Bontják az egykori Közvágóhidat – Galériával

Jelenleg is bontják az egykori Közvágóhíd épületeit. A tervek szerint néhány emblematikus része – mint a kapuzat és a víztorony – megmaradna, műemlékvédelmi szakemberek szerint azonban ennél jóval több épület érdemes megőrzésre. Mely elemei valóban védettek az épületegyüttesnek és mi az, ami ebből megmarad?

„Műemlékrombolás Ferencvárosban?!" tette fel a kérdést az Örökségfigyelő blog egy facebook-bejegyzésben 2018. szeptemberében. A kérdéshez mellékelt kép a Közvágóhíd területén található védendő műemlékek és az akkor napvilágra került látványtervek szerinti beépítés összevetésével jutott arra a következtetésre, hogy „…a terv műemléki szempontból elfogadhatatlan mértékű pusztítást jelent, ha ebben a formában valósul meg." Az épületek bontása azóta elkezdődött.

Az Örökségfigyelő által rajzolt, a bontható épületeket sárgával, a látványtervek szerint is megmaradót zölddel, a bontani tervezett, ámde értékes épületeket pirossal jelölték. Az ipari műemlékeket jellemzően többször átépítették és a Közvágóhíd épületegyüttesével sincs ez másként, ezért nem mondható az, hogy annak minden része egyformán értékes – magyarázza Kelecsényi Kristóf az Örökségfigyelő szerkesztője a képet. A műemlékvédelmi szakember külön felhívta figyelmet arra, hogy az általa megőrzendőnek ítélt épületek nem biztos, hogy megyegyeznek a védett épület dokumentációjában nevesítettekkel.

Megkerestük a Főpolgármesteri Hivatal Városépítési Főosztályát, ahol választ ígértek, felhívva a figyelmünket arra, hogy ilyen dokumentációt 1994 előtt nem volt szükséges készíteni a védetté nyilvánításhoz, ami azért lehet érdekes, mert az egykori Közvágóhíd Soroksári út 58., Máriássy utca 2-6., Vágóhíd utca 1-5., 38021/27 és 38021/34 helyrajzi számon található épületegyüttese pedig éppen 1994-ben került fel a fővárosi helyi védettségű építészeti örökségek lajstromába. (Amint választ kapunk, annak tartalmától függően frissítjük a cikket, vagy új cikkel jelentkezünk.)

147 év

Az akkor még különálló Pest városa 1868-ban fogadott el határozatot közvágóhíd létesítésére, amellyel párhuzamosan betiltották a városban addig több helyen üzemelő és egyre nagyobb gondot okozó kisebb magánvágóhídakat. A helyileg védett budapesti épületek listja szerint az 1872-ben átadott egykori Közvágóhíd építésze „Julius Hennicke", a Budapest Lexikon szerint „van der Hude" tervei szerint „Hennicker Gyula" építette. A közvágóhíd szimbólumának is tekinthető a főkapu és Begas Reinhold berlini szobrász eredetileg kőből készült szoborcsoportja, melyet Sződy Szilárd javításai után 1937-ben az időjárásnak ellenálló bronz másolatokra cseréltek. Az épületegyütes területén 1984-ig működött mészárszék, - igaz, közvágóhídként betöltött szerepe a múlt század ’60-as éveitől kezdődően folyamatasona leértékelődött – ezután főleg raktárak, kis- és nagykereskedelmi egységek, kisebb üzemek működtek a területén, a közelmúltig pedig próbatermek, zeneki klubok és szórakozóhelyek működtek az épületekben, egészen a terület eladásáig.

A Müpa és Nemzeti Színház közelsége által is ihletetten korábban felmerült, hogy más, hasonló adottságú, nagy alapterületű és alulhasznosított ipari épületegyüttesekhez hasonlóan kulturális funckiót kapjon, ez azonban nem minden esetben lehetséges – hívja fel a figyelmet Kelecsényi Kristóf, utalva arra, hogy több ilyen hasznosításra váró terület van és nyilván nem várható el mindenhol az állami vagy önkormányzati szerepvállalás. A lakáspiac felpörgése miatt ezeken a területeken is egyre gyakrabban épülnek lakóparkok, amelyekkel az a gond, hogy a befektető érdeke a minél nagyobb beépítés. Ezekben az esetekben – véli Kelecsényi – a mutatóban megőrzött részei egy-egy nagyobb komplexumnak valójában már a terület múltjára emlékeztető másolatnak is tekinthetők. Székács Péter 2014-ben Fővárosi Diplomadíjban részesült és az Építészfórumon publikált terve olyan posztindusztriális parkot képzelt el, amelyben nagy kiterjedésű zöldfelületek létesítésével a kulturális, a kereskedelmi és a rekreációs funkció került volna hangsúlyba.

Mi marad?

A We Love Budapest cikke szerint a komplexum elemei közül többek között a víztorony és a bálterem élvez védettséget, az Örökségfigyelő már említett szemléltető ábrája szerint ezek, és a Közvágóhíd emblematikus kapuzata, továbbá a közonti csarnokok homlokzata megmaradnának. Igaz, a bálterem épületére ráépíténenek, ahogy a csarnokok helyére is stílusában és méretében az eredetitől – illetve a megmaradó homlokzattól – elütő modern épületeket húznának fel. Képeink tanúsága szerint azonban még áll több, Kelecsényi szerint megőrzendő épület is. „Komoly, általános probléma az, amikor a települési szabályozás a műemlék létét durván veszélyeztető léptékű be-, illetve átépítést tesz lehetővé egy adott telken" – fogalmaz Kelecsényi a már hivatkozott vészjelző posztjában, míg „a kevéssé, vagy egyáltalán nem értékes részek még mindig rengeteg lehetőséget adnának a fejlesztőnek".

Tálos Lőrinc