építészet : környezet : innováció

Baliga Kornél az Eiffel Palace homlokzatáról

"Szürke és unalmas monstrum, közhelyes architektúrájú eklektikus épület - ez volt a véleményem a Zrínyi Nyomdáról, ha egyáltalán pillantásra érdemesítettem. Sosem gondoltam volna, hogy homlokzata egyszer a kezem munkája nyomán kel új életre." Baliga Kornél írása az Eiffel Palace homlozati rekonstrukciójáról.

Dávid Ferenc - a kiváló művészettörténész, akivel számos műemléképület helyreállításán dolgoztunk együtt-, ajánlott engem a homlokzatrekonstrukció tervezésére. Ő készítette a műemléki háttértanulmányt, melyben nem csak a Pesti Hírlap palotájának történetét dolgozta fel, hanem iránymutató javaslatot is tett a felújításra. Tőle hallottam először, hogy az általam nagyra becsült építész páros, Korb Flóris és Giergl Kálmán első önálló műve ez a Nyugati pályaudvarral szemközti, három utcára néző hatalmas palota.

A Pesti Hírlap tulajdonosai a Légrády testvérek 1893-ban elhatározták, hogy lapjuk számára új, és koruk technikai csúcsát képviselő székházat építtetnek. Hauszmann Alajost kérték fel eredetileg a tervezésre, aki maga helyett az éppen önálló irodát nyitó volt munkatársait ajánlotta. Hauszmann irodájában olyan komoly feladatokon dolgoztak már, mint a Királyi Palota északi szárnyai, vagy a New York-palota. A tervezésre mindössze 3 hét állt rendelkezésükre, de előtte Légrádyék egy nyolc napos Nyugat-Európai tanulmányútra küldték őket hasonló kiadó-nyomda épületek megismerése céljából. A rövid tervezési idő ellenére kiváló megoldás született, olyannyira, hogy Korb és Giergl az ilyen többfunkciós épület archetípusát teremtették meg. Hasonló szerkesztésű a Ferenciek terén álló ún. Királyi Bérpalota, amit jó fél évtizeddel később terveztek. A kompozíció lényege az volt, hogy az épület fő nézete nem valamelyik utcára tekintő homlokzata lett, hanem a sarokpont, amelyet óriás oszloprenddel, többszintes kváderezett fülkével és sarokkupolával hangsúlyoztak.

Homlokzat analógiák

A főkupolához a két utca vonalához igazodó zárterkélyes, kisebb oldalkupolákkal koronázott rizalitot illesztettek. Ez az addig szokatlan, de hangsúlyos megoldás számos utánzóra talált. Budapesten ma is állnak hasonmás épületek. A követők azonban nem vették észre a homlokzatszervezés másik találmányát, azt, hogy a mellékutcákba forduló felületeken a díszítés egyre mértéktartóbbá válik. A Bajcsy Zsilinszky úti homlokzaton ismétlődő díszítmények, a Stollár Béla utcai oldalon kiemelt szerepet kapnak, míg a mezőelemek a Bihari utcai rizalitokon válnak főszereplővé. Ezt felismerve a homlokzatot egyetlen fényképre támaszkodva tervezhettem újjá.

A világháborús pusztítás elfújta a pompás hármas sarokkupolát, és a helyreállítás során erősen leegyszerűsített homlokzat készült. A saroktengely jón oszlopos diadalívét eltüntették, hogy a díszes oromzat helyén ablakot nyithassanak. Eltűntek az ovális ablakkal áttört oromfalak, és a földszinti félköríves nyílásokat egyenes záródásúra alakították. Nem kontár módon nyúltak hozzá, hanem megtévesztő profizmussal tették jellegtelenné. Megmaradt viszont a kétudvaros épület leglátványosabb része, az öntöttvasból készült udvari homlokzat és főlépcsőház. A perzsa építészeti motívumokat is felvonultató szerkezet állítólag Eiffel műhelyében született. Akár így volt, akár nem, az újjáépített épület róla kapja nevét: Eiffel Palace. Az viszont tény - hiszen a restaurált vasszerkezeten olvasható-, hogy a budapesti Schlick Rt. gyárában készült.

Udvar tanulmány

A palota megépülésekor a kor szokásaihoz híven több funkcióval is bírt. A pincében és az üveggel fedett földszinti csarnokban volt a nyomdaüzem. A félemeleten a szedőtermek, az első emeleten pedig a szerkesztőség kapott helyet. A főemelet a második volt, ahol a tulajdonos Légrády testvérek laktak. A többi emeleten bérlakásokat alakítottak ki. Ennek ellenére hiába kerestünk volna pompás kapualjat és a gyönyörű lépcső is szűkösen, sötéten indult. Itt minden az ipari tevékenységnek volt alárendelve.

Az államosítás után a Zrínyi Nyomda szép lassan bekebelezte az egész házat. Bár az udvar öntöttvas árkádjait korábban üvegezték be, a ház többi részéből szinte minden válaszfalat, régi ajtót eltüntettek. Már ezekben az évtizedekben is erősen leharcolták az épületet, a pusztulást csak fokozták a fűtés nélküli gazdátlan évek.

Épp ezért érdemel tiszteletet a Horizon Development és társfejlesztője, a DVM Group, hogy új életet leheltek az elaggott falakba. Az átépítés terveit Gelesz András építész, vezető tervező készítette. Rengeteg új irodaház épült az utóbbi évtizedekben, de csak kevés befektető vállalta fel annak többletköltségét, hogy a városszerkezetbe szervesen beépült patinás épületet támasszon fel a tetszhalálból.

Kivitelezés közben: groteszk maszk

Meg kell jegyeznem, hogy nem vagyok elkötelezett híve az épületek kibelezésének és csupán a homlokzatok városképi szempontokból való megőrzésének, de egy valaha jelentős építészeti műalkotás fennmaradásának néha egyetlen alternatívája teljes belső szerkezetének bontása és újraépítése a homlokzati falak megtartása mellett.

A homlokzat újratervezéséhez kevés, de elegendő támpont állt rendelkezésemre. Legfontosabb az az archív fénykép volt, mely a palotát megépülte után éppen egy kisebb átalakítás közben ábrázolta. Ez azért érdekes, mert a képen egyetlen ép nyílászáró sem látszódik, és az első emeleti sarokerkély korlátja is hiányzik.


Archív fénykép

Kézhez kaptam még a homlokzat engedélyezési tervét, melytől több-kevesebb eltéréssel épült meg végül a ház, így erre alapozni nem lehetett a rekonstrukciót. Különösen az elpusztult attika felépítmények és a földszinti architektúra különbözött a megépülttől. A méretek és az arányok tisztázása érdekében az archív fotóból egy ortogonális ábrát készítettem. Geodéziai felmérés híján az 1929-es átépítéshez készült felmérési alaprajzokra támaszkodtam. Az így felrajzolt homlokzat mindösszesen 30 cm-es eltérést mutatott az időközben elkészült felmérési tervhez képest.

A részletekbe menő hiteles helyreállítási terv elkészítéséhez nagy segítséget nyújtott az a „trehányság”, hogy a háború után a Stollár Béla és Bihari utcai sarokrizaliton 8-féle díszítőelemet meghagytak. A legjobban átalakított Bajcsy Zsilinszky úti homlokzat legfontosabb ablakkeretezései ezek alapján újragyárthatóak voltak. Pusztán a statisztika kedvéért jegyzem meg, hogy összesen 70-féle díszítőelemről kellett műhelyrajzot készíteni.

Sarokkapu

A hiányzó tagozatok és ornamentikák újraalkotását korabeli analógiákra alapoztam. És itt nem csak Korb és Giergl keze nyomát őrző épületekre kell gondolni, hanem a kivitelező Haussmann Sándor építőmester ezidőtájt épült egyéb épületeire is. A Pesti Hírlap egy időben épült a New York palotával. Nem csak homlokzati tagolása, de részletképzései is nagyon hasonlatosak. A másik ilyen épület - szintén Korb és Giergl munkája - a Kossuth Lajos utca és Károly körút sarkán álló üzlet és lakóépület, alig fiatalabb a miénknél. Ablakkeretezései, attikája és kupolája szinte azonosak. Ma már elbontott kapuja alapján terveztem az Eiffel Palace szegmens oromzatos, oculusos kapuit.

A legnagyobb kihívást a saroktengely fülkés-oromzatos diadalíve és a díszkapuk jelentették. Akkoriban sem lehetett könnyű megépíteni, mert Korb és Giergl későbbi épületein, pl. a Királyi Bérpalotán már nem ismétlik meg ezt a konvex-konkáv formát. A kivitelezés során is ez bizonyult a legkeményebb falatnak. Nem is sikerült elsőre, de olyan cég dolgozott a homlokzat újraépítésén, amely a tökéletesre törekedett. A Kelecsényi Gergely által vezetett ALAKart Kft. kő- és díszítőszobrász csapata a műhelyekben és a helyszínen, egy évnyi megfeszített munkával, gyakran embertelen időjárási viszonyok között mindent újrafaragott, megmintázott, vakolt és festett. A legapróbb részleteket is egyeztették velem, a jóváhagyásom nélkül semmi sem kerülhetett a homlokzatra. Igényességükre jellemző, hogy az attikára kerülő oromzatokat és a díszkapukat a tervvel ellentétben nem műkőből készítették el, hanem trieszti keménymészkőből faragták ki.

Baliga Kornél

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »