Közélet, hírek
Változik a Balaton-rendelet: kiskapu az engedély nélkül feltöltött területeknek
2007.07.17. 11:56
Több beépítési övezetben is emelkedik az új épületek magassága - többek között ez az új szabály is bekerült a július 26-án hatályba lépő balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeit módosító kormányrendeletbe.
A Magyar Közlönyben megjelent Balaton-rendelet is a településeken belüli egyes övezetekhez (területekhez) határozza meg az építési követelményeket. A kertvárosi lakóterület feltételei változatlanok maradnak, ide továbbra is csak legfeljebb 4,5 méter magas házak építhetők.
A Balaton környéki vegyes területekre változatlan maradt az a szabály, hogy csak 50 százalékig építhetők be.
Új előírás viszont az, hogy a telek legalább 30 százalékán biológiailag aktív zöldfelületet kell kialakítani (hogy ez milyen növények telepítését jelenti, arról nem szól a rendelet). Ugyanakkor az új épületek magassága 7,5 méterről 12,5 méterre emelkedik. (Az országos településrendezési és építési követelményekről - OTÉK - szóló kormányrendelet kisvárosias sűrű beépítésű területeken engedi ezt az építménymagasságot. A laza beépítésű kertvárosi területeken, valamint a falusias lakóterületeken 7,5 méter lehet a legnagyobb építménymagasság.)
A gazdasági területeken 8 méterre változik a jelenlegi 4,5 méteres építménymagasság - ez azonban a rendelet végén lévő záró rendelkezések között található. Ennél is fontosabb azonban egy másik előírás, amely szerint nem jelentős zavaró hatású, hajóépítéssel összefüggő építmények is elhelyezhetők itt. Ahogy eddig, ezután is létrehozhatók a gazdasági területen a vízgazdálkodással, valamint a hal- és nádgazdálkodással kapcsolatos építmények.
Az üdülőterületeknél változatlan maradt az az előírás, hogy a hétvégi házas területeken legfeljebb 4,5 méter magasak lehetnek az épületek. Az üdülőházas üdülőterületeken (ez sűrűbb beépítést jelent) viszont 7,5 méterről 8 méterre emelkedik az új épületek magassága. (Az OTÉK mindkét kategóriában 6 méteres magasságot enged.)
A kempingek területén megszűnt a 10 százalékos beépítési korlát, az új épületek pedig 4,5 méter helyett 8 méter magasak lehetnek.
A szabadidő központoknál két változás történt: kimondja az új rendelet, hogy azokban szálláshely nem létesíthető, az új épületek magassága pedig 7,5 méterről 8 méterre emelkedik.
A strandokon az új épületek magassága az eddigi 4,5 méter helyett akár 8 méter is lehet. Ugyanez a változás a sport területeknél is. Az oktatási és kutatási központok, az egészségügyi létesítmények, valamint a kikötők épületeinél a jelenlegi 7,5 méteres magasság növekszik 8 méterre.
Szintén a módosító rendelet záró rendelkezései között található néhány olyan szabály, amely az eredeti rendelet pár bekezdését helyezi hatályon kívül.
Így július 26-ától nem kell alkalmazni például a következő előírásokat: a mederben engedély nélkül feltöltött területek csak ott maradhatnak fenn, ahol arra a szabályozási partvonallal összhangban a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek lehetőséget adnak, illetve a nádasokban csak a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek által kijelölt, a szabad vízjárást nem akadályozó, valamint lábakon álló vízi bejárók és csónakkikötők maradhatnak fenn. Ide kapcsolódik az az előírás, amely szerint nem kell a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek térképlapjain ábrázolni a Balaton jelenlegi medrének partvonalát, az engedély nélkül feltöltött területeket (ezen belül az elbontandó és megmaradó területeket), továbbá az engedély nélkül beépített területeket sem.
A Balaton nádasait védő 1998-ban hozott kormányrendeletből is kiesik a következő előírás: "Az I-III. osztályú nádasokban, illetve attól legalább 2 méterre, a környezeti kárelhárítás vagy az élet- és balesetvédelmi indokból szükséges beavatkozás eseteitől eltekintve, tilos minden olyan mechanikai beavatkozás (kotrás, feltöltés, építés, vízi állás-, csónakút-, horgászhely-létesítés), amely a nádas állományát, annak minőségét károsítja, illetőleg a nádas pusztulását eredményezheti."
részlet: 152/2007. (VI. 26.) Korm. r.
A balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről szóló 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet módosításáról
(a teljes rendeletmódosítás elérhető a csatolt dokumentumból)
részlet a Magyar Közlöny 2007. június 26-i számából
11:53
Kedves Építészek, a törvénymódosítást a titokzatos SCD-cégcsoport, (meg egy rakás alávaló hazaáruló) harcolta ki magának, miután felvásárolta a fél Balaton-partot. (A részleteket ide bevágom, ha nem sikerülne, vagy valaki bővebben kiváncsi a témára: www.orszagepito.hu /2006 tavaszi számának melléklete) Tudnotok kell, hogy új épületket, lakóparkokat, konferencia központokat, kikötőket(!), 12 m magas szállodákat, partközelbe, vagy a Balaton felvidék hegyeire tervezni nem dicsőség, nem is lehetőség, hanem hiba ! Gondatlanságból elkövetett bűncselekmény ! A Lansdowne Row kis mellékutca London egyik legelegánsabb negyedében, a Mayfair városrészben. A Ritz luxusszállodától alig öt perc sétára, az amerikai nagykövetségtol és számos bank, nagyvállalat központjától kohajításnyira található. Méltán büszke lehet az a cég, amely itt tartja fenn székhelyét. A cégadatok szerint ilyen a Magyarországon 2001-ben vállalkozásba kezdett SCD (UK) Ltd. is. Csakhogy az építoipartól a vegyiáru-nagykereskedelemig számos piaci profilt érinto terjeszkedésbe fogott, legutóbb Balaton-parti kempingakvizíciójával (HVG, 2005. június 9.) a figyelmet magára irányító SCD-csoport finanszírozójának nem fényes irodái vannak itt, a hivatalos címén egy Fedex-Citibox közös helyiség van, benne egyebek mellett apró postafiókokkal. A HVG tudósítója a helyszínen megtudta: a Citiboxnál egy fiók bérlete negyedévenként 76 font, cserébe az SCD (UK) Ltd. "irodát" kapott, igaz, abba egy A4-es boríték is alig fér bele. Holott az idegenforgalomban korábban ismeretlen SCD-csoportnak (lásd ábránkat a 118. oldalon) - miután tavaly és az idén megszerezte a Balaton-környék meghatározó kempinghálózatait, a Siotour Rt.-t, a Balatontourist Rt.-t és a Zalatour Kft.-t - meglehetosen nagy ívu tervei vannak. A Balaton környékében fantáziát látó kevés nagybefekteto egyikeként szinte állami régiófejlesztési feladatokat okkupált, a tervek szerint 15 év alatt mintegy 100 milliárd forintot költene úgynevezett komplex turisztikai fejlesztési programja megvalósítására. Jelenleg 4 milliárd forintos beruházásban Club 218 néven apartmanházat épít a siófoki Aranyparton, s belefogott a partszakasz kempingjeinek négycsillagossá fejlesztésébe is. Jövo tavasszal kezdodik Zalakaroson egy kétszáz férohelyes, négycsillagos gyógyszálló építése konferenciaközponttal, feltéve, hogy a Gazdasági Versenyhivatal nem vétózza meg a Zalatour megszerzését, a HVG értesülései szerint az ügy a napokban kerül a versenytanács elé. A régióban élok gyanakvással vegyes reménykedéssel figyelik, vajon betartja-e a cégcsoport a grandiózus ígéreteket. Bóka István, a tóparti önkormányzatokat tömöríto Balatoni Szövetség elnöke, fideszes országgyulési képviselo, a HVG-nek kifejtette: a kempingcégek adásvételi szerzodéseit részleteiben nem ismero helyi önkormányzatok többsége úgy látja, miközben nagy lehetoséget jelent, veszélyeket is rejthet magában, hogy egyetlen cégcsoport tett szert ekkora befolyásra az ország egyik legjelentosebb turisztikai övezetében. Amennyiben nem apartmanházak és lakóparkok épülnek, hanem a minoségi turizmus céljait szolgáló fejlesztések valósulnak meg, akkor egybeesnek a cég érdekei a régióéival és az országéival - jegyezte meg Bóka. A Balaton-törvény elvileg megnehezíti az ügyeskedést az ingatlanokkal, amikor a kempingek területét mindössze 8 százalékban engedi beépíteni. Az Országgyulés idegenforgalmi bizottsága ugyanakkor a közelmúltban kezdeményezte a jogszabály ezen passzusának módosítását. A négypárti konszenzussal támogatott tervezet szerint a beépíthetoség 25 százalékosra emelkedne - erosítette meg a HVG értesüléseit Gruber Attila (Fidesz), Siófok országgyulési képviseloje, a parlamenti bizottság tagja. Elmondta, hogy a javaslat mögött egyfelol az SCD "korrekt, nyílt lobbitevékenysége", másfelol az a felismerésük áll, hogy egyre csökken a sátorozó kempingezés iránti kereslet a magyar turisztikai piacon. Elmondása szerint az SCD a balatoni régió minden országgyulési képviselojét "rendszeresen tájékoztatja" terveirol. Szó sincsen vállalhatatlan lekenyerezésrol - mondta a "tájékoztatás" kapcsán a HVG-nek a konzultációk egyik, neve elhallgatását kéro meghívottja: a képviseloket ásványvíz és feketekávé mellett okosították ki az SCD szakemberei a budapesti székházban, illetve a siófoki irodában, miközben külön kérésre további írásbeli anyagot is küldtek nekik. Nem tunik gyanakvónak Süto László, a Balaton-fejlesztési Tanács (BFT) szocialista elnöke sem. Szerinte kifejezetten elonyös, ha a térségben muködo toke jelenik meg, még akkor is, ha ilyen volumenu fejlesztési ígéreteket minden bizonnyal állami vagy uniós támogatásra számítva tehettek a befektetok. Az SCD egyébként immár több százmillió forintos beruházást valósított meg a Siotour ingatlanjain - indokolta optimizmusát Süto, aki nem tartja aggályosnak, hogy a Balaton meghatározó, a kempingkapacitás zömét jelento turisztikai vállalkozásai egy kézbe kerültek. Kolber István területfejlesztési miniszter, a BFT elozo elnöke szerint pedig a cégcsoport fejlesztési tervei "szinkronban vannak" a térség és az állam elképzeléseivel. A pártsemleges derulátástól függetlenül egyelore homályos, honnan teremtheto elo a befektetni szándékozott 100 milliárd forint. A magyarországi anyacég SCD Group Management Kft.-t a budapesti Jászai Gellért és barátja, Szatmári Gábor alapította 2000-ben, 3 millió forint törzstokével. A jelenleg is csak 31 éves, korábban az ingatlanüzletben tevékenykedo Jászai elmondása szerint maguk alkotta mozaikszót választottak cégnévként. Pénzt a 2001 januárjában, erre az ügyletre bejegyeztetett brit SCD (UK) Ltd. hozott, amelyet Jászai kockázatitoke-társaságként jellemzett, s mint elmondta, a cégvezetot, John C. Sturgeont Bajka Zoltán, a menedzsment tagja gyozte meg a magyarországi invesztícióról. A 10 ezer font alaptokéju SCD (UK) Ltd. elso lépésben 2001 augusztusában kivásárolta a magyar tulajdonosokat, opciót biztosítva számukra a visszavásárlásra. A jelenleg 513 millió forint törzstokéju kft menedzsmentjébol a vételi jog alapján Jászai 51 százalékos, az orvos-közgazdász Bajka 24 százalékos, Tomcsányi Gábor közgazdász 6 százalékos tulajdonra tett szert, 19 százalék pedig brit kézben maradt (HVG, 2005. október 15.). A SCD (UK) Ltd.-rol legfrissebb, 2004 januári pénzügyi beszámolója alapján annyi tudható, az elozo üzleti évben 1,9 millió font árbevétel mellett 343 ezer font (mintegy 127,3 millió forint) nyereséget értek el. Még titokzatosabb az 55 éves Sturgeon, akirol a HVG-nek azt sikerült kiderítenie, hogy jogász. Kétségtelen tény ugyanakkor, hogy ha a turizmusban - legalábbis üzemeltetoként - újnak is számít, az SCD nem mondható kezdo vállalkozásnak. Az elmúlt években foként lakóparkok, termálszállodák építésével foglalatoskodtak, a cégcsoport nevéhez fuzodik például a Hunguest hajdúszoboszlói és tapolcai szállodája, s nemrégiben kezdtek élményfürdo építésébe Kaposvárott. 2003-ban a cégcsoport része lett a magasépíto Pannon-Team Kft., legutóbbi befektetéseik egyikeként idén szeptemberben megvették a német Tengelmann-csoporttól az élelmiszer- és vegyiáru-nagykereskedo Interfruct Kft.-t. Ettol függetlenül az idegenforgalmi szakma kitartóan találgatja, áll-e valaki a néhány év alatt nagytokéssé vált fiatalemberek mögött. A bizonytalanságot jelzi, hogy három ismert név is fel-felbukkan: a brit érdekeltségu Danubius-csoporté, a Hunguest-szállodaláncot is ellenorzo Leisztinger Tamásé, illetve a Balaton környékén egyébként is sokat sürgölodo OTP-vezér Csányi Sándoré. Az elobbiekre a hasonló profil, s az ennek dacára a dinamikus konkurencia irányába mutatott közöny, illetve a Hunguest esetében néhány közös korábbi projekt szolgáltat érveket. Az utóbbira pedig az, hogy miközben a cégcsoport egyik fo finanszírozója az OTP Bank Rt., a pénzintézet a közelmúltban többségi tulajdont szerzett a cégcsoport egyik társaságában, az SCD Lízing Rt.-ben.