Budai Vigadó - homlokzatrekonstrukció

A Corvin téren sétálók spontán megnyilatkozásaiból is érezhető, hogy a korhű homlokzatfelújítás társadalmi elfogadottsága sokkal magasabb, mint egy-egy, az építész szakma által favorizált új épület fogadtatása.Építészet: Nagy Csaba, Bagó Bernadett - Archikon Kft

Tervezőként mindenki szeret - a habitusának megfelelően - a legfrissebb trendek, vagy a konzervatívabbak pedig egy-egy korábbi stílus, vagy elv jegyében valamit „hozzátenni" a felújítandó épülethez. A Budai Vigadó háború óta szürkén és dísztelenül álló homlokzata igényelte a korhű szobrászati plasztikai alkotásokat, így a koncepció egyértelműen az eredeti állapot esztétikailag hiteles rekonstrukciója volt.

 

épülettörténet
Az 1890-es évek végén a székesfőváros közóhajra, a kulturálisan hátrányban lévő budai oldal támogatására és a pesti Vigadó tehermentesítésére budai Vigadó-épületet kívánt építtetni. A tervezési megbízást pályázat útján Kallina Mór (fő műve a hasonló kompozíciós elveken és részletképzésen nyugvó volt Honvédelmi Minisztérium és Főhadparancsnokság épülete a budai várban) és Árkay Aladár nyerte el 1896-ban. Az épületet 1897-1899-ben építtette fel Hauszmann Sándor. A budai Vigadó elkészülte után koncertteremként működött, a két világháború között budai polgárság gyülekezőhelye lett és a budai oldal társadalmi egyesületei tartottak fenn benne irodákat. Az épület a második világháborúban megsérült, szobrait, portikuszát elveszítette. Az épület az 1950-es évektől a magyar néprajz és néptánc otthona, kutatóbázisa.

 

tervezés
A homlokzatrekonstrukciós tervezési munka az épület megmaradt részleteire, az eredeti tervekre és azok változataira, valamint korabeli fotókra támaszkodott. Visszakerültek a szobrok és a címerek, helyreálltak és kiegészültek a homlokzati díszek, újjáépült a portikusz, a kerek ablakok sora és a Corvin téri ablakok, portálok – mind eredeti formában.

 

 

A kizárólagos homlokzattervezési feladat ellenére koncepcionálisan foglalkoztunk az épület teljes belső rekonstrukciójával. Végig kellett gondolnunk az eredeti, a mai, és egy majdani teljes rekonstrukció után lehetséges funkciókat (pl. a Corvin térre nézően, ahol régen egy nagy belmagasságú kávézó volt egybefüggő terekkel, ott jelenleg a portálnak futó –még valószínűleg évekig használt osztófödém és kis irodaterek vannak). Az épület homlokzatát tehát úgy kellett helyreállítani, hogy az ablakok, portálok mögött az épület belső átépítése egy jelenleg még nem ismert program alapján, később valósul meg.

 

 

A belső rekonstrukció során a funkcionális kérdéseken túl meg kell felelni az olyan új igényeknek, és előírásoknak, melyek az építés korában még nem léteztek, így itt már nem követhető egy az egyben a fenti korhű rekonstrukciós elv. Azon kiemelt terek (pl. előcsarnok díszlépcsőház, díszterem stb.) melyek az épület értékét képezik és az eredeti állapotnak megfelelő használatban maradnak, a homlokzatrekonstrukcióhoz hasonlóan kerülnek felújításra, az építés korában nem létezett új elemek azonban mai kor igényeinek és megoldásainak megfelelően mai formanyelven kell hogy megvalósuljanak. E felfogást jól mutatja a még csak modellként bemutatott, szoborszerűen megformált infopult is, melyet az előcsarnokba képzeltünk el.

 

 

epilógus
A Corvin téren sétálók spontán megnyilatkozásaiból is érezhető, hogy a korhű homlokzatfelújítás társadalmi elfogadottsága sokkal magasabb, mint egy-egy, az építész szakma által favorizált új épület fogadtatása. Nem gondoljuk azonban, hogy a soha nem volt korhű udvarlefedések, liftek, menekülő útvonalak, színpadtechnikai elemek iránti igények szolgai kiszolgálása lenne az építészek feladata.

szöveg: Archikon Kft

---

Helyszín: Budapest I. ker Corvin tér 8.
Megbízó: Magyar Művelődési Intézet
Építészet: Nagy Csaba, Bagó Bernadett - Archikon Kft
Műemléki szakértő és szobor-tervező: Dr. Déry Attila - Plinthosz Bt
Pultterv: T. Major Kriszta - Archikon Kft
Kivitelezés felügyelete: Perjés Tamás
Építés: 2006-2007.
Fotók: Bujnovszky Tamás