Zajlik a pécsi Ciszterci Rendi Szent Margit Óvoda korszerűsítése

Pécs jellegzetes épületegyüttese, a nagyrészt műemlék házakból álló Ciszterci Nevelési Központ a városkép egy meghatározó eleme. Ennek része a Szent Margit Óvoda, melynek felújítási és bővítési munkáira a Másfél Építész Stúdió kapta a megbízást. A projektet a tervezők írásán keresztül mutatjuk be. 

A Ciszterci rend által fenntartott, egymással szomszédos telkeken nevelési-oktatási tömb alakult ki, melyek a város történelme során építészeti értékükre való tekintettel műemléki védettséget kaptak. Az épületek rendkívül szoros városi szövetben integrálódtak, a tervezési programban meghatározott funkciók helyének megtalálása nagy kihívást jelentett az örökségvédelmi szempontok szem előtt tartása mellett. A műemléki óvoda épület és a kollégium épülete között egy zártsorúan csatlakozó, védettség nélküli melléképület (tároló épület) biztosította a lehetőséget a fejlesztésre. A telepítés vizsgálata során a teljes tömb infrastrukturális adottságainak vizsgálata mellett a városi pincerendszer organikusan szerveződő hálózatát is elemeztük. A bontásra ítélt melléképület alatt – mely az egyetlen ideális építési helyet biztosította – a pincerendszer derékszögben csatlakozó boltozatos pince terei találkoztak, ezért a mélyépítési munkák paraméterezése ennek megfelelő, kiemelt figyelmet kapott.  

A koncepció általános ismertetése

Ebben a nehezített helyzetben kellett egy funkcionálisan működő, a fő épülettel, annak közlekedő rendszerével jól együtt dolgozó, városépítészeti szempontból is méltó módon viselkedő beépítést létrehoznunk.

A bővítés lehetőséget ad arra, hogy a meglévő főépület jelenlegi zsúfolt elhelyezkedésű tereit egy kényelmesebb, az óvoda szabványokat kielégítő helyiségekké alakítsák át.

Az új hozzáépítés megtervezése során két egymással ellentétes tervezési alapelvet kellett kielégíteni. Műemlékvédelmi szempontból az új épületrész és a meglévő épület találkozása minél finomabb, minél távolságtartóbb csatlakozása a cél, ami a közlekedő rendszerek összefűzésének szempontjából hátrányt jelent. Az épület belső funkcionális térrendszerének javítása pedig a régi és az új épületek minél szorosabb összeépítését igényelné. A két szempont kibékítését egy átmeneti tér létrehozása oldotta meg, hónalj helyzetben egy olyan kétszintes – rendezvények tartására is alkalmas – nagy termet hoztunk létre, melynek a nagy felületű üvegezett homlokzatképzése vízszintes megszakítás nélkül, egyben engedi látni a műemléki épület két szintes homlokzatát.

A tervezők szükségesnek érezték ezek mellett a kétszintes térrendszer finomítását az óvodafunkcióval összefüggésben, a gyerekek igényeihez alkalmazkodóan. A túl nagy üvegfelületek és a magas kétszintes tér összefüggésében a gyerekek elveszettnek érezhetik magukat, ezért a térben futó galériát a homlokzat mentén is befordították. Ezáltal a homlokzat műemlékvédelmi szempontból még megfelelő, a tér léptékét viszont kellőképpen formálja a gyerekek igényeihez alkalmazkodóan.

A felújítás során az épület kapualjának az épület belterébe való bevonása volt a cél. Ezáltal ki tudott alakulni egy olyan belső rendszer, amelyben minden helyiség fűtött beltérben elérhető. (Korábban az épületnek lényegében nem volt beltéri fogadó tere a földszinten.)

Az épület tömegformálása esetében törekedtek a minél egyszerűbb, kompakt tömegforma elérésére. A forma íves kialakítása a meglévő épületek által meghatározott vonalak szabálytalanságának kezelése és az organikusan szerveződő föld alatti mélypince rendszer kontúrja miatt alakult ki. Az épület magasságát egyik irányból az óvoda épületén található ablakok szemöldöke, másik oldalról a csatlakozó épület ereszvonala határozza meg. Mivel az épület az utcavonalra merőleges udvari szárnynak tekinthető, nem előírás vele kapcsolatban a magastetős kialakítás, így az épületrész lapostetős, extenzív zöldtetős tömegként kerül megfogalmazásra.

Homlokzati anyaghasználat

Az új épületrész homlokzatképzésének legmeghatározóbb eleme a függönyfal. Ez a szerkezet biztosítja a meglévő épület beltérbe kerülő homlokzatrészeinek további láthatóságát. Az emeleti terek alsó egy méterét félig áteresztő fóliával látják el, hogy a gyerekek szemmagasságában a nagyobb szintkülönbség – mely ijesztő lehet számukra – ne legyen folyamatosan jelen. Ebben a zónában bizonyos kivágott formákban a fólia perforálásra kerül, hogy a gyerekek számára a kilátás igény esetén biztosított legyen, kukucskáló lyukként. Ezen kívül az apró minták segítik az épületnek az óvoda funkcióhoz való illeszkedését.

A földszinti raktárhelyiségeket határoló könnyűszerkezetes leválasztást inetarktív falként alakítják ki. Ez egy olyan felületi festést kap, amelyre krétával rajzolni lehet. Ezen felül a felületben relatív nagyobb távolságonként furatok kerülnek, lehetőséget biztosítva szezonális díszítések elhelyezésére.

A meglévő épület homlokzatát a műemléki előírásoknak megfelelően, az utcai homlokzat színével azonos homlokzati festéssel alakítottuk ki.

Szerkezeti kialakítás

Az épület monolit vasbeton vázas szerkezetű, az új épületszárny alatt húzódik a Pécsi pincerendszer egy darabja, így az épület szerkezeti kialakításához speciális mélyalapozási technikák alkalmazása szükséges. A vasbeton váz kitöltése vázkerámia szerkezettel történik, melyre THR készül.

Gépészeti rendszer

A főépület jelenleg távfűtéssel rendelkezik, az új épületrészben ezt levegő-víz rendszerű hőszivattyús technológia váltja fel, felületfűtési rendszerekkel. A régi épület fő használati tereiben gépi szellőzési rendszer nincs, mindenhol nyíló ablakok találhatók, melyek a terek szellőzését el tudják látni. Az új épület fő használati tereiben, vizes helyiségeiben és a meglévő épület mosdó helyiségeiben a természetes szellőzés a bővítéssel megszűnik, helyére gépi szellőztetési rendszer kerül.

Szerk.: Paár Eszter Szilvia