építészet : környezet : innováció

Az Orczy Park helyén létrehozott új NKE-campusról

"Ezt a cikket nem az Orczy Park fáinak és növényzetének védelmében írtam, hiszen azok sorsa bevégeztetett. Az Orczy-kert mára a Nemzeti Közszolgálati Egyetem félig nyilvános belső udvara." - írja Pákozdi Imre az új NKE campusszal kapcsolatban. Szubjektív vélemény következik. 

Ezt a cikket nem az Orczy Park fáinak és növényzetének védelmében írtam, hiszen azok sorsa bevégeztetett: rengeteg, becslésem szerint száznál több érett, egészséges, nagy lombozatú fa esett áldozatul az át- és beépítésnek. Történt ez egy olyan szegény városrészben, ahol a környezet egyetlen üdítő eleme a park volt. Ahelyett, hogy az Üllői út – Orczy út – Diószegi Sámuel utca – Korányi Sándor utca által határolt, hagyományos "Orczy-kert" fákkal borított hányadát visszaigazították volna eredeti állapotára - a mainak kb. másfélszeresére -, és azt a környék lakhatási, egészségügyi és szociális felemelkedésének bázisává tették volna, a fás terület további részeit vágták ki, a maradékot építészeti eszközökkel elhatárolták a környék lakóitól. Ma az Orczy Park nem más, mint az Nemzeti Közszolgálati Egyetem félig nyilvános belső udvara.


az NKE campusának terve, 2017


Mindettől a lehetséges mértékig eltekintve, tehát nem a fentiek hatása alatt, megpróbálom tárgyilagosan értékelni a négy új házat: az új, Üllői úti oktatási központot, a kollégiumot és a két, még nem teljesen befejezett sportlétesítményt a Diószegi Sámuel utcában.

Az Üllői úton, a volt Bárka Színház Nagyvárad tér felőli oldalán magasodik az új oktatási épület. Oszlopos, attika gerendás homlokzata feltűnő, markáns és szép, az egész a nagy forgalmú főúthoz méltó megjelenésű, a környéket egyértelműen emelő építmény. A főúti homlokzat V-alakban beléptetett valódi vonala is igényes, színei, tagozása, részletképzése korrekt. Egyedül az emeleti ablakosztás, pontosabban az ablakok okoznak csalódást, de ez a ház egészére, valamennyi homlokzatára igaz. Minden emeleti ablak lőrésszerű, ráadásul függőlegesen hangsúlyozott mintázatban helyezkednek el, márpedig akkora homlokzati felületek, amekkorák ezen az épületen találhatók, változatosságért és kellemes ablakméret-arányokért kiáltanak. Nem a függőleges hangsúlyok ellen van kifogásom, ezek – főleg az oldalsó homlokzatokon - elegánssá, nyúlánkabbá, sőt art decóssá teszik a látványt, hanem maguknak az ablakoknak a méretaránya ellen. Spórolás, sötétség, uniformizáltság – ezek a fogalmak ötlenek fel ennyi szűk ablaknyílás láttán. De ismétlem, az Üllői úti homlokzat összességében jól sikerült.


NKE campus - fotó: Pákozdi Imre


Szép, sőt, barátságos lenne az ellentétes oldali, "hátsó", tehát a park felé forduló traktus is. Az lenne, ha az építész – némiképpen mechanikus gondolkodással – nem ismétli meg itt is az Üllői úti főhomlokzat elemeit, a hatalmas oszlopokat és az attikagerendát.

Érteni vélem, hogy az épület egységességét tartotta szem előtt madártávlati szemszögből nézve. Ám, ami odaát, a város felé kiválóan mutat és szerepe van, itt, a park felé forduló oldalon fölösleges. Az oszlopcsarnok inadekvát keretezést ad a rokonszenvesen lépcsőzött és jól átlátható park felőli homlokzatnak. Tetszik, hogy a földszint csupa üveg, nyitható üvegfal. Mögötte nyilvános terek, nyüzsgő, fiatalos élet – az ember vágyik belépni és odabentről a parkba kilépni. Ráadásul a fölötte lévő első szint háromszögben (tehát jól benapozottan) beléptetett terén zöldtető, kis fák és szabadtéri sétatér található, úgy kiképezve, hogy szinte csatlakozik a park zöldjéhez. Remélem érthető, milyen idillt zavar meg a mindezek elé tolt, féltucat hatemeletes, vastag oszlop, attikával megfejelve.


NKE campus - fotó: Pákozdi Imre


Az oktatási épület a Pollack Mihály tervezte Ludovika felé mutatja egyetlen, valóban sikerületlen oldalát, amelyet a parkban sétálók elől jótékonyan takar néhány meghagyott gesztenyefa. E homlokzatnak súlyos hibája a magasban húzódó erkély, amely építészetileg indokolatlanul, mint egy túl hosszú ablaktisztító munkajárda lóg ki a semmiből a semmibe. A csekély plaszticitású, sima falból fenn, az ötödik emeleten, egyszer csak kitüremkedik egy keskeny palló - amely fölött ugyancsak nincs semmi. 


NKE campus - fotó: Pákozdi Imre


Talán én vagyok konzervatív, amikor úgy gondolom, hogy egy erkélynek összefüggései lennének; vagy önmagában csúcs-képződménye a homlokzattal folytatott építészi játéknak, vagy a sokasága, ritmikus ismétlődése adja az esztétikumát (mint pl. Kis Péter nem messze, a Práter utcában lévő lakóházán). Itt egyik szervesült kapcsolatnak sincs nyoma.

A furcsa, de célszerű, "H" alaprajzú sarki kollégiumi épületről, amely egészében jól idézi a környék udvaros-gangos házainak jellegét, csak néhány szót ejtek.


NKE campus - fotó: Pákozdi Imre


Megjelenésének egyetlen hibája megint csak az ablakrend. A vízszintes hangsúlyú, jó arányú homlokzaton vétek volt ennyire szűk, kisstílű nyílászárókat elhelyezni. Nem vagyok híve a Corbusier-féle szalagablakoknak és pláne nem a talpig üveg homlokzatoknak, az alkalmazott ablakforma azonban inadekvát, oda nem illő. A másik kifogásom a két épületszárny-kettős közötti csatlakozásnál a magasban csápoló műgerendák ellen van. Ezek lehetnek illúziókeltők, netán gondolatébresztők a négyes metró dunai állomásainak közlekedőaknájában vagy a Libeskind-féle berlini Zsidó Múzeum mélybe vezető lépcsőjének mennyezetszintjén, itt azonban puszta modorosságok. Hiszen ilyen szelíd, felszíni építmény esetében sem összecsúszni, sem szétesni nem akarhat semmi, de még képletesen sem.

Végezetül a Diószegi Sámuel utcai két, hosszú hodályról. Mit kerteljek, hervasztóak, legfőképpen a telket szegélyező utca térfalképzése szempontjából. A valamikori Orczy Park lombos fáira ugyanis itt és a Korányi Sándor utcában lenne a legnagyobb szükség. A két utca végelgyengülésben hervadozó, túloldali épületei akkor újulhattak volna meg, akkor cserélődhettek volna igényesebb lakóházakra, ha a park felértékelte volna a környéket. Ez azonban meghiúsult. Szó se róla, fás park helyett már évtizedek óta használatlan vagy elhanyagolt ipari telkek árválkodtak itt, ám eredetileg, a Budapest fénykorát jelentő XIX. században, az angolkert stílusú Orczy Park egészen idáig nyúlt. Ma mindenesetre a kerületért, a városért felelős tisztségviselőket megkerülő kormányzati akarat itt okozta a legnagyobb kárt. Rekonstrukció, tehát gazdagítás helyett még sivárabbá tette a Diószegi Sámuel utca park felőli oldalát, két monoton, hosszú, gépsorokat idéző betonépülettel.


NKE campus - fotó: Pákozdi Imre


Kérem, sétáljanak végig a szemközti járdán. Amikor elhaladnak a campushoz tartozó egyetlen túloldali épület előtt (amelyik gyalogoshíddal kötődik a campus területéhez), mérlegeljék: helyénvaló-e, az amúgy tetszetős ház földszinti utcafrontját zárt, antracit színű burkolattal borítani ahelyett, hogy ott üzleteket, presszókat, a nagyközönségnek való helyiségeket rendeznének be?

A válasz előtt javaslom, gondoljanak Jan Gehl és Schneller István az élhető városról írt műveire, a válasz után pedig idézzék fel magukban a városban látható rossz példákat, így például az 1969-ben átadott Intercontinental Szálló Apáczai Csere János utcai homlokzatát. Majdnem ötven éve már, hogy sivárságával semmibe veszi a Belvárost. De felidézhetjük a másik Apáczai Csere János utcai nagy szálloda, a mai Intercontinental földszinti homlokzatát is. Mit látnak a bezárt - semmitmondó - bejáraton valamint az elzárkózó, barna paneleken kívül? Vagy tekintsék a VIII. kerületi Corvin negyedben, a Nagytemplom utca egyik új épületének utcafrontján a hosszú, sivár, földszinti kőborítást.

Sétánkat a fenti utca Korányi Sándor utcához közeli szakaszával és magával a Korányi Sándor utcával kellene folytassuk, ám erre akkor kerítünk sort, ha majd elkészültek. Sok jót nem ígérnek az előjelek. Gyakorlópálya, lovaspálya, ki tudja mi épül ott, de hogy fákat nem terveznek ültetni, az a madártávlati képről egyértelműen kiderül.

Az épületekre összpontosító beszámolómat azzal zárom, hogy a NKE campusának Üllői úti traktusa szebb lett, mint vártam. A Diószegi Sámuel utcai - majdnem elkészült - szakaszt azonban építészetileg elhibázottnak tartom, különösen az ottani szegénynegyed jövője szempontjából. Sokat javítana a helyzeten, ha itt a megrendelő, a tervező és a kivitelező hirtelen heves fásítási programba kezdene, és a Diószegi Sámuel utcai frontot merészen végigültetné un. koros fákkal. A campus sportlétesítményeit és parkját pedig - igen liberális szabályok mentén - hozzáférhetővé tenné a környék lakói számára.

Pákozdi Imre

 

vélemény írásához jelentkezzen be »