Nézőpontok/Kritika

Budapest Szíve másképp/2 — Innovációt a városfejlesztésbe...

1/1

Vitanap a KÉK-ben

?>
Vitanap a KÉK-ben
1/1

Vitanap a KÉK-ben

Budapest Szíve másképp/2 — Innovációt a városfejlesztésbe...
Nézőpontok/Kritika

Budapest Szíve másképp/2 — Innovációt a városfejlesztésbe...

2008.12.16. 08:07

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Marthi Zsuzsa

Vélemények:
2

Dosszié:

... avagy a városfejlesztési döntések anatómiája a Budapest Szíve fejlesztése kapcsán."El kell érnünk, hogy a városfejlesztés ne az érintettek ádáz küzdelme legyen, hanem egy izgalmas tervezési folyamat, amelybe integrálható a sokféle érdek, a szakmai és a megvalósíthatóság szempontjai. Egy olyan alkotó közös játéknak kell lennie, aminek mindannyian nyertesei lehetünk, működtetése pedig gyógyítaná a társadalmat is." E heti sorozatunk második része Marthi Zsuzsa építész, várostervező hozzászólása.

... avagy a városfejlesztési döntések anatómiája a Budapest Szíve fejlesztése kapcsán

Nehéz ma Magyarországon olyan jelentős városfejlesztési akciót lebonyolítani, ami ne lenne feszültségteljes, és amely a többség megelégedésével jönne létre. Már az elinduláskor se tűzzük ki magunknak ezt a célt, hiszen ez szinte a csodával lenne egyenlő. Vajon a szűkülő piacon kenyérharcot vívó építészek csatájáról van szó, vagy máshol keresendő a probléma megoldása. Van-e esély arra, hogy a botrányokat elkerüljük, és széles konszenzuson alapuló döntéseket hozzunk a városfejlesztési projektekben? 

Gyakorló és elégedetlen várostervezőként, amikor is a törvényi kötelezettségnek megfelelően kilószámra gyártjuk a városfejlesztési koncepciókat és a városrendezési tanulmányokat, amelyek szinte olvasatlanul a polcra kerülnek, gyakran elgondolkodom azon, hogy ezek hogyan teszik sikeressé a mi megbízóinkat, a polgármestereket, a városvezetőket, vajon miért nem támaszkodnak ezekre a tervekre, miért nem részesei a döntési folyamatnak. Vajon a városrendezési tervek és a színes-szagos építészeti tervek mennyire szolgálják egy sikeres társadalom létrejöttét? És ha mégse szolgálja, azért ki a felelős, a szakma, vagy a politika?

Két okból rendelnek meg városrendezési tervet ma Magyarországon. Az egyik, aminek a kezdeményezője az önkormányzat, amelynek célja általában nem több az építési tevékenység szabályainak módosítása egy településen, amely alig dönt többről, mint arról, hogy lehet-e többet, vagy másképp építeni, mint eddig. A másik típus, amelynek kezdeményezője a magánfejlesztő, az ő szándéka szerinti fejlesztést szolgálja ki, amelynek programja már a megbízás pillanatában eldőlt, és a tervező alig kap több lehetőséget, minthogy igazolja, hogy a tervezett projekt ott és úgy tökéletes, ahogy van. Ezzel általában többet lehet keresni, mint az előbbivel, talán nem véletlen.

A városrendezési tervek készítésekor a tervezők általában konkrét elképzelések mentén kezdik el a tervezést, mégse lehet megúszni, hogy fellángoljanak azok a politikai, tulajdonosi és szakmai viták, amiket a tervezés előtt kellene lebonyolítani, ezért egy megbízás sokszor évekig elhúzódhat. Az érdekek, és szándékok érzékeny egyensúlya aztán könnyen felborul, amikor a tervtanács, a folyamat végén, ítéletet mond, és az érdekegyeztetés kezdődik elölről. Gyakran amíg a terv végigmegy az összes politikai, tulajdonosi, civil, hatósági és tervtanácsi egyeztetésen, egy olyan öszvérré változik, amit senki nem érez magáénak, nincs is felelős az eredményért, a felek a végén egymásra mutogatnak. Mindenki megelégszik a maga részigazságának védelmével, senki nem felelős a közös termék létrejöttének minőségéért, valójában senki nincs is abban a helyzetben, hogy az lehessen.

A városrendezési tervek készítése sokszor proaktív városfejlesztési tevékenységet helyettesítő pótcselekvés, amely gyakran nem más – kis túlzással – mint öncélú szabályok és feltételrendszerek felállítása, amiben a tervezők, főépítészek végre kiélhetik a kreativitásukat (ki is élik). Ennek célja, a szakma részéről a közérdek képviselete, a szerinte erre alkalmatlan közszférával szemben. A városvezetőknek is kényelmesebb a városrendezési terv megrendelése, mint valós városmegújító folyamatok megteremtése és menedzselése, hiszen a városrendezési terv létrejöttéért könnyebb felelősséget vállalni, mint a város tényleges megújításáért. Az ugyanis sokkal nagyobb energia bevitelt igényelne, mint a városrendezési terv készítése, és egy-egy projekt megvalósítása.

De akkor ki a felelős a város fejlesztésének jó minőségéért, kinek kell megalkotni a fejlesztési programot, milyen az a tervezési folyamat, amely hosszútávon is életképessé tesz egy városfejlesztési programot, és a helyi társadalom megelégedésére szolgál? Megalkothatja-e csupán egy-két bölcs szakember, pl. főépítész, várostervező, jókezű építész, vagy ha az övék nem elég, akkor megalkotható-e egy építészeti tervpályázat és szűk körű szakmai vita keretében, elegendő-e a sikerhez csupán az ő talentumuk?

Ha tőlünk nyugatabbra, a fejlettebb és kevésbé fejlett demokráciák városfejlesztési gyakorlatát megnézzük, akkor látjuk, hogy ott a városrendezés, az ingatlanfejlesztés majd egy építészeti projekt megvalósítása egy nagyon összetett városfejlesztési folyamat utolsó szakasza, és nem helyettesítheti azt.

Ennek a cikknek nem témája, hogy az ott működő módszertant teljességében végig vegye, és elemezze, hogyan bonyolítható le a városfejlesztés úgy, hogy az az egész helyi társadalom ügyévé váljon, és városfejlesztési stratégia, pedig a helyi kormányzás alappillérévé, de ami biztos, hogy a városfejlesztési folyamatnak elengedhetetlen része a KÖZÖSSÉGI TERVEZÉS. A városfejlesztés nem lehet egyenlő építészeti és mérnöki létesítmények dekoratív és racionális összességével, az annál sokkal több. Amikor meg akarjuk úszni a tényleges megbízóval, a használó közösséggel és a fejlesztőkkel való program- és véleményalkotási folyamatot, akkor csak öncélú művészeti alkotássá egyszerűsítjük a városfejlesztési akciót, és a végén mindig feltehetjük a kérdést, hogy miért pont az, és miért pont úgy?

A városfejlesztési folyamatban az adja a legnagyobb biztonságot a kívánt minőség elérésben, ha az értékválasztást a tényleges célközönségre, a majdani használókra bízzák. A konkrét akcióterületek fejlesztési programjának megfogalmazásánál pedig, több alternatívában gondolkodnak, és mindegyik értékelésre kerül, de nem csak építészeti szempontból. A tervezési folyamatba, az urbanistákon és az építészeken kívül a gazdasági szereplők, a fejlesztők, a marketingesek, az ingatlanpiaci szakemberek is bevonásra kerülnek, hiszen az értékválasztáson túl felelősséget kell vállalni a projekt megvalósíthatóságáért is. A fejlesztési program költségvetése ezekben a modellekben nyílt, az egész program jól kommunikált, erre komoly költségvetési keretet határoznak létre.

Így volt ez a berlini kormányzati negyed tervezésekor is, ahol különböző érdekcsoportokból szervezett fórum készítette elő a fontos döntéseket. A fórum elnöke egy köztiszteletben álló, politikailag független személy volt. A döntéshozatali folyamatnak nagy publicitást biztosítottak. A tervezői teamnek tagjai voltak a fent felsorolt szakmák képviselői is, hiszen azokat kihagyva, nagyban növelték volna a megvalósíthatóság kockázatát. Több alternatívát vizsgáltak meg a fórum tanácsnokai, mire döntöttek.

A közösségi tervezés megvalósítására láttunk kísérletet végre a fővárosnál, a Studio Metropolitana égisze alatt, de nem látom, hogy az a városvezetés által teljességgel felvállalt városfejlesztési politika része lenne. Lehet hogy inkább csak kísérlet, tűrt tevékenység? Ennek bizonyítéka a kiírt pályázat is, amely eredeti szándéka szerint feltehetően az volt, hogy végre kézzel foghatót akartak letennie, elvágva a gordiuszi csomót, és mindent feltéve egy lapra, az építészeti tervpályázatra.

A tervpályázat, bár látszólag konkrét megoldásokat hozott, a történetnek most sincs ezzel vége. Véleményem szerint a Budapest Szíve projekt szempontjából sikeresebb lehetett volna egy berlini típusú komplex és participatív városfejlesztési modell végig vitele, mint a felelősséget az építész-szakmára hárítva, minden kérdésben szűk szakmai körben gyors döntést hozni.

El kell azt is ismerni, hogy a máshol már elterjedt tervezési módszer alkalmazásához nálunk még joggal félelem tapad, mivel a társadalmi tervezés kultúrája nálunk kialakulatlanok, és valójában nem is ismertek. Ha a könnyebb utat választjuk, visszatérünk a vezetők, és a tervezők szűk körű döntési mechanizmusaira, lemondunk a magasabb szintű közösségi és városi struktúrák létrehozásáról. El kell fogadnunk viszont, hogy ez nem könnyű út, és e tanulási folyamatnak velejárója a megvalósítás nehézségeivel való szembenézés is.

Mindezeken túl a Budapest Szíve építészeti programjának megvalósítását meg kellett volna, előzze a belváros átfogó fejlesztésének programjának kialakítása. Miként lehet eldönteni egy tömb valós funkcióját, programját a környezete átfogó fejlesztési céljának, szereplőinek ismerete nélkül. A pályázat kiírásakor már tudni kellett volna, hogy milyen programot szánt a kiíró a környező tereknek, mely célcsoportokra fókuszál, milyen funkciót, karaktert szán ide. Ennek egy komplex fejlesztési folyamat részeként kellett volna megszületnie, a korábban már jelzett szakmák bevonásával, és csak utána az építészeket bevonni.

Összefoglalva, a városfejlesztés kezdeményezői a közszféra, azaz az önkormányzatok (és az állam) lehetnek, az ő feladatuk egy tudatos városfejlesztési politika, stratégia, akciók kialakítása, amelynek komplex módszertana elsajátítható. El kell érnünk, hogy a városfejlesztés ne az érintettek ádáz küzdelme legyen, hanem egy izgalmas tervezési folyamat, amelybe integrálható a sokféle érdek, a szakmai és a megvalósíthatóság szempontjai. Egy olyan alkotó közös játéknak kell lennie, aminek mindannyian nyertesei lehetünk, működtetése pedig gyógyítaná a társadalmat is. Ennek kellene kidolgoznunk az új játékszabályait.

Marthi Zsuzsa
építész, várostervező

www.hptt.hu


Zoboki Gábor, a kiemelt megvételben részesült a 11. pályamű szerzőjének kezdeményezéseként november 29-én a KÉK-ben mind a 18 pályázó bemutathatta a Városháza Fórumra elkészített terveit. A meghívással nem élt a győztes Egeraat iroda, valamint Helmut Jahn, a Vadász és Társai iroda és a Napur Kft., de egy kollegiális hangulatú, nyitott vitanapnak lehettek tanúi akik eljöttek. A tervbemutatókat vitafórum követte hat felkért hozzászólóval. A hat hozzászólásból e heti sorozatunkban öt olvasható írásban is az építészet és aktivizmus fókusztémában.

Vélemények (2)
Hartmann György Sándor
2008.12.19.
12:41

Ismét egy munakanyag, amelynek az előzetes véleményezésre fel sem kérték a szakmát:

Munkaanyag

a Kormány részérea területrendezési hatósági eljárásokról szóló 134/2005. (VII. 14.) Korm. rendeletmódosításáról

2008.

http://www.nfgm.gov.hu/data/cms1920907/NFGM_3352.pdf

véleményezési határidő: 2009. január 5.

Készítette: Rosivall Emese Magó Erzsébet Dr. Papp Ferenc,

Látta: Dr. Tompai Géza Dr. Bozzay Erika

Jóváhagyta: Dr. Szaló Péter Hegedűs Dóra

Ryhe

Hartmann György Sándor
2008.12.18.
15:07

Munkaanyag

a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek készítése során az országos, a

kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan

állásfoglalásra jogosult államigazgatási szervek körének kijelöléséről

http://www.nfgm.gov.hu/data/cms1920882/NFGM4934.pdf

Készítette: Sógor Csaba, Dömötör Tamás, Magó Erzsébet, Dr. Papp Ferenc

Látta: Dr. Tompai Géza, Dr. Bozzay Erika

És ezt a rendelet tervezetet még csak nem is gondolták, hogy a kamarákkal egyeztessék! Pedig több előírás is foglalkozik a szükséges mellékletek (amelyhez csak kellene egy-egy hozzáértő) tartalmával.

Ryhe

Ui: Remélem az ünnepek alatt lesz alkalam kifejteni véleményemet a következőkre:

"Ezzel általában többet lehet keresni, mint az előbbivel, talán nem véletlen. "

Mert ez úgy van, hogy annak ellenére, hogy a megrendelő csakis az önkormányzat lehet, akikerülik az közbeszerzést, megpumpolják az építetőt, stb, stb..

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk