Ami pedig a merészséget illeti, Kis Péter jó nyomon halad...

Callmeyer Ferenc építész a Honvédelmi Minisztérium helyreállítására kiírt pályázaton 6 millió forint összegű díjban részesült 17. bírálati sorszámú pályaműről.

Callmeyer Ferenc építész a Honvédelmi Minisztérium helyreállítására kiírt pályázaton 6 millió forint összegű díjban részesült 17. bírálati sorszámú pályaműről.

...a városok rendbetételéhez elsősorban merészség szükségeltetik. Az építész merészsége és a hatóságok merészsége. A merészségek nélkül torzók születnek, nem vonzó épületek. Sok-sok példa azt igyekszik bizonyítani, hogy a bátor és szép épületek leginkább akkor születnek, amikor kellő műveltségű önkényurak határoznak a városokról és épületekről. Vajon a demokrácia építészetét mi és kik határozzák meg? A szépségről nem lehet népszavazást tartani. De akkor miként működtethető a döntéshozatalban a demokrácia, a népuralom? Izgalmas kérdés. Vannak európai országok, ahol a népakarat már működik. Ezekben az országokban a demokratikus intézmények bele tudnak szólni a településrendezésbe, sőt az építés mikéntjébe is. Demokrácia pedig nincs demokratikus intézmények nélkül. A demokratikus lét hazánkban másfél évtized alatt nem alakulhatott ki. Az önkormányzatiság társadalmi részvétel nélkül nem működtethető. Az építés irányában nagy az érdeklődés, az érdeklődés azonban nem nyitott demokratikus formák között zajlik, az értesüléseket a média szűrőjén keresztül lehet megismerni. Az építészetet hirdető, népszerűsítő média zárt, értékítélete szűk.

Az újság hasábjairól értesültem én is a Budavári - Dísz-tér 17. építészeti pályázat eredményéről. Közismert, az építészettel leginkább foglalkozó publicista nem éppen szerető hangon nyilvánult meg, kiválasztván egy kifejezetten rossz képet a komputer-modellről. Hadd ne tessék az olvasónak. Majd egy másik hetilap már két látványtervet is közölt, s szövegben a bíráló bizottság véleményét is ismertette. Ekkor elhatároztam, hogy ezt a tervet szeretni fogom. Szeretni fogom, mert ez egy bátor terv.

Visszaemlékeztem, hogy még a hatvanas évek elején már volt egy pályázat a Szent György tér rendezésére, melyen fiatal építészként én is indultam. Meg is vannak a tervek, illetve a modellfotók. Nem nyertem, mert akkor nem nyerhettem egy modern gondolattal. A képeket azonban most is bemutathatnám - Kis Péter fiatal építész gondolatával az épület valamiképpen rokonságban áll. Én is azt szerettem volna, hogy a Honvédelmi Minisztérium helyére kerülő épület ne egy nyomasztó tömeg legyen, hanem vári léptékhez igazodóan könnyedébb, vidámabb. Ekkor még korban közel volt a rommá lőtt vár helyreállítása olyan eredményekkel, mint az Országos Levéltár alacsonyabbá építése, a Szentháromság utca - Dísz tér sarkán álló nyomasztó tömeg lebontása, a volt Pénzügy Minisztérium tömegének kellemesebbé tétele Rados professzor által.

Most Kis Péter épületében hasonló szándékokat látok föléledni. Ő már nem üveggel dolgozik, maradandóbbat akar tervezni, a ma hiányzó tetőt értelmesen pótolva, megörökíti a szörnyű második világháború pusztítását. A ma is álló vihartépett vaskos falakat bevonja kompozíciójába. A Dísz teret otrombán lezáró eklektikus tömeget lazítja, a tető súlyát árnyékot adó visszaugratás könnyíti és bontja meg.

Emlékszem, milyen problémám volt a Királyi Palota felőli lezárás. Mely ha épület tömeg, úgy a palack nyakába szorult dugó hatását kelti. Az alkalmazott felnyitással a nagy műemléki épületmaradványokkal dekorált tér benyomul a "palackba", ezzel szerves tartozékává nemesítve a külső-belső látványokat.

Ami pedig a merészséget illeti, Kis Péter jó nyomon halad. Ha igaz a feltételezésem, hogy téglaszínű épületrészei nyers kerámia burkolatot jelentenek, épülete méltó lehet egy budavári 21. századi épület megépítésére. Az épületet egyféle kohézióteremtés igénye jellemzi. A kompozícióba vont régi homlokzat epikus ereje regél a múltról, a történelemről. Az épületre nehezedő, ugyanakkor lebegés mutató magastető imitáció az építészeti kohézió teremtés modern eszközévé válik, átlendíti a tekintetet a Szent György téri oldalra, ahol egy gesztussal beszippantja az épület belsejébe a középkori magyar történelmet. Nem mást, mint Hunyadi László kivégzési helyét, a középkori vár egyik templomát s a mai Elnöki Palotát. E szippantás célja belső tér kialakítása. A cél elérésénél figyelmeztetni illik a tervezőt a túldimenzionálás veszélyére. A térre felnyíló belső tér a Vár arányához nem lenne méltó. A továbbfejlesztésnél más helyen is még igen sok tenni való akad a kompozícióban. Utoljára, de nem utolsósorban még egy megjegyzés, vajon az épület a korát, vagy a ma szinte követelményként jelenlevő mutatványosságot szolgálja-e? Egyensúlyi kérdés ez, melyre feleletet várunk a tervezőktől a továbbtervezés során.

Callmeyer Ferenc DLA

Részlet A látás művészete - a művészet látása című írásból
A teljes cikk pdf formátumban olvasható.

Az írás a Budai Polgári Casino Kulturális Egyesület által rendezett ankétra készült, melyen Callmeyer Ferenc mellett Csete György és Jeney Lajos építészek is elismeréssel nyilatkoztak az első díjas tervről.