Nézőpontok/Vélemény

BÉCS és BUDAPEST párhuzamos városképei a 20. századból

1/6

BÉCS és BUDAPEST párhuzamos városképei a 20. századból – A Térformák Társadalomformák (TérTár) műhely idei urbanisztikai kiállítása

?>
BÉCS és BUDAPEST párhuzamos városképei a 20. századból – A Térformák Társadalomformák (TérTár) műhely idei urbanisztikai kiállítása
?>
BÉCS és BUDAPEST párhuzamos városképei a 20. századból – A Térformák Társadalomformák (TérTár) műhely idei urbanisztikai kiállítása
?>
BÉCS és BUDAPEST párhuzamos városképei a 20. századból – A Térformák Társadalomformák (TérTár) műhely idei urbanisztikai kiállítása
?>
BÉCS és BUDAPEST párhuzamos városképei a 20. századból – A Térformák Társadalomformák (TérTár) műhely idei urbanisztikai kiállítása
?>
Tamáska Máté, BÉCS és BUDAPEST párhuzamos városképei a 20. századból – A Térformák Társadalomformák (TérTár) műhely idei urbanisztikai kiállítása
?>
BÉCS és BUDAPEST párhuzamos városképei a 20. századból – A Térformák Társadalomformák (TérTár) műhely idei urbanisztikai kiállítása
1/6

BÉCS és BUDAPEST párhuzamos városképei a 20. századból – A Térformák Társadalomformák (TérTár) műhely idei urbanisztikai kiállítása

BÉCS és BUDAPEST párhuzamos városképei a 20. századból
Nézőpontok/Vélemény

BÉCS és BUDAPEST párhuzamos városképei a 20. századból

2020.12.18. 09:56

A Térformák Társadalomformák (TérTár) műhely idei urbanisztikai kiállítása az online térbe kényszerült. Az internetre felkerült plakátok egy valóságos városi felfedező séta sokszínűségét idézik meg a lakásépítészettől, a közlekedési tereken, háborús újjáépítéseken át a tömegtársadalom és a jóléti állam létesítményeiig, mint pl. a stadionok, játszóterek, kórházak. A képek és a tömör magyarázó szövegek révén kirajzolódik a két iker főváros 20. századi építészeti, társadalmi és várostörténeti öröksége. A Magyar Építőművészek Szövetsége Kós Károly terme immár harmadik alkalommal látta vendégül a TérTár műhelyt.  

A virtuális megnyitón házigazdaként Krizsán András MÉSZ elnök köszöntötte a vendégeket a helyszínről, kiemelve az építészet humántudományi kutatásának a fontosságát. Osztrák részről Regina Rusz, a budapesti Osztrák Kulturális Fórum igazgatója köszöntötte a résztvevőket, aki személyesen és az általa képviselt kulturális intézet nevében is elkötelezett az osztrák és magyar tudományos párbeszéd iránt. Utóbbinak szép példája a kiállításon röviden ismertetett közel hatszáz oldalas kiváló tanulmánykötet is, amely "Wien – Budapest, Stadträume des 20. Jahrhunderts im Vergleich" címmel jelent meg 2020-ban. Utána Szabó Csaba, a Bécsi Magyar Történeti Intézet volt vezetője, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója szólt a vendégekhez. A Bécs Budapest összehasonlító kutatások ötletgazdájaként a két város 20. századi politikatörténeti hátterét ismertette. Kiemelte, hogy az 1920 utáni fél évszázadban a két várost szinte mindig más irányultságú politikai tömörülés vezette. 

A kiállítást a kurátor, Tamáska Máté mutatta be, aki egyben a Bécs Budapest összehasonlító projektnek is vezetője, valamint  a TérTár sorozat alaptó szerkesztője. A TÉRformák, TÁRsadalomformák című könyvsorozatát már jól ismerhetik az Építészfórum olvasói: a TérTár sorozat célja olyan tematikus kötetek kiadása, kiállítások és konferenciák szervezése, amelyek összefogják a hazai építészetszociológia iránt fogékony szakembereket. A jelenleg megtekinthető kiállítás a bécsi Ringturm Galériában 2018-ban bemutatott és katalógusban is publikált anyagra támaszkodik (Tamáska Máté: Metropolen Bécs Budapest Wien, Paralelle Stadträume aus dem 20. Jahrhundert / Párhuzamos városképek a 20- századból).

BÉCS és BUDAPEST párhuzamos városképei a 20. századból – A Térformák Társadalomformák (TérTár) műhely idei urbanisztikai kiállítása
2/6
BÉCS és BUDAPEST párhuzamos városképei a 20. századból – A Térformák Társadalomformák (TérTár) műhely idei urbanisztikai kiállítása

Tudjuk, hogy Bécs és Budapest párhuzamos fejlődése a 19. század második felében volt a legszembeötlőbb, amit az 1920-as békeszerződés hirtelen szakított félbe.  A kiállítás innen indulva kalauzol végig a rövid 20. századon, az 1970-es évekig. A hetvenes évekbeli lezárást indokolta, hogy az akkori tömeges lakótelep építkezések és a metró megjelenése egy merőben új városi életmódot hozott létre. A tárlat a 20. századi urbanizmus főbb tendenciáit veszi sorra, a lakásépítkezéseket, a közlekedési infrastruktúrát, a villany térhódítását, a háborúkat, a vertikalitást, a városkép védelmet, a jóléti állam építkezéseit és speciális örökségként a Duna menti városrészeket. A képek válogatásánál az építészeti tendenciák ábrázolása mellett azok társadalomtörténeti mondanivalója is kiemelt szempont volt. A különleges vizsgálati módszer megválasztásának célja, hogy az általában szegmentáltan tálalt városképet új szemszögből, friss szemléletű fogalomtársítások mentén mutassa be.

A képeket nézve láthatóvá válik, hogy a 20. századi fejlődés mindkét település esetében egészen új irányt vesz. A városok kitörnek a tradíciók szorításából, a 19. századból örökölt beépítési struktúrák átíródnak. A kortárs építészeti koncepciók a vertikalitás, a mobilitás, a gyorsuló városi élet jegyében készülnek. S noha a két testvérváros látszólag külön fejlődési pályán indult el, de a művészettörténeti, társadalomtudományi és urbanizációs kihívások végig párhuzamban maradtak. A tárlat egyik jól megfogalmazott célja azon ellentmondás feltárása, hogy miközben politikai értelemben szétfejlődést láthatunk, urbanisztikai szempontból rendkívül sok a kortárs párhuzam.

Az összeállítás egyik erőssége, hogy az építészettörténeti ismertetések túlmutatnak az egyszerű formai leírásokon. Építészeti-társadalmi összefüggések vizsgálata mentén tárja fel azt, ami a város maga: komplex folyamatok összessége. Bécs és Budapest 20. századi fejlődése ugyanis egészen más építésszociológiai háttérrel rendelkezett. Erre lehet példa az 1920 utáni historizáló stílusok eltérései. Osztrák oldalon a formaválasztást (kimondva, kimondatlanul) a Habsburg ellenesség határozta meg. Ezért a tervezők előszeretettel idézték meg a dinasztia előtti, középkori város hangulatát. Budapesten ezzel szemben Trianon tragédiája a török idők pusztításával vont párhuzamot. A húszas évek különösen kedvelt neobarokk stílusa pedig a 18. században egyszer már sikeres ország újjáépítés korát idézte meg.

BÉCS és BUDAPEST párhuzamos városképei a 20. századból – A Térformák Társadalomformák (TérTár) műhely idei urbanisztikai kiállítása
3/6
BÉCS és BUDAPEST párhuzamos városképei a 20. századból – A Térformák Társadalomformák (TérTár) műhely idei urbanisztikai kiállítása

De ugyancsak beszédes, hogy bár a modernizmus igen hasonló formanyelvvel bír a két városban, de az eltérő anyaghasználatból eltérő építészetszociológiai olvasatok bontakoznak ki. A két világháború között Budapest városfejlődése egészen más társadalmi réteget érintett, mint Bécsben, ahol irányzottan a szakmunkás osztály polgári szintre emelése volt a cél. Budapesten az újonnan kibontakozó, jómódú középosztály által megcélzott reprezentatív belvárosi polgári lakások építése állt a középpontban, innen a nemes anyaghasználat és sokféle technikai bravúr. Másfelől a vidéki idillt megtestesítő kertvárosok is gyors ütemben fejlődtek.

Szintén részletes képet kaphatunk a nagyvárosias közlekedés eredetével kapcsolatban. A leírásokat olvasva világossá válik számunkra, hogy városaink infrastruktúráját komoly technikai-társadalmi-politikai lehetőségek és döntések sorozata írta. Így például a második világháború utáni évtizedekben a kerékpáros közlekedést tudatosan szorították ki a városok útjairól.    

BÉCS és BUDAPEST párhuzamos városképei a 20. századból – A Térformák Társadalomformák (TérTár) műhely idei urbanisztikai kiállítása
4/6
BÉCS és BUDAPEST párhuzamos városképei a 20. századból – A Térformák Társadalomformák (TérTár) műhely idei urbanisztikai kiállítása

A rendkívül összetett folyamatokról a kiállítás részletes és szemléletes összefoglalót ad. A mélyebb értelmezések segítségével a néző pontos korlenyomatot olvashat ki a párhuzamba állított képekből. A két nemzet urbanizációs folyamata hasonló ugyan, de célja, indíttatása, társadalmi berendezkedése és szociális viszonyai, valamint történeti múltja a részletekből kiolvasva egészen mást mutat. A tárlat ehhez nyújt kiváló felvilágosítást, segít, hogy az építészetet komplexen értelmezzük, és mindezt olyan kellemes és könnyen befogadható módon teszi, hogy a kiállítás bárki számára igen élvezetes lehet. 

A plakátok a tervek szerint személyesen is megtekinthetők lesznek a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet elmúltával. A mostani online tárlat előnye, hogy jelen helyzetben is mindenki számára kényelmesen elérhető. Ezzel kapcsolatban Tamáska Máté utalt rá, hogy a tavalyi tárlat után feltették a kérdést, vajon van-e még létjogosultsága 21. században egy plakátkiállításnak, miért nem elég a virtuális tér. A választ éppen a mai helyzet adja meg, hiszen az online platformon összegyűlt emberek tényleges találkozása elmaradt: nem került sor közösségépítő, kapcsolatépítő beszélgetésekre, márpedig a személyes jelenlét nélkül sem egy kiállítás, sem maga a városi tér nem lehet teljes.

A kiállítás a MÉSZ közösségi oldaláról elérhető, vagy közvetlenül a becsbudapest20szazad.webnode.hu oldalon megtekinthető.

 

Koltai Emese és Moussong Zsuzsanna

 

Szerk.: Pleskovics Viola

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk