Angol tervezőiroda épít múzeumot Líbiában

Összetűzések múzeuma Líbiában? A 2004-ben alapított londoni Metropolitan Workshop tervezőiroda fogja ezt az épületet tervezni – a helyszín Tripoli belvárosa – miután egy meghívásos pályázat során elnyerte a megbízást.

Összetűzések múzeuma Líbiában? A 2004-ben alapított londoni Metropolitan Workshop tervezőiroda fogja ezt az épületet tervezni – a helyszín Tripoli belvárosa – miután egy meghívásos pályázat során elnyerte a megbízást.

Tervük origamira emlékeztető, cikk-cakkos formák sorozatából áll, amely összességében az észak-afrikai sivatag dűnéi közt hagyományosan felállított beduin sátrak ultramodern változatát adja ki. Az építészek az épület tömegével pontosan eltalálták, hogy mi mutatna jól ezen a helyszínen. A terv mindeközben erős kontrasztját adja a part mentén sorakozó légkondicionált, beton vagy acélvázas szállodák, irodaházak és kormányzati toronyházak zűrzavarának.

De miért van szüksége Tripolinak egy ilyen múzeumra? Ha Líbia történelmét áttekintjük, kiderül, hogy a hivatalosan csak 1951-ben létrejött ország mindig is a harcok közepén találta magát. A főniciaiak és a karthágóiak a tengeri kereskedelem megszerzéséért küzdöttek itt. Az arabok az 1. században kiűzték Tripoliból a bizánciakat, majd a város a 16. században a spanyol Habsburgok, a máltai lovagok, majd Barbarossa kezére került. Az oszmánok igája alatt háborút vívtak az Egyesült Államokkal (1801–1805), majd az olaszok foglalták el. A második világháborúban Rommel és Montgomery csapatainak hadszínterévé vált. 1951-ben a független Líbia királya Idrisz lett, akit 18 évvel később katonai puccs során távolított el egy akkor még csak 28 éves katonatiszt, Moamer Kadhafi. Azóta Líbia harcba bonyolódott Egyiptommal, az Egyesült Államokkal, Csáddal és Kongóval is.

Az összetűzések listája tehát hosszú, és ez talán elégséges válasz arra, hogy miért is lenne olyan fontos itt egy múzeum, amely az ország konfliktusait mutatná be a helyieknek és a lassan, de mégiscsak növekvő számú turistának. Tripoli izgalmas építészeti stíluselegye (benne többek közt a “Mussolini modernként" emlegetett stílussal) tulajdonképpen megér egy utat az utóbbi években békésnek tűnő országba. És a várostól északra fekszik a Leptis Magna is, amely a római kor egyik legnagyobb és legjobban megmaradt romvárosa.

A múzeumot egy leheletvékony, perforált fémfátyol fedi majd, amely részben az intenzív forróságot és az erős napsugárzást tartja vissza, részben pedig “álarcként" szolgál majd. A fátyol alatt elhelyezett kiállítótermek egy része nyitott lesz, a többi zárt és légkondicionált. A földszinten régi és modern katonai repülők, fegyverek és tankok kapnak helyet, az első emeleten pedig a líbiai forradalmat mutatják majd be. Efelett a békességet és az emlékezést felidéző galériák, konferenciaterem, imatermek és kávézó lesz majd. A múzeum építését jövőre kezdik meg, és 2011-ben, Líbia függetlenségének 60. évfordulójára tervezik befejezni.

Jonathan Glancey cikke alapján (The Guardian)