Buddha-Bar Hotel a Klotild-palotában

Elkészült a Ferenciek terénél álló Klotild-ikerpaloták közül az északi, amely a Buddha-Bar Hotel lánc második közép-európai tagjaként nyílt meg. A Dr. Komjáthy Attila, B. Terbe Erzsébet és Márton Eszter építészek vezette csapat 2003 óta dolgozott a terveken, közben a program többször is módosult. A felújított épületet – a tizenegy éve elkészült Le Meridien hotellel együtt – Erő Zoltán írása mutatja be, Zsitva Tibor fotóinak kíséretében.

Ötcsillagos bérpaloták

Szállodák az Adria-palotában és a Klotild-palotában

Budapest szállodakínálatát az ezredfordulóig lényegében az 1980-as évek fejlesztései határozták meg. A közismert osztrák fejlesztési program a maga idején általános felfrissülést hozott, a nemzetközi láncoknak köszönhetően új szállodai technológiák, új minőségi követelmények jelentek meg. Miközben az új épületek építészeti minőségéről még sokáig folyt a vita, a város turisztikai szolgáltatásainak színvonala és a szálláshelyek kapacitása kétségkívül sokat nőtt az új épületeknek köszönhetően. A fejlesztések létrehozták a magasabb minőségű szervezett turizmust is stabilan kiszolgáló négycsillagos szállodai kört. Az ezredfordulóig a város felső kategóriás, ötcsillagos szállodáit egy kézen össze lehetett számlálni, az öt közül hármat voltaképpen a Lánchídról látni lehetett.

 

 

A rendszerváltást követően a szállodák fejlesztését elsősorban az újabb láncok megjelenése és összerendeződése jellemezte, az újabb építkezések az ezredfordulót követően indultak meg. Miközben a forgalmi adatok alapján az 1990-es évek végén nem tűnt úgy, hogy feltétlenül szükség van a kapacitások növelésére, a városban mégis megindultak a fejlesztések. Az új szállodák a prémium kategóriában a lehető legmagasabb minőség elérése érdekében születtek, a versenyben a helyszín mellett már az építészeti érték is döntő szerepet kapott. Ennek köszönhetően a fejlesztő szándék megtalálta a legértékesebb helyszíneken álló történeti épületeket is, vállalva, hogy extra igényességű felújításokon keresztül hozzon létre extra értékű kínálatot. Ezek sorát a Le Meridien nyitotta 2001-ben az egykori Adria-palota megújításával, majd a Corinthia Royal Grand Hotel (2002) és a Four Seasons Hotel Gresham (2004), valamint a Boscolo New York Palace (2006) folytatta, és bár kisebb, de különösen értékes a Szent György Fogadó a budai Várban (2006). A sorban remélhetőleg a Váci utcai Klotild-palotában megszülető Buddha-Bar Hotel a következő, amelynek nyitása 2011 őszén várható (a megnyitás 2012. júniusára tolódott – a szerk.). A felsoroltak közül hármat, a tízéves Le Meridient, a Szent György Fogadót, és a Buddha Bar Hotelt is a Mérték Építészeti Stúdió tervezte.

 

 

A bérpaloták

A Millennium és az I. világháború között világvárosias módon átépülő Budapesten jól körülrajzolható az az épülettípus, amit bérpalotának nevezhetünk. A bérház felső kategóriája, a felső középosztály számára a legmagasabb igényszintű lakásokat kínálja. A lakások nem ritkán 2-300 m2 alapterületűek, felszereltségükkel az elérhető maximumot nyújtják, építészeti kialakításuk csúcsminőségű. Még ezek közül is kiemelkedtek a mai Ferenciek tere környezetében a századfordulón épülő paloták, és az Adria biztosítótársaság néhány évvel fiatalabb Erzsébet téri palotája.

A Klotild-paloták az Erzsébet-híd építésének kapcsán kialakított új városmag meghatározó épületeiként, a hídfő kapuzataként jelennek meg. Köztudott, hogy az Erzsébet-híd pesti hídfőjének kialakítása a Fővárosi Közmunkák Tanácsának egyik legnagyobb jelentőségű városátalakító akciója volt, melynek eredményeként néhány kivétellel eltűntek a pesti óváros középkori és barokk házai, utcái, terei. Mai szemmel nézve elképzelhetetlen a bontásnak és építésnek ez a léptéke. Elképzelhetetlen, mert egyfelől megváltozott a történeti épületállománnyal kapcsolatos viszonyunk, másfelől egy hasonló, a közhatalom által koordinált ingatlanfejlesztési lépés gazdasági-szervezeti hátterét sem látjuk reálisnak. Érthető, hogy az átépítés mozgatórugója mindenképp a terület felértékelődésében kereshető, de így is elgondolkodtató az az áldozat, amit a Kossuth Lajos utca kiszélesítése, a Városháza áttelepítése vagy több nagyméretű egyházi együttes teljes átépítése követelt. Nem vitatható azonban az értékteremtés: az átépítés eredményeként olyan városépítészeti-építészeti értékeket felmutató együttes jött létre, amely nagy mértékben kárpótol a veszteségekért. A Klotild-palotákkal együtt kell említenünk a Párizsi udvar, a Királyi Bérház és a Királyi Bazár, a Ferenciek Bazára és az Egyetemi könyvtár épületeit.

 

 

A Klotild-paloták telkének kialakítása, értékesítése és az épületek tervezése párhuzamosan folyt. Az adás-vétel idején, 1899-ben Klotild főhercegnő már jóváhagyott tervekkel rendelkezett. Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján 1900-ban előbb a déli, majd az északi épület készült el. A tervek jóváhagyása során az építési hatóság kellő rugalmasságot mutatott a beépítési konfiguráció és az architektúra kérdéseiben, azonban a tetőszint beépíthetőségét hosszas viták kísérték. Az épületeket 1917-ben a Fővárosi Bérpalota Rt. vette meg. Az északi épület a II. világháború idején súlyosan megsérült, az üzlethelyiségek kiégtek. Az újjáépítés során a tereket radikálisan átépítették, a Magyar Posta igazgatósága települt a házba.

A két Klotild-palota szép példája az ekkor kialakuló mezzanin-szintes épülettípusnak: a földszint és a félemelet egyaránt kereskedelmi célokat szolgált, a lakószintek csak ezek felett kezdődtek. Ennek építészeti és szerkezeti megoldása is újszerű, ezekben az években forr ki. Az alsó szinteket összefogó kétszintes portálok az acélpillérek alkalmazásának köszönhetően összefüggő, nagy üvegfelületeket mutathatnak. A falazott sarokrizalitok és kapuzatok alkalmazásával jön létre az a finom kompozíció, amely a könnyed földszint és a felette tornyosuló falfelületek egyensúlyát biztosítja, s ezt szolgálja a lábazati szinteket határozott párkányként lezáró hosszanti erkély is. A környező házakon vagy Korb és Giergl számos más épületén figyelhetjük meg ennek az elvnek a mesteri alkalmazását. A Klotild-paloták egy sajátos, progresszívnek mondható neo-barokk stílust képviselnek. Az alkalmazott kompozíció már csak az elmondottak miatt is túlmutat a historizáló stílusok eszköztárán, de a díszítőelemek, a tagozatok és a lakatosmunkák formavilága is sok tekintetben már inkább a szecesszió, a Jugendstil világához kötődik. A történeti és a kortárs formavilág ilyen ötvözete Korb és Giergl egyedi világa, melyet később a Zeneakadémia épületén láthatunk kiforrottabb formájában.

Az Adria-biztosító épülete ugyancsak a progresszió képviselője, stílusa ugyancsak nehezen meghatározható. Az 1914-18 között Tőry Emil és Pogány Móric tervei alapján megépített ház egyszerre mutat klasszicizáló és premodern jegyeket, és bátran elmondható, hogy ez az architektúra Budapesten előzmények nélkül való. A mezzanin-szintek kialakítása és kompozíciója a korábban megismert épületekéhez hasonló, azonban az épület sima hófehér felületei, a bástyaszerű sarokszekciók magas attikája, a minimális mértékben alkalmazott tagozatok és a földszinti sávban megjelenő szobrászati díszítés révén az épület arányrendszere a historikus előzményektől és a kortárs megoldásoktól nagyban különbözik. A korszak egyik legjelentősebb épületének tekinthetjük.

 

 

Bár az épületet az Adria Biztosító Társulat székházaként ismerjük, tudni kell, hogy a biztosító irodái mindössze az épület kevésbé értékes földszinti és félemeleti helyiségeit foglalták el. Az értékesebb utcafrontokon reprezentatív üzletek kaptak helyet, az emeleteken nagyméretű lakások kaptak helyet. Az első emeleten mindössze három lakás volt – köztük közel 300 m2-es úri lakások –, bérlőik a közélet meghatározó szereplői voltak. A lakásokat két nagyléptékű lépcsőházon keresztül lehetett megközelíteni, melyek egy egyedülállóan szép, üvegkupolával fedett földszinti vesztibulumból indultak. A tervezés sok vargabetűvel zajlott, amelyet azonban nem a meghökkentő építészeti formavilág, hanem a Közmunkatanács és a Főváros közötti vita okozott. A Közmunkatanács az Erzsébet tér körül árkádsor kiépítését tartotta szükségesnek, azonban a Főváros az ennek megfelelő terveket nem fogadta el. Az építést magát a világháború hátráltatta, és ez lehet az oka annak is, hogy megépítése kortársai között visszhangtalan maradt. A II. világháborúban súlyos bombatalálatot kapott, átépítése során eredeti nagystílű terei megszűntek, az 1990-es évekig a Budapesti Rendőrfőkapitányság használta.

 

 

Az Adria Biztosító palotája - Le Meridien, 2000

A Budapesti Rendőrfőkapitányság kiköltözését, az új rendőrségi székház építését összetett banki ingatlanfejlesztési program segítette, az Adria palota egyike volt az ingatlancsomag elemeinek. Már az ingatlan értékesítését is meghatározta, hogy az épület nemcsak elhelyezkedése, hanem építészeti kvalitásai miatt is valamilyen reprezentatív funkcióra a legalkalmasabb. Ily módon akár szerencsésnek, akár törvényszerűnek is tekinthetjük a luxus-szálloda funkciójú hasznosítást. A műemléki kutatás (Hild-Ybl Alapítvány, 1997) már a kezdetekben egyértelművé tette, hogy az épület belső terei csak minimális mértékben őriztek meg eredeti részeket, sőt, a szerkezeti rendszere is döntő mértékben átépült. Ennek megfelelően a tervezők (MÉRTÉK Stúdió Kft., dr. Komjáthy Attila stúdióvezető, Kolbe Tibor felelős tervező, Márton Eszter tervezőtárs és munkatársaik) a homlokzatok és az egykori irodai előcsarnok megőrzésének kívánalmán túl voltaképpen szabad kezet kaptak az épület új strukturájának kialakításában. Ennek köszönhetően lehetett viszonylag kevés kompromisszummal kialakítani a szálloda fő funkcióit, így lehetett az új szerkezeteket a pinceszintről újjáépíteni, a közösségi térsorokat és a közlekedő rendszert viszonylag szabadon a szállodai igényekhez igazítani. Döntő változás, hogy a Deák Ferenc utcai egykori reprezentatív bejárat megszűnt, és a főbejárat az Erzsébet tér felőli oldalra került. Ez újrapozícionálta a ház hangsúlyait - amivel voltaképpen kilépett saját viszonyítási rendszeréből, és a szomszédos Kempinski szállóval került kompozíciós egységbe. Hasonló váltást jelent a földszint átnyitása: az előcsarnok és az étterem földszinti terei összekötik a parkot a Deák Ferenc utcával, s így - ugyancsak a Kempinskihez hasonlóan - a szálloda a városi élettér közvetlen részévé válik. Ez, ha jobban végiggondoljuk, nem is teljesen magától értetődő: nem minden szálloda földszintje szolgálja a városi közönséget ilyen mértékben. A magasabb kategóriájú szállók étterme, bárja, előcsarnoka a szállodától függetlenül is városi találkozóhellyé válhat, ami a Le Meridien esetében bizonnyal sikerült is. Ugyanez elmondható az alagsori rendezvénytermek együtteséről is, amelyek önálló szerepben is működőképesek. A szállodához az épületen belül csupán néhány parkoló készült, amit az tett lehetővé, hogy a közeli parkolóházat a szálloda szolgálatába lehetett állítani. Igaz, erre inkább jogszabályi kötöttség, mint gyakorlati ok miatt volt szükség: a luxus-szállók vendége jellemzően nem saját autóval érkezik.

A homlokzat a bejárat helyének változásán túl is módosult - szerencsére kis mértékben, és kellő diszkrécióval. Szükségtelen említeni, hogy a földszinti portálok helyreállítása milyen alapvető változást hozott, de arra mindenképpen utalni kell, hogy az allegorikus szobordíszek rekonstrukciója a homlokzati helyreállítás egyik nagy nyeresége. Kritika érheti a portálok feliratainak kialakítását, melyek az eredeti kompozícióban a földszint és a mezzanin között összefüggő és összefoglaló szalagként futottak végig, míg ma portálelemek keretei közé szorulnak, így az alsó szintek architektúrája fragmentálódik. Ugyanezt eredményezi a főbejárat applikatív előtető eleme is. A homlokzat felújítása során a kőlapburkolatot nem lehetett anyagában megőrizni, csupán a tagozatok egy része maradhatott helyén. Bár sok kritika megfogalmazta, hogy az újonnan beépített kőanyag az eredeti hófehérnél egy árnyalatnyival sötétebb, mégsem mondhatjuk, hogy az eredeti architektura ettől lényegesen csorbult volna. Beilleszkedett az eredeti kompozícióba a bővített tetőfelépítmény is, a magas balluszteres attika a tető felnyitását is elrejti.

A tervezők a belsőépítészeti megoldásokkal nem kívánták az eredeti architektúrát helyreállítani, bár a bérpalota nagystílű üvegkupolájának emléke fellelhető. Különteremként megmaradt a műemléki értéket képviselő sarokszekció, azonban a földszinti térsor kialakítása merőben új alkotás. Decens, visszafogott stílus. Az eklektikusan válogatott historizáló bútoroknak az épület empire vonásait hangsúlyozó elemei és a kváderes falburkolatok adnak összefogott, nyugodt hátteret.

 

 

Az északi Klotild palota - Buddha-Bar Hotel

Az északi Klotild palotát a Magyar Posta ingatlan-racionalizálási programja vezette az ingatlanpiacra a 2000-es évek elején. A Mérték Stúdió 2003 óta vesz részt a palota hasznosítási terveinek kidolgozásában (tervezők: Dr. Komjáthy Attila vezető tervező, Márton Eszter tervezőtárs, B. Terbe Erzsébet tervezőtárs és munkatársaik). Az építési program többször változott, az építés során is módosult. Jelenleg úgy tűnik, bízhatunk benne, hogy 2011-ben befejeződik a helyreállítás (a megnyitás 2012. júniusára tolódott – a szerk.). A legújabb program szerint 102 szobás ötcsillagos szálloda készül, a Buddha Bar éttermi lánc második közép-európai szállodájaként. Ez lehetővé teszi az épület minőségi helyreállítását. Szerencsés ez a program ahhoz képest, hogy a korábbi programban szereplő áruház a felső szintek hasznosítását még nem biztosította volna megnyugtatóan. A Buddha Bar Hotel a belsőépítészeti megoldásokat a keleti kultúra különféle elmeire építi, a Váci utca felől nyíló étterem kétszintes terét hatalmas Buddha-szobor uralja majd. A japánkert, az alagsori spa részleg hangulata szintén távol-keleti, a szobák karakterét a prágai Buddha Bar szállodához hasonlóan az erőteljes vörös-fekete színezés határozza meg. (A belsőépítészeti tervezés a REV belsőépítész iroda munkája.)

A Kígyó utcai és a Váci utcai fronton kétszintes üzletek kerülnek a külső traktusokba. A Kígyó utca sarkán lévő gyógyszertár eredeti berendezése védett és megtartandó, így ez a restaurálást követően látható lesz a felújított épületben. A pinceszintre konferenciatermek és fitness helyiségek kerülnek és természetesen itt kap helyet az étterem konyhája és a gépészeti berendezések egy része is. A felsőbb szintekre kerülnek a szállodai szobák, melyek az udvarok helyén kialakuló, üveggel fedett átrium köré szerveződnek. A zárófödém átépítése lehetővé teszi, hogy az ötödik emeleti pártázat mögött hátrahúzott kétszintes lakosztályok épüljenek ki. A műemléki lépcső felett a hatodik emeleten kap helyet a Sky Bar, ahonnan a Gellért-hegyre és a pesti háztetőkre - köztük magukra a Klotild paloták izgalmas tetőarchitektúrájára - nyílik páratlan kilátás. Ezen a szinten egy gépészeti udvar körül még további gépészeti helyiségek csoportosulnak.

Az épület sajátos funkcionális egysége a tulajdonos lakosztálya, mely a Szabadsajtó út felől a szállodától független bejáratot kap. A Ferenciek terére néző traktus legfelső emeletein lévő lakosztály szintjeit különálló, kör alakú liften lehet elérni, emellett az alagsorban saját borospince is épül.

 

 

Habár az épület tartószerkezete - és így fő térstruktúrája - lényegében megmaradhatott, külön gondot jelentett a meglévő szerkezetek tűzvédelme: a poroszsüveg födémek acélgerendái és az alsó szintek acélpillérei jelentős méretű tűzvédő takarást kaptak. Ez, bármilyen nehézségeket is okoz a történeti formák helyreállítása során, a hasonló korú épületek helyreállítása esetén ma már nem kerülhető meg. Az épület egyik lépcsőháza megmaradt, de a korábban megsemmisült főlépcső rekonstrukciójára, erőteljesen formált kő ballusztereinek visszaépítésére is lehetőség adódik. A mintát a déli Klotild-palota adja. A szállodai szinteken az átrium jellegű udvarok enteriőrjei semleges modern burkolatokat kapnak. Az épülethez parkoló nem készült: a régi irodaházi funkcióhoz képest nem nőtt a jogszabály szerinti igény, így további helyeket nem kellett kialakítani. Mint korábban említettük, a parkolók hiánya a szálloda használatát érdemben nem fogja korlátozni.

A szálloda főbejárata a Ferenciek tere felől nyílik, a nagyméretű előtető a tér felőli keskeny homlokzatra aszimmetrikus hangsúlyt helyez. Ezen túlmenően azonban a homlokzat helyreállítása leginkább a történeti homlokzat rekonstrukciójára törekszik. Már a homlokzat tisztítása és javítása is - a kő tagozatokat kiegészítő, meleg tónusú sárgás téglafelületeknek köszönhetően - látványos derűt hozott a hídfőbe. Maradéktalanul visszakerültek helyükre az épület szecessziós lakatosmunkái. Nagy gonddal és leleménnyel készültek el a portálok és az ablakok szerkezetei: az eredeti történeti formákat mutató, de a mai tartószerkezeti, hőtechnikai és hanggátlási követelményeknek megfelelő szerkezetek kidolgozása nem egyszerű feladat. Némi meglepetést okoz a portálok tokszerkezetének kétféle színe, az általános zöldesszürke mellett megjelenő cseresznyevörös szín. Az épület új attrakciója az esti díszvilágítás.

Az épület megjelenését a jövőben nagyban meghatározza a déli Klotild palota helyreállítása. Köztudott, hogy ez is a közeljövőben kezdődik. Igen fontos kérdés - voltaképpen a mai budapesti városépítés egyik próbaköve -, hogy hatósági előírásokkal, a tervezők együttműködésével el lehet-e érni a két épület tükörképszerű megjelenését, a részletek, a színek és a fények összehangolását. A hídfőben a pesti városrész kapuzataként megjelenő iker épületek egymástól független helyreállításától is mindenképp a legegységesebb megjelenést várnánk el.

 

 

A két épület és a Piaristák épülettömbjének minőségi helyreállítását követően várható a Ferenciek terének közterületi megújítása és a zsúfolt forgalom csillapítása. A városi infrastruktúra fejlesztése mellett már halaszhatatlannak mondható a Párizsi udvar és a Királyi bérház épületének rekonstrukciója is. Ezek ugyancsak Pest legértékesebb műemlékei közé tartoznak, az egykori bérpaloták ma társasházak. Kérdés, hogy létesülhet-e mindegyikben luxus-szálló - vagy szükség van a műemléki támogatások itt alkalmazható, különleges programjának kidolgozására.

Erő Zoltán
2011. augusztus

A cikk a Budapest c. folyóirat 2011/10. számában jelent meg.

---

Buddha-Bar Hotel Budapest- Klotild paloták északi épülete
vezető tervező: Dr. Komjáthy Attila
tervezőtársak: B. Terbe Erzsébet, Márton Eszter
tervezés éve: 2003-2011
kivitelezés éve: 2006-2012
bruttó szintterület: 13.612 m2
generáltervező: Mérték Építészeti Stúdió Kft.
építtető/Megbízó/Fejlesztő neve: Klotild Ingatlanhasznosító Kft.
építész munkatársak: Bodola Péter Archibald, Czetl Orsolya, Csobánki Zsuzsanna, Csutorka Júlia, Dálnoky Tibor, Fülöp Orsolya, Góra Zoltán, Gulyás Róbert, Heltai Xavér, Jauch Judit, Lamm Péter, Lukács Dávid, Poldermann Ildikó, Rádai Mária, Somogyváry Attila, Vass Orsolya
projektvezetők: Dr. Komjáthy Attila, Tákos Tamás, Fábián László
belsőépítészet: Christino Benzoni, Emmanuel Biard, Mio Shibuja, Luisa Cristofani - REV-Architecture, Paris
konzulens tervező: Giorgio Mattioli, Benedetta Mattioli - Mattioli Associati-architettura
tartószerkezet: dr. Almási József, Nermes Bálint
épületgépészet: Pavlics Károly
épületvillamosság: Balázs Judit, Balázs Péter, Kovács Nándor
külső közmű: Hrustinszky György, Dr. Arató Lászlóné
épületszerkezetek: Horváth Sándor, Horváth László, Nyikos Lajos, Schreiber Gábor
út és forgalomtechika: Szegő János, Wettstein Miklós
akusztika: Csott Róbert
tűzvédelem: Venczel Sándor
sprinkler:  Farkas Levente
konyhatechnológia: Harangi Katalin
üvegtetők: Polgár Szilárd, Diós Zsolt
liftek: Kardos Géza, Kiss Lajos
tudományos dokumentáció: Bor Ferenc, Rozsnyay József
homlokzatkutatás: Déry Attila
kőrestaurátor: Tóth Kálmán, Asztalos György
épületfelmérés: Schlenker László
régészet: Zádor Judit
bruttó beruházási költség: 5,5 milliárd Ft
generálkivitelező: Market Építő Zrt.