Bejárat a bölcsődék világába – Hathy Zsuzsanna és Fáy Piros kiemelt megvételt nyert terve

A Kopp Mária Intézet által kiírt bölcsődepályázaton kiemelt megvételt nyert terv a használat és a települési környezet és az arányos és léptékhelyes beavatkozás szempontjából közelítette meg a feladatot.

Az ötletpályázati kiírás szerinti szándék olyan bölcsődék ötleteinek összegyűjtése, amelyek kis községbe, vagy kisebb városba telepíthetők. Nagyobb városok esetében a településrészek központjai, vagy az ellátottak lakóhelyéhez közel eső központibb részek képesek egy-egy gyermekléptékkel felfogható épület és udvar számára kellő méretű telket biztosítani. Az építészet három alapköve a funkció, a fenntarthatóság és a forma, ennek hármasában kell az adott helyre illeszkednie a kisdedek családias, családi házas környeztében a tervezett bölcsődéket. A fenntarthatóság része, hogy építészeti értékként megújítjuk, megőrizzük a meglévő beépítést, és annak kiegészítéseként teremtjük meg az új funkciót léptékvesztés nélkül, józansággal.

Magyarországon a lakosságának 17%-a a fővárosban, ugyanennyien megyeszékhelyeken laknak, 31% egyéb városban, 30% -a községekben lakik. (mtafki: Magyarország térképekben, Települések) Magyarországon a települések átlagos lélekszáma 2010. január 31-én 3182 fő volt. Ez kb. a fővárosi népsűrűség adatával egyező szám (3314 fő/km2).

Átlagosan 24 fő helyezhető el egy nevelési-gondozási egységben (erre osztottuk vissza a lakosság számot, megjegyezve, hogy ez egyben egy ősközösség létszáma is), ami két csoportszobát jelent. Ehhez egy fürdő és átadó helyiség kapcsolódik. 1 km2-en belül (ami tekinthető egy gyalogos járásnyira) szükséges átlagosan 2,67 db nevelési-gondozási egység.

Feltételezve, hogy a bölcsődés korú gyermekek egy része családban nevelkedik, 2 db családi ház léptékű bölcsőde szükséges 1km2-en belül.

Az üresen álló lakások aránya a kisebb településeken igen magas, 24%. Emiatt különösen indokolt a lakások, családi házak hasznosítása kisebb intézményi célra, a szükséges bővítésekkel. A bölcsőde az ember életében az első intézményi közeg, ahol családja nélkül tölti hétköznapjait. A környezet nagy hatással van a fejlődő gyermekre, jelentős érzelmi kihatása van a térnek, ahol hosszú óráit tölti.

Építészeti koncepciónkat a fenti szociológiai és statisztikai adatokra alapozzuk.

Telepítés: Fentiek alapján kijelenthető, hogy a települések, vagy településrészek központjába kell telepíteni a bölcsődét, tömegközlekedéssel könnyen megközelíthető helyre, vagy az ellátandó terület gyalogosan 15 percen belül elérhető távolságán belül. Ez a távolság egy bölcsődés korú gyermek számára felfogható, bejárható könnyedén, napjában kétszer. Ez az a település szöveti hely, ahol egy bölcsőde használói javára válva működni tud. Mivel a település központi része többnyire beépített, ritka az üres telek, nagyobb eséllyel kell meglévő családi ház bővítéseként funkcióváltással (C típus), vagy egy másik intézmény gazdasági adottságait felhasználva (pl. főzőkonyha), többfunkciós intézményként bővíteni bölcsődei funkcióval egy meglévő létesítményt, legyen az iskola, óvoda, idősek otthona (B típus). A település magban elhelyezkedő ingatlanok általában 18-20-22 méter szélesek és a település sajátosságától függő hosszúságúak.

Funkcionális kialakítás: A bölcsőde megközelítése, az utcára nyíló bejárat a funkcionális séma első és egyben arculati eleme, ami a településképben ikonikussá válhat, könnyen felismerhetővé teszi. Részleteiben lehetőség van egyedivé tenni. A megközelítésnél figyelni kell egyrészt a bejárati hangsúly megteremtésére, másrészt a bejárat és az ahhoz csatlakozó részek funkcionális használhatóságára. Bővítésként egy, vagy két csoportszobát és az átadó-öltöző, valamint a fürdő helyiségét kell megvalósítani, önálló bejárattal.

Bejárati modul: A bejárat építészeti jelként figyelemfelkeltés, kijelöli a megérkezés helyét, illetve utal az egységes családpolitikai szándék megvalósulására, az egyenlő esély megteremtésére. A bejárati rész áltozó alapterületű (hosszúsága a helyi adottságoktól is függ) ~46 m2, 2,8m szélességű. A szintkülönbség áthidalást lankás járdaszerűen oldjuk meg. Tartalmazza a szélfogót és a babakocsi tárolót, egy térben. Szülői mosdót, csak ha a rendelkezésre álló telekadottságok lehetővé teszik, akkor biztosítanánk. Az ideális, negyed órás sétálás-utazás távolsága nem feltétlen indokolja, hogy szülői mosdót biztosítsunk. Új épületnél (A) kiemelés nélkül javasolt megvalósítani a bölcsődét. Meglévő épületek bővítésekor (B+C) a bejáratnál biztosítani kell a szintkülönbségek közötti áthidalást járda-szerűen, lejtetve, hogy minél kevesebb műszaki elemmel valósuljon meg a szintkülönbség áthidalás, elrejtve építészeti eszközét. A megérkezésként egy fedett-nyitott előteret terveztünk, ahonnan a bölcsődébe érkezők az épületbe lépnek. Ez a zárt tér pedig, helyett kell adjon a babakocsival, esetleg még csomagokkal érkező szülőknek. A bejárat építészeti elemének funkcionális használhatósága esetében fontos a kellő szélesség.

Igazgatási-gazdasági modul: Meglévő családi ház bővítésekor ( C ), a kockaház az igazgatási–gazdasági modul maga, benne melegítőkonyha, iroda, tárolók, öltöző található. A bejárati modul hozzá kapcsolható nyaktaggal, de önálló bejárattal is rendelkezhet a kert felől. Amennyiben egy meglévő intézményre (B) csatlakozik rá az új bölcsőde funkció, ebben a helyzetben is a családi ház méretű alapterületet érdemes kiszakítani az intézményből, igazgatási-gazdasági célra, vagy ekkora alapterületű résszel lehet számolni bölcsőde igazgatási és gazdasági területeként. 20 m2 szükséges minimum igazgatási résznek, két csoportszobás bölcsőde esetében. Az igazgatási egységben található egy teakonyhával felszerelt iroda, amin át lehet közlekedni a gyermek átadó felé. A gazdasági rész, szintén 20m2 körüli, itt adnánk helyet a gondozóknak átöltözésre, vizesblokkal, takarító vízvételi hellyel, valamint egy eszközraktárnak.

Átadó-öltöző és fürdő modul: A bejárathoz kapcsolódik, valamint a foglalkoztatóhoz, a modulok közötti köztes térrel összeköthető a gazdasági résszel. A bejárati tömeg és a foglalkoztató tömege között felülvilágítóval fedett, alacsony, könnyűszerkezetes tömeg. Területe 40 m2 -50 m2 (egy gondozási egységhez), ami tartalmaz egy raktárt, egy fürdőt biliztetővel, és egy átadó helyiséget, ami egyben öltöző. A főépülethez az igazgatási modulon át csatlakozik az átadónál.

Foglalkoztató modul: A létrehozandó bölcsődéknek két nagyon fontos eleme van az egyik a bejárata, a másik pedig a minden igényt kiszolgáló foglalkoztató. A foglalkoztató alaprajzi kialakításánál törekedni kell a belső berendezés és használat gazdaságos megvalósítására, valamint a „nappali" lépték megtartására, barátságos, gyermekközpontú, könnyen érthető forma kialakítására. A családi házas léptékbe, véleményünk szerint maximum két csoportszobás bölcsőde illeszthető be a települési szövet megbontása nélkül.

Funkcionális egységek összekapcsolása: Az új építészeti elemeket additíven, önálló tetőidommal a meglévő épülethez nyaktaggal csatlakoztatva gondoljuk alkalmasnak, ezzel biztosítva a flexibilitást. A meglévő épület tetőzetéhez nem csatlakozik az új, így a meglévő szerkezeteket nem kell megbontani. Célszerű a modulok közötti terekben belső kert kialakítása, akár fedetten, kis aulaszerűen.

Ideális esetben, az új építésű bölcsődeépület alapterülete lényegesen nem nagyobb, mint a családi házból átalakított bölcsőde. A családi ház méretét nagyjából másfélszeresére növelve már minden szükséges funkció kényelmesen elhelyezhető. Így is alkalmazható az ikonikusnak ítélt bejárati elem és a további épületelemek moduljai.

A települési porták jellegzetességét a telekszélesség és a telken álló épület aránya adja. Új épület építése esetén ezeket az arányokat őrző épületek nem lehetnek sokkal szélesebbek, nagyjából azonosak a családi ház, kockaház szélességével. A családi ház keresztmetszetet felvéve vagy annak másfélszeresét, mint a tipikus beépítést lehet a szövetbe illesztve létrehozni.

A bejárati rajzok, rajzolatok változatosak, ez adja meg minden egyes településnek a sajátosságát, utalhat az óvoda nevére a település valami sajátos tulajdonságára. A bejárati rész mindig díszíthető a megfelelő évszakhoz vagy ünnephez.

A tervezett építészeti modulok, mint a bejárat, a fedett bejárati rész, a foglalkoztató, önálló tetőidommal, független tömegként nyaktaggal csatlakozik a főépülethez, a kocka házhoz, vagy az óvoda, iskola meglévő fő tömegéhez, hogy a meglévő funkció zavarása nélkül, minél kevesebb beavatkozással lehessen kialakítani a bölcsődei bővítést.

Az épület csatlakozásoknál a nyaktagok építészeti szempontból egyszerűbb és visszafogott funkcionális összeköttetést biztosítanak.

Mind az új bölcsőde-, mind a bővítés esetén a bejárattal szemben folyosó létrehozása célszerű, amely jól szervezi a funkciók eloszlását és a használatot. E közlekedő mind a fő fontosságú, mind az alárendeltebb helyiségeket rendezi, szélességénél fontos, hogy a gyermeküket tartó vagy hozó szülők is kényelmesen közlekedni tudjanak rajta, így 2,00-2,20 alatti szélesség nem ajánlott.

Anyaghasználat: Az anyaghasználatban a tervezett épületeknek is a meglévő környezethez való igazodása, vagy éppen példamutatása fontos szempont. Az  anyaghasználat tekintetében a TAK-ok irányadók. Az épületek általában hagyományos tégla  falazattal épültek, tetőfedésük sok helyen még azbesztpala. Az egészségre káros anyagokat el kell bontani, csak ezután építhető át bölcsődévé.

A falak általában vakoltak, nagyrészt fehér, néha valamilyen színezett vakolatot kaptak, a lábazat, vagy bármely oszlop díszítőelem tégla, vagy kő szerkezetű, vagy burkolatú. Az épületek fedése általában cserép- vagy palafedés. A pályázat céljaként tervezendő bölcsődék ehhez a közvetlen környezet kívánnak anyaghasználatukban is alkalmazkodni. A meglévő épületnél a lehető legkisebb beavatkozással felújítással célszerű számolni. Az újonnan készülő építészeti elemek pedig ezeket a hagyományos szerkezeteket és anyagokat használják. Bejárati modulként tégla pilléren nyugvó faszerkezetű magastető készül.

Egyszerű nyeregtetővel fedett a foglalkoztató modul rész. A közösség anyagi helyzetének megfelelően falazott szerkezetű, vagy esetleg könnyűszerkezetből is készülhet. Megjelenésében azonban vakolt felületet mutat. A magastető a karbantarthatóságot és a környezethez való illeszkedést biztosítja.

Gazdaságosság: A tervezésnél szempontként vettük figyelembe, hogy a meglévő szerkezetek minél kisebb mértékben változzanak, minél kisebb beavatkozásra legyen szükség. A bővítésnél az elemek önálló építészeti elemként csatlakoznak a meglévőkhöz. Ez biztosítja a meglévő integritását, érintetlenségét. A kivitelezést szakaszolható a helyi lehetőségekhez is. A meglévő anyagokhoz alkalmazkodva választható meg a szerkezet és a felhasznált anyagok. Ez a hozzáállás a legnagyobb gazdaságosságot igyekszik szem előtt tartani.

Tervezési programvázlat: A tervezési programban rögzíteni kell minden olyan fontos tényt, amelyet a tervezés során figyelembe kell venni: ezek a gazdasági feltételrendszer, rendeltetés szerinti szakmai, működési feltételrendszer, építészeti–műszaki feltételrendszer, üzemeltetési feltételrendszer

Belsőépítészeti eszközök: A terek flexibilitását szem előtt tartva minél kevesebb helyiséget alakítanánk ki. A térrészeket a gyermekszobákban játékos bútorokkal választanánk el. A bölcsőde belsőépítészeti kialakításában a kisdedek életkorának megfelelő méretű és a szokásos elfoglaltságaik során jól használható bútorokat és berendezéseket kell elhelyezni.  Anyaghasználatában a rétegelt fatábla egyszerű megjelenése a színes textilekkel, festékekkel kombinálva adja meg a számukra figyelemfelkeltő és vonzó változatosságot. Alkalmas ülő, fekvő bútor készíthető szivacs alapanyagokból.

Az "A" típus, vagyis új építés gazdaságosan soros elrendezéssel valósítható meg, nagy befogadóképességgel. Erre minden bizonnyal csak nagyobb városokban lesz igény, ahol sűrűn lakott területeket kell kiszolgálni, és fejlett tömegközlekedés áll rendelkezésre. A szabvány főleg a teleknagyságot szabályozza elégtelen módon, mivel ma már az üres telkek egyre kisebbek.

A "B" típus esetében egy meglévő, a kis települések léptékén többnyire túlmutató intézményre kapcsolódik rá az új, kiegészítő rendeltetés, ami kétségtelenül lehet gazdaságos, de a településképre nincs kedvező hatása, amennyiben az az eredeti épület tömegét tovább növeli.

Pavilonos elrendezéssel van mód természetesebbé tenni a bővítést.

Pályázatunkban elsősorban a "C" típusra keressük a megoldást, hiszen mind az "A", mind a "B" típus esetében egy nagyobb intézmény, nagyobb léptékű épület bővítése, vagy építése gazdaságos.

A meglévő üresen álló családi házas épületállomány felhasználása pavilonos telepítésű, elszórt ellátást eredményez, ami egyben biztosítja:

- a léptéktartást a települési szövetben,

- egyenlő esélyű hozzáférést a bölcsődei szolgáltatáshoz,

- a kisdedek megszokott, otthoni környezetéhez igazodó épületnagyságot.

A meglévő épületállomány gazdaságos hasznosíthatósága miatt az előírásokat és szabványt szükséges a mai technológiákkal segített (fejlett konyhatechnológiával akár 40 m2-en is lehetséges főzőkonyhát üzemeltetni) környezethez igazítva, olyan keretszerű feltételrendszert adni a megvalósításhoz, ami két irányban képes (oda-vissza hatva) működni. A túlzsúfoltság elkerülése érdekében, a meglévő épület alapterületi korlátja legyen képes visszahatni a befogadható gyermekek létszámára.

Egy nevelési-gondozási egységű, átlagosan 24 gyermek befogadására alkalmas (max.28 kisded) bővítést vizsgáltunk meg pályamunkánkban. Ez az a méret, ami alatt több kisebb, még családiasabb mini bölcsőde létesítése indokolt, hiszen ott, ahol 15-16 fő alatt  van az elhelyezni kívánt gyermekszám, egy vagy két kis családi bölcsődével lehetséges kiváltani az intézményi bölcsődét.

A szabványt megengedőbbé javasoljuk tenni, gazdaságosabbá, több helyiség összevonásával meglévő épület bővítésekor.

Magyarország klimatikus viszonyaiban a magastető tekinthető hagyományosnak, így példáink során magastetős épületekkel foglalkoztunk.

A típusbölcsődék építésének korszakában is főleg félnyeregtetős bölcsődék épültek, ami lehetővé tette a nagy alapterületek több kisebb tömegre bontását, a közbenső belső tér természetes bevilágítását.

Hathy Zsuzsa

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A pályamű a január közepén zárult Magyarország bölcsődeépítési programhoz kapcsolódó, tervezési programok, funkciósémák, és vázlat-, illetve koncepciótervek témában kiírt ötletpályázatra készült.

A pályamű a január közepén zárult Magyarország bölcsődeépítési programhoz kapcsolódó, tervezési programok, funkciósémák, és vázlat-, illetve koncepciótervek témában kiírt ötletpályázatra készült.A pályázat kiírója a Kopp Mária Intézet, lebonyolítója a Lechner Tudásközpont volt. Célja, hogy a tervek magas építészeti minőségük és átgondoltságuk okán követendő építészeti mintát és kiindulási alapot szolgáljanak a bölcsődék tervezéséhez a konkrét megrendeléseket  kiíró szervezetek és intézmények számára. A pályázat azzal a lehetőséggel is kecsegtet, hogy a beérkező pályamunkák értékelése elvezethet a meglévő szabályozás újragondolásához.

A pályázatra beérkező tervek tehát nem helyettesítik a közeljövőben kiírásra kerülő pályázatokat, amelyeket konkrét tervezési feladatokra írnak majd ki, hanem csak előkészítik, támpontokat adnak hozzá. A pályázatról részletesen itt írtunk.

Szerk: Somogyi Krisztina