/ ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 – AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! / Május 25-26., A38 Hajó / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 – AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! / Május 25-26., A38 Hajó / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 – AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! / Május 25-26., A38 Hajó / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 – AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! / Május 25-26., A38 Hajó / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 – AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! / Május 25-26., A38 Hajó / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 – AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! / Május 25-26., A38 Hajó
Épületek/Örökség

Barokk revival – a szolnoki Belvárosi templom felújítása

1/29

A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem

Képeslap 1904-ből.

A templom főhomlokzata 2012-ben, a felújítás előtt.

A hajó 2019-ben, a felújítás előtt.

A karzat 2019-ben, a felújítás előtt.

A kripta 2019-ben, a felújítás előtt.

A Szentháromság tér 2004-ben, a tér felújítása után.

A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem

A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem

A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem

A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem

A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem

A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem

A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem

A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem

A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem

A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem

A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem

A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem

A szolnoki Belvárosi templom felújítása. Tervező: Ártér Építészműterem. Világítási jelenetek.

A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem

A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem

A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem

A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem

A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem

A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem

A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem

A szolnoki Belvárosi templom felújítása. Tervező: Ártér Építészműterem. Kriptarajzok.

A szolnoki Belvárosi templom felújítása. Tervező: Ártér Építészműterem. Urnafeliratok.

?>
 A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem
?>
Képeslap 1904-ből.
?>
A templom főhomlokzata 2012-ben, a felújítás előtt.
?>
A hajó 2019-ben, a felújítás előtt.
?>
A karzat 2019-ben, a felújítás előtt.
?>
A kripta 2019-ben, a felújítás előtt.
?>
A Szentháromság tér 2004-ben, a tér felújítása után.
?>
 A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem
?>
 A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem
?>
 A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem
?>
 A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem
?>
 A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem
?>
 A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem
?>
 A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem
?>
 A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem
?>
 A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem
?>
 A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem
?>
 A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem
?>
 A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem
?>
	A szolnoki Belvárosi templom felújítása. Tervező: Ártér Építészműterem. Világítási jelenetek.
?>
 A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem
?>
 A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem
?>
 A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem
?>
 A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem
?>
 A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem
?>
 A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem
?>
 A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem
?>
	A szolnoki Belvárosi templom felújítása. Tervező: Ártér Építészműterem. Kriptarajzok.
?>
	A szolnoki Belvárosi templom felújítása. Tervező: Ártér Építészműterem. Urnafeliratok.
1/29

A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem

Képeslap 1904-ből.

A templom főhomlokzata 2012-ben, a felújítás előtt.

A hajó 2019-ben, a felújítás előtt.

A karzat 2019-ben, a felújítás előtt.

A kripta 2019-ben, a felújítás előtt.

A Szentháromság tér 2004-ben, a tér felújítása után.

A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem

A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem

A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem

A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem

A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem

A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem

A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem

A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem

A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem

A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem

A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem

A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem

A szolnoki Belvárosi templom felújítása. Tervező: Ártér Építészműterem. Világítási jelenetek.

A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem

A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem

A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem

A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem

A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem

A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem

A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem

A szolnoki Belvárosi templom felújítása. Tervező: Ártér Építészműterem. Kriptarajzok.

A szolnoki Belvárosi templom felújítása. Tervező: Ártér Építészműterem. Urnafeliratok.

Barokk revival – a szolnoki Belvárosi templom felújítása
Épületek/Örökség

Barokk revival – a szolnoki Belvárosi templom felújítása

2022.12.13. 17:53

Projektinfó

a szolnoki Belvárosi templom felújítása

URL:
Ártér Építészműterem

Tervezés éve:
2016-2019

Építés éve:
2019-2020

Stáblista

Építtető:
Váci Egyházmegye
Dr. Beer Miklós nyugalmazott püspök,
Marton Zsolt megyéspüspök,
Molnár Vajk, Egyházmegyei főépítész

Szolnoki R.K. Egyházközség:
Máté György esperes plébános,
Gáspár István plébános

Műemléki szakügyintéző:
Csák Adrienn

Műszaki ellenőr:
Ádovics Éva

Műemléki dokumentáció:
Dombi Gábor

Generáltervező:
ÁRTÉR Építészműterem Kft.

Vezető tervezők:
Álmosdi Árpád, Csendes Monika

Építészek:
Balogh-Tóth Anna, Sipos Norbert, Szabó Gabriella, Álmosdi Donát, Mohás András

Statika:
Zakar László

Gépészet:
Nagy Attila (Flexicontroll Kft.)

Villamosság:
Nagy Attila (Rekonterv Kft.)

Festőrestaurátor, falkutatás:
Hoffer Andrea

Farestaurátor:
Márkus Botond

Letölthető dokumentumok:

A Csendes Monika és Álmosdi Árpád vezette Ártér Építészműterem a szolnoki Ferences kolostor mellett a Belvárosi templom felújítási munkálatait is irányította. Az alábbiakban a tervezők a templom tágabb történeti kontextusait és a felújítás legfontosabb részleteit mutatják be. 

A stílus

Szentkirályi tanár úrtól tudjuk, hogy a barokk nem a művészettörténet ízléstelen vargabetűje volt és nem is pusztán az ellenreformáció propaganda eszköze, hanem a XVII. századi ember világképének adekvát kifejeződése. A reneszánsz egység-eszméje addigra elhalványult, a kor gondolkodói a világot egymással dinamikus kapcsolatban lévő részek összességeként fogták fel. A cinquecento transzparenciája és a protestantizmus puritán hűvössége új hiányérzetet teremtett: az élet szövevényessége és titokzatossága iránti érdeklődést és a transzcendencia felé hajló elemi vágyat. A már két évszázada éledező "homo racionalis" ismét teret kellett engedjen a varázslatot kereső, szupernaturalista "homo religiosus"-nak. A művészet a drámaiságban, az illuzionizmusban és a szenzualizmusban talált választ az új kérdésekre. Örvénylő terek, lélegzetelállító freskók, epileptikus szobrok, valószerűtlen épülethomlokzatok jellemzik ezt az időszakot. Álarcosbál, cirkusz, tűzijáték és prelúdium és fúga.

De mi köze az 1600-as évek CGI-világának az általunk jól ismert magyarországi barokkhoz?

Valójában nemsok. Formai értelemben nyilván jól érzékelhetők a nyugati hatások, de mintha a százéves késéssel a perifériára érkező stílus megszelídült volna a talján és stájer pallérok keze alatt. Kastélyaink persze díszesek, freskóink mesések, templomaink hatásosak, de inkább érzelmesnek mondhatók, mint lenyűgözőnek. A kolostorok, polgárházak és gazdasági épületek pedig vastag falaikkal, meredek tetőikkel, terebélyes arányaikkal éppenhogy a barokk dinamika antitézisei.

A korszak

Magyarország, és kiváltképp a hódoltság területe a XVIII. század elején a "harmadik honalapítás" korát éli. Az Alföld ekkor alakul át az oszmán hadak felvonulási területéből a Habsburg birodalom éléskamrájává. Bécs kíméletlen munkát végez. Lefejezik az arisztokráciát: a visszahódított területek új földesurai a felszabadító sereg markotányosaiból és szállásmestereiből kerülnek ki. Átszabják a településeket: a korábbi szertelen – pontosabban szeres – beépítések helyére hadmérnökök rajzolta derékszögű utcahálózat, vagy egyutcás falu kerül. Leváltják a vallást: a török idők alatt 90%-ban protestánssá vált magyarságot szigorú, adminisztratív eszközökkel terelik vissza a katolicizmus kebelébe. Az elpusztult területeket sváb, tót és rác telepesekkel népesítik be, Erdélyben ekkor jelennek meg nagy számban az oláhok. De mindezen gyarmatosító intézkedéseket felülírja a kort alapvetően meghatározó optimizmus és életöröm, a közel kétszáz év permanens hadiállapot utáni fellélegzés.

A prosperitást a rendszeresen érkező járványok és tűzvészek sem törik meg. Az ország elképesztő ütemben fejlődik, a népesség gyarapodik, 20 évenként megduplázódik. Nagy számban épülnek templomok és kolostorok, kastélyok és majorságok, fogadók és lakóházak, hosszú távra megalapozva a gazdálkodói lét infrastruktúráját, a városokban pedig a formálódó polgárság életkereteit. A ma műemlékként listázott épületállomány jelentős hányada ekkortájt született, s amit most népművészetnek tekintünk, a parasztháztól a népszokásokon át a viseletig, többé-kevésbé itt nyeri el mai formáját. Az 1700-as évek a magyar történelem emelkedő szakasza, melynek az irodalmi és a zenei teljesítménye sem elhanyagolható, de a díszműkovácsoknak, faragóknak, stukkátoroknak és kőmíves mestereknek szinte korlátlan lehetőségeket kínált.

Az építész

A szolnoki templom és a hozzá kapcsolódó franciskánus konvent tervezője Giovanni Battista Carlone egri építész volt, aki bár olasz művészcsaládból származott, egész életműve Észak-Magyarországhoz és az Alföld északi részéhez kötődik. Tulajdonképpen Gróf Erdődy Gábor Antal egri püspök házi építésze volt, aki 1715-ös kinevezésétől kezdve, 30 éves regnálása alatt, gyakorlatilag mindent vele építtetett. Paloták, kastélyok, templomok, sőt hidak, madárházak és kertek is fűződnek a nevéhez. Tipikus intercity-pallér volt, aki egyszerre 8-10 projektet is menedzselt az egyházmegye területén, köztük olyanokat, mint az egri püspöki palota, vagy a barokk székesegyház. A szolnoki munkát 41 évesen, alkotóereje teljében kezdte és 1747-es haláláig felügyelte. Nyilvánvalóan nem ez az épület élete főműve, de mivel a legtöbb házát lebontották, vagy jelentősen átalakították, a szolnoki tekinthető talán a legépebben megmaradt alkotásának.

Képeslap 1904-ből.
2/29
Képeslap 1904-ből.

A történet

A Rákóczi-felkelés zavaros évei után, a lakossággal együtt, a ferences barátok is visszatérnek Szolnokra és az akkori városfalon kívül, deszkacellákat és paticsfalú templomocskát ácsolnak maguknak. 1718-ban Bezdicky Ignác sótiszt kezdeményezésére állandó kápolnát kezdenek építeni a jelenlegi szentély helyére, melyet 1723-ban vesznek használatba. Carlone mester ekkor kap megbízást a kápolnához csatlakozó kolostor megépítésére és röpke 10 év alatt a keleti és déli szárnnyal el is készül. Közben az eklézsia már kinövi a kápolnát és 1736-ban – a kolostor nyugati szárnyával együtt – belevágnak a kápolnához csatlakozó templomhajó építésébe. Amikor ez 1748-ban elkészül, kiderül, hogy most meg a régi kápolna tűnik kisszerűnek az impozáns hajóhoz képest. Bár az építész időközben elhunyt, feltehető, hogy az 1750-től épülő új szentélyt is az ő tervei alapján kivitelezték, mivel az egyenes záródású, keskeny és szokatlanul hosszú apszis Carlone más templomainál is megfigyelhető. Ekkortájt merül fel a szerzetesek temetkezésének problémája, melyet Thaisz József serfőző mester anyagi támogatásával orvosolnak akképpen, hogy a már kész hajó padozata alá, utólag, egy három boltöves altemplomot építenek. A templom 1754-re készül el, rá 3 évre pedig a szentély mögé felhúzott toronyba is beköltöznek a harangok. A torony ekkor csak ideiglenes tetőt kap, a pazar, klasszicista sisakra még közel 80 évet kell várni, (Homályossy-Tunkel Ferenc, 1835).

A templom főhomlokzata 2012-ben, a felújítás előtt.
3/29
A templom főhomlokzata 2012-ben, a felújítás előtt.

A szentély déli falához ragasztott sekrestye szintén a reformkorban, 1819 körül készül el. 1867-ben a torony kelet felé megdőlt, melyet egyesek földrengéssel, mások egyszerűen az alapozás elégtelenségével magyaráznak. A helyreállítást Johannes Kleinwechter bécsi mérnök vállalta, aki sűrű imádkozások közepette, aláásatott a nyugati oldalon lévő fundamentumnak, mire a több mint 40 m magas kampanile engedelmesen visszabillent a helyére. (Sajnos! Micsoda turisztikai vonzerőt jelentene manapság egy „szolnoki ferde torony".)

A templombelső kincsei az 1758-as szószék, Konti Lipót Vilmos műhelyéből és a 6 mellékoltár, melyek 1751 és 1763 között készültek a város tehetős polgárai és céhei jóvoltából. A mennyezeti seccók kutatása során 3 réteget tártunk fel. A XVIII sz. végi barokk festést, a klasszicizáló díszítést a XIX. század második feléből és az utóbbi remake-jét 1909-ből. A közelmúlt sok kisebb-nagyobb átalakításai közül kiemelkedik a szentély új liturgia szerinti átrendezése, mely Dragonits Márta tervei alapján 2002-ben valósult meg.

A hajó 2019-ben, a felújítás előtt.
4/29
A hajó 2019-ben, a felújítás előtt.

A felújítás

Az épülettel 25 éve foglalkozunk hol tanácsadói, hol tervezői, hol kutatói szerepkörben. 2019-ben, a munka kezdetén, egy gótikus arányú, barokk stílusú, klasszicizáló, copf és posztmodern elemekkel tarkított, leromlott állapotú templommal szembesültünk. A tervezési program – a szentély és a toronysisak kivételével – az épület teljes felújítását, az altemplom bővítését és a toronykilátó megnyitását célozta meg. A ház 300 éves történetét, minden vargabetűjével és ellentmondásával együtt, értéknek tekintettük, semmit nem akartunk eltüntetni vagy átrajzolni. Egy szakadozott múltú városban, amilyen Szolnok is, különös jelentősége van a történeti folytonosságot és a lokálpatriotizmust erősítő gesztusoknak. Itt nincs helye esztétizálásnak és purista rekonstrukciónak, itt meg kell őrizni, amit csak lehet. De ez nem jelenti azt, hogy ne fűzhetnénk be új szálakat a történetbe. A múltba révedés, vagy a régiek puszta utánzása általában csak tüneti kezelés, nem hoz valódi gyógyulást.

A Szentháromság tér 2004-ben, a tér felújítása után.
7/29
A Szentháromság tér 2004-ben, a tér felújítása után.

Az alapelvek rögzítése persze önmagában nem old meg minden problémát.  A döntéseket egy sokszereplős, a megbízó, a használó, az örökségvédelem, a restaurátorok és a tervezők képviselőiből álló grémium hozta meg. Ebből adódóan a tisztán építészeti szempontok nemegyszer kisebbségbe kerültek. 

A homlokzat

Miután a restaurátori kutatás semmilyen támponttal nem szolgált, így kvázi szabad kezet kaptunk a színek kiválasztásában. Egy templom homlokzata urbanisztikai kérdés. (Már ha urbanisztikán nem valami logisztikai-funkcionális eszmecserét értünk, hanem a városlény gondozását.) Szolnok katolikus népének hagyományosan két temploma volt és van. Az empire stílusú Vártemplom és az itt bemutatásra kerülő "Belvárosi templom". A két templom két egymással egészségesen rivalizáló közösséget is jelentett egészen a közelmúltig. Mára a Vártemplom fontossága némileg csökkent és a ferencesek temploma lett a város "katedrálisa". Ez a szerepváltozás, hangsúlyeltolódás, fontos szempont volt a Szentháromság templom homlokzati tervezésénél.

 A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem
11/29
A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem

Már az épület előtti tér 2004-es átalakításánál figyeltünk arra, hogy a műemlék házat "helyzetbe hozzuk". A parkolót elköltöztettük, és a teret barokk szellemben, a templomtér meghosszabbításaként értelmeztük, a burkolatokat pedig a bejáratra rávezető, az épületet kiemelő mintázattal rajzoltuk meg. A másik szempont, ami a homlokzat kialakítását befolyásolta, a megszokás: semmi sem indokolta, hogy a polgárok tudatalattijába évtizedek óta beégett sárga színt megváltoztassuk. Célunk volt továbbá, hogy a nagyoszloprendes architektúra vertikális "húzását" a színezéssel is erősítsük.

A seccók

A restaurátori munka egyik legérdekesebb felfedezése a nyugati fal szürke festése alatt fellelt barokk kori falfestmény, mely Jézus feltámadását ábrázolja. Nem tudjuk mióta rejtőzött ez a kereszténység legfontosabb eseményét megörökítő jelenet a meszelés alatt, de az tény, hogy az 1894-ben készült Angster-orgona teljes egészében eltakarta azt. Bár a kép művészi értéke vitatható, a felfedezés öröme, a figurák naiv bája és a lehetőség, hogy a seccók legrégebbi rétege is bemutatható lesz, olyan revelációval hatott ránk, hogy a kép megtartása mellett döntöttünk. Ennek az volt az ára, hogy az orgona középső – hangzó sípokat nem tartalmazó – szekrényét nem építettük vissza eredeti helyére. Végül ez a hátsó fal lett az egyetlen hely, ahol sikerült az épületben potenciálisan benne rejlő időtávlatot is érzékeltetni, a többi felületen az egységesítő újrafestés elve érvényesült.  

 A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem
18/29
A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem

Az altemplom

A kriptát a XIX. század második felében elfalazták. 1996-ban, a csontok exhumálásával, az egyik traktust ismét megnyitották és urnatemetőt alakítottak ki benne. Ez azóta már megtelt, a kolostor kerengőjéből levezető lépcső pedig üzemeltetési gondokat okozott. Feladatunk tehát a másik két traktus megnyitása és egy külső bejárat megépítése volt. A megbízó támogatta azt az elképzelésünket, hogy a templomhoz méltó temetkezési helyet hozzunk létre, ezért nem csak az urnahelyeket alakítottuk ki, hanem a fülkék fedlapjai is elkészültek, valamint a feliratozást is meghatároztuk. Az altemplom belső terében meleg tónusú, homogén, Jura Gold mészkövet, a külső lejáratnál fagyálló, mattcsiszolt, anröchtei márványt alkalmaztunk. A fedlapok egyedi rögzítőit, a koszorútartó kampókat és a többi kiegészítő elemet 8/8-as négyzetvasból terveztük meg. Az altemplom kiemelt pontjain a keresztény ikonográfiára elvontan utaló installációkat rendeztünk be. A bejárattal szembeni gyertyagyújtó hely a születésbarlangot, a középső boltöv keleti apszisa a golgotát, a nyugati oldalon lévő mély falfülke pedig a mennybemenetelt idézi. Az installációk fontos felületein és az urnafedlapok árnyékfúgáiban arany festést használtunk.

 A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem
22/29
A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem

A világítás

Manapság egy templom nem csupán Isten háza, hanem multifunkcionális épület: egyházi és világi alkalmakat, liturgikus és kulturális rendezvényeket is ki kell szolgálnia. A térnek tudnia kell az egyszemélyes ima meghittségét, és az ünnepi mise ragyogását, működnie kell alkalmi előadótérként, koncerthelyszínként és turisztikai bemutatóhelyként is. A történelmi épületek többé-kevésbé önmagukban is képesek eme sokszínűségre, de egy barokk műemlék felújításánál megvan a lehetőség a tér alkalomhoz igazított finomhangolására. Templomunkban az építészeti adottságok miatt szinte mindig félhomály uralkodik. Itt különös jelentősége van a mesterséges fénynek, ezért megbízói kérésre, teljesen új világítási rendszer készült.

 A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem
16/29
A szolnoki Belvárosi templom 2020-ban, a felújítás után. Tervező: Ártér Építészműterem. Fotó: Ártér Építészműterem

A TISSY-Lighting Kft. szakemberei kb. 160 db, egyedileg vezérelhető LED reflektort telepítettek a párkányokra, melyek az egyes felületek, bútorok és térrészek kontrollált megvilágításáért felelnek. A mi feladatunk az úgynevezett világítási jelenetek megtervezése volt. (Lásd a mellékelt táblázatot!) Nemcsak az egyes használati módokhoz rendeltünk egyedi beállításokat, de javaslatot tettünk egy, a katolikus liturgiához igazodó, fényforgatókönyvre is. Ez azt jelenti, hogy a mise celebrálásában nem pusztán a papok és a hívek koreográfiája, a szövegek és a zene dramatikája vesz részt, hanem fényváltozásaival maga a tér is.

 

Epilógus

A felújítás 2020 karácsonyára befejeződött. A toronyra, a szentélyre és négy mellékoltárra már nem maradt forrás, de a másfél évig tartó munkálatok így is rendkívüli megújulást hoztak az épület életében. A ház visszatalált önmagához, újra méltóságteljes, varázslatos és optimista lett. És persze némiképp túlzó, giccses és ellentmondásos is. Ha nem is olyan, mint egy eredeti barokk templom, de pont olyan, amilyennek ma egy barokk templomot képzelünk.

Álmosdi Árpád, Csendes Monika

 

Szerk.: Winkler Márk

Vélemények (3)
arter
2022.12.15.
21:41

Kedves Péter! Köszönjük a részletes kritikát. Kommentedben a számos megfontolandó felvetés mögött én egy alapvető szemléleti különbséget vélek felfedezni. Mintha máshonnan néznénk a problémát. Véleményem szerint a műemlékfelújítás ugyanolyan kreatív feladat, mint egy új ház tervezése. Az építész dolga nem merülhet ki abban, hogy iskolásan felmondja az adott korszakról megtanult leckét, vagy mechanikusan alkalmazza a nála okosabbak által lefektetett szabályokat. (Közmegegyezésről itt nem lehet beszélni, hisz rengeteg kánontól eltérő, mégis jó megoldást ismerünk. Lásd például Pannonhalmát.) A tervező elsődleges feladata az, hogy legyen építészeti mondandója és amellett, hogy igyekszik megőrizni az adott épületben felhalmozott tudást és értékeket, azokat artikulálja és tegye befogadhatóvá a ma embere számára. És ennek érdekében indokolt esetben le kell térnie a kitaposott ösvényekről. Az örökségvédelem nem a múltról szól, nem arra irányul. Meggyőződésem, hogy az az építész, aki nem ismeri fel egy műemlékben annak mára vonatkozó vetületét, az el fog veszni a charták, dogmák, vélemények, szabályzatok és komfortigények sűrű dzsungelében és az értékőrzés feladatát sem tudja teljesíteni. A mi mondandónk a homlokzat kapcsán – mint írtam is – a vertikalitás ábrázolása volt. Miért? Egyrészt ez a belső térarányok megelőlegezése és a város főtemplomához méltó nobilitást sugároz, továbbá izgalmas feszültségben áll a templom előtti tér horizontális csíkozásával. Ráadásul volt szerencsénk végiglátogatni Carlone majd összes fennmaradt munkáját és nyilvánvaló, hogy a vertikalitás kérdése a mestert is erősen foglalkoztatta. Példa erre, többek között, a felnémeti, egerszalóki, jászberényi és a debreceni temploma. Ha ez az alapvetés elfogadható, akkor azt érdemes megvizsgálni, hogy ehhez megfelelő eszközöket választottunk-e és hogy azokat következetesen alkalmaztuk-e. Nos, vannak hibák. Az oldalsó, keskeny ablakok fölötti falmezőt, a címer helyét, például tagozatként kellett volna kezelni. A terveken még úgy is volt. Hogy miért lett végül falszínű, az a feledés homályába vész. Az általad kifogásolt kérdések mindegyikét alaposan körbejártuk és hosszas mérlegelés után adtunk választ rájuk. Nem várjuk el, hogy mindenki egyetértsen a megoldásainkkal, természetesen minden építész másként nyúlt volna a feladathoz. És jó is ezekről beszélni, hiszen mire való az építészfórum, ha nem szakmai vélemények ütköztetésére. Mindazonáltal írásod összességében azt sugallja, hogy létezik egy megfellebezhetetlen szabályrendszer, amit egy műemlékfelújításnál alkalmazni kell és mi tudatlanságból, érzéketlenségből, vagy más okból ezt nem tettük meg. Ezzel szemben én úgy látom, hogy az örökségvédelem kánonja meglehetősen képlékeny és tervezőként rá vagyunk kényszerítve, hogy az ebből adódó bizonytalanságot rengeteg munkával, kutatással, fantáziával és bátorsággal hidaljuk át. Üdvözlettel, Álmosdi Árpád

arter
2022.12.15.
21:36

Kedves Péter! Köszönöm, és értem az írásod. Gondolom, ennek a kritikának országos tervtanácson lett volna a helye. Az, hogy nem így történt, valószínűleg nem a hierarchia legalján álló építészek tehetnek. Eredeti barokk földszíneket, meszelést vagy vakolatot nem találtunk a homlokzaton. Tektonikus színezést választottunk, a belső tér márványozott kettős barokk falpillérei alapján. A színváltásokat negatív élen terveztük, a fémlemez szegélyek mérnöki óvatosságból kerültek a házra. A főhomlokzat csak egy része az épületnek, a templomhajót J. B. Carlone halála után 1748-ban, az oromzatot 1754-ben tudták befejezni, valószínűleg az eredeti terv szerint építhették. A főhomlokzatot 3 réteg ornamentikával díszítették, az oldalhomlokzatok viszont csak 2 síkból állnak, és redukált formálással jelzik az építési szakaszokat. A torony ornamentikája pedig maga a káosz. Van olyan geometriai feladat, aminek nincs tökéletes megoldása, csak elvek és képletek. A kérdés, hogy egyöntetű színezést, két közeli színt, vagy három értelmező színt válasszunk-e, ha az itáliai homlokzat anyagszerűségéről, a kapu kivételével, le kell mondanunk? Ha a dupla magas pilaszterfejezetek felett a feliratos frízt összeszínezzük a párkánnyal, akkor 3 m magas párkány került volna a 12 m-es pilaszterekre. Ha ezek után az oromzati ’fríz’ befordul az északi és a déli oldalon, akkor üres falmezővé változik a sarokpilaszterek közötti falszakasz, aminek pedig tektonikus szerepe és színe lenne, mint egy reneszánsz pillérkötegnek. Ha az oldalhomlokzatot nem egyöntetűen színezzük, akkor a tektonikus értelmezés szerint a falmezőhöz érdemes kötni kis különbséggel a falkeretezést, mert egyébként túl kontrasztos lenne és külön elemekre esne szét a kompozíció. A rokokó tagozatokat kőszínűre terveztük, a kőkapuhoz hasonlóan, bár erős napsütésben inkább gipszfehér hatása lett. A titok az oldalhomlokzaton rejlik. Oda utal vissza a jó és a rossz döntés is. Ha 1 színből színezünk, akkor csak semleges, szinte a világos kőszíneken kívül nincs ’építészes’ megoldás a főhomlokzaton, mert hiányoznak az anyagszerű kőkeretek, pilaszterfejezetek és szobrok. Ha 2 színt választunk, akkor anyagszerűtlen és nagyon világos színeket kellett volna használni, kis telítettség különbséggel, hogy az amúgy dísztelen északi oldalhomlokzat ne legyen diszharmonikus. Az értelmező színezés 3 színből ugyan gondolkodásra késztet, de előcsalogatja Carlone templomának kivételes szépségét. A belső térben a páros falpilléreket egymás felett két-két oszlopfejezet koronázza, felette ugyanúgy folytatódnak a márványozott falpillérek. Nagy kiülésű tekintélyes főpárkány zárja a pillérpárokat. Ez is indokolja, hogy a külső homlokzaton is pillérszerűen kezeljük a belsővel azonos kialakítású építészeti elemeket, tehát a feliratos fríz mező ugyanúgy fal minőségű legyen. Lehet, hogy a belső tér színezését már a 19. században „elrontották”? Az az elv, miszerint a geiszon-fríz-architrávot mindig egyformára kell színezni, a torony órapárkány kivételével, ebben az esetben aránytalan lett volna, és túl magas párkánytagozatot hozott volna létre. Mi így értettük Carlonét. Csendes Monika

klaniczayp
2022.12.14.
00:22

Szinek és tagozatok Szolnok kevés műemléke közül az egyik hosszú évek alatt végre felújításra került. Az alapos és sok tekintetben végiggondolt munka a nemrég „műemléken gyakorlott” címet kapott tervező újabb sikerének könyvelhető el és meg is érdemli a dicséretet, bár néhány gondolatot muszáj a részletes ismertetéshez fűzni. Sajnos az, hogy a kutatás nem tudott támpontot adni a homlokzati színekre még nem jelenti azt, hogy nem kellett volna a szakma „magas” szabályai szerint eljárni a homlokzatok színezése kapcsán. Vertikalitás ide, vagy oda, más fontos szabályok is vannak. A sárga szín ugyan, ahogy a tervezők mondják, már megszokás volt és bizonyos vertikalitást is meg akartak őrizni, mégis néhány tervezői elgondolás vitatható és emellett a kivitelező is súlyos hibát követett el a kivitelezés során (ha igaz, ami a fotókon látszik). Alapvető összképi probléma, hogy a főhomlokzat túl „krémes” lett (talán nem kell magyarázni). Amennyiben három színt akarunk használni és abból kettő tagozatra vonatkozik, akkor a közbenső szín ne a fal színéhez közelítsen, mert az zavart okoz. Itt egy kis korrekció kellett volna a vajszín esetében, vagyis a fehérhez kellett volna közelíteni, ha már nem csak fehéret (vagy azonos színt) használunk minden tagozatra. A másik kérdés, hogy mit tekintünk tagozatnak. Ez sajnos örök probléma és sokan sokszor tévednek. Itt úgy tűnik elsődleges tagozatnak tekintették a tervezők a párkányokat, pilaszterfőket, keretezéseket és másodlagosnak a lizénákat, a faltükrök keretezését, és ami sajnos bekövetkezett: a frízmezőt pedig nem. Igaz, hogy a főhomlokzat pilaszterfői gólyvázódva futnak rá a főpárkányra, de ezzel még nem lesz közöttük különbség, vagyis a frízmező sajnos tagozat. Jelen esetben bizony annak is vajszínűnek kellett volna lennie (mennyivel egységesebb lenne így a homlokzat). Másrészt az oldalhomlokzat tükrös keretezése felül a főpárkány alatt a redukált főpárkány frízmezejének szerepét veszi át. Ez viszont a főhomlokzaton egyszerűen falszínűvé változik a falmezők felett. Mindezt nem menti, hogy az archív képen is rosszul van kifestve a templom. Ott ráadásul a timpanon alatt is kétfelé színezték az osztott mezőt. Ami viszont a kivitelező számlájára írható, az –bár ne így lenne – a vízszintes sávozások alsó beforduló tagozatának falszínűre festése a timpanon alatti és az oldalhomlokzati tükrök kereténél. Miután a lizénák és a sávozások vajszínű festését szépen befordította a falig, érthetetlen, hogy a vízszintes tagozatoknál miért nem ezt tette. Ami még meggondolandó lett volna, az a sok kemény erős vízszintes cezúra, amit a bádogozások adnak. Sajnos ismert a szándék, hogy minden vízszintes felület kapjon bádogot és általában jó nagy vízorral és hátsó felhajtással, de ez ellen kell és lehet is küzdeni, mert az építészeti eleganciát nagyban befolyásolja. 5-10 cm-es kiállású falperemek bádogozása megfelelő lejtésképzéssel és szakszerű kivitelezéssel talán elkerülhető. Itt a párkányoknál érthető, a piaszterfők alsó elemeinél és az architrávnál már kevésbé és sajnos elég bántó az oromzat lábazati sávját lezáró erős csík is. Esetleg ha a falmezőknél a lábazat a lizénák színét kapta volna, akkor jobban járunk. Persze akkor oda a nagyon kívánt vertikalitás, viszont akkor esetleg kiegyensúlyozottabb lenne a homlokzat A homlokzati megjelenésen túl, ami talán azért az első és legfontosabb egy ilyen fontos városképi szerepű épületnél, a többi fontos építészeti és belsőépítészeti, valamint elektromos kérdés megoldása viszont valóban nagy tervezői gondosságra utal. Egyébként nagyon jó, hogy a hosszú előkészítés és kivitelezés után egy alapos cikk számol be a munkáról. Bár minden komoly felújítás után ez történne, s akkor ismertebbek lennének az országban százával készülő felújítások. Klaniczay Péter

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.