építészet : környezet : innováció

Budapesti Olimpiai Központ (Puskás Ferenc Stadion és Létesítményei) - II. helyezett pályamű

II. helyezett pályamű Felelős tervezők: Brjeska Gábor, Benkő Roland, Czeglédi Péter, Brockhauser Tamás, Németh Ákos, Szabó Attila, Balázs Attila

Második helyezett a 9. bírálati sorszámú pályamű:
RB Stúdió Kft.
Felelős tervezők: Brjeska Gábor, Benkő Roland, Czeglédi Péter, Brockhauser Tamás, Németh Ákos, Szabó Attila, Balázs Attila
A második helyezéshez tartozó díj: 9.000.000.- Ft




Részletes bírálat: 

A terület funkcionális felosztása nem teremt tisztább helyzetet a jelenleginél, egyetlen pozitívuma a stadion kiszabadítása. A sportfunkciókat a stadion és az aréna közötti területre koncentrálja, a stadiontól nyugatra lévő szabadidős sport és vízisport céljára történő felhasználása túlzott mértékű.

A stadion külső közlekedési kapcsolataira sémaszerű a terület adottságaiból következő megoldást javasol a határoló főutak irányából. A belső területek feltárása nem követi a kialakult városszerkezeti kapcsolatokat, működőképessége vitatható.
A parkolásra adott javaslat nincs szinkronban a területre tervezett funkciókkal, nagy valószínűséggel becsült érték és részleteiben sincs kidolgozva, nem ellenőrizhető.
Külső városszerkezeti kérdésekkel részletesen a pályamű nem foglalkozik, a meglévő út- és utca hálózatot, a fő megközelítési irányokat lényegében megtartja. Közlekedésfejlesztési javaslatai távlatban is értékesek (kerékpáros és gyalogos útvonalak, sétányok), de az új metrómegálló áthelyezésére vonatkozó elképzelés ma már nem reális és nem is indokolt (a Verseny utcai sarok sincs jobb pozícióban, mint a Thököly út – Dózsa György úti sarok).
Fő – támogatható – törekvése a Budapesti Olimpiai Központ létesítményeinek és a Papp László Budapest Sportarénának egységes, egymást kiegészítő funkcionális kezelése, összekapcsolása. A javaslattal az Ifjúság útja fölött összefüggő tér jön létre, amely az új Dromosz-csarnokon át a stadiont övező fő közlekedési-megközelítési zónáig terjed, illetve a terepszint alatt is lehetőség nyílik az egyes sportlétesítmények kereszteződésmentes összekötésére.
A Földtani Intézet tömbjét – amely jelenleg amúgy is beékelődik a sportlétesítmény-együttesbe – ingatlanfejlesztési (lakó és iroda) célra javasolja. Ez a területrész – gazdasági, finanszírozási előnyein túl – ilyen célra különösen alkalmas, jól kapcsolódik a Stefánia út szemközti lakónegyedéhez és lehetővé teszi a kiemelt műemlék Földtani Intézet környezetének kedvezőbb kialakítását is.
A pályamű egyik fő értéke az egyes területrészek funkcionálisan tiszta kezelése. A stadiontól nyugatra eső területrész egységes, nagy, aktív szabadidős zöldfelületként történő kezelése érdekes felvetés, realitása azonban megkérdőjelezendő. A pályamű legfőbb funkcionális tévedése, hogy a megszűnő olimpiai sportközpont létesítményeit a SYMA Csarnok és a Körcsarnok bővítéseként, azok átépítéseként javasolja. Ezek a területek már magánbefektetői fejlesztés alatt állóak, így újabb állami sportfunkciók itteni elhelyezése irreális.
A Stefánia út mentén tervezett középületek (szálloda, konferencia központ, irodaház) megfelelő fejlesztési lehetőséget jelentenek és jól kapcsolódnak a Budapesti Olimpiai Központ ilyen irányú elképzeléseihez.
A Dromosz-tér egyéni kezelése – fedett, többfunkciós csarnok, felette rendezvénytér, illetve zöldfelület – kedvező funkcionális kapcsolatot biztosít a stadion és a Papp László Budapest Sportaréna között, egyben pótolja a megszűnő kisstadion funkcióit is. Terület-felhasználási szempontból általában is jó javaslat a sportfunkciók ezen területre történő koncentrálása.
Kitisztítja a stadion körüli területet, biztosítja a főépület többirányú megközelítését és a körüljárhatóságot.
Magának a Puskás Ferenc Stadionnak az átépítése szerencsésen ötvözi a hagyományokat és a meglévő értékek (aszimmetria, főépület, VIP páholyok) megőrzését a korszerű követelményeknek és igényeknek való megfeleléssel.
A könnyed, rácsostartóra szerelt fix vászontetős-műanyag lefedés, illetve a fix tetőszerkezet elliptikus belső rácsa mögé rejtett, kábeleken kihúzható ideiglenes mobil vászonfedés megfelelően biztosítja a kiírásban megfogalmazott igényeket.
A tető vízelvezetése az aszimmetriából adódó tetőlejtés miatt elvileg jól megoldható.

Értékelendő a stadion többfunkciós használatára vonatkozó javaslat (elválasztó függönyök, színpadtér, stb.).
Ötletes – bár technikailag bonyolult, időigényes és költséges megoldás (álpadló, nézőteret érintő emelő-berendezés elhelyezése, vízelvezetés stb.) – az atlétikai pálya alkalmankénti felemelése a legalsó fix tribünsor fölé. Bár kétségtelen, hogy ez a javaslat egyértelműen és rálátási nehézségek nélkül megoldja a futballpálya és az atlétikai pálya méretkülönbségéből adódó problémát és helyesen a gyakoribb használatnak megfelelő, nagyobb nézőszámot jelentő futballpálya méretet tekinti a standardnak. Ez az állapot felel meg az egyéb multifunkcionális használatnak is (pl.: színház, nagy rendezvények). A javasolt megoldással a változó nézőtérszám is megoldódik (71.000, illetve 56.000 ezer fős nézőszám), illetve lehetővé válik, hogy a maximális ülőhely elhelyezéskor a legalsó nézősor közel essen a pálya széléhez (aréna elrendezés).
A pályamű építészetileg igényes, átgondolt, nagy hiányossága, hogy nem ad értékelhető homlokzati rajzokat (azokra csak következtetni lehet).
Összességében a terv több értékes, megvalósítható és továbbfejleszthető javaslatot tartalmaz, amelyek közül kiemelendő a meglévő stadion építészeti értékeinek megőrizve-megújítása, a Puskás Ferenc Stadion és a Papp László Budapest Sportaréna egységes, egymást kiegészítő kezelése, a befektetői és fejlesztési területek tiszta, finanszírozást segítő lehatárolása.
A pályamű sportszakmai és az olimpiai központokra vonatkozó kormányzati előírások vonatkozásában részben megfelel.
A Puskás Ferenc Stadion sportszakmai megjelenítése megfelelő.
A sportfunkciók elhelyezése a pályaműben nehezen értelmezhető, hiszen az olimpiai központ alaptevékenységéhez tartozó szolgáltatásokat teljes egészében a jelenleg a SYMA+SD Kft. fejlesztése alatt álló területre helyezi el. Ez a jól lehatárolható jövőbeni létesítmény-együttes nem tartozik a felhasználható területek közé.
A szabad-felhasználású területet a pályamű a fentiekkel összefüggésben teljes egészében a magánbefektetői jelenlét megteremtésének szenteli. Ezzel kapcsolatban egyedi ötletnek tűnik a Kisstadion helyett létrehozandó Hability park, illetve a Nemzeti Sportcsarnok, és környezetében található létesítmények helyén létrehozandó rafting-pálya és adrenalinpark.
Összességében, ha eltekintünk a jelenlegi területhasználati sajátosságoktól, akkor a pályamű képes biztosítani a szükséges sportszakmai feltételeket.
A stadion részletes költségbecslése során 25,4 milliárd forintos összeget jelenít meg.  

vélemény írásához jelentkezzen be »