Azt látták, amit láttatni szerettünk volna

Az idei Média Építészeti Díja zsűrijének véleményét talán a legjobban a Firka Építész Stúdió által tervezett Újpesti Új Vásárcsarnok és Kulturális Rendezvényközpont osztotta meg. A MÉD-en elhangzottakról, benyomásokról és eredményekről Bun Zoltán építésszel beszélgettünk.

Az Önöké volt a legnagyobb volumenű projekt a döntősök között. Ez talán kissé nehezítette is a zsűri döntését, a kisebb pontok pedig részben talán – ha jól éreztem - annak is betudható, hogy a projekt több ütemben készül és ez a félkészség a zsűriben bizonytalanságot generált, nehezebben érezték talán át a projekt egészét. Ön hogyan élte meg a gálát?

Bun Zoltán: Határozott kritikát nem értettem ki egyik zsűritag véleményéből sem. A két legfiatalabb zsűritag – akik ugyanazt mondták – véleménye billentette talán negatív irányba az eredményt, de az ő kifogásuk is csupán annyi volt, hogy megkérdőjelezték a piac köztértől való üvegfalas leválasztásának hasznosságát.

Ha jól emlékszem, jelezték még azt, hogy a színháztér kapcsolata a piaccal nagyon közvetlen, amit nem mindenki élt meg jó választásnak a bejárás során. Úgy érezték, a meghallgatott előadás élményének lecsengését elveszi a hirtelen hangulatváltás.

BZ: Alapvető célunk volt, hogy közvetlen legyen a kapcsolat a két tér között – vagyis ha valakinek ez problémát okozott, az azt is jelenti, hogy sikerült valóban közvetlenné tennünk. Azért volt feltett szándékunk a szoros kapcsolat megteremtése, mert az egész komplexum tulajdonképpen egy nyitott köztér, nem is feltétlenül épület. Nagyon fontos volt, hogy habár a rendezvényközpontot az épület felső szintjére helyeztük, azt ne szakítsuk ki a köztér életéből, körforgásából – szerintünk akkor nem működne sikeresen.

Esetleg nehezíti az értékelést, hogy jelenleg nincs kész az élület előtti tér, ami az együttes szerves része, így egybefüggő köztérként még nem látható. Ez is elkészül majd a közeljövőben, ha minden jól alakul.

Mit emelne ki a díjátadóval történései közül? Gazdagodtak esetleg olyan tanulsággal, ami hatással lehet majd a későbbi munkáikra is?

BZ: A beszélgetést nagyon élveztük, igazán tetszett - különösen azért, mert a hosszas polémiából azt szűrtük le, hogy sikerült valóban izgalmas épületet alkotnunk. Sok fontos dolog hangzott el a média- és a szakmai zsűri oldaláról is. Jól esett, hogy valóban megmozgatta őket a téma és az épület egyaránt – ez talán azon is látszott, hogy sokat beszélgettek róla. Nem állítom, hogy olyan új nézőpontot vagy értékelési szempontot vetettek volna fel, vitára okot adó részletet emeltek volna ki, amire mi eddig nem gondoltunk; érdekes ugyanakkor, hogy mit látnak az épületünkből a nem szakmabeliek és komoly eredményként éltük meg, hogy azt látták, amit láttatni szerettünk volna.

Jelentkeznének a MÉD-re legközelebb is? Milyen benyomásokkal távoztak?

BZ: Széles nyilvánosság ismerhette meg a munkánkat, ami nagyon fontos. Persze még jobb lett volna, ha nyerünk valamit, de így is eredményesnek tartom a szereplésünket.

Móré Levente