Az építésügyi műszaki szakértői jogosultságokról
A szakmagyakorlással szorosan összefüggő kérdés fölmerült a MÉK új vezetőségének bemutakozásán (január 13., FUGA). Plájerné S. Veronika építész, a kérdező írása
2010. január 13-án – az Építész Továbbképző Kht. szervezésében – ingyenes továbbképzés keretében mutatkozott be az Építész Kamara 2009. novemberében megválasztott, új elnöksége. A rendezvényen jelen voltak Hajnóczi Péter dr., Makovényi Ferenc dr. és Ertsey Attila alelnökök, Noll Tamás elnök, valamint az elnökségből Dulácska Zsolt, Kalo Emese, Körmendy János és Csontos Csaba. A kezdeményezés, hogy a részvétel ingyenes és továbbképzési pontot érő legyen, mind a tagok, mind a vezetőség számára előnyöket hozott.
Az építészek jelentős számban képviselték magukat – a FUGA kiállítóterme megtelt –, és az elnökségi tagok rövid bemutatkozóit követően a jelenlévők hozzászólási lehetőséget kaptak, mellyel sokan éltek is. Javaslatok hangoztak el a Kamara jövőbeli működésével, az oktatással, továbbképzéssel stb. kapcsolatban, valamint többen kérdésekkel fordultak az elnökséghez.
A közeljövőben szakmagyakorlási engedélyeim lejárnak. Megújításukra való felkészülésem kapcsán találkoztam azzal a problémával, mely – úgy gondolom – sokunkat érintő lehet, ezért örömmel értesültem a rendezvényről, ahol lehetőségem nyílt kérdéseimet a jelenlévő tagok nyilvánossága előtt közvetlenül az elnökségnek felvetni.
Immár 15 éve dolgozom egy építésügyi műszaki szakértői munkacsoport (társaság) tagjaként, 2000. óta önálló szakértői jogosultsággal három szakterületen. A megkért jogosultságaimat annak idején az addig felmerülő feladataim ismeretében, a szakterületek megnevezése alapján általam értelmezett tartalom ismeretében választottam ki. Emellett tervezői jogosultságom is fennáll.
A Kamara – hivatkozva az Építési Törvényre és a 104/2006.(IV.28.) Korm. rendeletre – levélben tájékoztatott arról, hogy a megújításhoz a kötelező- és az előírt számú szabadon válaszható továbbképzési pont igazolása mellett jogosultságonként 20.000.-Ft eljárási díj megfizetése szükséges.
Tekintettel arra, hogy ez – még ha ötévente is – jelentős anyagi terhet jelent (úgy gondolom, hogy ezzel nem vagyok egyedül!), jogosultságaim felülvizsgálatára és azok lehetőség szerinti csökkentésére határoztam el magam. A körültekintő döntés meghozatalának azonban nincsenek meg a feltételei.
Hiszen mi lehet az alapja választásnak? Meg kell vizsgálni, hogy az elmúlt öt évben végzett szakértői munkák milyen jellegűek voltak, milyen jogosultságokat igényeltek és prognosztizálni kell a várható igényeket.
Meg kell vizsgálni, hogy mely szakterület milyen körben végzett műszaki szakértésre jogosít, van-e átfedés az egyes szakterületek tevékenységi körei között. (Csupán a megnevezés alapján is úgy vélem, hogy vannak ilyenek.)
A Kamara honlapján a vonatkozó jogszabályok megtalálhatók, ezeket áttanulmányoztam [Étv., 104/2006(IV.28.)]. A honlap jól használható, 2010. január 4-én már aktualizálva volt az érvényben lévő rendeletekkel. A rendeletek azonban csupán megnevezéssel, felsorolás jelleggel tartalmazzák a szakterületeket, és a kamarai honlap egyéb oldalain sem található meg a szakterületek definíciója.
A Kamara munkatársait hívtam segítségül, akik tájékoztattak, hogy a műszaki szakértői szakterületek definíciói (néhány kivételével) a mai napig nem léteznek, nem kerültek megfogalmazásra!
A továbbképzésen dr. Hajnóczi Péter a Kamara alelnöke – az elnökség szakmagyakorlással és jogosultságokkal foglalkozó munkabizottságának vezetője – megerősítette, hogy a szakterületek definiálása csak néhány esetben történt meg (pl. műemlékvédelem).
Bár a téma részemről anyagi megfontolások miatt került előtérbe, – és azt sem tartom elhanyagolhatónak, – a szakértői jogosultságok határainak kijelölése nem csupán anyagi kérdés. Napjainkban, amikor a befektetési hajlandóság alacsony, az építőipar teljesítménye csökken vagy stagnál, élesedik a verseny, számos esetben alakul ki vitás helyzet az építési folyamat résztvevői között. Tapasztaljuk, hogy növekszik az igény a vitás helyzetek építésügyi (esetleg igazságügyi) szakértők bevonásával történő tisztázására, megoldására.
A szakértőnek – felkérését megelőzően – vizsgálnia kell, hogy az adott kérdéskörben mely témában tud véleményt formálni, és van-e arra jogosultsága.
A szakértő nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy szakvéleménye – esetleg arra való hivatkozással, hogy jogosultsága nincs meg – vitatható legyen! Más oldalról nézve persze a jogosultsági határok kijelölése nehéz és kényes feladat, hiszen a túlszabályozás veszélyei fennállnak, melyek megköthetik a szakértő vállalkozási lehetőségeit. Ezért nagyon fontos, hogy a téma körültekintő módon, vitára bocsátást követően rendeződjék.
Véleményem szerint a Kamara feladata – többek között – éppen az ilyen ügyek megoldása, a megfelelő szakmai (építésügyi-, jogi- stb.) háttér biztosításával a döntések meghozatalának segítése, a tagok szakmagyakorlásának megkönnyítése.
Plájerné S. Veronika
[fotó: epiteszforum.hu]
15:47
Azt szeretném megtudni, hogy műemlékes műszaki vezetői engedélyhez, ki igazolja az ilyen területen eltöltött időt, s ha nincs engedély, akkor hogyan lehet ott egyáltalán a szükséges időt eltölteni ?
A másik kérdésem, ha van építésügyi szakértői engedélyem, mérnök lévén a másik kamarában, és van műemlékes szakmérnöki végzettségem, van kellő gyakorlatom, és mondjuk a történeti tartószerkezetek nagyon mennek, akkor hogyan lehetnék saját szakterületemen műemléki szakértő ?
Szerintem a szakértőnek tisztában kell lennie azzal, hogy végzettsége, engedélye mire szól. Nekem inkább ott a bajom, hogy nagyon sok esetben olvasok műszaki szakvéleményben jogi tanácsadást. Ezt nem tartom jó ötletnek.
09:23
@Balogh: Kedves Balogh!
A műemlékes műszaki vezetői regisztrálást az Építész Kamara végzi! (Ezt a lelenlegi felállás szerint amérnöki kamra sohasem fogja regisztrálni.)
A rendeletmódosítások során kitörölték, hogy az "A" kategóriához a regisztrációhoz a mérnök végzettség mellé műemléki szakmérnöki diploma is kellett, tehát a mérnöki végzettséggel most csak B katagóriás műszaki vezetőnek lesz lehetőséged regisztrálni:
MV-Ép/AM - a területi kamara kódja - regisztrációs szám c) Névjegyzékbe vételi követelmény: okleveles építészmérnöki végzettség
3 éves szakmai gyakorlatműemléki területen, szakember irányítása mellett3. „B” kategória a) Tevékenységi kör:
Az építmények megépítésére, átalakítására, bővítésére, felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, lebontására, elmozdítására irányuló építési munkák, valamint tereprendezési, felszíni vízelvezetési munkák felelős műszaki vezetése:
aa) legfeljebb négy beépített szintig, 6,6 m falköz (oszlopköz) távolságig, és összesen 2000 m2 szintterület nagyságig,
ab) az építmény tartószerkezeti rendszere nem változik meg, vagy
aba) az építmény tartószerkezetének teherbíró képességét befolyásoló olyan mértékű teherváltozás - írásos szakértői véleménnyel igazoltan - nem következik be, mely a tartószerkezet megerősítését, elbontását, megváltoztatását tenné szükségessé, továbbá
abb) ha égéstermék elvezetésére szolgáló bármilyen szerkezetű égéstermék-elvezető berendezés építésére nem kerül sor, illetve
abc) az építmény homlokzatának megváltoztatása (kivéve a védett építményeket) nem jár együtt annak teherhordó szerkezeti változtatásával, építési munkák esetében korlátozás nélkül.
b) Jelölése a névjegyzékben:
MV-Ép/B - a területi kamara kódja - regisztrációs szám
c) Névjegyzékbe vételi követelmény:
ca) okleveles építész-, illetve okleveles építőmérnöki végzettség
1 éves szakmai gyakorlatcb) építész-, illetve építőmérnöki, magasépítő- és mélyépítési üzemmérnöki, településmérnöki, illetve városgazdasági üzemmérnöki vagy felsőfokú technikusi végzettség
2 éves szakmai gyakorlatcc) építőipari technikusi, szakközépiskolai végzettség
5 éves szakmai gyakorlatA szakterületen eltöltött időt a munkáltató igazolhatja.
A szakértői jogosultsággal kapcsolatosan pedig arra hívnám fel a figyelmedet, hogy tartalmában több területen teljesen mást jeletenek a SZÉSZ (amit az építész kamara regisztrál) és a SZÉS (amit a mérnöki kamara regisztrál) szakterületi műszaki szakértői jogusultságok. És ezek egyben más előképzettséget is követelnek meg.
Ryhe
Ui. És, hogy egyes közbeszerzési okostojások ezt még azzal is megtetézik, hogy a beruházások lebonyolításával összefüggő építész kamarai jogusltságomat nem fogadták el, mondva, hogy a mérnök kmarai jogosultsággal rendlekező beruházási szakértők teljesen más területen tevékenykednek, mint a (magas)építőiparban munkálkodók.
Hogy mindez és még a regisztrációval összefüggő további anomáliák miért vannak, arról kérdezd a jogszabályalkotót, az egyetemeket, és a szeretve tisztelt kamaráinkat.
14:24
@Hartmann György Sándor: Kedves Ryhe !
Nagyon szépen köszönöm a választ, Már egyszer kiléptem az Építész Kamarából, valószínű, hogy oda már nem mennék vissza, meg nincs is munkáltatóm. Talán majd lesz egy szakmérnöki diplomám, ami egyáltalán nem felesleges, tudom majd hasznosítani az ott tanultakat.
Valójában megengedhető az átfedés szerintem. Kis épületeknél pl. ha megreped a főfal mert ezer éve aláfolyik a víz, azért nem kell egy statikus a főfal miatt, építész a vakolat és szigetelés miatt és egy gépész szakértő a csőtörés miatt, mert szegény tulajnak nem marad pénze a helyreállításra. Ezt mi tudjuk, és nem is fogunk rajta összeveszni. Esetleg, ha valaki perel és költségmentes, akkor úgyis mindenki élő ember szakért.
Nincs közbeszerzési tapasztalatom, de azért azt el tudom képzelni, mikor közgazdászok és jogászok műszaki szakkérdésekben megnyilatkoznak.
Köszönöm mégegyszer
Balogh
16:36
A téma felvetése jogos, sőt szükségszerű. A miskolci paneltűz szakértői vizsgálatát végző egyik építész szakértőt például kikezdték azért, mert nem tartják számon bejegyzett tűzvédelmi szakértőként.
Kiegészíteném a felvetést azzal, hogy a TERVELLENŐR tevékenységek korrekt definiálásával és a gyakorlatban is helytállóan alkalmazható szabályozással is adós(ak) a kamara(ák).
De egyébbel is.
Az én szűken értelmezett szakterületemnél maradva: A jelenlegi szabályozás szerint tervezési jogosultsággal rendelkező ÉPÍTÉSZ végzettségű Építész Tervezők közül vajon ki és milyen megfontolás alapján vállalkozhat ma arra, hogy - fizetett tervellenőrként - megítélje egy tervdokumentáció alkalmasságát, megfelelőségét (avagy éppen hiányosságait) tűzvédelmi szempontból?
Ha az olvasók közül nem tudná valaki: A tűzvédelmi mérnök képzés 30 évvel ezelőtt, 1980-ban indult Magyarországon, mégsincs kamarai képviselete a felsőfokú műszaki diplomát szerzett tűzvédelmi mérnököknek - és ezáltal a tűzvédelemnek (sem a tervezés, sem a szakértői munka. sem a műszaki ellenőrzés, sem a tervellenőrzés terén).
Tisztelt Kollégák! Tisztelt kamarai vezetőség! Ez sincs így rendben!
09:45
@Mészi: Kedves Mészi!
A tervellenőrzéshez:
Egy rendeletmódosítás kapcsán - amelyben egyben lecsökkentették a tervelleőri jogosultsághoz a követelményeket, nevezetesen, hogy már elég a teljeskörű tervezési jogosultség is (mert a korábbi rendeletek automatikusan csak az építészek számára biztosították a vezető tervezői cím megtartását, és a mérnöki kamara felállt arra a lóra, hogy ez csak egy életmű kapcsán jár, és hirtelen nem volt elég szakági tervellenőr -, sajnálatos (legalább is az én vélemyényem szerint), kiamradt az építész kamaránál a tervelleőri jogosultság betüjele, 2009. október 1-től nincs építész tervellenőri jogosultság (nem minha a tervek minősége miatt erre nem lenne szükség, és a biztonság mint olyan nem csak a szakági tervekben jelenik meg).
És erre a lóra azonnal felállt az építésfelügyeleti hatóság és a kamara is, már nem kérik az építészeti tervek tervellenőri felülvizsgálatát. (Csak az lenne a szép, ha viszont jönne egy módosítás és a meglévőket, meghagynák - mert voltak, de elvesztek? - de újat nem lehetne kérni!)
A tűzvédelem és egyben a hasonló (pl. környezetvédelmi tervfelülvizsgálat) de nem szakmát felügyelő a felügyelő miniszter hatáskörébe tartozó jogusultságok miatt van, hogy ezekehez (mert más rendelkezik a jogosultság megállapításhoz , etc., etc.) a mérnöki kamaárknak semmi köze nincs. (Azaz egy prosztó mérnök tűzvédelmi szakvizsga nélkül nem készíthet bizonyos terveket sem!)
Ryhe
Ui. A jogszabály alkotó annyira bízik a forint értékállóságában, hagy a kamarai eljárási díjakat az építési törvényben határozta meg. (Mert ugyebár a törvényt azért nem illene naponta módosítani. De az előjelek sem biztatók, hiszen a jelenlegi építési törvény már túl van a tizenhetedik módosításán.)