Közélet, hírek

Bontják az egykori Közvágóhidat – Galériával

1/14

Az Örökségfigyelő személtető ábrája.

?>
Az Örökségfigyelő személtető ábrája.
?>
Bontják az egykori Közvágóhidat (Fotó: Gulyás Attila)
?>
Bontják az egykori Közvágóhidat (Fotó: Gulyás Attila)
?>
Bontják az egykori Közvágóhidat (Fotó: Gulyás Attila)
?>
Bontják az egykori Közvágóhidat (Fotó: Gulyás Attila)
?>
Bontják az egykori Közvágóhidat (Fotó: Gulyás Attila)
?>
Bontják az egykori Közvágóhidat (Fotó: Gulyás Attila)
?>
Bontják az egykori Közvágóhidat (Fotó: Gulyás Attila)
?>
Bontják az egykori Közvágóhidat (Fotó: Gulyás Attila)
?>
Bontják az egykori Közvágóhidat (Fotó: Gulyás Attila)
?>
Bontják az egykori Közvágóhidat (Fotó: Gulyás Attila)
?>
Bontják az egykori Közvágóhidat (Fotó: Gulyás Attila)
?>
Bontják az egykori Közvágóhidat (Fotó: Gulyás Attila)
?>
Bontják az egykori Közvágóhidat (Fotó: Gulyás Attila)
1/14

Az Örökségfigyelő személtető ábrája.

Bontják az egykori Közvágóhidat – Galériával
Közélet, hírek

Bontják az egykori Közvágóhidat – Galériával

2019.10.08. 11:00

Cikkinfó

Szerzők:
Tálos Lőrinc

Földrajzi hely:
Budapest, Ferencváros

Építészek, alkotók:
Kelecsényi Kristóf

Jelenleg is bontják az egykori Közvágóhíd épületeit. A tervek szerint néhány emblematikus része – mint a kapuzat és a víztorony – megmaradna, műemlékvédelmi szakemberek szerint azonban ennél jóval több épület érdemes megőrzésre. Mely elemei valóban védettek az épületegyüttesnek és mi az, ami ebből megmarad?

„Műemlékrombolás Ferencvárosban?!" tette fel a kérdést az Örökségfigyelő blog egy facebook-bejegyzésben 2018. szeptemberében. A kérdéshez mellékelt kép a Közvágóhíd területén található védendő műemlékek és az akkor napvilágra került látványtervek szerinti beépítés összevetésével jutott arra a következtetésre, hogy „…a terv műemléki szempontból elfogadhatatlan mértékű pusztítást jelent, ha ebben a formában valósul meg." Az épületek bontása azóta elkezdődött.

Az Örökségfigyelő személtető ábrája.
1/14
Az Örökségfigyelő személtető ábrája.



Az Örökségfigyelő által rajzolt, a bontható épületeket sárgával, a látványtervek szerint is megmaradót zölddel, a bontani tervezett, ámde értékes épületeket pirossal jelölték. Az ipari műemlékeket jellemzően többször átépítették és a Közvágóhíd épületegyüttesével sincs ez másként, ezért nem mondható az, hogy annak minden része egyformán értékes – magyarázza Kelecsényi Kristóf az Örökségfigyelő szerkesztője a képet. A műemlékvédelmi szakember külön felhívta figyelmet arra, hogy az általa megőrzendőnek ítélt épületek nem biztos, hogy megyegyeznek a védett épület dokumentációjában nevesítettekkel.

Megkerestük a Főpolgármesteri Hivatal Városépítési Főosztályát, ahol választ ígértek, felhívva a figyelmünket arra, hogy ilyen dokumentációt 1994 előtt nem volt szükséges készíteni a védetté nyilvánításhoz, ami azért lehet érdekes, mert az egykori Közvágóhíd Soroksári út 58., Máriássy utca 2-6., Vágóhíd utca 1-5., 38021/27 és 38021/34 helyrajzi számon található épületegyüttese pedig éppen 1994-ben került fel a fővárosi helyi védettségű építészeti örökségek lajstromába. (Amint választ kapunk, annak tartalmától függően frissítjük a cikket, vagy új cikkel jelentkezünk.)

Bontják az egykori Közvágóhidat (Fotó: Gulyás Attila)
9/14
Bontják az egykori Közvágóhidat (Fotó: Gulyás Attila)


Bontják az egykori Közvágóhidat (Fotó: Gulyás Attila)
3/14
Bontják az egykori Közvágóhidat (Fotó: Gulyás Attila)


Bontják az egykori Közvágóhidat (Fotó: Gulyás Attila)
8/14
Bontják az egykori Közvágóhidat (Fotó: Gulyás Attila)



147 év

Az akkor még különálló Pest városa 1868-ban fogadott el határozatot közvágóhíd létesítésére, amellyel párhuzamosan betiltották a városban addig több helyen üzemelő és egyre nagyobb gondot okozó kisebb magánvágóhídakat. A helyileg védett budapesti épületek listja szerint az 1872-ben átadott egykori Közvágóhíd építésze „Julius Hennicke", a Budapest Lexikon szerint „van der Hude" tervei szerint „Hennicker Gyula" építette. A közvágóhíd szimbólumának is tekinthető a főkapu és Begas Reinhold berlini szobrász eredetileg kőből készült szoborcsoportja, melyet Sződy Szilárd javításai után 1937-ben az időjárásnak ellenálló bronz másolatokra cseréltek. Az épületegyütes területén 1984-ig működött mészárszék, - igaz, közvágóhídként betöltött szerepe a múlt század ’60-as éveitől kezdődően folyamatasona leértékelődött – ezután főleg raktárak, kis- és nagykereskedelmi egységek, kisebb üzemek működtek a területén, a közelmúltig pedig próbatermek, zeneki klubok és szórakozóhelyek működtek az épületekben, egészen a terület eladásáig.

A Müpa és Nemzeti Színház közelsége által is ihletetten korábban felmerült, hogy más, hasonló adottságú, nagy alapterületű és alulhasznosított ipari épületegyüttesekhez hasonlóan kulturális funckiót kapjon, ez azonban nem minden esetben lehetséges – hívja fel a figyelmet Kelecsényi Kristóf, utalva arra, hogy több ilyen hasznosításra váró terület van és nyilván nem várható el mindenhol az állami vagy önkormányzati szerepvállalás. A lakáspiac felpörgése miatt ezeken a területeken is egyre gyakrabban épülnek lakóparkok, amelyekkel az a gond, hogy a befektető érdeke a minél nagyobb beépítés. Ezekben az esetekben – véli Kelecsényi – a mutatóban megőrzött részei egy-egy nagyobb komplexumnak valójában már a terület múltjára emlékeztető másolatnak is tekinthetők. Székács Péter 2014-ben Fővárosi Diplomadíjban részesült és az Építészfórumon publikált terve olyan posztindusztriális parkot képzelt el, amelyben nagy kiterjedésű zöldfelületek létesítésével a kulturális, a kereskedelmi és a rekreációs funkció került volna hangsúlyba.

Bontják az egykori Közvágóhidat (Fotó: Gulyás Attila)
5/14
Bontják az egykori Közvágóhidat (Fotó: Gulyás Attila)


Bontják az egykori Közvágóhidat (Fotó: Gulyás Attila)
12/14
Bontják az egykori Közvágóhidat (Fotó: Gulyás Attila)


Bontják az egykori Közvágóhidat (Fotó: Gulyás Attila)
7/14
Bontják az egykori Közvágóhidat (Fotó: Gulyás Attila)



Mi marad?

A We Love Budapest cikke szerint a komplexum elemei közül többek között a víztorony és a bálterem élvez védettséget, az Örökségfigyelő már említett szemléltető ábrája szerint ezek, és a Közvágóhíd emblematikus kapuzata, továbbá a közonti csarnokok homlokzata megmaradnának. Igaz, a bálterem épületére ráépíténenek, ahogy a csarnokok helyére is stílusában és méretében az eredetitől – illetve a megmaradó homlokzattól – elütő modern épületeket húznának fel. Képeink tanúsága szerint azonban még áll több, Kelecsényi szerint megőrzendő épület is. „Komoly, általános probléma az, amikor a települési szabályozás a műemlék létét durván veszélyeztető léptékű be-, illetve átépítést tesz lehetővé egy adott telken" – fogalmaz Kelecsényi a már hivatkozott vészjelző posztjában, míg „a kevéssé, vagy egyáltalán nem értékes részek még mindig rengeteg lehetőséget adnának a fejlesztőnek".

Tálos Lőrinc

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk