műszaki szükségesség és az anyagi lehetőségek függvényében. Ezúttal, a liturgikus terek megújítása mellett, a látogatói szempontok érvényesültek. A karzat alatt üvegszerkezettel lett leválasztva a bejárati előtér, így a templomtorony és a tetőtér látogatói útvonala függetleníthető az egyházi eseményektől.

A Báthory síremléket a templom teréből áthelyezték a sekrestyébe, ahol egy kiállítás része lehet, mely összekapcsolható a sekrestye felett visszaépített oratóriummal. A falkutatások a hajóhoz való csatlakozás sziluettjét gerendavégekkel, tetőpárkány-lenyomatokkal támasztották alá. A külső feljárat falépcsőjét valószínűsíteni lehet, és most független kiállítási útvonalként is hasznosulhatott a templomtér érintése nélkül. A kibontott karzati elfalazás még beüvegezve is összekapcsolja a jelenlegi kegyúr – a látogató – által észlelhető látványt a templomtérrel. A kiállítások akár világiak, helytörténetiek is lehetnek.

 
A sekrestye feletti új kiállítótér az oratóriumban
Oratóriumi_feljárat
A karzat és a templomtér kapcsolata

 

A legrégebbi, eredeti állapotában megmaradt gótikus fedélszék, mint történelmi épületszerkezet, ma is kiváltja a szakma iránt érdeklődők figyelmét, csakúgy, mint a harangláb konstrukciói. A templomhajó felett a hosszfalakon fekvő, páros sárgerendán nyugszanak a kötőgerendák, minden állásban. Erre ízesül a két szélső és a középső hosszrács talp- és fejgerendák közötti oszlopsora. A középső a felső torokgerendáig ér, a szélsők az alsók megtámasztásául szolgálnak. Meredek, 60 fokos szögben állnak váltakozva a fő- és mellékszaruállások. A fedélszék bemutatására a nyugati toronyban lépcsőház és lift épült, és a kötőgerendák fölötti acélrácson be lehet sétálni a szaruállások belsejébe, ahol kivetített animációs film mutatja be – a tervek szerint – a fedélszék építését, és közben interaktív fénypászmák világítják meg a látogatóknak az egyes ácsszerkezeteket a valóságban. A megismerés és megértés vezet a befogadásig. Az épített örökség védelme nem csak szakmai kérdés, az értő közönség a védelem szövetségese lehet.

 
A Református Templom történelmi fedélszéke
Sétaút a fedélszékben

 

4. A Római Katolikus Minorita Templom mint a várostörténeti „híd” nyugati pilonja

A templomot a ferencesek alapították a XIII. században, erre utal a harangtorony helye a nyugati szentély mellett. A zsolozsmázás közben előírt harangozást így lehetett legkönnyebben megvalósítani a szerzeteseknek. A török világ dúlásai és a vidék kuruckor alatti elnéptelenedése után a templom a minorita Kelemen Didák rendfőnök idejében épült újjá 1717-ben. A barokk korban faragták ékességét, az egyedülálló Krucsay-oltárt, mely Krisztus szenvedéstörténetét bemutató passió-oltár. Ez a város legszebb idegenforgalmi látványossága. Az ezredfordulóig a templom gótikus jellegére csak mérműves ablakai utaltak, tetőidoma és bumszli tornya nem mutatta stílusát, mivel tetőzete az évszázadok folyamán többször is leégett, és jellegtelen lefedésekkel tették provizórikusan  használhatóvá. 2011-re azonban az uniós program keretében a minorita templom is megújult. Az oltárok és a belső tér restaurálása mellett új külsőt kapott az épület.

 
A Minorita Templom és Rendház átalakulás előtti állapota

 

A templom az építés korának megfelelő gótikus stílusjegyek alapján új fedélszéket kapott a hajó fölé, és a korban szokásos tűtornyot a zömök toronyhasáb váltotta fel. Ezt a művészettörténeti kutatások ugyan nem támasztották alá ebben a formában, de mint a belső tér kincseinek reprezentatív és figyelemfelkeltő tornya, ma már elfogadható a kulturális örökségvédelem keményvonalas teoretikusai számára is, emellett belefért a populárisabb, attraktív bemutatás koncepciójába.

A templomhajó lefedésének eredeti magasságának megemeléséből logikusan következett a torony felmagasítása is. A gótikus fedélszék szerkezeti mintája a városban máshol is megtalálható, így itt is egy 60 fokos, tíz méter magas, ferde dúcos, három székoszlopos, hagyományos derékszelemenes meredek tető épült újjá, a támpillérekhez igazodó főállásokkal. A főállás taréjszelemenei kakasülőkkel rögzítettek, a szentély fölötti alacsonyabb gerinc alatt a ferde dúcok ollósan fogják őket össze. A húsz méter magas új toronysisak a megerősített, két méter vastag falazatba egy méter mély rudakkal van rögzítve, és két emelet mélységbe lehorgonyozva. A teherviselésbe a harangok tartószerkezetét is beszámították.

A tornyot a földön építették meg és burkolták be természetes palával, majd két darabban emelték a helyére. A külső-belső felújítás a templomot összekapcsolta a rendházzal, létrejött az eredeti képlet, azaz a zárt kolostorudvar és a templom formai egysége a tömegekben, bár a használat ma még szétdarabolja az összetartozó részeket. A Krucsay-oltárt fotózó látogatók a minorita templom felújított külső képét is hazavihetik egy igényes szentségház, egy európai minőség látványaként.

 
Megújult bejárati homlokzat
Restaurált Krucsay oltár

 

5. A minorita rendház negyedik szárnya. A híd nyugati hídfője

Az épülettömeg az egyházi kárpótlás keretében kapcsolódott a beruházásokhoz, az államosítás óta ugyanis a rendház a Báthory István Múzeumnak ad otthont, földszintjén a barokk időkben épült oldalhajóhoz csatlakozó parókiával. Ennek kiköltöztetésével lett homogén a múzeum és különültek el –  talán nem végelegesen – a rendház valamikori lakószárnyától az oldalsó kolostorkerengők a templomhajó mellett.

A parókia visszapótlásához kapcsolódott a valamikori tömeg negyedik szárnyának megépítése, annál is inkább, mert általa a minorita rend nyírbátori jelenlétének megerősítését tervezi előkészíteni. A szárny megtervezését alapos falkutatások és régészeti feltárások előzték meg, melyek eredményeként megfogalmazódtak a vertikális csatlakozás paraméterei a sekrestye helyén.

Kiderült, hogy az 1720-as Kelemen Didák-féle rekonstrukció idején egy méterrel megemelték a templom padlószintjét, és már akkor sem állították helyre a rendház negyedik szárnyát. Az alapfeltárások azt valószínűsítették, hogy a negyedik szárny – bár mindig része volt az együttesnek – a középkorban földszintes épület volt, és kiszolgáló-konyhának, gazdasági ellátóegységeknek vagy tárolóknak adott helyet. A sekrestye padlószintjét a feltáró ásatások igazolták, a fedélszék sziluettjét pedig a torony falán elvégzett falkutatások. A tömeg egysége érdekében azonban a meglévő szárnyak eresz- és párkánymagasságával valósult meg a rekonstrukció, ahogy talán azt az alapításkor is tervezték.

 
A Minorita Rendház 4. szárny alapfeltárások



Volt egy olyan tervfázis, amely az alapok hiteles bemutatására szorítkozott volna a szigorú műemléki szempontok és a régészeti kutatások szerint. De már a Műemléki Tervtanács sem vállalta fel azt a képtelenséget, hogy a rendház bővítése a történelmi alapok mellett történjen meg, miközben a régiben múzeum üzemel. Vagyis itt is megvalósult az a szemlélet, hogy hasznosabb az a rekonstrukció, amelyik bemutatja a lehetségest, mint a már 1720-ban is nélkülözhető melléképület jelzésszerű idézetét.

A sekrestye szintjeit a falkutatások igazolták, és ez meghatározta a negyedik szárny lehetséges magasságát, a kritikus harmadik dimenziót. Így annak bemutatása és visszaépítése után olyan újkori tömeg kapcsolódik a keleti toronyhoz, amelynek földszintje a jelenkor rendezvényei számára nyújt szolgáltatásokat, emeletén pedig a minorita szerzetesek számára a folytonosság jegyében szobák készültek.

A történelmi tömeg rekonstrukciója a látogatók számára most a város legendáira épülő Sárkányos Napok rendezvényein biztosít helyiségeket a közönség kiszolgálására, miközben a volt kolostorudvaron – a mai múzeum öblében – mint szabadtéri színpad fogadja a világi forgatag szereplőit. Az emeleten otthonra találó minoriták a lépcsőházon keresztül megközelítve – akár ugyanúgy – gyakorolhatják majd szertartásaikat a torony alatt, mint elődeik.

 
Műemlék és új összeízesülés
A rendház 4. szárnya
Kolostorudvar
Kolostorkerengő tornác

 

Így jött létre az öt elemből álló várostörténeti sétány, a híd, amely összeköti a városlakókat múltjukkal, az ide látogatókat egy történelmi vonulat látványárára szervezi építészeti célpontokkal, emellett a szakember számára is bemutatja az örökségvédelem koncepcióinak ívét - Möller István beavatkozásától a Velencei Chartában deklarált kiegészítésekig, az anastylósison átvezető hitelességtől az elvi rekonstrukció és a rekonstruktív bemutatás populáris örökségvédeleméig vezető történelmi kiránduláson – fogyasztható műemlékvédelemmel.

Kulcsár Attila DLA

 

ALKOTÓK:

1. Sétány
Településtervezés, építészet: Végh József, Kovács Rita (ART VITAL Kft., Nyíregyháza)
Táj- és kertépítészet: Grabner Balázs, Terhes Dénes (Korzó Tervezési Stúdió Kft., Budapest)
Képzőművészeti alkotások, szobrok: Megyeri János alkotóművész, Budapest

2. Báthory várkastély rekonstrukciója
Építészet: Szekér György, Wittinger Zoltán (W&M Kft.)
Statika: Hegedüs János, Nagy László
Gépészet: Laskai Zoltán
Kertészet: Lipcsei Ágnes

3. Református templom rekonstrukciója
Építészet: Gál Tibor, Gerák Miklós (GLG Kft., Budapest)
Statika: Dr. Vándor András
Elektromosság: Kovács Nóra
Gépészet: Fejes Tamás

4. Római Katolikus Minorita templom rekonstrukciója:
Építészet: Gál Tibor, Gerák Miklós (GLG Kft., Budapest)  
Statika: Besey László
Gépészet: Fejes Tamás
Elektromosság: Károlyi Nóra

5. Minorita Rendház negyedik szárnya
Építészet: Kulcsár Attila DLA, Kulcsár Attiláné (Pláne és Plánum Kft., Nyíregyháza)
Statika: Kardos László
Gépészet: Kujbus István
Elektromosság: Pálosi Lajos
Kertészet: Lipcsei Ágnes

RÉGÉSZETI KUTATÁSOK:

Mindhárom műemlék épületnél: Balázsik Tamás, Juan Cabelló, Simon Zoltán, Németh Péter

KIVITELEZŐK
:

Báthory várkastély
HARCON Építés Kft., Nyíregyháza
Építésvezetők: Zombor Szabolcs, Simon Miklós

Katolikus Minorita Templom
HARCON Építés Kft., Nyíregyháza
Építésvezetők: Zombor Szabolcs, Simon Miklós

Református templom
Karakter 95 Kft., Debrecen
Építésvezetők: Vancsisin István, Toldi Miklós

Minorita rendház
Fajeg Épkerv Kft., Nyírbátor,
Építésvezető: Czene József

Várostörténeti sétány
Közmű Generál Építő és Szolgáltató Kft., Nyírbátor

4 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »