Közélet, hírek

Balaton Fejlesztési Tanács

2003.03.31. 09:29

vita a partrendezési tervekről

A 43 Balaton- parti település közül csak 13 rendelkezik a Balaton-törvény által előírt legalább 30 százaléknyi beépítetlen és szabadon megközelíthető partszakasszal, 4 helységnek pedig egyáltalán nincs sétány kialakítására is alkalmas szabad partja - derült ki Siófokon a Balaton Fejlesztési Tanácsnak a vízpart-rehabilitáció helyzetével is foglalkozó ülésén. A településeknek a belterületükön lévő, önkormányzati, állami vagy magántulajdonú vízparti szakaszából 30 százalékot kell szabaddá tenniük, s azokon sétányokat létesíteniük; a szabad part kijelölése és turizmus-fejlesztési behatárolása (a vízügy partvonal-szabályozási terve alapján) a VÁTI készülő tanulmányának a feladata - tájékoztatott Gerzanics Annamária, a Miniszterelnöki Hivatal főosztályvezetője.

Ha a part 30 százalékának a szabaddá tételére nem elegendő az önkormányzati rész, az állam a saját tulajdonában lévő partot adja át erre a célra. Kisajátításra, amelyet szeretnénk elkerülni, csak végső esetben kerülhet sor - magyarázta a főosztályvezető. A vízparti ingatlan-tulajdonosok körében nagy felzúdulást kiváltó, helyenként feltöltéssel járó, a közhasznú parti sétányokat is kijelölő partrendezési terveket március 31-ig készíti el a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság, az intézkedési tervnek pedig a jövő év végére kell elkészülnie.

A partszabályozás első, a nádas-minősítés figyelembe vételével készült, szigorúnak ítélt változatát néhány település esetében a vízügyi szakemberek megváltoztatták, de több helységben, például Balatonvilágoson ezzel sem érhető el a belterületen kötelező 30 százalék szabaddá tett part, amely egyes helyeken, köztük Siófokon, már megvan - közölte az ülésen Szabó Mátyás balatoni miniszteri biztos. Az elképzelés szerint többfelé a magántelkek és a Balaton közé feltöltéssel építenék ki a tóparti sétányokat, s ez az érdeksérelem miatt szervezkedésre és tiltakozásra serkenti az érintett ingatlantulajdonosokat - hangzott el a vitában.

Hogy sok-e a 30 százalék, ítéljék meg: a kevésbé látogatott Balatonöszödön 50 centiméter, Kenesén, ahol nyáron naponta 22.000-en pihennek, 9 centiméter szabad partszakasz jut majd egy-egy emberre. A part menti telkek tulajdonosai mellett a települések álland lakóinak, a parttól távolabb fekvő üdülők tulajdonosainak és a turistáknak is van érdekük, s ezt figyelembe kell venni - magyarázta a Miniszterelnöki Hivatal főosztályvezetője.

A szintén nagy vihart kiváltó balatoni vízpótlásról Szabó Mátyás miniszteri biztos elmondta: állásfoglalást kértek a Budapesti Műegyetemtől és a Magyar Tudományos Akadémiától a Rábából, vagy máshonnan történő vízpótlásról. Az idén a kiemelt balatoni üdülőkörzetben az állam összességében 750 millió forinttal támogatja a beruházásokat - jelentette be Kolber István, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke a testület. (MTI)

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk