Nézőpontok/Vélemény

Anyagtalan architektúrák – Sosemvolt Budapest: Az elmúlt jövő kísértetei

1/13

Látogatók a Sosemvolt Budapest kiállításon, Zalotay Elemér Szalagház-terve előtt. Fotó: Nyirkos Zsófia, MÉM MDK

Látogatók a Sosemvolt Budapest kiállításon a Pesti Vigadóban. Fotó: Nyirkos Zsófia, MÉM MDK

Látogatók a Sosemvolt Budapest videóinstallációja előtt. Fotó: Nyirkos Zsófia, MÉM MDK

A Sosemvolt Budapest installációja, középen Tálos Gyula "Béke (Városkép)" című munkájával. Fotó: Nyirkos Zsófia, MÉM MDK

Tálos Gyula (1887-1975): Béke (Városkép). Perspektivikus látványterv, 1950. MÉM MDK Múzeumi Osztály, 74.31.23.

Vizualizációk a Paradigma Ariadné "Gellérthegyünk" c. koncepciójából. Kép: Paradigma Ariadné

Vizualizációk a Paradigma Ariadné "Gellérthegyünk" c. koncepciójából. Kép: Paradigma Ariadné

Istvánffy Mária (1941-2010): "Mozgó pályaudvar" a Kelenföldi pályaudvarra, pályázati terv, 1971. Magántulajdon

Reimholz Péter (1942-2009): A Moszkva tér beépítésének terve. Perspektíva, 1992. MÉM MDK Múzeumi Osztály, 2023.13.79.

Árkay Bertalan (1901-1971): Irodaház terve a Vörösmarty térre. Perspektíva, 1926-1927. MÉM MDK Múzeumi Osztály, 2023.38.

Nagy Bálint (1949-2022) – Rajk László (1949-2019): Novum Park. Makett, 1985. A makettet készítette: id. Balázs János. MÉM MDK Múzeumi Osztály, 2023.13.70.

Kismarty Lechner Kamill (1914-2003): A Vigadó új koncertterme, oldalhomlokzat, 1956-1957. MÉM MDK Múzeumi Osztály, 2023.36.1.2.

Borítókép: Tálos Gyula (1887-1975): Béke (Városkép). Perspektivikus látványterv, 1950. (Részlet)

?>
Látogatók a Sosemvolt Budapest kiállításon, Zalotay Elemér Szalagház-terve előtt. Fotó: Nyirkos Zsófia, MÉM MDK
?>
Látogatók a Sosemvolt Budapest kiállításon a Pesti Vigadóban. Fotó: Nyirkos Zsófia, MÉM MDK
?>
Látogatók a Sosemvolt Budapest videóinstallációja előtt. Fotó: Nyirkos Zsófia, MÉM MDK
?>
A Sosemvolt Budapest installációja, középen Tálos Gyula "Béke (Városkép)" című munkájával. Fotó: Nyirkos Zsófia, MÉM MDK
?>
Tálos Gyula (1887-1975): Béke (Városkép). Perspektivikus látványterv, 1950. MÉM MDK Múzeumi Osztály, 74.31.23.
?>
Vizualizációk a Paradigma Ariadné "Gellérthegyünk" c. koncepciójából. Kép: Paradigma Ariadné
?>
Vizualizációk a Paradigma Ariadné "Gellérthegyünk" c. koncepciójából. Kép: Paradigma Ariadné
?>
Istvánffy Mária (1941-2010): "Mozgó pályaudvar" a Kelenföldi pályaudvarra, pályázati terv, 1971. Magántulajdon
?>
Reimholz Péter (1942-2009): A Moszkva tér beépítésének terve. Perspektíva, 1992. MÉM MDK Múzeumi Osztály, 2023.13.79.
?>
Árkay Bertalan (1901-1971): Irodaház terve a Vörösmarty térre. Perspektíva, 1926-1927. MÉM MDK Múzeumi Osztály, 2023.38.
?>
Nagy Bálint (1949-2022) – Rajk László (1949-2019): Novum Park. Makett, 1985. A makettet készítette: id. Balázs János. MÉM MDK Múzeumi Osztály, 2023.13.70.
?>
Kismarty Lechner Kamill (1914-2003): A Vigadó új koncertterme, oldalhomlokzat, 1956-1957. MÉM MDK Múzeumi Osztály, 2023.36.1.2.
?>
Borítókép: Tálos Gyula (1887-1975): Béke (Városkép). Perspektivikus látványterv, 1950. (Részlet)
1/13

Látogatók a Sosemvolt Budapest kiállításon, Zalotay Elemér Szalagház-terve előtt. Fotó: Nyirkos Zsófia, MÉM MDK

Látogatók a Sosemvolt Budapest kiállításon a Pesti Vigadóban. Fotó: Nyirkos Zsófia, MÉM MDK

Látogatók a Sosemvolt Budapest videóinstallációja előtt. Fotó: Nyirkos Zsófia, MÉM MDK

A Sosemvolt Budapest installációja, középen Tálos Gyula "Béke (Városkép)" című munkájával. Fotó: Nyirkos Zsófia, MÉM MDK

Tálos Gyula (1887-1975): Béke (Városkép). Perspektivikus látványterv, 1950. MÉM MDK Múzeumi Osztály, 74.31.23.

Vizualizációk a Paradigma Ariadné "Gellérthegyünk" c. koncepciójából. Kép: Paradigma Ariadné

Vizualizációk a Paradigma Ariadné "Gellérthegyünk" c. koncepciójából. Kép: Paradigma Ariadné

Istvánffy Mária (1941-2010): "Mozgó pályaudvar" a Kelenföldi pályaudvarra, pályázati terv, 1971. Magántulajdon

Reimholz Péter (1942-2009): A Moszkva tér beépítésének terve. Perspektíva, 1992. MÉM MDK Múzeumi Osztály, 2023.13.79.

Árkay Bertalan (1901-1971): Irodaház terve a Vörösmarty térre. Perspektíva, 1926-1927. MÉM MDK Múzeumi Osztály, 2023.38.

Nagy Bálint (1949-2022) – Rajk László (1949-2019): Novum Park. Makett, 1985. A makettet készítette: id. Balázs János. MÉM MDK Múzeumi Osztály, 2023.13.70.

Kismarty Lechner Kamill (1914-2003): A Vigadó új koncertterme, oldalhomlokzat, 1956-1957. MÉM MDK Múzeumi Osztály, 2023.36.1.2.

Borítókép: Tálos Gyula (1887-1975): Béke (Városkép). Perspektivikus látványterv, 1950. (Részlet)

Anyagtalan architektúrák – Sosemvolt Budapest: Az elmúlt jövő kísértetei
Nézőpontok/Vélemény

Anyagtalan architektúrák – Sosemvolt Budapest: Az elmúlt jövő kísértetei

2024.02.26. 17:50

2024. február 27-én, azaz holnap zár a Sosemvolt Budapest kiállítás a Vigadó épületében. Hulesch Máté cikkében az építészeti tervek ontológiai sokféleségét vizsgálva arra keresi a választ, hogy a bemutatott munkák annak ellenére, hogy "sosem voltak", vagyis soha nem épültek meg, hogyan is "vannak" mégis, és hogyan válnak a "még-meg-nem-történt" vízióiból a "már-nem-létező" reprezentációivá.

Budapest 150. évfordulója alkalmával nagyszabású kiállítást rendezett a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ a Vigadó épületében, "Sosemvolt Budapest – Tervek, álmok, víziók a főváros építészetének 150 évéből" címmel. A bemutatott munkák olyan építészeti reprezentációk, melyek más-más okból ugyan, de soha nem valósultak meg épület formájában. A gazdag tárlat izgalmas képet fest a főváros elmúlt 150 évéről, hiszen a tervek történetei, meg-nem-valósulásuk körülményei egyúttal a város fejlődésének, alakulásának történetéről, és persze az adott korszak építészeti diskurzusairól is mesélnek. Érdemes azonban a tisztán építészettörténeti olvasatnál mélyebbre ásni, megvizsgálva az építészeti tervek ontológiai sokféleségét.

Látogatók a Sosemvolt Budapest videóinstallációja előtt. Fotó: Nyirkos Zsófia, MÉM MDK
3/13
Látogatók a Sosemvolt Budapest videóinstallációja előtt. Fotó: Nyirkos Zsófia, MÉM MDK

A kiállítás a földszinti fogadóterem után – ahol egy látványos panoráma-animációt láthatunk arról, milyen lenne a főváros, ha megépült volna például a Kismarty Lechner Kamill-féle Műszaki és Természettudományos Egyesületek Szövetségének székháza az Astorián, vagy Gregersen Hugó gigantikus felhőkarcolója a ’20-as évekből – az építészeti tervtípusok különböző kategóriáit ismerheti meg a látogató. Egy-egy példán keresztül megtudhatjuk, mi a különbség az engedélyezési, a kiviteli, a koncepció-, a vázlat- vagy épp a pályázati terv között, mely kategóriák definiálása hiánypótló gyorstalpaló a laikus látogatók számára nem csak a kiállítás anyagának megértése, de általában az építészeti tervezés tárgyának megismerése szempontjából is. Hiszen, ahogy arra az ennél a szekciónál olvasható falszöveg is felhívja a figyelmet, "egy tervet sokféle ok miatt a papírra lehet vetni – és ezek közül csak egy az, hogy majdan megépüljön."

A kiállításon különböző korokban készült terveket és maketteket látunk, melyek más-más technikával, más-más stílusban készültek, látszólag mégis egyfajta tárgykategóriába sorolhatók. Mégsem csak abban különbözik egymástól Tálos Gyula Béke (Városkép) látványterve, Árkay Bertalan Vörösmarty téri irodaházterve, Nagy Bálint és Rajk László Novum Parkja, a Paradigma Ariadné Gellérthegy-víziója, vagy épp Reimholz Péter Moszkva téri beépítési terve, hogy más történeti kontextusban, más eszközökkel jöttek létre. A legfontosabb különbség a kiállított anyag tárgyai között nem a reprezentáció módjában, hanem a reprezentált (építészeti) gondolat mibenlétében rejlik. Azonos bennük, hogy "sosem voltak", vagyis sosem épültek meg, ennek ellenére mind léteznek. A kérdés az, hogy hogyan? Mi a létezésük módja? Vagyis, máshogy közelítve, ha autonóm építészeti médiumként tekintünk rájuk, akkor ennek mely értelmezési tartományába esnek?

Tálos Gyula (1887-1975): Béke (Városkép). Perspektivikus látványterv, 1950. MÉM MDK Múzeumi Osztály, 74.31.23.
5/13
Tálos Gyula (1887-1975): Béke (Városkép). Perspektivikus látványterv, 1950. MÉM MDK Múzeumi Osztály, 74.31.23.

Utóbbi kérdéssel Germano Celant a ’60-as, ’70-es évek olasz radikális építészetét kontextualizáló esszéjére utalok, melyet e cikksorozat első részében már részletesebben bemutattam, érdemes azonban feleleveníteni azt a három lehetséges módot, ahogy az építészeti reprezentációk autonóm építészeti tettként értelmezhetőek Celant szerint. Az olasz művészettörténész megközelítésében az autonóm építészeti médium lehet "absztrakt-konkrét jel, amely bár nem utal a valós vagy megvalósítható dolgokra, mégis rendelkezik saját jelentéssel bíró funkcióval, amely az építészet természetére és jövőjére vonatkozó információs tényeket szolgáltat."[1] Kissé közérthetőbben ezalatt olyan konceptuális alkotások értendőek, melyek nem épületreprezentációk, mégis valamilyen módon az építészeti diskurzushoz kapcsolódó alkotások. Remek példák erre a Superstudio és az Archizoom említett cikkben bemutatott munkái, a jelen írás tárgyát képező kiállításon azonban – meglátásom szerint – ilyen jellegű művek nincsenek.

A másik lehetőség Celant szerint, hogy az építészeti médium "egyéni vagy kollektív kifejező jel, amely az azt kitaláló vagy tervező csoport vagy egyén fantasztikus és imaginatív célját fejezi ki, a valós vagy megvalósítható dolgokra való utalással vagy anélkül."[2] Ez a megközelítés olyan építészeti produktumokat takar, melyek épületreprezentációk ugyan, de nem azzal a céllal jöttek létre, hogy valaha is megvalósítsák őket, így nem is feltétlenül lehetséges a megvalósításuk. A Sosemvolt Budapest tárlatán több ilyen tervvel is találkozhat a látogató. Szép példái ennek Tálos Gyula saját kedvtelésre készült rajzai, vagy Kuslits Tibor 1986-os Magyar Építészeti Múzeum terve. Kevésbé látványos, de a kritikai koncepció és problémafelvetés szempontjából kifejezetten érdekes a Paradigma Ariadné Gellérthegyünk pályaműve, mely sehova sem vezető lépcsőket vizionál a Gellérthegyre, a Citadella és a Szabadság-szobor eltüntetésével, megfosztva így a hegyet politikai reprezentációitól. Az egyik legizgalmasabb példa talán Istvánffy Mária 1971-es "Mozgó pályaudvar" terve, melyet a Kelenföldi pályaudvar rekonstrukciós tervpályázatára adott be. A pneumatikus gépezetként vizionált épület, mint a falszöveg is írja, "nyilvánvaló kritika a korszak földhözragadtsága, a házgyári építészet sivársága felé."

Istvánffy Mária (1941-2010):
8/13
Istvánffy Mária (1941-2010): "Mozgó pályaudvar" a Kelenföldi pályaudvarra, pályázati terv, 1971. Magántulajdon

A harmadik értelmezési lehetőség szerint az építészeti médium "a valós vagy megvalósítható eseményekbe vagy körülményekbe való tényleges beavatkozás hipotéziseinek konkrét jele, ezért egy létrehozandó tárgy metaforájaként értelmezendő, azaz olyan ideológiai-viselkedési műként, amely akár építészetként, akár építészeti műként, akár az építészetért való munkaként készül."[3] E kategóriába sorolhatóak mindazok a pályázati tervek és más építészeti projektek, melyek akár meg is valósulhattak volna, de valamilyen oknál fogna nem így történt. Hogy mi ez az ok, az esetenként eltérő lehet, és a kiállítás ezt remekül be is mutatja. Hol a megváltozott gazdasági körülmények nem teszik lehetővé a megvalósulást, mint például Nagy Bálint és Rajk László Novum Park terve esetén; hol csupán az, hogy nem az adott pályamű nyeri meg a tervpályázatot – melyre remek példa az elmúlt évtizedből a Sporaarchitects, a Studio Nomad és a Palatium Studio MOME Campus pályaműve, vagy épp a GUBAHÁMORI Széllkapu park terve. A 20. századi magyar építészet egyik legnagyobb hatású és léptékű víziója, Zalotay Elemér szalagház-terve is itt említhető meg, mely nem elképesztő méretei miatt nem tudott soha megvalósulni, hanem azért, mert nem volt meg a kellő politikai szándék hozzá: a házgyári technológia megvételével más utat választott a rendszer a lakhatási válság enyhítésére.

Látogatók a Sosemvolt Budapest kiállításon, Zalotay Elemér Szalagház-terve előtt. Fotó: Nyirkos Zsófia, MÉM MDK
1/13
Látogatók a Sosemvolt Budapest kiállításon, Zalotay Elemér Szalagház-terve előtt. Fotó: Nyirkos Zsófia, MÉM MDK

Azt látjuk tehát, hogy a kiállításon bemutatott munkák alapvetően két nagy kategóriába sorolhatóak: a soha nem megvalósításra szánt építészeti koncepciókra, valamint az olyan tervekre, melyek megvalósíthatóak lennének (vagy lehettek volna), de a körülmények ezt nem tették lehetővé. E cikksorozatban – és doktori kutatásomban általában – alapvetően az előbbi kategóriával foglalkozom, többek között azt vizsgálva, hogy azok az építészeti víziók, amelyeknek nem célja, hogy épület formájában megvalósuljanak, hogyan hatnak mégis az építészeti és a tágabb kulturális diskurzusokra. A kiállításon azonban az utóbbi kategóriába eső tárgyak vannak többségben, mely remek lehetőséget kínál arra, hogy e ponton kitérjek a múlt lehetséges jövőinek spektrális létére, mely e meg nem valósult, de a megvalósulás potenciálját magában rejtő tárgyak formájában kísérti a jelent.

A hantológia fogalmát Jacques Derridától átvéve Mark Fisher vezette be a kultúrakutatás területére, aki szerint két irányt különböztethetünk meg ezen belül: "Az első az (aktualitásában) már nem létezővel foglalkozik, amely virtualitásként még kifejti hatását […]. A második arra vonatkozik, amely (aktualitásában) még nem történt meg, de virtuálisan már kifejti hatását."[4] Bizonyos tekintetben a legtöbb építészeti terv létrejötte pillanatában eleve tekinthető úgy, mint a még nem létező virtuális jelenlevősége, amely egy potenciálisan a jövőben megvalósuló épületet vetít a jelenbe. Igaz ez a Sosemvolt Budapest kiállított terveire is, ezek többsége ugyanakkor egyre inkább a már nem létezőt idézi meg; létezése során a még-meg-nem-történt reprezentációjából a már-nem-létező reprezentációjába csúszik át.

A kiállított munkákat látva egy – ha nem több – alternatív Budapest képe jelenik meg előttünk, melyek a múltban még potenciális jövőképként léteztek, mára azonban maguk is a múlt részeivé váltak. Ezeknek a soha be nem következett jövőknek a médiumai a kiállított tárgyak, melyeken keresztül, ha tetszik, a miénkkel párhuzamos valóságokba nyerhetünk betekintést egy pillanatra.

Kismarty Lechner Kamill (1914-2003): A Vigadó új koncertterme, oldalhomlokzat, 1956-1957. MÉM MDK Múzeumi Osztály, 2023.36.1.2.
12/13
Kismarty Lechner Kamill (1914-2003): A Vigadó új koncertterme, oldalhomlokzat, 1956-1957. MÉM MDK Múzeumi Osztály, 2023.36.1.2.

Fisher szerint a "XXI. század digitális zsákutcáit nem annyira a múlt kísérti, mint inkább az elveszett jövő, amelyet a XX. század megtanított nekünk előre látni." A jövő eltűnése pedig, mint írja, "a társadalmi képzelet egy egész módjának hanyatlását jelentette: annak a képességét, hogy egy olyan világot képzeljünk el, amely radikálisan különbözik attól, amelyben jelenleg élünk."[5] A Sosemvolt Budapest talán épp ebben segít azzal, hogy a miénktől különböző világokat villant fel előttünk. Világokat, melyek nem feltétlenül jobbak vagy rosszabbak a sajátunknál, csupán mások. Olyanokat, ahol Kismarty Lechner Kamill tervei alapján bővítették a pesti Vigadód, vagy Schaefer Ferenc víziója szerint építették be a pesti Duna-partot. Olyanokat, ahol a Regnum Marianum templom helyét a Nagy Tamás által tervezett emlékmű jelzi, a Vörösmarty téren pedig Árkay Bertalan irodaháza magasodik. Kérdés, hogy ezek kellőképp radikálisan különböznek-e a mi világunktól ahhoz, hogy a társadalmi képzelet mozgatórugói legyenek.

Hulesch Máté

 

A kiállítás a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ szervezésében jött létre, 2024. február 27-ig még látogatható a Pesti Vigadóban.
Kurátor: Kovács Dániel.

 

[1] Germano Celant, "Radical Architecture", in Italy, the New Domestic Landscape: Achievements and Problems of Italian Design, szerk. Emilio Ambasz (New York: The Museum of Modern Art, 1972), 383.

[2] Celant, 383.

[3] Celant, 383.

[4] Mark Fisher, "What Is Hauntology?", Film Quarterly 66, sz. 1 (2012. szeptember 1.): 19, https://doi.org/10.1525/fq.2012.66.1.16., magyarul lásd itt.

[5] Fisher, 16.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.