építészet : környezet : innováció

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója - a Vikár és Lukács Építész Stúdió I. díjas terve

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciójára kiírt tervpályázaton a Vikár és Lukács Építész Stúdió pályaműve kapta az első díjat. Tervük a műemléki értékek megőrzése és a kiállítási koncepció újragondolása mellett egy kortárs, kristályszerű épülettel egészíti ki a meglévő együttest, emellett a költséghatékony működés feltételeinek megteremtését helyezi előtérbe.

A tervezett rekonstrukció megoldásaival kapcsolatos összefoglalást maximum tíz oldalba sűríteni nagyon nehéz, hiszen csak a feladat megfogalmazása (tervezési program) is több mint harminc oldalt vett igénybe. Kodály szerint, aki nem tudja néhány oldalon leírni, amit mondani szeretne, az más gazemberségekre is képes. A következőkben - tartva a kiírás és Kodály intencióit is – tartalomjegyzék-szerű tömörséggel rögzítjük javaslataink lényegét. Ugyanakkor szeretnénk felhívni a figyelmet arra a két tervlapunkra, amelyen rajzos magyarázataink bővebben, és talán konkrétabban is ismertetik elképzeléseinket.

 

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója - tervező: Vikár és Lukács Építész Stúdió
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója - tervező: Vikár és Lukács Építész Stúdió
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója - tervező: Vikár és Lukács Építész Stúdió
 

 

Célok

1. A meglévő épület építészettörténeti értékeinek méltó megőrzése, felújítása és legfőképpen súlyának megfelelő bemutatása a nagy nyilvánosságnak.

2. Egy, a mai kornak megfelelő múzeum kialakítása, a múzeumban fellelhető különleges értékeket, továbbá a XX. század és napjaink művészetét és múzeumlátogatási szokásait is szem előtt tartva.

3. Funkcionálisan és műszakilag kifogástalan, üzletileg sikeres, a mai kornak megfelelő intézmény létrehozása. A mai kornak megfelelő alatt egy olyan múzeumot értünk, amelynek nemcsak az infrastruktúrája igazodik a korhoz, hanem kiállításainak, tevékenységének szelleme, struktúrája és minősége is. Tehát szakmailag jól felkészült, sok kiállítással, rendezvénnyel működő, látogatói számára szerethető hely kialakítása a cél.

Általános feladatok és elvek

1. Minden tervezett funkció kompromisszummentes, önálló működésének biztosítása

2. Ugyanezen funkciók kapcsolatainak megfelelő kialakítása úgy, hogy azok egymást kiegészítve működhessenek a bővítés mindenkori lehetőségével. Itt elsősorban a rendezvényterekre és az időszaki kiállításokra gondolhatunk.

3. A műemléki részek maximális védelme, felújítása, illetve az elmúlt idők lerakódásainak eltávolítása. Beavatkozás csak ott történjen, ahol az feltétlenül indokolt, így alapvetően a „medence” alápincézésekor, a kis udvar alsó szintjének beépítésekor, illetve a korhoz igazodó kiszolgálás miatt (liftek, gépészeti aknák)

4. Az új épületrész elsősorban olyan funkciók befogadására legyen alkalmas, amelyek az intézmény működésének teljességét illetve a régi épületrész - szerkezeti, műemléki adottságai miatt - annak védelmét biztosítja (gk. tárolók, teherforgalmi dokkoló, gépészet, kiszolgálás, új /design/ bejárat, étterem-konyha, kert megnyitása, stb.), ugyanakkor építészete legyen a mai kor lenyomata és biztosítson a kortárs művészeteknek és művészeknek megfelelő, nyitott megjelenési felületet.

5. Az üzletileg sikeres működéshez szükséges téri és műszaki megoldások megtalálása és alkalmazása. Itt a bevételt jelentő rendezvény, ideiglenes kiállítások, étterem-kávézó, shop stb. kiemelt kezelésére illetve az üzemeltetés gazdaságosságát biztosító, tehát a kiadást csökkentő, energiatudatos épületszerkezettani és gépészeti megoldások alkalmazására gondolhatunk.

 

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója - tervező: Vikár és Lukács Építész Stúdió
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója - tervező: Vikár és Lukács Építész Stúdió
 

 

A célok elérése érdekében tett főbb lépések

1. A műemlék épület építészeti értékeinek bemutatása érdekében az alábbi szempontokat érvényesítettük:

  • az aula térnek és kapcsolódó tereinek (előcsarnok és lépcsőterek) funkcióktól mentes, szabad bemutatása. Rendezvénymentes időszakokban szabad bejárhatósága.
  • Az előcsarnoknak és a főlépcsőknek az eredeti funkciónak megfelelő reprezentatív közlekedő szerep biztosítása
  • Belső udvarok differenciált rendezése, megnyitása akár a múzeum látogatói, akár a köz számára
  • Az épület attraktív belső homlokzatainak, tereinek láttatása a régi és az új épületből
  • Az épület szerkezeteinek, díszítő elemeinek felújítása, megóvása, az elpusztult, de rekonstruálható díszítések, üveg, padló és falburkolatok ismételt elkészíttetése.

2. A tervezett múzeum épületegyüttes megújult, korszerű működése érdekében az alábbiakat javasoljuk:

- A közönségforgalmi területek, megfelelő elhelyezése, méretezése, így a shop, a kávézó, a ruhatár és a közönségforgalmi vizes helyiségek célszerű kialakítása, továbbá a rendezvény és konferencia terek optimális pozicionálása. Külön fontosnak ítéltük a nyilvánvalóan előforduló VIP látogatások helyszínének és kiszolgálásának biztosítását.

- A múzeumlátogatók útvonalának a belépéstől a távozásig áttekinthető és egyértelmű meghatározása, keresztezés és a többszöri belépés kényszere nélkül.

- A múzeum állandó kiállítási tereiben a folyamatos (tematikus) és a célirányos látogatás mindenkori és egyidejű biztosítása

- Az időszaki kiállítások részére az épületben több helyen található, egymással részben összekapcsolható helyszínek biztosítása. A meglévő épület újonnan kialakított pincei tereiben a nagy, hagyományos időszaki kiállítások, az új épületben a modern és kortárs és gyűjteményes kiállítások kaphatnak helyet.

- Az új épületben elhelyezett és saját bejárattal rendelkező design múzeum integrálása az állandó kiállításokhoz, egyúttal ezen épületrész akár teljesen független használatának biztosítása / kortárs művészetek, művészek kommunikációs helye /

- Az üzemi területek, vagyis az igazgatás, a hivatali és kutatási zóna, valamint az oktatás, a könyvtár és adattár, továbbá a restaurátor műhelyek - mint a múzeum működésének legfontosabb háttér elemei megfelelő színvonalú, egymással és a múzeummal is jó funkcionális kapcsolatban történő elhelyezése. Ezek mindegyikéhez /kivéve restaurátor műhelyek/ önálló, a múzeum tereitől független külső megközelítés biztosítása.

- A kiszolgáló területeknek célszerű és hatékony működést biztosító elhelyezése. Ide tartozik a gépkocsi tároló, a raktárak, a manipulációs terek, az üzemelés és fenntartás helyiségei, a biztonsági központ, őrség, a konyhaüzem, továbbá a gépészeti terek.

3. A költséghatékony működés, vagyis a kiadások és a bevételek egyensúlyának biztosításával kapcsolatos gondolatok

- Valószínűleg irreális azt gondolni, hogy egy ilyen funkciójú, léptékű és értékű épület valaha is képes lesz önállóan finanszírozni a működését. A támogatások mértéke azonban bizonytalan és változó lehet, ugyanakkor egy ilyen léptékű beruházás utóéletének biztonsága elsőrendűen fontos. Ezért a rekonstrukció tervezőjének is megkerülhetetlen feladata az építést követő üzemelés stabilitásáról gondoskodni, olyan megoldások betervezésével, ami lehetővé teszi a megfelelő bevételek elérését, miközben az üzemeltetés kiadásait minimalizálja. Ezt a feladatot tervünkben kiemelten kezeltük:

- Az aktív bevételeknek két fő forrása a rendezvény és konferenciaszervezés, illetve az időszaki kiállításokat látogatók jegy vásárlása és egyéb termékek, szolgáltatások értékesítése. Az ezen árbevételekhez kapcsolódó építészeti környezet ezért kiemelten fontos. Lehetőség szerint tehát minél több és változatosabb időszaki kiállításnak kell helyet biztosítani, illetve a rendezvény és konferencia helyszíneknek minél szélesebb és minél differenciáltabb igényszintnek kell megfelelnie. Vagyis az ezekre alkalmas helyszíneknek egymást kiegészítve, összekapcsolva is képesnek kell lenni a megfelelő működésre. Nem mellékes szempont e helyek szerethető, építészetileg is vonzó kialakítása. Ugyancsak fontosnak ítéltük ebben a kiemelt építészettörténeti emlékeket és kultúrkincset hordozó múzeum együttesben a múzeumot támogató kör számára VIP rendezvények lehetőségének biztosítását.

- A passzív bevételeken a kiadások csökkentését értjük, aminek alapját is a tervezésnél kell megteremteni. Itt nem csak a költség és energia hatékony szerkezetek és gépészeti berendezések betervezéséről van szó (fűtés, hűtés, légkezelés, árnyékolás, stb.), hanem egy olyan átfogó, üzemeltetés-centrikus stratégia kidolgozásáról, ami a berendezések együttműködésétől a vízhasználaton át a felhasználható energiaforrások sorát vizsgálja (hőcserélők, napenergia-hasznosítás, szürkevíz-kezelés stb.). Ezen munka folytatása a további tervfázisokban elengedhetetlen.

 

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója - tervező: Vikár és Lukács Építész Stúdió
 

 

4. Múzeum technológia, kiállítás elrendezés, installáció

Az épületegyüttes a múzeumi látogatók számára egységes egészként megtekinthető. Az építészeti kialakítás a múzeum számára mindenkor optimális jegystruktúrának megfelelő ellenőrzési felületek beépítését teszi lehetővé. Így lehetséges az időszaki és állandó kiállítás önálló, vagy együttes jeggyel való megtekintése is. A design múzeum alap esetben a normál jeggyel rendelkezőknek is látogatható, ugyanakkor egyszerű eszközökkel a teljes egység önálló üzemmóddal leválasztható, időben is elválaszthatóan működtethető.

A múzeumlátogatással kapcsolatos alapelv, hogy a megváltott jeggyel a belépéstől a kijáratig a látogató folyamatos, nem visszafordulós rendszerben az egész kiállítást tematikus (pl. időrendi sorendben) végignézhesse. Ugyanakkor jól átlátható rendben célirányosan is haladhat, az általa választott kiállítási részek megtekintésével. Ezt a tervezett első és második emeleti körüljárhatóság maximálisan biztosítja.

A múzeumban elhelyezendő egységeknél tekintettel voltunk azok helyigényére és érzékenységére. A régi épület építészeti adottságai miatt a megfelelő légállapotok és fényviszonyok kialakítását gépészeti eszközökkel illetve az igények szerint kiválasztott, akár több rétegben elhelyezett hálószövet belső árnyékolók segítségével biztosítjuk. Az aula tér feletti üvegtető külső fém árnyékoló lamella rendszert kap, a külső és a belső üveghéj között az aulatér változatos használatához illő fényáteresztésű, mozgatható hálószövet beépítését tervezzük. Az új épületszárnyban a kéthéjú homlokzat közötti térben elhelyezett mozgatható árnyékolókkal, illetve a belső üvegfelület megfelelő kivitelével / lakkozott, vagy speciálisan kezelt réteg / biztosítjuk.

A múzeumi bemutatás pontos technológiájának, installációinak megtervezése a következő fontos lépés a tervezésben. A jelen léptékben a feladat megoldása akkor volt helyes, ha a kialakított építészeti keretekbe csaknem bármilyen múzeumi funkció biztonsággal, jól elhelyezhető.

5. Az új épület építészeti kezelése

Az új épületszárny alapvetően a meglévő épület felújításának, korszerű működtetésének feltételeit biztosítja. Ezért főleg kiegészítő funkciókat tartalmaz, amelyek az üzemeltetést szolgálják, így műtárgy- és anyagmozgatás, parkolás, gépészet, üzemeltetés és fenntartás helyiségei.

Az épületrész az eredeti múzeumépület léptékének töredéke, mégis fontos, mert a fentieken túl, tartalmában (étterem, design múzeum) és építésének időpontjában a jelen kort hordozza, reprezentálja. Építészeti megfogalmazása is ennek megfelelő kell legyen. Része az egésznek, mégis egy másik kor lenyomata. Kapcsolatait a lechneri világgal és épülettel nem formai vagy anyaghasználati módjával, hanem funkcionalitásával, együttműködő szellemével fejezi ki. Ahol szükséges szolgál és segít, de egyúttal kifejezi korunknak az egyszerűség, tisztaság és szabadság iránti vágyát. Az egyszerű bontatlan tömör és üvegfelületek, a homogén fal és tetőkezelés, a világos színek, a külső zártság és a belső nyitottság mind ezt szolgálják. A külső nemesbeton felület egy, a bejárati előcsarnok mennyezetének lechneri mintájából származtatott, annak dombornyomatával formált kéregbeton, melynek technológiája ma már jól ismert. A homlokzati üvegfelületek olyan kéthéjú szerkezetek, ahol a külső héj vagy átlátszó, vagy tejfehér üveg, ami este és éjszaka metszetszerű világító felületeket eredményez a kristályszerű épülettömegen.

Mögötte a napszaktól és az igényektől függően mozgatható árnyékoló szerkezet létesül. A szerkezet belső rétege a modulrendszerű kialakításnak köszönhetően a mindenkori kiállítási igényeknek megfelelően akár egyszerű átszereléssel változhat, lehet akár teljesen átlátszó, vagy lehet opálüveg, vagy a funkció által megkövetelt, átlátást nem biztosító lakkozott üveg, illetve tömör szerelt felület is.

6. Kapcsolat a külvilággal, az Angyal István térrel

A felújított épület szempontjából különös fontossággal bírnak a hozzá kapcsolódó külső illetve közterületek. Így a saját belső udvarok, illetve az Üllői út és Ferenc körút kereszteződéséből – jellemzően tömegközlekedéssel érkezőknek - az Angyal István tér. Annak, mint a múzeum kapujaként, vagy ha úgy tetszik felvezető pontjaként történő kezelése már csak azért is fontos mert maga az épület nem rendelkezik a hozzá hasonló léptékű és jelentőségű múzeumok szokásos kapcsolódó külső tereivel. Javaslatunkban az épülethez az aluljáró felől vezető rámpát úgy alakítjuk ki, hogy az abból nyíló „látványtengely” a főkupolára tájolt; a felvezető rámpa oldalfalaiban illetve a téren kialakított süllyesztett kiállító teraszokon a zöldfelületekhez, pihenő parkhoz kapcsolódóan számtalan a múzeum jelenlétére, programjaira utaló hirdetmény, műtárgymásolat, stb. helyezhető el. (Pl. tető felépítményi elemeinek vandálbiztos beton másolatai)

7. Az építéssel és az építés ütemezésével kapcsolatos kérdések

A rekonstrukció megvalósításának feladata már önmagában is sokrétű és körültekintő kivitelezői munkát igényel. Az a tény, hogy azt a múzeum üzemének folyamatos fenntartása mellett, ütemezve kell végrehajtani rendkívül körültekintő mérlegelést igényel. Az építés logikájának és ésszerű organizációjának valamint a múzeum műtárgyainak védelme és a múzeum és intézményei folyamatos üzemének biztosítása csak abban az esetben valósítható meg, ha mindig rendelkezésre áll olyan terület, ahol a múzeum egyes részlegei ideiglenesen elhelyezhetőek.

 

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója - tervező: Vikár és Lukács Építész Stúdió
 

 

Nem tartjuk reális alternatívának az építéssel érintett épületszakaszban a műtárgyak elhelyezését vagy üzemszerű működést. Ütemezésünket ennek megfelelően adtuk meg. Az indulásnál feltételeztük a MOME és a bútorraktár kitelepítését, későbbi ütemekben pedig az új épületrész ideiglenes igénybevételét, így annak fit out kivitelezését csak az utolsó ütemben javasoljuk, annak érdekében, hogy a felújított végleges területre csak egyszer történjen beköltözés. Az ütemezés finomítása a kivitelező és az intézmény bevonásával részletes és hosszú elemzéseket követően történhet meg.

8. Tartószerkezet, épületszerkezetek, gépészet, energia ellátás

Tartószerkezeti, épületszerkezettani szempontból a régi épületen a zárt belső udvar alsó szintjének beépítése, felette tetőkert kialakítása, továbbá az aulatér un. medence terének alápincézése, új födém építése, valamint az elhelyezett lift és gépészeti aknák kialakítása jelentik a legkomolyabb beavatkozást. Nyilvánvaló, hogy - akárcsak a többi szüksége beavatkozás esetében - ezen munkákat csak megfelelő körültekintéssel és alapos vizsgálatokra, szakvéleményekre támaszkodva szabad elvégezni. Ezek alapján lehetséges és szabad dönteni a szigetelés módjáról, az új szerkezetek letámaszkodásának helyeiről, kialakításának módjáról.Ezek híján ábrázolt javaslataink jelzésértékűek.

Ugyanez érvényes az új épület tartószerkezeteinél, illetve szigetelési módjánál is, ahol egy megfelelő, a csatlakozó épületszerkezetekre, talajvíz viszonyokra és alapozási módra kiterjedő talajmechanikai és hidrológiai szakvélemény alapján kell a terveket véglegesíteni.

A korábban már említett komplex szemlélettel megtervezett gépészeti rendszernél mérlegelni kell minden alternatív energia felhasználást és minden olyan berendezés és rendszer telepítését, ami a gazdaságos üzemeltetést biztosítja. A legfontosabb és legnehezebb feladat mégis a meglévő épületbe a korszerű gépészeti ellátás / fűtés, hűtés légellátás, páratartalom kontroll stb./ elhelyezése volt. Fel kellett használni minden helyet és lehetőséget, amit a meglévő épület kínál illetve el kellett helyezni olyan differenciált, az egész területen arányosan szétosztott felszálló aknákat, amelyek kapcsolódnak a nagy belmagasságot kihasználva a kiemelt tereket elkerülő mennyezet alatti légcsatorna hálózathoz.

 

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója - tervező: Vikár és Lukács Építész Stúdió
 

 

9. Művészettörténeti szempontok

Az Iparművészeti Múzeum épülete nemzeti értékünk, a magyar építészettörténet kiemelkedő alkotása, az európai szellemiség egy korszakának elsőrangú reprezentánsa. A magyar kultúra és művelődés egyik védjegye, építészetünk hozzájárulása az egyetemes építészettörténethez.

A jelen kiállítási gyakorlat és a múzeumlátogatási szokások felvetette kérdésekre adott válasz mellett az épület rekonstrukciójának elengedetlen feladata az épület restaurálása. Ennek során elkészítendő az épület helyiségkönyve, mely felsorolja az épület meglévő eredeti tartozékait és rögzíti a hiányokat, átalakításokat. A szakmánként (fa, fém, üveg, kő, stukkó, kerámia, díszítőfestő) elvégzendő szondázó restaurátori kutatás a homlokzatokon és az épületbelsőben feltárja az eredeti színeket, szerkezeteket, majd az archív anyaggal összevetve, a megrendelővel, az építésszel közösen meghatározza a feladatokat. A formaképzés, az anyaghasználat és a színezés a múzeum épületének alapvető egyedisége, a restaurálás célja csak az eredeti állapot visszaállítása lehet.

A kutatás nélkül is számos rekonstrukciós feladat ismert. Az 1920-as években, a szélfogó és két terem kivételével eltüntetett díszítőfestés, az üvegcsarnokhoz csatlakozó terek mennyezetének hiányzó stukkódíszei, a csarnok növényi mintás terrazzo padozatának újrakészítése, a nagycsarnok tetőzetének színes üvegezése. A mai igényeket kielégítő megvilágítás mellett fontosnak tartjuk a korhű lámpák és falikarok alkalmazását.

 

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója - tervező: Vikár és Lukács Építész Stúdió
 

 

A meg nem született épületrészek helyén semmiféle historizálást vagy igazodási szándékot nem tartunk elfogadhatónak, miként az álló épülethez is csakis a régitől markánsan elütő kortárs építészeti gondolat méltó.

 


A Bíráló Bizottság értékelése:

 

Az új beépítés egyszerű vonalú, kortárs formanyelve és a teljes épület kiválóan végiggondolt elrendezése miatt a pályamű kiemelkedő értéket képvisel.

A terv letisztult viszonyban áll a Lechner-épület műemléki értékeivel, egységesen megőrzi mind a régi épület tömegeit, mind kiemelt tereit, a homlokzatok és a belső burkolatok teljes rekonstrukciójával számol. A belső udvar lépcsőzetes rendezésével felértékeli ezeket a tereket és a belső homlokzatokat, egyben értékes konferencia és fogadótereket hoz létre az udvar alatt. Látogatható tetőteraszt épít vissza a központi galériák fölé és a kupola külső előterében is. A kiemelt terek bekapcsolásával a közönségforgalomba (közönségforgalmi terek vagy kiállítóterek) bejárhatóvá teszi azokat, megőrizve hozzáférést biztosít olyan rejtett értékekhez, mint az egykori főigazgatói lakás körüli belsőépítészeti kialakítások és terek. A fő szinteken (1-2. emelet) akadálymentesen, teljesen körbejárhatóvá teszi az épületet, bejárhatóak ezzel a terek és élvezhetővé válnak az udvarokon keresztül érvényesülő belső látképek, lechneri térfalak. Ezt tovább erősíti a tetőteraszok rekonstrukciójával.

A kiállítási rendszerre született javaslat két szinten körbevezetett, látványraktárakkal kombinált állandó kiállítást tervez, amelyhez megfelelő méretű, teljes egészében körbejárható kiállítótereket alakítana ki. A két szinten megvalósított teljes körbejárhatóság az érvényes múzeumi sztenderdnek megfelelően konzekvens egyirányú közlekedést tesz lehetővé az épület állandó kiállításokat tartalmazó részein, ezzel nagyban felértékeli a múzeum használhatóságát. Méltányolandó az a javaslat, amely az iszlám-kiállítást a környezeti tényezők szempontjából erősen terhelt földszinti galéria helyett a második emeleten javasolja elhelyezni. Az adattári és könyvtári raktár elhelyezése a Kinizsi-szárny alagsorában jó megoldás, kellő helyet biztosít, bár az Adattár raktárainak megközelítése az adattári irodából kissé körülményes. Hasonlóképpen nem teljesen megoldott a látványraktárak és a restaurátorműhelyek / irodák közötti közlekedés vezetése. A gyűjteményi raktárak területét jelentősen alátervezte, ennek kapcsán logisztikai módosítások indokoltak a továbbtervezés során.

A körbejárható, egymáshoz kapcsolódó kiállítóterek máshogyan is berendezhetőek. Az új szárnyba tervezett széles és magas kiállítóterek nagy flexibilitást biztosítanak. A földszinti galéria üresen hagyása („multifunkcionális tér”) és a kupolaterem javasolt funkciója – VIP-terem – is lehetőséget hagy e terek kiállításként való hasznosítására. Az időszaki kiállítóterek alapterülete és megközelítése megfelelő.
A főépületben az üvegtető átalakítását, lamellákkal ellátását tervezi, ami nagymértékben megnövelné a műtárgyvédelem lehetőségeit. A teljes épület klimatizálásával számol. Kérdést egyedül az új épület nagy üvegfalai jelentenek – bár a műleírás szerint a szükséges fényvédelmet ezek is tudják garantálni.

A közönségforgalom kiszolgálására kellő teret biztosít: az Üllői-Hőgyes sarkon a földszinten kávézót tervez, mellette önálló múzeumi boltot, a hátsó szárnyban pedig éttermet. Mind a kávézó, mind az étterem közvetlen kapcsolatban áll az előttük lévő udvarokkal, ezzel bevonva e tereket is a közönségforgalomba. Meggondolandó, hogy néhány funkció – elsősorban a múzeumi bolt – áthelyezésével a terven üresen hagyott földszinti galériába, nem használhatóak-e jobban ki ezek a terek is. Külön kiemelkedik a kis udvar alatt kialakított, utcáról önállóan is megközelíthető konferenciatér jó elhelyezése, amely közvetlen kapcsolatban áll a fölötte kialakított kávézóval is, lehetőséget nyújtva ezen funkciók akár önálló, akár a múzeumi rendhez kapcsolt működtetésére. Funkcióval tölti meg az alagsori előcsarnokot, kapcsolatot biztosítva a kiválóan pozícionált konferenciatermekkel.

A javasolt új beépítés az eredeti, Lechner Ödön által is tervezett beépítés vonalát követi, logikusan egészíti ki a meglévő épületet. Az új épület formailag jól értelmezi az illeszkedést, a tetőfelületek geometriai tömegalakításával, „kristálycsiszolással” utal a Lechner-épület térsor tengelyére, pl. megidézi az épület Üllői útra merőleges szerkesztését.

A szabályozási tervnek mindenben megfelelő beépítési javaslat született, amely egy új, önálló bejárat kialakításával felértékeli a Hőgyes Endre utcát. A földszinti térfal jó szögben invitálja a látogatókat a bejárathoz. Az itt kialakítandó étterem, valamint a szintén a Hőgyes-szárnyon nyíló ’konferencia és oktatási’ bejárat (a jelenlegi hivatali bejárat) önálló célpontként is értékelhető elemeket helyez el itt. A tervezett tömegalakítás figyelembe veszi az adott szerkesztési tengelyeket és korszerű, izgalmas geometriai logikát eredményez. A homlokzat visszafogott, semleges felületű, végső kialakításában további csiszolást kíván, az utcaképet nem dominálja.
A párkány- és tetőmagasságokból kiindulva készült a homlokzatot osztó ferde síkok kiosztása. A belső szintmagasságok kialakításakor a régi épület teljes mértékben szervesen, akadálymentesen tud illeszkedni a lechneri épülethez, az új épület mindkét végén. Építészetileg az új épület nem kíván konkurálni Lechner épületével, belső homlokzatain is inkább visszatükrözi azt, ami értékelhető magatartást tükröz. Külső homlokzatán lechneri motívumokat használ fel modern értelmezésben, ízléses dombornyomott kéregbeton felület kialakításával. A homlokzatokon felhasznált anyagok – mintázott felületű látszóbeton, átlátszó vagy fehérré alakított, üvegrétegek közt elsötétíthető, variálható világítással szerelt függönyfal – méltóak a régi épület Zsolnay-burkolatához, de nem kívánják azt utánozni. Az élhetővé tett udvarok üvegfenekű medencéje a konferenciaterem fogadótere felett természetes felülvilágítást ad.

Az építkezés ütemezése jól van végiggondolva, biztosítja a folyamatos működést.

A terv talán a legötletesebb megoldást nyújtja az Iparművészeti Múzeum megközelítésének problémájára: elnyújtott akadálymentes rámpává alakítva az aluljáró lépcsőjét, amely egyenesen a főépület kupolájának nagyszerű látványa felé irányul. A közterület rendezésével, a forgalom korlátozásával ugyanakkor a felértékelődő Hőgyes-szárny megközelítését is rendezi. A javasolt térrendezés a metróaluljáró felől elsősorban az Angyal István parkba tervezett lépcsőzetesen süllyesztett teraszokkal és díszmedencével nyújt többletet a jelenlegi megoldás helyett, amelyben további zöldfelület növelés mellett javasolható a kupoláról eltávolított eredeti lanterna koncentrikus szökőkútként való elhelyezése, de összességében az Üllői úti homlokzat előtti kert rekonstrukciója és a Hőgyes utca új megközelítés is jelentősen növeli a közterületek értékét és általában a múzeum környezetének vizuális színvonalát. Egyben javallott Petz Ármin eredeti előkert-tervének figyelembe vétele.

A terv arányos, hiszen a tervezett bővítés mértéke, alaprajzi mutatói összhangban állnak a megvalósítani kívánt célokkal – nincs sem eltúlzott földalatti beépítés, sem indokolatlan terek, a kertben megőrzi a megtartandó fákat. A közönségforgalom végiggondolásával a felújított, kibővített épület kényelmesen ki tudja szolgálni a jövőben tervezett látogatószámot. A terv logikus célkitűzésekre ad világos válaszokat. Nem számol indokolatlanul drága megoldásokkal, a megadott feladatok adott térben való megvalósítására törekszik, mértéktartó építészeti megoldásokkal és anyaghasználattal.

Az új szárny bejárata önállóan is szolgálja a design múzeumrészt, önállóan üzemeltethető a Hőgyes Endre utcai régi bejárattal a konferenciaterem is, úgyszintén a múzeumtól függetleníthető a könyvtár látogathatósága a Kinizsi utcai régi bejárat felől, itt azonban biztosítandó, hogy a lechneri portásfülke ne essék az akadálymentesítés áldozatául. Az megújított gépészet a jelenleginél gazdaságosabb üzemeltetést tesz lehetővé (árnyékolás, klimatizálás, vízkezelés, stb.), csekély számú teherlifttel oldja meg a műtárgyak függőleges mozgatását. A parkoló jól használható, az épület egészében kellő méretű gépészeti aknák állnak rendelkezésre.

A múzeumi működést teljes körűen megújító, kiválóan végiggondolt szerkezeti rendszer, valamint a látványos tömeget alkotó, mégis visszafogott és Lechnerrel nem konkuráló új beépítésre való tekintettel a Bíráló Bizottság a tervet első díjban részesíti.

 

 

41 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »

imm a1.jpg

imm a2.jpg

imm a3.jpg

imm homi.jpg

imm légi.jpg

Pákozdi Imre, 2012.08.11 11:09 CEST

Negyedszer nézem a kiegészítő épület tervét, és egyre kevésbé tudom elfogadni. Ahogy a pillantásom a szecessziós szárnyakról az új épületrészre siklik, úgy érzem, mintha hirtelen egy audiológiai süketszobába érnék. Se dísz, se tagolás, se szín, se forma... Értem, hogy rosszak vagyunk és legfőbb ideje, hogy "az egyszerűség, tisztaság és szabadság iránti vágy" jegyében megreformáljuk evilági tengődésünket, de ekkora pofont nem érdemlünk, kedves tervezők.

sponcsak, 2012.08.11 14:56 CEST

Csatlakoznék az elottem szolohoz, megtoldva azzal, hogy ez az épulet-paros megérdemli a "szépség és szornyeteg" cimet.

zapata, 2012.08.12 07:31 CEST

„Az álló épülethez is csakis a régitől markánsan elütő kortárs építészeti gondolat méltó”. Évtizedekkel ezelőtt öreg szobrász barátom panaszkodott arról, hogy a szobrászat milyen „feminin mesterséggé” fajult (a magakelletést értve ezalatt). Hogy miért jut eszembe ez most is...

Alagi, 2012.08.12 09:04 CEST

Elnézve a díjnyertes tervet, nekem is az jutott először eszembe, hogy reméljük nem jut rá pénz, hogy megvalósuljon. Lechner épülete olyan egyedülálló remekmű, hogy a felújításon kívül - véleményem szerint - semmi más feladata nem lehet vele az utókornak. Semmiféle bővítés, hozzáépítés, "korszerűsítés" stb. el nem fogadható. "A meg nem született épületrészek helyén semmiféle historizálást vagy igazodási szándékot nem tartunk elfogadhatónak, miként az álló épülethez is csakis a régitől markánsan elütő kortárs építészeti gondolat méltó." Egyszer már fel kéne fejteni valakinek, hogy történetileg mi vezetett az ilyen mondatokhoz. Mert ennek az eltorzult világképnek hosszú története van.

fds, 2012.08.12 12:32 CEST

azt mondják, ha úgy érzed körülötted mindenki hülye (torz), akkor el kell gondolkodni azon, hogy vajon nem te vagy-e az. elnézve a hozzászólásokat, hazaértél, de ha elmennél megnézni a beadott és kiállított pályaműveket, akkor elgondolkozhatnál, hogy vajon most kinek is torz a világképe. segítek: nem volt (a te olvasatodban) historizáló pályamű.

Pákozdi Imre, 2012.08.12 12:44 CEST

Mi az, hogy "a te olvasatodban historizáló"? Alagi ezt írta: "Semmiféle bővítés, hozzáépítés, "korszerűsítés" stb. el nem fogadható." Ez nem a historizálás, hanem a műemléki szemléletű értékőrzés álláspontja. Historizálás az volna, ha azt javasolná, hogy az eredeti, Lechner-féle stílusban egészítsük ki az épületet. A kiegészítések világnézeti hátterével nem foglalkozom, de felhívnám a figyelmet Berlin építészeti gyakorlatára, ami a XIX-XX. század fordulóján épült házak mai, kortársi kiegészítését illeti. Berlinben nagyszámú ilyen épület létezik, és az eredmény igencsak ellentmondásos. Megérne egy misét (vagy egy komoly PhD-t) az ottani tanulságok levonása. És egy kérdés, sorry a tájékozatlanságért: hol tekinthetők meg a pályaművek? Mert megnézném, valamennyit. A választ előre is köszönöm.

fds, 2012.08.12 14:33 CEST

a múzeum üvegcsarnokában. kérlek, ha idézőjellel jelölsz ki mondatrészeket, akkor fogadd el a zárójeles és a nem jelölt idézetek - mivel más képzővel használtam- használatát. kimásolom ide azt mondatrészt, amiből a kifogásolt historizáló/historizálás való: ...épületrészek helyén semmiféle historizálást vagy igazodási szándékot... a hozzászólásom egy attitűdről szólt, nem műemléki vagy építészeti gyakorlatról, hozzáállásról (amit az említett dolgok csak alátámasztottak). két dolog miatt éreztem, hogy hozzászóljak: egyrészt érintve vagyok mint torz világképű építész. másrészt őszintén vártam (cinizmus nélkül) egy olyan megoldást a pályázatok között, ahol egyértelműen ugyanazokkal az anyagokkal, technológiával, stíluselemekkel továbbépítik a meglévő épületszárnyat. kíváncsi lettem volna, hogy milyen végeredménye jut a pályázó. nem volt. talán nem véletlenül.

Pákozdi Imre, 2012.08.12 17:25 CEST

De én nem az Alagi által a tervezőktől idézett mondat-részletet idéztem! Hanem Alagit, idézem: "Lechner épülete olyan egyedülálló remekmű, hogy a felújításon kívül - véleményem szerint - semmi más feladata nem lehet vele az utókornak. Semmiféle bővítés, hozzáépítés, "korszerűsítés" stb. el nem fogadható." . Ettől függetlenül, köszönöm a kiállítás helyszínének tudatását, mihamarabb megnézem.

másik, 2012.08.12 13:32 CEST

részint teljesen hétköznapi (kellene legyen), részint viszont nagyon is üdvözlendő már pusztán a pályázat léte is, ez öröm, nagy kíváncsisággal várom a többi díjazott tervet. _ _ _ _ az első díjassal még ismerkedem, a fő benyomásom egyelőre hogy sematikus: egyszerűek a gesztusai, világosak a döntései, de az alaprajz üressége (a közepére nekem kicsit érzéketlenül bedobott [zárt] közlekedővel, a T-alak tárgyilagos keresetlenségével), a látványok részletérzéketlensége egyelőre inkább tűnik vázlatos felvetésnek, mint kiérlelt kompozíciónak. még tanulmányoznom kell az épületegyüttes egészéhez való viszonyt, de azt hiszem egy ilyen hozzáépítésnél sokat mondó pusztán az új elem vizsgálata is, ami nekem egyelőre nem meggyőző, nem elég tiszta, nem elég erős.

másik, 2012.08.12 20:28 CEST

érdekes hogy az épület miközben a szomszédokból vezeti le a maga szerkesztését, kvázi-magastetős kialakítását, addig a végeredmény annyiszor mond ellent a környezetének, ahányszor csak találkozik vele. -- a párkány az utcafronton másutt végig vízszintes (az imm-nek sincs sehol valódi oromfala) - az új épület oromfalat imitál; -- ahol 'konty' van a meglévő épületnél, ott oromfalat ad az új, ahol oromfal volt, ott "kontyot" épít mellé. a fenti rajznál látható hogy mindenhol zavaróan eldolgozatlan csatlakozások, oromfalak, tűzfaldarabkák maradnak ki, az új épület ezáltal tüntetően különállóvá válik, 'szabadonálló szeretne lenni', ami miatt a közbeszéd várhatóan [függetlenül a kortárs formálás választott nyelvének érvényességétől] mindig is dacosan nem-alkalmazkodónak, arrogánsan korszerűsködőnek fogja tartani.

Pákozdi Imre, 2012.08.13 08:47 CEST

Igen. Érteni vélem, hogy az új épület csiszolt gyémánt szeretne lenni a gazdagon díszített, szecessziós ékszerdarabon. Csakhogy ennek a csiszolt gyémántnak - többek között az illeszkedés fentebb említett hibái miatt - semmiképpen sem foglalata a Lechner-féle épület. Itt egy mindkét stílust megalázó, mellérendelt viszony sejlik fel. Szabadjon ugyanakkor megjegyeznem, hogy a régi épületre vonatkozó tervek nagyszabású és átgondolt beavatkozást vetítenek elő.

nagylaszlo71, 2012.08.13 10:05 CEST

1. Mindenképp elmegyek és megnézem a többi pályaművet is. 2. Döbbenet, hogy ilyen gány látványtervekkel 2012-ben még labdába lehet rúgni. Ezt mégis miből maszatolták vajon az építész olvtársak??? Mintha csak a Lara Croft II. helyszíneit nézném egy ócska P3-as gépen, Intel 740-es grafikus kártyával... A "kristály" utcafrontjára renderelt domborított gipszkarton álmennyezet pedig egyenesen frenetikus hatást váltott ki bennem, percekig röhögtem görcsösen fuldokolva a múlhatatlan látványtól. A keskeny ablaksor alá-fölé odab@sz@rintott diffúz kosz (talán füst?) meg szintén totális telitalálat ;-))) 3. "Az aula térnek és kapcsolódó tereinek (előcsarnok és lépcsőterek) funkcióktól mentes, szabad bemutatása. Rendezvénymentes időszakokban szabad bejárhatósága." "Az előcsarnoknak és a főlépcsőknek az eredeti funkciónak megfelelő reprezentatív közlekedő szerep biztosítása." - ezt meg egyszerűen csak nem értem. Biztos, hogy egy helyhiánnyal, rosszul strukturált kiállítóterekkel megáldott/megvert múzeumnak ilyen üres kirakat tereket kell majd mutogatnia? 4. Maga a terv egy gyáva és buta, értelmezhetetlen szemét. Az egész "gyémántos" hablaty azonnal értelmét veszti, ha a látványtervek előnyös szögeiből leszállunk a földre és a múzeum belső udvarán állva nézünk az új szárnyra. Mert mit is látunk? Egy L alakú, tagolatlan és szinte homogén, semmitmondó és semmit nem akaró béna üvegfalat, aminek max. az lehet majd a szerepe, hogy visszatükrözi a régi épületet. Ennyit tud, ennyit akar mondani Lechnerről a kortárs építészet? Döbbenet... Nem akarja überelni a régit, de ötlettelen szerénységében még csak meg sem próbál valami hasonló értéket felállítani. Ez nem hagyománytisztelet és nem kalaplengetés a nagy előd előtt, hanem olcsó beszariság. 5. Gyanítom, hogy már maga a telek beépíthetősége és a környék építészeti szabályozása is csak ezt a végtelenül buta, "valamilyen doboz legyen, ami semerre sem lóg túl" típusú új szárnyat engedi, ami aztán ezt a csiszolatlan trágyadombot eredményezte. BÁRMIT el tudnék itt képzelni, feje tetejére állított kupolát, kilátótornyot, gödröt, indusztriál csőszerelvényt, rozsdás vasabroncsok tartotta egymásra dobált gránittömböket, BÁRMIT, csak könyörgöm, nem ezt a középszerűen gyáva nullát, amit ezek a bárgyú mérnöknépek ideálmodtak...

Pákozdi Imre, 2012.08.13 11:16 CEST

T. nagylaszlo71, nekem se tetszik a terv és én is szeretek kesetlenül fogalmazni, de amit itt ön jelzőhalmozással elkövet, azt nincs magyar építész aki megérdemelné. Már bocsásson meg.

nagylaszlo71, 2012.08.13 15:23 CEST

Már bocsásson meg minden Magyar Építész, de ez a terv akkor is egy értékelhetetlen szamárság, akárki akármilyen szép jelzőkkel is tűzdeli meg. Van egy nyomi kis telek, arra húzzunk fel egy minél helykitöltőbb, de lehetőleg minél szánalmasabb tákolmányt, aztán a leírását díszítsük fel mindenféle nyelvi butasággal: ez lenne a recept??? A hozzászólók meg nem mondják ki, hogy ez kérem szépen egy SZAR, a király meztelen és ráadásul a pöcse is túrós, hanem finomkodnak, nehogy következő alkalommal velük legyen őszinte a szakma. Szánalmas, már bocsánat.

dtpeti, 2012.08.13 12:06 CEST

a többi díjazottról fotók: http://hg.hu/cikk/epiteszet/14845-csak-semmi-lechner-pixel nem díjazottak: http://www.facebook.com/media/set/?set=a.10151088349269817.456347.128877149816&type=1

Pákozdi Imre, 2012.08.13 12:49 CEST

Köszönet a linkekért! Nyilván nem sokat számít, de nálam az MNDP Stúdió valamint a Finta és Társai győzött volna. Bocsánat a vakmerőségért, hogy nem az eddigi homlokzati osztásrend, tömegcsatlakozások és ornamentika gyökeres, 540 fokos ellentétei mellett állok ki.

outrider, 2012.08.13 17:28 CEST

Ma ez az egyetlen elfogadott építészeti stílus a szakma magyarországi krémje, vagy legalábbis az önmagukat arra kijelöltek köreiben. Faluban, városban, szabadonállóként vagy zárt utcasorban ezzel lehet a legnagyobb eséllyel pályázaton nyerni, éljenzésben részesülni lassn már vagy tíz éve. A jól sikerült alkotások mellett jönnek a zsenge utánzatok, pénz, tehetség vagy eltökéltség híján félig sikerült megoldások. Pedig a világ építészete ennél sokkal színesebb...

fds, 2012.08.13 17:36 CEST

ahogy budapest és az ország építészete is ugyanolyan színes. bizonyítja ezt ez a pályázat is, ahol két ennyire különböző épület kerülhet egymás mellé.

outrider, 2012.08.15 09:42 CEST

Attól bizony még nem lesz színes egy ország építészete, hogy váratlan helyeken kirorratlan épületek bukkannak fel.

Alagi, 2012.08.13 19:24 CEST

2012-ben már egész mást jelent a korszerű, és egész mást (kellene jelentsen) a kortárs. Mire ez az bővítés felépül, már jócskán meg fogjuk közelíteni, de lehet, hogy el is hagyjuk, azt a sokat emlegetett EU irányelv dátumait: "a) 2020. december 31-ig valamennyi új épület közel nulla energiaigényű épület legyen; és b) 2018. december 31. után a hatóságok által használt vagy tulajdonukban levő új épületek közel nulla energiaigényű épületek legyenek." (AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2010/31/EU IRÁNYELVE, 9. cikk) Persze tudjuk, hogy ez nem a műemléki felújításokra vonatkozik. De vajon milyen üzenete van energetikai szempontból egy állami épület csupa üveg kiegészítésének, akkor amikor egy új épületnek közel nulla energiaigényűnek kell lennie? Mert 2012-ben már erre is gondolni kellene amikor a "korszerűség" fogalmával dobálózunk. Ez így se nem korszerű, se nem kortárs, mert a "kortárs" fogalmához ma már egészen biztosan hozzá kell tartozzon az "energia hatékony" is. Igen, meg kell barátkozni a gondolattal: az üvegdoboz ideje, hála az energetikai szabályzásoknak, igencsak leáldozóban van. Persze azt is tudjuk, hogy a "kortárs építészet" (mondjuk úgy inkább, hogy "ami körülvesz minket manapság") mennyire nem tud mást, ha egy műemlékhez kell hozzányúlni, mintsem, hogy egy arányos (vagy jelen esetben arányok nélküli) üvegdobozzal toldja meg a kiszemelt épületet. (Lásd pl. Rácz Fürdő) Jelen esetben még talán azt is hozzátehetnénk, hogy a beruházói szándék is megkérdőjelezhető. Miért is kell bővíteni új szárnnyal Lechner palotáját? És egyáltalán létezhet-e olyan érv a bővítési szándék mellett, amely szerint bárkinek is jogában állhat, hogy ezt a csodát, amit Iparművészeti Múzeumnak nevezünk, így elrondítsuk? Ahogy ezt a pályázatot elnézem, egyre inkább megerősödik bennem az igény egy petícióra, olyanra, ami megakadályozta a Szépművészeti Múzeum lépcsőjének átépítését is. El a kezekkel az Iparművészeti Múzeumtól!

Pákozdi Imre, 2012.08.13 20:36 CEST

Kedves Alagi, ez a szecessziós csoda sem maradhat örökké csupasz tűzfalakkal övezve. Annak a saroknak, amit a korabeli pénzügyi kisszerűség befejezetlenül hagyott, az a sorsa, hogy beépüljön. És vegyük magunknak a bátorságot, legyen már elég szellemi és művészi erőnk ennek a feladatnak a becsületes véghezvitelére. A Vikár és Lukács iroda nyilván nagyon korrektül felmérte és a pályázat által megkövetelt szinten megtervezte a múzeum létező épületén elvégzendő tennivalókat. A tévedésük - a zsűrié is! - szerintem abban rejlik, hogy nem vették észre: a sarok beépítésekor nem kell nagyot pukkantani, nem itt kell megváltani a világot; alkalmazkodni kéne, úgy, hogy mindíg lássék: az igazi, a nagy mű továbbra is a Lechner Ödöné, mi ezen a sarkon csupán a hajdani pénzhiányt pótoltuk a magunk szerény eszközeivel...

FenyvesiHK, 2012.08.13 21:01 CEST

Most, hogy London képei még élénken a szemünkben vannak, elgondolkodtam azon, hogy miért hamisak azok a törekvések, amik valami olyasmiről akarnak meggyőzni minket, ami nincs vagy nem lehetséges. Mint a múzeumépítés gazdasági mélyponton. Nincs ideje ilyen vállakozásokba fogni. Az egész olimpia alatt végig érzékelni lehetett azt a hajdani vagy részben ma is érvényes, világbirodalmat létrehozni képes erőt, ami szülte az angolszász kultúrát. De! előbb megteremtették ennek a kultúrának a feltételeit és csak azután jöttek elő azokkal a kulturális hangsúlyokkal, a világot megrezzentő újdonságokkal, új zenével, irodalommal, művészettel, épületekkel, amikor már volt mögötte VALAMI. Amit ez a nép megcsinált királynőstül Churchillestől John Lenonostól. Amit mindnyájan élvezünk: a lazaságot, azt a görcstelen játékot, ami komoly is egyszersmind. Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy ezt utánozzuk. Ha mégis, akkor egy ilyen pályázat gondolata sül ki belőle. Silány mímelése valami monumentálisnak, ami csak a szarka történetet jeleníti meg az ő farkával.Ami nem bírja. Attól hogy valami nagy és „modern”(meddig is?),még nem monumentális. Lechner épülete az. A latin monere azt jelenti emlékezni, emlékeztetni. A monumentumnak (az emlékműnek) maradandónak kell lennie, mert az a célja, hogy későbbi korokban élők is emlékezzenek egy eseményre, eszményre, személyre. Ezért nem lehet papundeklit tenni egy meglévő monumentum mellé. Ráadásul egy állandó diszkontálással kell terveznünk bármit, szigorúan számított nettó jelenértékek figyelembevételével a várható, de alig tervezhető energiafelélés miatt. Ezek a tervek nem adnak választ egyik megoldatlan kérdésre sem, mert a kérdésfeltevés nem helyénvaló és nem időszerű.

Pákozdi Imre, 2012.08.13 21:33 CEST

Szerintem az Iparművészeti kapcsán két dologról beszélünk. Egyrészt van a hagyományos épület, amelynek komplex felújítása nem tűr halasztást. Ez a felújítás városképi szempontból és a nagyközönség érdekében is elsődleges fontosságú, magyarán, sürgős. Ezt időben követő és alárendelt jelentőségű feladatnak gondolom a beépítetlen sarok sorsának rendezését. Természetesen a tervezés egységesen kell történjék, tehát ez az ütemezés nem a tervezés, hanem a kivitelezés javasolt ütemezése. A lényeg: minél hamarabb újra eredeti fényében ragyogjon az eredeti, Lechner Ödön-i épület, a kupola tetején a "lámpással", amely az Üllői útról oly szépen mutatott, tengelyben a Vár kupolájával...

Alagi, 2012.08.14 09:13 CEST

Természetesen egyetértek az ütemezéssel, hogy először a meglévő épületet kellene helyrehozni, és csak utána gondolni a beépítetlen sarokra. Azonban én meg is állnék az első lépésnél. Egyrészt gondolom már a meglévő épület felújítása is megközelítheti a 8-10 milliárdos nagyságrendet. Tehát nem tudom honnan lenne még pár milliárd az új épületszárnyra (a régire sem lesz elég pénz valószínűleg). Nem ismerem az épület történetét olyan mélységben, hogy miért nem épült be teljesen a telek annak idején. De ha jó volt így 120 évig, akkor mostantól miért ne lenne jó? De tovább megyek, vajon Lechnernek nem voltak eredetileg tervei a hiányzó rész beépítésére? És ha voltak, derogálna azt megépíteni? Újabb felvetés. Aki egy kicsit is ismeri a lechneri életművet, annak tisztába kell lenni az egész életmű alapvetésével: a magyar formanyelv megteremtésének kísérletével. "Magyar formanyelv nem volt, hanem lesz. Mert kell lennie. Ez a meggyőződés vezet életpályámon, amelynek egyetlen célja utat vágni a magyar formanyelv megalakítása felé, — és mialatt törhetetlen hittel és minden buzgalommal azon vagyok, hogy napról-napra szaporodó bajtársaim segedelmével ezt az eszményt elérjem, erőt keresek és találok nemcsak hazafias lelkesedésemben, hanem művészi meggyőződésemben is." (Lechner Ödön: MAGYAR FORMANYELV NEM VOLT, HANEM LESZ) Lásd itt: http://www.mke.hu/lyka/05/001-18-lechner.htm Ez a hozzáépítés, de nyugodtan idevehetjük ilyen szempontból a többit is ennek a törekvésnek a meggyalázása. Félreérthetetlenül odavágva Lechnernek: "ez a véleményem az életművedről". Pedig ha valakinek akkor Lechnernek kijár a tisztelet. Talán nem túlzás őt valahol Gaudi magasságában helyezni. Nem hinném, hogy a spanyolok ehhez hasonló gyalázatot követnének el, mondjuk a Sagrada Familiaval.

lecsó, 2012.08.13 22:02 CEST

Vajon trükkel nem lehetne próbálkozni, hiszen ez egy iparművészeti múzeum. Pl. kiegészítés helyett lehetne inkább építeni egy kívülről látszólag teljesen más funkciójúnak tűnő épületet, amely így megengedhetné magának, hogy csak gesztusokat tegyen a múzeum felé, belülről viszont a Iparművészeti felől lévő szárnya a múzeumhoz tartozna, azaz el lenne rejtve benne a valódi énje. Ezzel a legkardinálisabb problémát gyakorlatilag a gesztusok hogyanjára lehetne redukálni. Az új szárnyba tervezett funkciók egy része kiegészítő illetve másodlagos, tehát kibírná, a kiállítói részlegnek pedig ugyan nem jutna külön utcai bejárat, de ez talán nem is akkora baj (gondoljunk a Szépművészeti tervére, ahol a látványbejáratot liftre és bevágásra cserélték volna). Én legalábbis nem tartanám degradálónak, ha egy ilyen épületben csak a hátsó szárnyban jutna nekem hely. (Persze, ha az elkülönülés a cél, vagy pláne, ha valakinek már megvan az íróasztala benne, akkor ez nyilván gond.) Az új épület pedig lehetne egy szálloda. Ez az írásban említett fenntarthatóság+ egyéb rendezvények+konferenciaterek gondolathoz kapcsolódik, illetve ahhoz, hogy ez egy potenciálisan jó környék lehetne, szállodázásra kifejezetten alkalmas, és ez az állam részéről lehetne egy afféle kezdőlépés, ami utat mutatna a magánberuházóknak. (Az biztos, hogy olcsóbb, mint megállítani a metrót a Köztársaság téren.) Ha a szomszédos ház bontható lenne, akkor lenne hely a két funkciónak, az utcában megszokott párkánymagasság feletti szinteket pedig egy jókora hátraléptetéssel lehetne megoldani. Így végül odajutnánk, hogy kettő helyett egy problémás homlokzatunk van, de annak is kisebbek a gondjai, mint most, hiszen csak az udvar felől, és ott is csak részben kellene múzeumnak tűnnie. Ami pedig a gesztusokat illeti: Értem, hogy a cserép ciki manapság, de nem az lenne az igazi truváj, ha a cikiből poént tudnánk csinálni valahogy? Ahogy a zeppelines tervnél is egyszerűbb ráküldeni a dózert a Fischer-házra, meg az OTP-re, ahelyett, hogy megpróbálunk Nagyot Gondolni, ugyanúgy nem nehéz nekiállni betonozni, pláne nemesen, ha el akarunk különülni. Miközben a Zsolnaynak minden egyes legyártott cserép egy külön szalmaszál lenne...

másik, 2012.08.13 22:13 CEST

az utóbbi hozzászólások mentén elérkezhetünk a zsűri (és a sajtó) felelősségéhez is: mit hoz ki győztesnek, milyen értékek mellett áll ki (és azt milyen módon tálalja). magam is úgy látom hogy az első díjas egy igen sok szempontból kifogásolható terv, nem szeretem -- miközben az a tény, hogy a fenti cikk nem közli sem a zárójelentést, sem ennek a tervnek az értékelését, sem (egyelőre) a többi tervet, spekulációkat indít el, ami - látjuk - pillanatok alatt eljut a 'kortárs építészet' mint olyan (le)minősítéséig, brutális (és sematizáló) általánosításokig, amiből egyetlen valami nem jön ki jól: az építészet (és a város). (hadd jegyezzem meg azért: ez a terv nem az egyetlen viselkedési lehetőség, ez a terv nem képviseli és szimbolizálja a kortárs építészetet 'en bloc', ennek a tervnek az esetleges kudarca vagy elutasítottsága nem jelenti a 'kortárs építészet' mint olyan életképtelenségét. a pályázatok többségét pedig tényegesen egyelőre igen kevés ember ismeri. de jut eszembe: ez egy építészeti fórum. miért is nem születhetne egy értékelő, összefoglaló cikk a pályázatról?)

Pákozdi Imre, 2012.08.13 22:19 CEST

Fentebb van egy képes összefoglaló a díjazottakról. A kortársi építészet pedig nincs "a vádlottak padján". Legfeljebb az első díjas terv és a zsűri, de ezek is erősen idézőjelben :-).

másik, 2012.08.13 22:41 CEST

(elnézést, azt hittem egyértelmű: az hogy láttam 2 pici fotót egy-egy tablóról, nem meríti ki az 'ismerés' fogalmát nálam. :-) a zárójelentést meg továbbra is hiányolom.)

FenyvesiHK, 2012.08.14 09:14 CEST

lecsó "Ha a szomszédos ház bontható lenne," Miközben nagyon szimpatikusnak tartom a szálloda ötletedet,ez a mondatod meghökkent.Ha a mellette lévő bontható, akkor meg sem állunk a Nagykörútig, mert az ötletek azonnal záporoznának,korunk hőse ingatlanfejlesztői agyakból. Akkor elérkezünk egy napon ahhoz a lépéshez is,hogy bontsuk már le ezt a Lechnert,annyi probléma van vele... Nem?

FenyvesiHK, 2012.08.14 10:05 CEST

Bár építészetről kellene beszélni és én lennék a legboldogabb ember,ha végre lenne egy tisztességes ipműv múzeumunk de mielőtt 1,2 m-es, enyhén agresszív talajvízbe telepített magas klímakövetelményű alagsorokkal 5000 nm-t bővítünk, mérhetetlenül érdekelne az egésznek a működtetése A tervezési program prognosztja szerint: „Az intézmény rentábilis működtetéséhez prognosztizált becslés: 1000 látogató/nap Ez éves forgalomra fordítva: 300 ezer látogató/év.” Az alábbi jegyárak mellett: Jegyárak Teljesárú Kedvezm.Diák csop. Felnőtt csop. Családi Kombinált jegy minden kiállításra 3000 Ft 1500 Ft 1200 Ft 2400 Ft 7000 Ft Art deco és modernizmus - Lakásművészet Magyarországon 1920-1940 1800 Ft 900 Ft 700 Ft 1400 Ft 4000 Ft Művészet mindenkinek-A Victoria&Albert Museum, a világ első iparművészeti múzeuma 2500 Ft 1250 ft 1000 Ft 2000 Ft 6000 Ft Mozdulat - A magyar mozdulatművészet története és kapcsolatai 1920-1950 között 800 Ft 400 Ft 300 Ft 700 Ft 1600 Ft Gyűjtők és kincsek című állandó kiállításunk a kombinált belépőjegyek mellett az Art deco és modernizmus és a Művészet mindenkinek c. kiállítások belépőjegyével is látogatható! Múzeumpedagógia: Kísérők, tanárok számára ingyenes Kiállítás látogatás múzeumpedagógiai vezetéssel 800 Ft Kiállítás látogatás múzeumpedagógiai vezetéssel és foglalkozással 1300 Ft Szakkör, tábor, születésnap1500 Ft Gyűjtők és kincsek című állandó kiállításunk a kombinált belépőjegyek mellett az Art deco és modernizmus és a Művészet mindenkinek c. kiállítások belépőjegyével is látogatható!Múzeumpedagógia:Kísérők, tanárok számára ingyenesKiállítás látogatás múzeumpedagógiai vezetéssel 800 FtKiállítás látogatás múzeumpedagógiai vezetéssel és foglalkozással 1300 FtSzakkör, tábor, születésnap1500 Ft Kedvezm.: kedvezményes belépőjegy 6-26 év és 62-70 év közöttiek számára Diák csop.: diákcsoport tagjainak (15 főtől) Felnőtt csop: felnőtt csoportos belépőjegy (15 fő felett) Családi jegy: 2/1 felnőtt+1 vagy több gyerek (18 év alatt) KEDVEZMÉNYES BELÉPÉSRE JOGOSULTAK Ferencváros Kártyával 20% Legenda Pass kártyával 20% 50%-OS KEDVEZMÉNYRE JOGOSULTAK 6. életévének betöltésétől 26. életévének betöltéséig, 62 év felett, a legalább két, 18 év alatti személyt kísérő egy vagy két közeli hozzátartozó. INGYENES BELÉPÉSRE JOGOSULTAK (magyar és az Európai Gazdasági Térség állampolgárai) 6 éves kor alatt 70 év felettiek (személyi igazolvánnyal) Fogyatékossággal élők + 1 kísérő Miniszter által kiadott szakmai belépővel rendelkező kormánytisztviselők A közoktatásban dolgozó pedagógusok. A legalább 400 fős taglétszámmal rendelkező, országos hatáskörű közgyűjteményi szakmai szervezetek: Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület, ICOM, Magyar Könyvtárosok Egyesülete, Magyar Levéltárosok Egyesülete érvényes tagsági igazolványát felmutatók. A Múzeum Baráti Körének tagjai Újságíró igazolvánnyal rendelkezők (tárgyévre érvényesített igazolvánnyal) Ha Magyarország három nemzeti ünnepén (március 15., augusztus 20., október 23). a múzeum nyitva tart, kiállításaink ingyenesen látogathatók. Kizárólag az állandó kiállításra érvényes ingyenesség: Minden hónap harmadik szombatján a 26 év alatti személyek, illetve a 18 éven aluliakat kísérő max. két közeli hozzátartozó A teljes kiállítási tér amit fűteni, hűteni, őrizni,pára és fényszabályozni kell cca 8500 nm. És akkor még egy hangot sem ejtettünk az egyéb költségekről. Egy múzeumi nap egy családnak, egy Bp-től nem túl távoli településről kb.20-25e Ft-ból kihozható. Tudom nagyon földhözragadt vagyok. Hát ti tudjátok…

lecsó, 2012.08.14 17:57 CEST

Igazából ezt a Google Maps alapján írtam, mert azon a ház romos állapotban van. Nem tudom, mi a helyzet vele most, mert régen jártam arra utoljára. Ha felújították, akkor nyilván sztornó az ötlet. Lakható épületeket én sem bontanék el egy szálloda kedvéért.

hartg, 2012.08.14 13:53 CEST

Az ÖSSZES pályamű szeptember 5-ig ingyenesen megtekinthető az Iparművészeti Múzeum aulájában. Éppen azért, hogy aki kíváncsi, megismerhesse a többit is.

másik, 2012.08.14 14:28 CEST

(persze, hisz ez már egy korábbi hozzászólásból is kiderült - annyit írtam csak hogy kevesen ismerik [_egyelőre_], és sok fenti vélekedés ebből a csonka ismeretből vezetődik le. :) )

perika, 2012.08.14 21:23 CEST

S természetesen mi is publikálni fogjuk azokat, amelyek anyagait megkapjuk, hogy aki nem tud eljutni Budapestre az IMM-be, az is láthassa itt a neten. A mai nappal közzétettük az összes médiadíjas tervet, amely most nálunk prioriást élvezett pusztán csak azért, hogy (ha befejezzük az angol fordításokat, akkor) el tudjon kezdeni a nemzetközi előzsűri dolgozni. Ugyanis minden aktualitástól függetlenül nagyon szoros időbeosztásunk van arra, hogy a Média Építészeti Díját 2012-ben immár 8. (!) alkalommal megrendezzük. Elnézést kérünk tehát mindenkitől, aki eddig az Istvánmező vagy az Iparművészeti anyagait várta és helyettük hallgatói terveket kapott... Mától mindent szépen lassan be fogunk pótolni. üdv: perika

Pákozdi Imre, 2012.08.24 21:46 CEST

Ma végre megnéztem a terveket az Iparművészeti Múzeumban. A pályázat szerintem első számú vesztese a bíráló bizottság. Értékelésük szerint ugyanis egyértelmű hátrányt jelentett, ha a pályázat reflektált a létező Lechner-féle épületre. Kérem, olvassák el a jelentésüket, különösen annak a 3., a 10. és a 20. pályázat kapcsán írt fejezeteit! A nagyon jónevű tagokból álló zsűri kifejezetten háttérbe szorította a létező épülettel bármiféle felismerhető konnotációban lévő megoldásokat, előtérbe helyezve a kortársi nagyotmondás minimalista túlzásait.

peter.garai, 2012.08.14 15:06 CEST

a publikációt kiegészítettük a bíráló bizottságnak a tervre vonatkozó értékelésével.

GP

felhasználó, 2012.08.22 19:56 CEST

ettől az "üzletileg sikeres" mantrától speciel egy múzeum esetében kiráz a hideg, de értem én, hogy ez is kell a "mai kornak megfelelő"-séghez :) na folytatom az olvasást és megpróbálok nem előítéletes lenni...

felhasználó, 2012.08.22 20:21 CEST

a műleírást elolvastam. kodály mondásának szellemében úgy mondom, hogy még jóval kevesebb lap is elég lett volna ehhez. volt magyartanárom szellemét idézve azt mondom, hogy "a verselemzés nem arról szól, hogy tahóra fordítjuk azt". mondjuk ha leadás előtt egy órával kezdték írni, akkor rendben van. a "jegystruktúra" és a "fit-out kivitelezés" szavakat felírtam magamnak a korszerű szavak listájára!

felhasználó, 2012.08.24 16:10 CEST

na megnéztem. mivel az sajnos nem érv, hogy szerintem érzéketlen a terv -a forma, a grafika, az alaprajzi szervezés... az udvar vonalai már fájnak!-, ezért kerestem objektívnek mondható hibákat. úgy vélem, találtam: a kiírás kért 540m2 raktárat a restműhelyekhez -jól látom, hogy nem látom? a kiírás 1500 m2 látványraktárat kért -itt 250-el úgy van kevesebb, hogy a közlekedőket is hozzászámolta. kevésbé objektív, de azért objektív elemeket is tartalmaz: a mélygarázs 40-50 méter hosszú rámpája egysávos. biztos jó megoldás a textilműhely mosóját kiállítási tér fölé rakni? szép és bizottság-etető gondolat a designmúzeum külön bejárata, de ha valóban szükséges erre a 6-800 m2 múzeumi tér, akkor nem túl életszerű, hogy a -170-es bejárathoz képest a hozzá kapcsolódó +1750 jól működő kiállítási szint. a restaurátor műhelyek és a (nem-csak)tanulmányraktárak kapcsolata rendben van a t. bizottság szerint? ez a pénztármegoldás is a legjobb? ... azért a kedvencemet a zsűri prezentálta a 100milliós nagyságrendű megbízást elnyerő munka bírálatánál: "bár a műleírás szerint a szükséges fényvédelmet ezek is tudják garantálni". nyehehe! ...de nem aggódom nagyon: nem szokott ezekből a múzeumfejlesztésekből semmi se lenni!