Átadták a Nehru partot

@városjáró: A bringaút és a futó funkció kihagyása valóban baj és jelentős hiba. A"kavicsos gazos senkiföldje"meghatározással viszont vitatkozom. Állandóan a térkövezési őrületen rugózunk joggal, mert miért kell eltüntetni minden zöldet. Arra viszont senki sem gondol, hogy a városi ember által "gaz"-nak titulált természetes növénytakaró a természet maga, az a növénytársulás, ami azon a helyen, azon az éghajlaton, abban a helyi klímában kinő a földből.Ha jól emlékszem Lázár Ervin sétált éppen ezen a partszakaszon és egy írásában megörökítette a tavasszal és kora nyáron nyíló csodáskék kígyószisz(Echinum) mezőket, amik ellepték az akkori valóban kavicsos senkiföldjét. De ugyanígy mindent kibír, még az embert is, a világszép-égszínkék katángkóró és csak mosolyogni lehet egy pipacsos földdarabon. Remélem ez lesz. A gondolat nem a Főkertben fogalmazódott meg vagy valamelyik ifjú tájépítészben először a világon, de ez nem baj, örülök, ha nálunk is alkalmazzák. Minden virág virágozzék, lesz végre Budapesten is vadvirág. 

@városjáró: a biodiverz vonal Nyugat-Európában (különösen Svájcban, Franciaországban, Hollandiában, Belgiumban) már egyévtizedes új vonulat a tájépítészetben, amit Budapesten a fenntartási problémák hívtak elő. A túlságosan művi, csinált kertek gyepfelületei, évelő és egynyári kiültetései ugyanis rendkívül élőmunkaigényesek (nyírás, gyomlálás) és öntözésigényesek, sőt nagy vegyszerhasználattal járnak. Ezekre a költségigényes - és helyenként környezetileg is kockázatos műveletre a főváros - a kiemelt zöldfelületek kivételével - alapból alkalmatlan. Se szándéka, se pénze, se emberi erőforrása nincs rá. Nyugaton viszont ennek inkább a természet utáni vágyódást kifejező filozófiája van: annyira elfogyott arrafelé a természeti táj, hogy mesterségesen kell azt mímelni. A Főkertnél egy svájci intézet közreműködésével indultak el nemrég biodiverz kísérletek, valamint megjelent egy kézikönyv is erről (utoljára a Főkert a 70-es években volt olyan állapotban, hogy kutatás-fejlesztést csináljon, egyszóval ez most örvendetes fejlemény) amelyek közül most a legszebb állapotában a Lánchíd pesti hídfőjénél lévő Duna parti terület mutat. A XIII. kerület a F.O.K.A öbölben kezdett ugyanilyen kísérletekbe és a Lehel téri templom előtt tervez ugyanilyen kísérletet a főkerttel közösen. Egyszóval ez a trend igazából egy már jól működő irányzat nyugaton, itt vadkeleten pedig az adja a tényleges szükségességét, hogy azonos virágdísz mellett egy kvázi önfenntartó (sokkal kisebb élőmunkával, víz és energiabefektetéssel járó) természetesebb felületet ad, mint egy gyep vagy egy hagyományos virágágyás. Ahhoz tudnám ezt hasonlítani, mint amikor Las Vegas városa rájött, hogy a sivatagban talán kifizetődőbb az öntözött gyepnél az ún. desert landscaping, még akkor is, ha az amerikai álomhoz hozzátartozik a kertvárosi hétvégi fűnyírózás, ezért vastagon megadóztatta az öntözővíz használatot és dotálni kezdte az ilyen előkertek létesítését. Persze a Bellagio előtt a szökőkútcunami továbbra is a pazarlást hirdeti, de ez egy ilyen világ.

Visszatérve a Nehru partra, a villamossínek mellett egy ilyen biodiverz sávot én  abszolút megalapozott tervezői döntésnek tartok, más kérdés, hogy akár maga a villamos sín területe is lehetne biodiverz. A jó hír lehet ebben az, hogy ezek a magról szaporított felületek magról tovább is szaporodnak, ezért ha a BKV nem fogja rendesen fenntartani gyomírtózással a sínszakaszt, akkor idővel ez az állapot elő is állhat.

@bardóczi: Sándor és kedves FenyvesiHK, szíveskedjetek/jenek megtekinteni a Nehru park szóbanforgó, villamossín melletti, a park füves területéből makadámkő fallal lekerített sávját. Azt, ott, igen konkrétan, amiről szó van. És az ma egy használhatatlan, elkoszolódott, gazos parlag, ld. az eredeti írásba ágyazott utolsó előtti képet.

@Pákozdi Imre: Kedves Imre! Mint minden tájépítészeti alkotásra, erre is igaz, hogy azt 4D-ben kell értelmezni. Amit te elkoszolódott gazos parlagnak látsz, az egy most magról elvetett növénykeverék, amit megtekinteni majd jövő tavasszal lesz érdemes. Véleményt mondani róla is akkor. A növények ugyanis - az épületekkel ellentétben - nem nőnek parancsra. Azokhoz idő kell. Például - eléggé el nem ítélhető módon - nem tudnak kinőni még akkor se, ha maga az alpogármester jön átadni a parkot. Hátrányuk ez, jól tudom. :-)

@bardóczi: Bízzunk benne, hogy kivirul a sóder :-).

Nagyon klassz az írásod, a http://epiteszforum.hu/a-varosliget-arnstein-letrajan Meggyőző és releváns információt ad. Sokat tanultunk belőle.

@bardóczi: Én (is) szkeptikus vagyok, ráadásul egy ilyen hatalmas, szándékosan elzárt részt nagy-nagy pazarlásnak tartok a terülehasznosítás terén. De kimegyek a Lánchíd mellé és meglesem, hogy ott miként működik ennek a biodiverz rétnek a kifejlett(ebb) változata. 

@Pákozdi Imre: Már csak az kéne, hogy akiknek címezve van, azok is sokat tanuljanak belőle. És akkor biztosan kivirulna az a sóder. :-)

@városjáró: Ez itt a St.James



Ez pedig a Hyde park egy jó kis tavaszi biodiverzben pompázva

@városjáró: Szemben (a képen a háttérben), a Műegyetem Rimanóczy tervezte "R" épülete tanulságos látlelet: mivé lesz az építészi géniusz, ha a politikusok ízlése vezérli... Városjáró kifogása, ami a Nehru parkot illeti, pedig jogos; azt a semmire nem való zónát maga az írás is értetlenül említi. Utána kéne nézni, mire gondoltak a tervezők - már csak azért is, mert a Nehru park, így leszűkítve, zsúfolt. Ma délután elnézegettem az ott felüdülni vágyó, hemzsegő kisgyerekes anyukákat és tényleg nem értem az itt "alkotó" tájépítészeket.