Állatasszisztált Terápiás Központ – Bodorkos Diána diplomamunkája

A Debreceni Egyetem hallgatója diplomunkájában egy igazán érdekes témát választott: az ember és állat gyógyító kapcsolatán alapuló terápiás központot tervezett egy festői bányató partjára. A koncepciót Bodorkos Diána mutatja be. 

Állatasszisztált terápia olyan folyamatként határozható meg, amely során az állat jelenléte, illetve a vele való közös tevékenység során az egyén fizikai, szociális, érzelmi és kognitív funkciói javulnak.  Egy ideje foglalkoztatott ez a téma. Mindig is szerettem az állatokat és érdekelt, hogy mire képesek. Korábban is tettem megfigyeléseket azzal kapcsolatban, hogy az emberek egy olyan állat mellet, mely kedvesek a számukra, kiegyensúlyozottabbak és jobb a közérzetük, hangulatuk. Az állatasszisztált terápia nem tudományos alapokon fekvő gyógyítási eljárás, folyamatosan folynak a kutatások a témában és napról napra tudunk meg újabb és újabb információkat.

Szeptemberben lehetőségem volt három társammal kiutazni Romániába egy Erasmus program keretei közt. Románián belül Zsombolya adott helyet az eseménynek. Zsombolya egy hármas határ menti település, a magyar, szerb és román határ találkozásánál helyezkedik el. Zsombolya három részből áll: maga a város, ami egy sakktábla szerű, mesterségesen kialakított rész, Futok, mely a mai napig javarészt magyarok lakta terület, és a zsombolyai bányatavak. Zsombolya az 1800-as években a Bohn téglagyárnak adott helyet, mely egész Európát ellátta téglával. A gyár megszűnése után a bányák megteltek vízzel, majd bányatavakká alakultak. A természet elkezdte visszafoglalni a saját területét.

A helyszínt megismerve ébredtem rá, hogy ez a környezet jótékony hatással van az emberre, tehát tökéletesen megfelelő lehet egy terápiás célra létrehozott központ helyszínének. Az egész környezet rendkívül természetközeli volt, váltakoztak a sűrű erdős és sík pusztás részek. A környék bejárása során úgy ítéltem meg, hogy a téma helyszínéül a kissé félreeső, érdekes formájú tó bizonyulna a legideálisabb választásnak, mert a nagyobb tavat kisebb félszigetek tagolják, ami izgalmasabbá, látványosabbá, barátságosabbá teszi a környezetet. A tórendszer sarkán kialakult terület kiemelkedik a környékből, öblös jellege miatt. A sík területet a sűrű erdő elzárja a zajos úttól és körbeöleli azt, míg a másik két oldalról megnyílik a tavak felé, ezáltal bensőséges, nyugalmat árasztó, ami egyaránt fontos az állatok és a terápián részt vevők számára.

A növénysáv és a vízfelület egy szárazföldi öblöt képez, én is arra törekedtem, hogy ez az épületemben is megjelenjen. Ez az öblösség és a terület hosszúkás alakja alakította, formálta az épületegyüttest. A két főépület a tóval együtt fog közre egy sokkal lazább, perforált, átjárható téri világot, amely az áttörtségével, áttekinthetőségével ad egy biztonságos és védett teret. A korábban említett természeti adottságokat követve az épület is zár az út felé, és nyit a víz felé.

Az épületet úgy alakítottam ki, hogy az ott található ösvénybe belecsatlakozik, ezáltal átjárást biztosítva az ott kirándulóknak. A megérkezést megelőzi egy hosszú rámpa, amely átmenetet képez az erdős táj és az épület között. A helyszín hosszúkás alakja határozta meg az épületegyüttes tagoltságát és kialakítását. A kisebb épületrészeket egy raszter alapján osztottam ki, három különböző funkciót foglalva magába. Megtalálhatók közösségi kertek, szállás egységek és az állatok szállásai. A szándékom az volt, hogy ez az épület egy olyan terápiás központként tudjon funkcionálni, amelybe az emberek betérnek eltölteni egy napot, és egyben lehetőséget biztosít hosszabb ott tartózkodásra is, vagy akár nyári táborok szervezésére gyerekek számára. Emellett szerettem volna segíteni az ottani állatok helyzetét, ezért a központ nem csak a terápiás állatok, hanem a sérült, kóbor állatok befogadására is alkalmas.

 Az épületek szerkezetüket tekintve téglaépületek. Azért választottam ezt a megoldást, mert úgy éreztem, hogy ehhez a témához ez a hagyományos, barátságos, inkább családias megoldás illik, illetve szerettem volna visszautalni a zsombolyai tavaknál működő egykori téglagyárra.

A hosszanti épület, a főépület és a kisebb egységek is fa burkolatú tetőfedést kaptak, ami lefordul az épület oldalára és egy pergolában fut végig az egész épületegyüttesen. Ez a motívum a talajon is megjelenik, mint a párja az árnyékolásnak. A két határoló épületrész tömör, tömbszerű épületelem, a közrefogott rész pedig egy sokkal átláthatóbb és nyitottabb rész, melyet a kis épületek kiosztása tesz lehetővé. A pergola az épületek és a kertek fölött perforált, ezzel is átláthatóságot és könnyedséget kölcsönözve a központnak.

Az út felöl a teret egy hosszú épület zárja el, csakúgy, mint az erdő. Itt kapott helyet többek között a recepció, egy közösségi helyiség, az itatók és a szalma, széna és gabonatárolók. Jobb oldalon a főépület lezárásaként szolgál a raszterizált kialakításnak. Itt találhatók meg a mozgássérült szobák, az orvosi szobák, a konyha és az ebédlő, illetve a terápiás csoportszobák is. A terápiás szobák falai nem tömörek, hanem perforáltak, hogy csak elválasztva és ne elhatárolva legyenek a tértől. Az épületbe belépve a látogatókat egy közösségi tér fogadja. Az emeleten található az iroda és a különböző férőhelyű szálláshelyek, a terápiás szobák felett pedig közösségi terek kaptak helyet.

A közrefogott területen három részt tudunk elkülöníteni. Első a közösségi kerteket foglalja magában, melyek fölött, a korábbiakban említettek alapján a pergola nyitott, ezáltal a növények több fényt kapnak, és ez elősegíti a termesztést. A kertekben zöldségek és gyümölcsök termesztésével akár nemcsak az emberek, de egyes állatok élelmezését is meg lehete oldani.

A két főépület által közrefogott részen kaptak helyet az állatok is. Lovak, madárfélék, nyulak, kutyák és macskák és haszonállatok egyaránt megtalálhatók. Egyes feljegyzések szerint ezek az állatfajok mind képesek terápiás állatként működni. Ugyanezen a területek található még néhány lakóház, melyek a terápián résztvevő családoknak szolgálnak szállásként. A lakóházak saját kerttel rendelkeznek, ami jól jöhet az állatokkal érkező családok számára, vagy akár a terápiás foglalkozás teréül is funkcionálhatnak.

Bodorkos Diána

A diplomaterv a Triplex Confinium Erasmus+ partnerség keretében tervezett és kidolgozott módszertan és oktatási tevékenységek felhasználásával készült.

Szerk.: Paár Eszter Szilvia