építészet : környezet : innováció

"Találkozásom Buddhával" - Dr. Komjáthy Attila előadása a Klotild palotáról

Fontos ház. Ha létezik egyáltalán középpontja Budapestnek, s fővárosként egyben az országnak is, akkor ez a ház pont itt, ebben a középpontban van. Kilenc év telt el, mire a Klotild végre megújult, és Buddha-Bar Hotel-ként újjászületett kalandos és rendkívül összetett munka eredményeképpen. A Klotilddal 2003 óta vagy száz tervező bíbelődött hosszabb-rövidebb ideig, és hovatovább ez a kilenc év közel hetede (!) a munkálatokat irányító dr. Komjáthy Attila vezető tervező életének. A Klotildon túl - elkerülhetetlenül - életművének egyfajta összegzése is volt ÉTE-ben elhangzott kiváló előadása, amelyet most írott formában adunk közre.

Fontos ház. Ha létezik egyáltalán középpontja Budapestnek, s fővárosként egyben az országnak is, akkor ez a ház pont itt, ebben a középpontban van. Kilenc év telt el, mire a Klotild végre megújult, és Buddha-Bar Hotelként újjászületett kalandos és rendkívül összetett munka eredményeképpen. A Klotilddal 2003 óta vagy száz tervező bíbelődött hosszabb-rövidebb ideig, és hovatovább ez a kilenc év közel hetede (!) a munkálatokat irányító dr. Komjáthy Attila vezető tervező életének.

Ez a cikk az építész igen fegyelmezett és jól strukturált, sok-sok képpel és rajzzal illusztrált, kiváló előadásának írott változata. S bár megírása is tiszteletre méltó munka volt, egy kis képzelőerővel könnyen belátható, hogy mindez persze csak töredéke lehet annak, ami valójában a kilenc év alatt történt. A hosszan elhúzódó, komplex, sokszereplős, műemlék épületek felújításában szerzett átfogó tudást szinte lehetetlen átadni, pedig nagy szükség lenne rá, hiszen "könyörögnek" – a Klotildhoz hasonlóan fontos és - értékes műemlékeink a megújulásért. A tudásátadásban itt a gyakorlat a legnagyobb mester, de ha nincs munka, nincs gyakorlat sem, s a műemlékek jövőjét sötéten látók azzal is tisztában vannak, hogy ezzel bizony a tervezői és a karmesteri (cégvezetői, felelős tervezői) tudás generációról generációra való megőrzése és átadása is veszélybe került. S ha innen nézzük, akkor bizony igencsak hálásak lehetünk azért, hogy mindennek egy kicsi szelete írott formában most nyilvánosságra kerül a Mérték Stúdiót alapító Komjáthy Attila építész mai napig töretlen energiáinak jóvoltából.  

Pásztor Erika Katalina



Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Kollégák!

Itt most az a feladatom, hogy a Klotild II. Palota tervezés történetét, a tervezés folyamatát bemutassam Önöknek, és abból levonjunk néhány általános tanulságot. Minden munkakezdéskor, feladatvállaláskor elkészítem, elkészíttetem a feladat ún. tartalomjegyzékét, szinopszisát és ehhez megpróbálunk munkavégzésünk - a tervezés - során a lehető legnagyobb mértékben ragaszkodni. Természetesen ez nem zárja ki a szükséges korrekciókat.

A mostani ismertetés „tartalomjegyzéke”, szinopszisa:

  1. A műemlékvédelem, a kulturális örökségvédelem jelentősége hazánkban, illetve a világban.

  2. A feladat és a tervező egymásra találása.

  3. „Ismerd meg a tárgy történetét és ezzel megismered a tárgyat” (Hegel) - az előkészítés talán a tervezés legfontosabb része, I. fázisa.

  4. Tervezés-előkészítés II. fázis: a felméréstől a diagnosztikáig.

  5. A megrendelői program megértése, a program és az adottságok ütköztetése, a tervezés beindítása.

  6. Engedélyezési tervezés.

  7. Kiviteli tervezés.

  8. Művezetés.

  9. Használatbavétel.

  10. A hatóságokkal történő együttműködés.

  11. A tervezésben résztvevők bemutatása.


Tájékoztatásukra meg kell említsem, hogy a tulajdonos a Klotild Kft., illetve annak bérlője a Mellow Mood Group megtiltotta a majd elkészült épület fotózását annak okán, hogy az első publikálási jogot, így a fotózási jogot is értékesítette egy nemzetközi szervezetnél. Ezért az előadásomhoz felhasznált fotóanyag a külsőt tekintve profi, míg a belsőben csak a művezetés során elkészült fotóinkat használhattuk. Azóta, hogy ez az előadás elhangzott az ÉTE-ben, megkaptuk az engedélyt, ezért ebben az olvasható változatban már Zsitva Tibor képeiben gyönyörködhet az olvasó.

 

1. A MŰEMLÉKVÉDELEM, A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELEM JELENTŐSÉGE HAZÁNKBAN, ILLETVE A VILÁGBAN

 

[1] A XIX. századi romantika, a nemzeti romantika terméke a műemlékvédelem is. A hazai műemléki szervezet, azaz a Műemlékek Országos Bizottmánya 1872-ben alakult meg.

[2] Az integrált európai kultúrában élő Magyarország, a honi értelmiség fontosnak tartotta jeles emlékeinek számbavételét és megőrzését. Ez a gondolat olyan erős volt, hogy a hazai műemlékvédelmi (örökségvédelmi) szervezet a mai napig él, igaz, hogy ma már túlzottan töredezett, szétaprózódott módon.

[3] A polgári gyűjtőszenvedély nemcsak a mobilizálható értékek (régészeti eredmények, képzőművészeti alkotások, sőt, néprajzi tárgyak) vonatkozásában tartotta fontosnak, hogy azok védettek legyenek és védelmi listához kötődjenek, ez az igény az épített emlékeknél is megjelent.

[4] Így a pár száz emlékes védelmi listától mára eljutottunk a jól tagolt, szakmailag igazolható, kb. 11.000 védett emlékig.

[5] Mind a világon, mind Európában, mind a bennünket is magába foglaló földközi tengeri kultúrában határokon átnyúló értékmegőrzés folyt és folyik, kiegészülve a nemzeti listákkal.

[6] Az építészeti emlékek mintegy génbankként állnak előttünk, hordozva a múlt eszmeiségét, esztétikai és mérnöki tudását. Érdemes erre építeni, a tanulságait megfontolni.

[7] Ahogy igaz az a gondolat, hogy múlt nélkül nincs jelen, azt is igaznak kell tekintsük, hogy jelen nélkül nincs jövő, és ennek a folyamatnak a megértéséhez elengedhetetlenül szükséges a rendszer megértése és tiszteletben tartása.

[8] Ezeken a védett emlékeken keresztül teremtjük meg magunk számára is múltunk megismerésének lehetőségét, egyben azt is, hogy a világ megértsen bennünket.

[9] Azt is fontos látni, hogy ezen emlékek sokasága és sokrétűsége a nemzeti jellegzetességek mellett és előtt, a tágabb körű, globális kultúra értékeit hordozzák számunkra. Büszkék lehetünk arra, hogy e nemzetközi (globalizált) világhoz tartozunk, és a honi emlékeink beleszervülnek a világ emlékeinek sorába.

 

fertőszéplaki tájházak - forrás: Komjáthy Attila
csarodai református templom - forrás: Komjáthy Attila
szabolcsi református templom - forrás: Komjáthy Attila
 

 

2. A FELADAT ÉS A TERVEZŐ EGYMÁSRA TALÁLÁSA

[1] Természetesen lehet a megbízás véletlenszerű, de azt tudni és látni kell, hogy egy-egy ilyen értékű épületet, házat a megrendelő nem találomra helyez el a piacon. Ahhoz, hogy ezt a munkát megkaphassuk, elengedhetetlenül fontos volt, hogy 1967-től 1987-ig az Országos Műemléki Felügyelőségen dolgozva bejártam a rajzolótól a műszaki titkárkodáson keresztül az összes lehetséges nomenklatúra szerinti grádicsot, azaz a rajzolói pozíció után segédtervező, tervező, majd műterem-vezető, ill. osztályvezető, azt követően pedig igazgatóhelyettes (főmérnök) lettem.

[2] E korszakban számtalan, a Klotild palotánál kisebb léptékű, de nagyon fontos műemlék helyreállításának tervezője voltam/voltunk, hiszen az 1987-es Mérték Építészeti Stúdió megalakulásánál jelen volt kedves feleségem, Komjáthy Attiláné, szül.: Kremnicsán Ilona is.

[3] Kremnicsán Ilona, aki ugyancsak húsz évet eltöltött az Országos Műemléki Felügyelőségen, dolgozott az egyetem építészettörténeti intézetében is. Mindenkor fontos és jeles társam volt feladataim megoldásánál.

[4] Magamról is meg kell említsem, hogy már az egyetem évei alatt dolgoztam az Építészettörténeti Tanszéken Zádor Mihálynak, Sódor Alajosnak, bölcs tanáraimnak.

[5] A továbbiak előtt néhány kisebb, fontos műemlék helyreállítást kell megemlítsek, amelynek tervezője voltam: Csaroda, Rudabánya, Szabolcs református templomai, Gutatöttös római katolikus temploma, Hollókő műemléki rendezésében való részvétel társtervezőként, és néhány

[6] hollókői épület helyreállítása. Ezt az időszakot több sikeres pályázat és a publikációk sokasága övezte. Itt szeretném felhívni figyelmüket a Hollókői Modulor című tanulmányomra (MÉ 1971/3. sz.) és a Felső-Tisza vidék helyreállított templomai című kiskönyvre, kiadványra. Mindkettő azt taglalja, hogy mind Hollókő falusi házai, mind Csaroda ma református temploma az aranymetszés szabályai szerint készült. Arra a kérdésre próbált e két tanulmány választ adni, hogy mitől szép számunkra egy parasztház, illetve egy XIII. századi magas kultúrájú templom.

 

rudabányai református templom - forrás. Komjáthy Attila
őriszentpéteri római katolikus templom - forrás: Komjáthy Attila
hollókői tájházak - forrás: Komjáthy Attila
 

 

A Mérték Építészeti Stúdiót 1987-ben alakítottuk építész barátaimmal és volt diákjaimmal. Az elmúlt 25 év sikerekben gazdag volt, és mára az egyik legnagyobb középület-tervező szervezet kis hazánkban. Ezelőtt négy évvel az üzletrészeinket értékesítettük, magam tanácsadóként 2011. decemberéig dolgoztam a Mértékben, és tervezőként vittem a Klotild II munkáját. Ma az I+H egyik tervezője-ügyvezetője vagyok. A Klotild II. palota generáltervezője a Mérték Stúdió volt.

[6*] És jöttek a nagy középületek.

 

Budapest, VII. kerület, Holló u. 10-14. - találkozás Román Ernővel - forrás: Komjáthy Attila
Budapest, VI. kerület, Király u. (Gozsdu udvar) - találkozás Czigler Győzővel - forrás: Komjáthy Attila
Budapest, V. kerület, Arany János u. 26. - találkozás Lauber Lászlóval és Nyíri Istvánnal - forrás: Komjáthy Attila
 
 

[7] Bp., VI. ker., Holló u. 10-14. - találkozás: Román Ernővel

[8] Bp., VI. ker., Király u., u.n. Gozsdu udvar - találkozás: Czigler Győzővel

[9] Bp., V. ker., Szabadság tér 5-6. - találkozás: Lauber Lászlóval, Nyíri Istvánnal

[10] Bp., Margit-sziget, Hajós Alfréd sportuszoda felújítása - találkozás: Hajós Alfréddal

[11] Bp., I. ker., Bem rkp. 16-19.,

[12] Corvin tér 2-5.

 

Budapest, margit-sziget, Hajós Alfréd uszoda - találkozás Hajós Alfréddal - forrás: Komjáthy Attila
Budapest, I. kerület, Bem rkp. 16-19. - forrás: Komjáthy Attila
Budapest, I. kerület, Corvin tér 2-5. - forrás: Komjáthy Attila
 

 

[13] Bp., V. ker., Széchenyi rkp. 6.,

[14] Akadémia u. 12.

[15] Bp., VI. ker., Dózsa Gy. út 84/a., volt EFEDOSZ székház felújítása, átalakítása - találkozás: Szrog Györggyel, Major Mátéval, Gádoros Lajossal, Perényi Imrével és a ma tervezőjével, Eric von Eegerat-tal, én magam társa voltam

 

Budapest, V. kerület, Széchényi rkp. 6. - forrás: Komjáthy Attila
Budapest, V. kerület, Akadémia u. 10. - forrás: Komjáthy Attila
Bp., VI. ker., Dózsa Gy. út 84/a. - forrás: Komjáthy Attila
 

 

[16] Bp., V. ker., Károlyi M. u. 12., u.n. Ybl-Palota felújítása - találkozás: Ybl Miklóssal

[17] Bp., I. ker., Kapisztrán tér 1., az I. kerület Városháza, azaz Polgármesteri Hivatala

 

Budapest, V. kerület, Károlyi M. út. 12., Ybl Palota - forrás: Komjáthy Attila
Budapest, I. kerület, Kapisztrán tér 1., I. kerület Városháza - forrás: Komjáthy Attila
 

 

Ezúton köszönöm meg munkatársaim alkotó részvételét a fenti feladatok megoldásában, akik tevékenységükkel, hozzáadott értékükkel nagy segítségemre voltak.

Így jött el a 2003-as év, azaz a Mérték Stúdió 16. éve, amikor mindezek figyelembe vételével megbízást kaptunk a Klotild Palota helyreállításának és felújításának, korszerűsítésének tervezésére. Ezen megbízáshoz kellett egyrészt a szaktudás bizonyítása, valamint annak az erőnek a megjelenítése (létszám – emberi értékek, felszereltség, vagyoni helyzet, biztosítás), amely megnyugtatta a megrendelőt.

 

3. ISMERD MEG A TÁRGY TÖRTÉNETÉT, ÉS EZZEL MEGISMERED A TÁRGYAT (AZ ELŐKÉSZÍTÉS A TERVEZÉS TALÁN LEGFONTOSABB RÉSZE, I. FÁZISA)

 

ÉPÜLETTÖRTÉNET DIÓHÉJBAN

A Hild–Ybl alapítvány által készített tudományos dokumentáció idéz a főhercegnő kérvényéből, miszerint: „Ugyanúgy szándéka Ő. Csász. és kir. Fenségének a B. jelzett telekre kérni az engedélyt, mihelyt annak átadása a székes fővárosi közmunkák tanácsa részéről megtörtént.” Az épületek jellegére vonatkozóan a következőket olvashatjuk a kérvényben: „Mindkét épület a helyi viszonyok teljes tekintetbe vételével, első rangú kivitelben, mint áruházak, díszes boltkapuzatokkal és kőhomlokzattal, jellegzetes sarok felépítményekkel terveztettek és fognak készíttetni.”

 

Klotild I. és Klotild II. korabeli képe - forrás: Komjáthy Attila
Klotild II. a Királyi Bérpalota felől
hangulatképek - forrás: Komjáthy Attila
 

 

Az építési engedély kiadása során a Középítési Magánépítési Albizottság, a Fővárosi Mérnöki Hivatal több módosítási és bizonyítási javaslattal, igénnyel élt, ezt a tervezők teljesítették, valamint a hivatal is engedett álláspontjából. Így született meg 1898-ban a Klotild I. számú épület engedélye. A Klotild II. számú épületre Korb Flóris és Giergl Kálmán 1899 januárjában kérték ki a Fővárosi Tanácstól a telek méreteit. Ezt 1899 februárjában megkapták, ugyanezen év közepén az építési engedély megszületett.

[2] Most hadd idézzek a korabeli Vasárnapi Újságból:

„Az egymásnak mindenben megfelelő két háznak magas földszintje és arra következő félemeleti része (mezzanin) teljesen vasból van, de a vasoszlopokat és a gerendákat faragott kőburkolat takarja. A felsőbb emeletek kő- és téglafalai ezeken a hatalmas vasszerkezeteken állnak.

[2*] A földszint és a félemelet helyiségeit Monier-féle falak választják el egymástól, míg utcára néző óriás ablakaik megannyi üvegfalakból állnak. A félemeleten felül még három emelet van úgy építve téglából, hogy a külső burkolat fehér faragott kőoszlopzatok közt sárga téglából készült,

[2**] ami kellemesen ható meleg szint áraszt el a hatalmas épületeken. E színhatást kedvezőleg fokozza az ablaksorok különfélesége. Mennél mélyebb belsejüek a helyiségek, annál nagyobbak az ablakok.

[2***] Az első emeleti részeket három, a második és harmadik emeletek helyiségeit kétszárnyú ablakok világitják. A homlokzatnak pedig különös díszt adnak az épület egész szélességében végig húzódó, s mesteri vasrácsozatú erkélyek.

[3] Az emeleteken felül még egy sor ú.n. padlásszoba is van, ebben a voltaképp ötödik emeletben csak műtermeknek szánt helyiségek vannak. Az első emeleti, csupa termekből álló helyiségeket legnagyobb részt különféle társulatok és egyesületek bérelték ki; így lakásokul csak a második és a harmadik emeleti helyiségek fognak szolgálni, melyek a lehető legkényelmesebb beosztásúak.

E pompás házakban nemcsak ritka szép lépcsők, hanem fölvonógépek is vannak, s úgy szólván e gépek az egyedüliek, amelyek nem a hazai ipar készítményei. A nagyszerű főlépcső a Váczi utczai oldalon van tágas csarnokkal és művészi festésű ablakokkal.”

[4] Korb Flóris és Giergl Kálmán korának nagy tudású és jól foglalkoztatott építészei voltak. Példa erre az Önök számára levetített Zeneakadémia, illetve királyi bérpalota.

[5] VÁLTOZÓ IDŐK

Még oly korban éltem, tanultam, amikor az eklektikát az építészek majd mindegyike (és tanáraim nagy része) – nem tekintették értéket teremtő építészeti stílusnak (néhány esetet kivéve).

[6] Ebben az időszakban a műemlékjegyzék majdhogynem a barokk építészetnél leállt. Ma – a történelemszemléletünk változásai miatt is –

[7] Budapestet a világ egyik legjelentősebb eklektikus városának tartjuk, tartják. A műemlékjegyzékben pedig sokasodnak az eklektikus épületek.

[8] Emlékezetem szerint az 1960-as évek végén, vagy az 1970-es évek elején vettem részt tisztelt és szeretett mesterem, Rados Jenő professzor úr akadémiai székfoglaló előadásán.

[9] Ott hallottam először a Korb–Giergl szerzőpáros nevét. E szerzőpáros munkássága volt a professzor úr akadémiai székfoglaló előadásának a tárgya.

Újabb 30 év telt el. 2003-tól foglalkozunk a Klotild II. palota tervezésével.

A fenti példák azt kívánták az Önök számára bizonyítani, hogy a változó idők, a változó szemlélet számtalan jeles műemlékkel gazdagította a remélhetőleg bizalommal teli jövőnket. Az első építési engedélytől a módosításokon keresztül az volt a koncepciónk, hogy a külsőben az eredeti összállapotra utaló világot teremtsük meg: a homlokzat felújításával, a nyílászárók cseréje során alkalmazott megoldásokkal, a földszinti és mezzanin szintek üveges üzleti nyílászáróinak a hagyományos megoldásra utaló kialakításával.

 

A HELYREÁLLÍTÁS ESZMEI ALAPVETÉSEI

[10] A műemlékek helyreállításánál több, szakszerűen járható út áll előttünk. Ezek:

• fotó, rajz, modell, meglévő dokumentáció, analógia alapján készített rekonstrukció; [11]

• a meglévő – helyi, vagy máshol található – elemek felhasználásával visszaépítés;

• a történeti állapotra utaló új megoldás;

• a mai – adott kornak megfelelő – építészeti megoldás.

[12] A későbbiekben is látni fogják, hogy a jelen műemlék helyreállításnál, illetve felújításnál, korszerűsítésnél a fenti főbb utak mindegyike megjelent. Elemeztük a feltárt és rendelkezésünkre álló rajzi anyagot, főleg a fotódokumentációkat.

[13] A földszinti és mezzanin szinti nyílászárók rekonstrukciójánál ezen anyagokat jól tudtuk hasznosítani. Mivel ikerpalotákról van szó, néhány pótlás illetve rekonstrukció, profil átvétel a szomszédos Klotild I. Palota vizsgálatával és felmérésével, illetve adaptálásával valósult meg.

 

Klotild I. pinceszint - forrás: Komjáthy Attila
Klotild I. földszint - forrás: Komjáthy Attila
Klotild I. 3. emelet - forrás: Komjáthy Attila
 

 

[14] Ugyanez érvényes a főlépcsőház megfogalmazására is, igaz, hogy ott az általunk eredetileg tervezett kő mellvédet a kivitelező a kutató javaslatának figyelembevételével, és a mi hozzájárulásunkkal kerámiára cserélte.

[15] A belsőudvarban, a kapualjban a történelmi állapotra való utalások is megjelentek a rekonstrukciós munkáknál, illetve a modern építészeti megoldások kiválasztásánál.

 

Klotild I. hosszmetszet - forrás: Komjáthy Attila
Klotild I. hosszmetszet (2) - forrás: Komjáthy Attila
Klotild I. homlokzat - forrás: Komjáthy Attila
 

 

[16] Eredetileg a mai kor építészetét, belsőépítészetét és dizájnját akartuk ütköztetni a történeti értékekkel, ez az igény gondolatainkban főleg a kereskedelmi illetve irodaterületekre vonatkozott.

[17] Ezen területek folyamatos csökkenése illetve az a koncepcióváltás, hogy Buddha-bár és hotel legyen, alapvetően megváltoztatta az általunk elképzelteket a tekintetben, hogy az „új” egy keleti eklektika lett.

 

Klotild I. homlokzat - forrás: Komjáthy Attila
Klotild I. homlokzat - forrás: Komjáthy Attila

 


4. TERVEZÉS-ELŐKÉSZÍTÉS  II. FÁZIS: A FELMÉRÉSTŐL A DIAGNOSZTIKÁIG

 

Felsorolás-szerűen szeretném bemutatni, hogy mi minden tartozik a tervezés-előkészítés II. fázisához:

• felmérés

• fotódokumentáció

• műemléki, értékvédelmi kataszter

• kiegészítő helyszíni kutatás (régészet, falkutatás)

• analógiák vizsgálata

• szerkezeti diagnosztika, azaz ellenőrzése a meglévő kő-, tégla-, fém- stb. szerkezeteknek

helyszíni és laboratóriumi vizsgálatokkal

• talajmechanika

• hidrogeológia

• talajnedvesség-vizsgálat

• faanyagvédelmi szakvélemény

• restaurátori (kő-, tégla-, fém-, fa) szakvélemények és helyreállítási javaslatok

 
tervezés-előkészítés - forrás: Komjáthy Attila
Klotild I. előcsarnok, felmérési manuálék, 2004 - forrás: Komjáthy Attila
tartószerkezeti állapotfelmérés fotói: homlokzati portál acélszerkezete - forrás: Komjáthy Attila
 
Klotild II. felmérési fotódokumentáció, 2004 - forrás: Komjáthy Attila
Klotild II. felmérési fotódokumentáció, 2004 - forrás: Komjáthy Attila
Klotild II. homlokzati állagvizsgálat, 2004 - tanulmány: Déry Attila PhD, forrás: Komjáthy Attila

 

5. A MEGRENDELŐ, A MEGRENDELŐI PROGRAM MEGÉRTÉSE, A PROGRAM ÉS AZ ADOTTSÁGOK ÜTKÖZTETÉSE, A TERVEZÉS BEINDÍTÁSA

 

[1] A 3. pontban - Ismerd meg a tárgy történetét, és ezzel megismered a tárgyat (az előkészítés a tervezés talán legfontosabb része, I. fázisa) - már említettem azokat a szempontokat, amelyeket egy műemlék-helyreállítás során a tervező építész vizsgál, elemez és alkalmaz.

A ház építészettörténetének megismerése, a helyszíni bejárások, a megrendelői igények megértése folyamatosan elemzésre késztetett bennünket. [2] Az előzőekben említett, lehetséges helyreállítási utak közül az első építési engedélyezési tervnél azt az építészeti - műemléki megoldást választottuk az épület helyreállítására, [3] hogy a külső (amelybe beleértettük a belső udvart, átjárót is) a történeti állapotnak megfelelően kerüljön helyreállításra. [4]A belsőben ugyancsak törekedtünk a történeti kép megtartására, és lehetőség szerinti visszahozására, majd ezt [5] kiegészítettük és ütköztettük a mai kor építészeti képével, mintegy high-tech megoldást alkalmazva, s így többletfeszültséget hoztunk létre az új és a történeti értékek között.

 

Buddha Bar Hotel, Klotild II. Palota belső - fotó: Zsitva Tibor
Buddha Bar Hotel, Klotild II. Palota belső - fotó: Zsitva Tibor
Buddha Bar Hotel, Klotild II. Palota belső - fotó: Zsitva Tibor
Buddha Bar Hotel, Klotild II. Palota belső - fotó: Zsitva Tibor
Buddha Bar Hotel, Klotild II. Palota belső - fotó: Zsitva Tibor
Buddha Bar Hotel, Klotild II. Palota belső - fotó: Zsitva Tibor
 

 

[6] A megrendelő kijelölt számunkra egy olasz [7] építész-belsőépítész konzulenst, Giorgio Mattioli-t (aki Franco Scarpa tanítványa volt), és ez az együttműködés a következőkben (kiviteli tervi feldolgozás, új építési engedély) enyhén romantikus irányba vitte el a helyreállítás megoldását [8].

Érdekességként megemlítem, hogy a helyreállítás ezen koncepciója a folyamatos fejlesztés és funkcióváltás során lényegében megmaradt, hiszen ma is azzal állunk szemben, hogy a külső kép, a kapualj, a belső udvar a történeti állapotnak megfelelően került helyreállításra, a belső néhány fontosabb elemét megtartottuk, illetve a [9] Klotild I. Palota analógiája alapján készült el pl. a főlépcsőház, míg a mai szállodai funkció belső képe mindenképpen ütközik azzal a történeti képpel, amit mi megőrizni kívántunk. [10] Ezzel többletfeszültség jött létre, még akkor is, ha ez az első pillanatban szokatlan volt számunkra. Ennek a kínai – vietnami – japán - indiai stb. kultúrakeveredésnek adhatnánk nyugodtan azt a nevet, hogy ez egy adott kultúrkör eklektikája, és ez az új eklektika ütközik az európai eklektikus kultúrával.

[11] Ez is egy feszültségfokozó erő. Itt jelzem, hogy a Mellow Mood Group, aki a bérlője az épületnek, egy franchise-rendszer keretében szerezte meg a Buddha Bar működtetési jogát, ami egy szigorú esztétika, anyaghasználat alapján szerveződik. A belsőépítészek - szorosan együttműködtek velünk – a párizsi DWA és REV csoportok voltak. Visszautalva a műemlék-helyreállításoknál alkalmazott gondolatra: itt találkoztam Buddhával.

 

Buddha Bar Hotel, Klotild II. Palota belső - fotó: Zsitva Tibor
Buddha Bar Hotel, Klotild II. Palota belső - fotó: Zsitva Tibor
Buddha Bar Hotel, Klotild II. Palota belső - fotó: Zsitva Tibor
 

 

Az én elképzelésem az volt, [12] hogy e kiváló neobarokk, de a szecesszió és a modernizmus néhány jegyét már magán viselő épületet úgy állítsuk helyre, [13] hogy az irodákban, a szállodai szobákban és/vagy lakásokban e kor (az ú.n. K und K-s kor) képei, tárgyai jelenjenek meg [14]. Ezt azokon a területeken is alkalmaztuk volna feszültségfokozásként – azaz a kereskedelmi területeken -, ahol a high-tech technikával kívántuk ezt az ütközést fokozni. [15] Kiemelném ebből a sorból, hogy a külső homlokzat belső oldalán az eredeti állapotnak megfelelő spalettákat, keretezéseket, faburkolatokat terveztünk, amelyek sajnos a helyreállítás során, döntően pénzügyi okok miatt jelentősen csökkentek.

 

6. ENGEDÉLYEZÉSI TERVEZÉS

 

Klotild II. pinceszint, 2005 és 2010 eng. tervek - forrás: Komjáthy Attila
Klotild II. földszint 2004 és 2010 eng. tervek - forrás: Komjáthy Attila
Klotild II. galéria szint, 2004 és 2010 eng. tervek - forrás: Komjáthy Attila

 

[1] A megrendelő által számunkra biztosított program kellően nagyvonalú volt. Lényegében a tulajdonos, Giorgio Beghelli úr, illetve magyarországi képviselője, Claudio Orsi úr azt fogalmazták meg számunkra, [2] hogy:

a történeti állapotnak megfelelően, azt kiegészítve a földszinten, [3] a mezzanin szinten és az azt követő szinten (részben a pinceszint hozzákapcsolásával) kereskedelmi funkció alakuljon [4] ki, amely inkább a nagyáruházakra jellemző igénnyel működjön, azaz jól áttekinthető legyen. Ez az ellentmondás - azt hiszem, külön nem kell kihangsúlyoznom - majdhogynem megoldhatatlan feladat volt.

[5]Az ezt követő szinten/szinteken alakuljon ki egy irodai blokk.

Lakó (apartman) funkció [6] legyen a maradék területeken. Az az igény is felmerült, hogy a Ferenciek tere felőli oldalon a tulajdonosnak, Beghelli úrnak irodája és apartmanja legyen.

 

forrás: Komjáthy Attila
forrás: Komjáthy Attila
forrás: Komjáthy Attila
forrás: Komjáthy Attila
forrás: Komjáthy Attila
forrás: Komjáthy Attila
 

 

A tervezéssel párhuzamosan [7] mindenkor folyt egy piacfeltárási munka, és ez folyamatosan alakította a lehetséges funkciókat. Emiatt többször át kellett tervezni az épületet, azaz új engedélyezési terveket kellett készíteni. [8] Ennek során megjelent a szállodai igény, csökkent a kereskedelmi funkció, kikerült belőle az iroda, de maradt Beghelli úr irodai és lakosztályi funkciója.

[9] E funkció elkülönülése érdekében be kellett helyezzünk egy liftet a Ferenciek tere felőli toronyba, amely a funkció kielégítése szempontjából jónak mondható, [10] de mégiscsak idegen elem az épület megújításában, hiszen arra mindenkor törekedtünk, hogy a történeti-építészeti rendet lehetőség szerint csak a legkisebb mértékben bontsuk meg [11].

A legutolsó, ma is érvényes [12] engedélyezési terv már döntően egy szállodáról szólt, a hozzá kötődő (kifelé és befelé szolgáló) kereskedelemmel és vendéglátással [13]. A szálloda bérlője a Mellow Mood Group, aki franchaise jelleggel a Buddha Bar és Hotel funkciót (a szálloda 102 szobás), és ahogy már jeleztem, egy keleti eklektikának megfelelő belső képet alakít ki.

 

forrás: Komjáthy Attila
forrás: Komjáthy Attila
Klotild II. Palota belső, fotó: Zsitva Tibor
 

 

 

7. KIVITELI TERVEZÉS

 

A kiviteli terveket igaz, hogy letisztított formában, de szeretném az Önök számára most szintenként, metszettel, homlokzattal ellátva bemutatni. Szintenként szeretném ismertetni a főbb funkciókat.

[1] Pinceszint

• főzőkonyha és háttérterületei

• konferencia terem, spa és fitness

• szellőző gépház, tulajdonosi borozó

Már ezen a szinten is megjelenik a sarok toronyban elhelyezett lift és lépcső, amely azt a célt szolgálja, hogy a tulajdonos lakosztálya és irodája önállóan megközelíthető legyen.

[2] Földszint

• főbejárat a Buddha-bár és étteremhez, az épület főlépcsőjével

• üzletek, reggeliző, kávézó, kapuáthajtó, szállodai előcsarnok és lobby, a szálloda főbejárata

• tulajdonosi bejárat

A földszinti alaprajzon is be tudom mutatni Önöknek, és a pinceszinten is látszódik, hogy minden korábbi, illetve jelenlegi megoldásunk követi az eredeti épületszerkezetet, a nyílászárók rendszerét, és próbálja megőrizni nem csak szerkezetében a történelmi állapotot, hanem jellegében is. Itt jelenik meg az a többlet, hogy a szállodai előcsarnok előtt egy, a belsőre is jellemző kialakítású előtető van.

[3] Galéria-szint

• a bejáratok légterei

• üzletek galériái és légterei

 

forrás: Komjáthy Attila
forrás: Komjáthy Attila
forrás: Komjáthy Attila
 

 

[4] Első emelet (mezzanin)

• üzlet, konferencia terem, Buddha-bár és étterem

• tulajdonosi iroda

• szállodai szobák

[5] Második.emelet

• szállodai szobák

• átrium

[6] Harmadik emelet

• szállodai szobák

 

forrás: Komjáthy Attila
forrás: Komjáthy Attila
forrás: Komjáthy Attila
 

 

[7] Negyedik emelet,

• szállodai szobák

• tulajdonosi lakosztály

[8] Ötödik emelet

• szállodai szobák

• tulajdonosi lakosztály

[9] Hatodik emelet

• szállodai szobák

• tulajdonosi lakosztály

• Sky-bár

Természetesen minden szinten (ezt jeleztem) található gépészet is.

[10] Tetőfelülnézet.

Csak érdekességként vetítem, hiszen ez az épület ötödik homlokzata. A tervezés során természetesen megvizsgáltuk azt is, hogy Budáról, a Gellért-hegyről bárminemű módosítás vagy átalakítás mit jelent az épület szempontjából.

 

forrás: Komjáthy Attila
forrás: Komjáthy Attila
 
forrás: Komjáthy Attila
forrás: Komjáthy Attila
 

 

[11] Ha már a tetőnél, tetőfelülnézetnél tartunk, meg kell említsem az egyik, nem jelentős, de számomra fontos hiányérzetemet. Ez az, hogy nincs kémény a házon.

Jeleznem kell, hogy a földszinten beépült egy galéria szint (lifttel, lépcsővel), a valamikori mezzanin szintből lett a mai számozás szerinti első emelet és e szint fölött négy emelet helyezkedik el és a padlástér is beépült, azaz a hatodik szint is megvalósult. [12] Inkább csak kedvességként mondom, hogy ezzel a tervezők (Girgl Kálmán és Korb Flóris) eredeti célja lényegében megvalósult, hiszen a padlásteret ők is szerették volna beépíteni. Az akkori hatósággal szemben azonban csak azt érték el, hogy műterem céljára volt a hatodik szint beépíthető.

 

forrás: Komjáthy Attila
forrás: Komjáthy Attila
forrás: Komjáthy Attila
 

 

 

8. MŰVEZETÉS

 

[1] Korb Flóris és Giergl Kálmán tervezőket saját korukban még művészeknek tekintették. Jeles és jelentős tevékenységük mellett már arra a korra is jellemző volt a munkamegosztás. Jegyezték, hogy ki a közreműködő mérnök, aki Unterauer József volt, míg a tervező művezető, az a művezető, aki a tervező érdekeit képviselte az épületen, és a tervezők jóváhagyása nélkül nem módosíthatott, Gattaringer Oszkár volt.

Érdekességként hadd említsem meg, hogy a 80-as évek végén, már mint a Mérték Építészeti Stúdió munkatársa Nyugat-Berlinben jártam egy lehetséges munka kapcsán. A tervező iroda, amelyet felkerestünk, kivitt bennünket egy általuk tervezett épületre, amelynek kivitelezése folyt éppen.

 

Buddha Bar Hotel, Klotild II. Palota belső - fotó: Zsitva Tibor
Buddha Bar Hotel, Klotild II. Palota belső - fotó: Zsitva Tibor
Buddha Bar Hotel, Klotild II. Palota belső - fotó: Zsitva Tibor
 

 

Az előcsarnokban beestünk egy kő-burkolati „versenybe”, ahol több mint tíz ajánlattevő mutatta be rajzait, anyagait. A végén az ott lévő tervező művezető döntött, hogy melyik megoldás, és melyik ajánlattevőt fogadja el. Megkérdeztem, hogy ki az, aki ezt a döntést meghozza, ők pedig jelezték, hogy a tervező művezetőjük az, aki az épülettel kapcsolatos összes versenyt lebonyolította, döntéseit meghozta a rendelkezésre álló pénzügyi keretek között. A kivitelező ennek végrehajtását kellett a lehető legjobb minőségben megvalósítsa. Ma már majd 70 éves vagyok, de várom azt a pillanatot, hogy ez kis hazánkban is így legyen.

A jelen épület tervező művezetője P. Csutorka Júlia (építészet) és Ú. Csobánki Zsuzsanna (belsőépítészet) volt. A korábbi időszakban tetőfedés, homlokzatok tekintetében B. Terbe Erzsébet volt a tervező művezető. Természetesen a kolléganők – jeles módon – részt vettek a kiviteli tervezési munkákban is.

 

Buddha Bar Hotel, Klotild II. Palota belső - fotó: Zsitva Tibor
Buddha Bar Hotel, Klotild II. Palota belső - fotó: Zsitva Tibor
Buddha Bar Hotel, Klotild II. Palota belső - fotó: Zsitva Tibor
 

 

Azt a rendet alakítottuk ki, hogy ha a terveknek megfelelően halad a munka, csak tájékoztatási kötelezettségük van a kollégáknak, míg ha módosítási igény merül fel – főleg esztétikai - akkor azt velem kell megbeszéljék a szükséges javaslatokkal együtt, és a jóváhagyásomat erre meg kell szerezzék. Ez a megoldás harmonikusan és hatékonyan működött.

Az építészeti – belsőépítészeti művezetés mellett ki kell hangsúlyoznom, hogy a folyamatosan változó, számtalan módosítási igénnyel megjelenő megrendelői akarat mellett kiváló tervezési-művezetési munkát végeztek dr. Almási József és Nemes Bálint statikusok, Pavlics Károly épületgépész, Balázs Judit elektromos tervező és még sokan mások.


9. HASZNÁLATBAVÉTEL

 

A használatbavételi eljárást a kivitelező és/vagy a beruházó szervezi meg. Jelen épületnél a Klotild II. Palotánál ez a generál-kivitelező feladata volt. A tervező így csak arra kellett figyeljen, hogy nyilatkozatát úgy adja ki, hogy az megfelel egyrészt a terveknek, az engedélyezett terveknek, másrészt a szükséges módosításoknak és/vagy az eltéréseknek. A mi esetünkben ez történt, azaz ki tudtuk adni a nyilatkozatunkat, miszerint a kivitelezés a jóváhagyott terveknek és előírásoknak megfelelően történt meg.

 

10. A HATÓSÁGGAL TÖRTÉNŐ EGYÜTTMŰKÖDÉS

 

A tervező – hogy vállalt munkáját illetően biztonságban legyen – a szakhatóságokkal időben és célszerűen kell, hogy egyeztessen. A folyamatban történő egyeztetés fő célja az, hogy koncepcionálisan rendezzék a célokat, és a hozzá köthető előírásokat. Ezt követően az egyre konkrétabbá formálódó terveket kell egyeztetni, és természetesen közvetlen vagy közvetett módon jóváhagyatni. Mi mindenkor törekedtünk a hatóságokkal, szakhatóságokkal való harmonikus együttműködésre.

A koncepció kialakítása során egyeztettünk a kerület főépítészeivel, mind az épület helyreállításában, mind a környezet alakításában nagyfokúan egyetértve. Az I. fokú hatóság az épület műemlék volta miatt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, illetve ma már Igazgatóság volt. Itt külön meg kell említenem Leposa László építész urat, barátunkat, aki nagyfokú türelemmel, hozzáértéssel, a részletek ismeretében segítette munkánkat, az épület helyreállítását, a jóváhagyó I. fokú hatósági funkciója mellett. A katasztrófavédelem, az ÁNTSZ stb. mindenkor toleránsan kezelte javaslatainkat.

Szeretnék itt egy technikai-adminisztratív módszerről szólni hozzátok. Minden egyes munkánál a tervező stáb köteles a következő rend szerint emlékeztetőket készíteni:

• megrendelői egyeztetés

• hatósági egyeztetés

• tervezők egymás közötti egyeztetése (tervezői egyeztetés)

• kivitelezői egyeztetés

Ezeket az egyeztetéseket a munka kezdetétől numerikus sorrendben kell felvenni, megírni, a partnerekkel természetesen jóváhagyatni és a jelzett határidőket és felelős kijelöléseket a következő egyeztetésen ellenőrizni. Az is szerencsés, ha ezeknek az egyeztetéseknek kijelölt, fix időpontja van, heti vagy több heti rendszerességgel, épületfajta, mód, kiterjedés szempontjai alapján.

 

11. A TERVEZÉSBEN RÉSZTVEVŐK BEMUTATÁSA

 

Bízom abban, hogy majd minden építész átérzi saját jelentőségén túl azt, hogy az építészeti tervezés és megvalósítás egy összetett csapatmunka. Ez összességében több száz, esetenként több ezer ember koordinálását, irányítását jelenti egy-egy adott cél megvalósítása érdekében.

Az elmúlt évtizedekben nem egyszer áttekintettem azt, hogy a tervezési folyamatban hány szakág, és hány szakember vesz részt. A teljesség igénye nélkül most felsorolnám a tervezési munkában résztvevő szakterületeket:

  • felmérés
  • diagnosztika
  • geodézia
  • talajmechanika

[1] tudományos dokumentáció részlet

Javaslom Önöknek, hogy az Építészfórumon megjelent ez irányú cikkemet olvassák el, amelynek a címe: „A miénk? A miénk!”. Azt taglalom, hogy ez a neves befektető, tervező és kivitelező társaság, melynek nagy része német-szláv családnevű, egy olyan alkotást hozott létre, amely a miénk, az itt élőké.

 

forrás: Komjáthy Attila
forrás: Komjáthy Attila
forrás: Komjáthy Attila
forrás: Komjáthy Attila
forrás: Komjáthy Attila
forrás: Komjáthy Attila
 
 

 

  • falkutatás

[2, Építőmesteri tevékenységek)]

  • régészet
  • építészet

[3, Tetők modellje)]

[4, Történelmi lépcsőház rekonstrukciója, metszetek)]

[5, Bejárat és előtető terve)]

[6, Szabad sajtó úti kapuzat rekonstrukciós terve)]

  • belsőépítészet

[7, Klotild II. 4. emeleti tetőbevilágító csomópontjai)]

[8, Klotild II. 4. emeleti padló- és falburkolat terve)]

[9, Előcsarnok belsőépítészeti alaprajza

[10, Előcsarnok belsőépítészeti metszete

[11, A 216-os (minta)szoba alaprajza )]

[12, A 216-os (minta)szoba )] belsőépítészeti metszetei )]

[13, Buddha Bar belsőépítészeti metszet

[14, Az étterem „A” típusú egyedi bútorterve)]

  • tartószerkezet

[15, „D” raszter belső fal átépítése, pinceszinten és földszinten)]

[16, Medence, csatlakozó vb. lemez és alátámasztó falak zsaluzási és vasalási terve)]

[17, 1. emelet feletti új vasbeton födémek alsó vasalási terve)]

  • épületgépészet

[18, Légtechnikai alaprajz, 3. emelet)]

  • erősáram

[19, Beghelli lakosztály, 4. emelet, villamos berendezés)]

[20, Épületvillamosság, fővezeték sémarajz

  • gyengeáram
  • külső közmű

[21, Külső közművek, csatornázás helyszínrajza, út, forgalomtechnika

[22, Tervezett forgalmi rend helyszínrajza)]

  • akusztika
  • tűzvédelem

[23, Tűzszakaszok, metszet)]

  • lift

[24, Felvonó elrendezési terv)]

  • konyhatechnológia

[25, Buddha-bar konyha konyhatechnológiai alaprajz)]

  • sprinkler

[26, Mintaszobai sprinkler-rendszer terve)]

  • épületszigetelés

[27, Szigetelési csomópont)]

[28, Szigetelési csomópont)]

  • környezetvédelem
  • munkavédelem
  • üvegszerkezetek

[29, Átrium feletti üvegtető kiviteli terve)]

[30, Beghelli felülvilágító kiviteli terve)]

  • uszodatechnológia
  • trafótervezés
  • restaurátori szakvélemények
  • költségvetés

 

A fenti felsorolás valószínűleg nem teljes, de így is 28 szakterületet érint.

[31] A tervezési folyamatban részt vevők létszámát is próbáltam és próbálom időnként áttekinteni, hiszen van, ahol csak egy-egy ember dolgozik az adott munkán, és van, ahol csapatok állnak az adott szakterület mögött. Így egy kisebb ellenőrzés mellett az volt megállapítható, hogy a Klotild Palota tervezésében közel 100 kolléga dolgozott közvetlenül.

Szeretném az előadás végén külön megköszönni építész tervező társaim munkáját:

B. Terbe Erzsébet

Márton Eszter

P. Csutorka Júlia

U. Csobánki Zsuzsa

Néhány szaktervezőt is kiemelnék:

Almásy József (statika)

Nemes Bálint (statika)

Pavlics Károly (gépészet)

Balázs Judith (erős áramú tervezés)

Kivitelezők:

Pillér 2000, cégvezető: Lengyel László

Magyar Építő Zrt., vezérigazgató, elnök: Tolnay Tibor

Market Zrt., elnök, vezérigazgató: Scheer Sándor, projektvezető: Keszthelyi Kristóf

 

Komjáthy Attila

vezető tervező, építész

 



Buddha-Bar Hotel Budapest- Klotild paloták északi épülete

vezető tervező: Dr. Komjáthy Attila
tervezőtársak: B. Terbe Erzsébet, Márton Eszter, P. Csutorka Júlia, Ú. Csobánki Zsuzsa
tervezés éve: 2003-2011
kivitelezés éve: 2006-2012
bruttó szintterület: 13.612 m2
generáltervező: Mérték Építészeti Stúdió Kft.
építtető/Megbízó/Fejlesztő neve: Klotild Ingatlanhasznosító Kft.
építész munkatársak: Bodola Péter Archibald, Czetl Orsolya, Csobánki Zsuzsanna, Csutorka Júlia, Dálnoky Tibor, Fülöp Orsolya, Góra Zoltán, Gulyás Róbert, Heltai Xavér, Jauch Judit, Lamm Péter, Lukács Dávid, Poldermann Ildikó, Rádai Mária, Somogyváry Attila, Vass Orsolya
projektvezetők: Dr. Komjáthy Attila, Tákos Tamás, Fábián László
belsőépítészet: Christino Benzoni, Emmanuel Biard, Mio Shibuja, Luisa Cristofani - REV-Architecture, Paris és Alix Tournant – DWA Design, Paris
konzulens tervező: Giorgio Mattioli, Benedetta Mattioli - Mattioli Associati-architettura

tartószerkezet: dr. Almási József, Nermes Bálint
épületgépészet: Pavlics Károly
épületvillamosság: Balázs Judit, Balázs Péter, Kovács Nándor
külső közmű: Hrustinszky György, Dr. Arató Lászlóné
épületszerkezetek: Horváth Sándor, Horváth László, Nyikos Lajos, Schreiber Gábor
út és forgalomtechika: Szegő János, Wettstein Miklós
akusztika: Csott Róbert
tűzvédelem: Venczel Sándor
sprinkler:  Farkas Levente
konyhatechnológia: Harangi Katalin
üvegtetők: Polgár Szilárd, Diós Zsolt
liftek: Kardos Géza, Kiss Lajos
tudományos dokumentáció: Bor Ferenc, Rozsnyay József
homlokzatkutatás: Déry Attila
kőrestaurátor: Tóth Kálmán, Asztalos György
épületfelmérés: Schlenker László
régészet: Zádor Judit
bruttó beruházási költség: 5,5 milliárd Ft
generálkivitelező: Market Építő Zrt.
tervező művezető: B. Terbe Erzsébet, befejező munkánknál: P. Csutorka Júlia, Ú. Csobánki Zsuzsa

 

 


 

vélemény írásához jelentkezzen be »