Épületek/Örökség

Csak Eger és Fehérvár vetekedett velük – Különleges kőlelet Borosjenőről

1/13

Román kori kőfaragvány Borosjenőről. Fotó: Mudrák Attila, a Teleki László Alapítvány engedélyével

Román kori kőfaragvány Borosjenőről. Fotó: Mudrák Attila, a Teleki László Alapítvány engedélyével
Román kori kőfaragvány Borosjenőről. Fotó: Mudrák Attila, a Teleki László Alapítvány engedélyével
Román kori kőfaragvány Borosjenőről. Fotó: Mudrák Attila, a Teleki László Alapítvány engedélyével
Román kori kőfaragvány Borosjenőről. Fotó: Mudrák Attila, a Teleki László Alapítvány engedélyével
Román kori kőfaragvány Borosjenőről. Fotó: Mudrák Attila, a Teleki László Alapítvány engedélyével
Román kori kőfaragvány Borosjenőről. Fotó: Mudrák Attila, a Teleki László Alapítvány engedélyével
Román kori kőfaragvány Borosjenőről. Fotó: Mudrák Attila, a Teleki László Alapítvány engedélyével
Román kori kőfaragvány Borosjenőről. Fotó: Mudrák Attila, a Teleki László Alapítvány engedélyével
A Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött „borosjenői Szirén”. Fotó: Mudrák Attila
A Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött „borosjenői Szirén”. Fotó: Mudrák Attila
A borosjenői várkastély napjainkban. Fotó: Mudrák Attila, a Teleki László Alapítvány jóvoltából
A borosjenői várkastély napjainkban. Fotó: Mudrák Attila, a Teleki László Alapítvány jóvoltából
A borosjenői várkastély napjainkban. Fotó: Mudrák Attila, a Teleki László Alapítvány jóvoltából
Román kori kőfaragvány Borosjenőről. Fotó: Mudrák Attila, a Teleki László Alapítvány engedélyével
Román kori kőfaragvány Borosjenőről. Fotó: Mudrák Attila, a Teleki László Alapítvány engedélyével
Román kori kőfaragvány Borosjenőről. Fotó: Mudrák Attila, a Teleki László Alapítvány engedélyével
Román kori kőfaragvány Borosjenőről. Fotó: Mudrák Attila, a Teleki László Alapítvány engedélyével
Román kori kőfaragvány Borosjenőről. Fotó: Mudrák Attila, a Teleki László Alapítvány engedélyével
Román kori kőfaragvány Borosjenőről. Fotó: Mudrák Attila, a Teleki László Alapítvány engedélyével
Román kori kőfaragvány Borosjenőről. Fotó: Mudrák Attila, a Teleki László Alapítvány engedélyével
Román kori kőfaragvány Borosjenőről. Fotó: Mudrák Attila, a Teleki László Alapítvány engedélyével
A Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött „borosjenői Szirén”. Fotó: Mudrák Attila
A Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött „borosjenői Szirén”. Fotó: Mudrák Attila
A borosjenői várkastély napjainkban. Fotó: Mudrák Attila, a Teleki László Alapítvány jóvoltából
A borosjenői várkastély napjainkban. Fotó: Mudrák Attila, a Teleki László Alapítvány jóvoltából
A borosjenői várkastély napjainkban. Fotó: Mudrák Attila, a Teleki László Alapítvány jóvoltából
1/13

Román kori kőfaragvány Borosjenőről. Fotó: Mudrák Attila, a Teleki László Alapítvány engedélyével

Csak Eger és Fehérvár vetekedett velük – Különleges kőlelet Borosjenőről
Épületek/Örökség

Csak Eger és Fehérvár vetekedett velük – Különleges kőlelet Borosjenőről

2019.12.11. 16:02

Cikkinfó

Szerzők:
Wekerle Szabolcs

Földrajzi hely:
Borosjenő, Románia

Építészek, alkotók:
Karl Hantelmann

Cég, szervezet:
Teleki László Alapítvány

Címkék:
örökség, Rómer Flóris-terv

Ma mutatták be Budapesten azokat a faragott kőmaradványokat, amelyeket nemrég a romániai Borosjenőn, az ottani várkastély felújításakor találtak, és amelyek az Árpád-korban kiépült, rég letűnt Maros-völgyi kolostorlánc egyik épületéből származnak. A leletanyag az utóbbi évtizedek legfontosabb és leggazdagabb román stílusú kőfaragvány-együttese a szűkebb régióban, de jelentősége messze túlmutat annak határain. 

A „borosjenői Szirén" majd másfél évszázada Budapesten van, és a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításának megbecsült darabjaként megtekinthető. A román kori faragott kő az 1870-es években került elő Borosjenő (ma Ineu) impozáns várkastélyából, és az egyetlen olyan emlékként tartják számon, amely a településhez közeli hajdani monostorból származhatott. 

A Szirén 2016-ban, majd idén ősz elején több társra lelt, felvillantva egy valaha jelentős, ám mára jórészt teljesen eltűnt épületállomány: a Maros-völgyi, sókereskedelemből meggazdagodott bencés és más monostorok alkotta, egyházi-gazdasági központokból álló lánc emlékét. 

A Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött „borosjenői Szirén”. Fotó: Mudrák Attila
10/13
A Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött „borosjenői Szirén”. Fotó: Mudrák Attila

De hol is kezdjük? Talán az 1000-es években. Szent István király uralkodása alatt Magyarország egyházi szervezetének kiépítése jórészt megtörtént, derül ki Koszta László Dél-Magyarország egyházi topográfiája a középkorban című tanulmányából. Az alföldi területek – ide tartozott a Maros völgye is – egyházigazgatásának megszervezésére azonban csak István uralkodásának végén, esetleg I. András uralkodásának idején került sor, Csanád központtal. A déli, délkeleti részek egyházmegyéinek felállítása 1009-től úgy 1050-ig jó négy évtizedet vett igénybe.

A területen a szerzetesség is megjelent, legnagyobb számban a bencések: Koszta László 160 és 180 közé becsüli kolostoraik számát a régióban. Ezek, mint a történész írja, jobbára kicsi, szegény szervezetek lehettek, közülük csak az a valamivel több fél tucat monostor emelkedett ki anyagi lehetőségeit tekintve, amely bekapcsolódott a sószállításba. Ezek elsősorban a Maros völgyében helyezkedtek el. Az erődszerűen felépített monostoroknak, írja Koszta, nagy szerep jutott, mert védelmi funkciókat is elláttak, vagyis korántsem csupán egyházi, hanem gazdasági-politikai központoknak is számítottak, ezenkívül pedig – más szállás- és vendéglátóhelyek híján – az utazókat, zarándokokat is kiszolgálták. 

Eperjes, Gyelid, Hódosmonostor, Egres, Bizere, Keznézmonostor és Szőreg: néhány a fontosabb és legkorábban említett szerzetesi filiálék közül. 

Földrajzilag igen, felekezetileg azonban nem ezek közé tartozott az Aradtól nem messze, a Fehér-Körös partján álló Borosjenő határában lévő Dénesmonostora, amelyet a Magyarországon nem túl erős ágostonos kanonokok, más néven karingesek alapítottak; nekik országosan talán tizenöt, ezen a vidéken pedig összesen három rendházuk volt (Dénesmonostora mellett Sólymoson és Derzsen).

A borosjenői várkastély napjainkban. Fotó: Mudrák Attila, a Teleki László Alapítvány jóvoltából
13/13
A borosjenői várkastély napjainkban. Fotó: Mudrák Attila, a Teleki László Alapítvány jóvoltából

Borosjenőn állt a területet birtokló Losonczi család reneszánsz várkastélya, amely az évszázadok során többször gazdát cserélt. 1566-ban török kézre került, de Báthory Zsigmond csakhamar visszaszerezte, majd az 1630-40-es években, I. Rákóczi György idején impozáns, négy sarokbástyás erődítmény épült köréje. 1658 és 1693 között újra török kézen volt, s ekkor egy mecsetet is építettek mellé, melyet az 1950-es években bontottak el. Később elvesztette katonai jelentőségét. Akkori tulajdonosa, Atzél Péter 1870 és 1872 között historizáló stílusban újjáépíttette a várromot Karl Hantelmann hamburgi építésszel, az épület ekkor nyerte a mai formáját. Atzél 1874-ben eladta a hadseregnek a várat, amely rövidesen lemondott róla, s a hatalmas épületben 1904-ben sérült gyerekek számára rendeztek be intézetet, mely 2004-ig működött.

Az 1870-es években történt újjáépítéskor találták a várfalban a szirént ábrázoló, román kori oszlopfejezetet, amelyet a közeli kolostorból származtattak, és megbecsült műkincsként Budapestre került. 

Borosjenő önkormányzata jelenleg a várkastély újjáépítésén dolgozik, amivel párhuzamosan művészettörténeti kutatások is kezdődtek. Már a 2016-os falkutatások közben kiderült, hogy az épületben építőanyagként számos, 1200 előtt készült kőfaragvány található: ekkor 9 korai faragványt váltottak ki a falakból. 2019-ben, az immár a magyar kormány által létrehozott és finanszírozott Rómer Flóris-terv keretében a Teleki László Alapítvány által végzett kutatások révén 14 kisebb-nagyobb kőelemmel bővült a leletegyüttes.

Az elsőrangú kövek közül kiemelkedik egy palmettás, valamint egy akantuszlevelekkel díszített oszlopfejezet. Most ősszel ezek mellé társult többek között egy hatszirmú virágot ábrázoló kőfaragvány, eredeti festéssel. 

Román kori kőfaragvány Borosjenőről. Fotó: Mudrák Attila, a Teleki László Alapítvány engedélyével
5/13
Román kori kőfaragvány Borosjenőről. Fotó: Mudrák Attila, a Teleki László Alapítvány engedélyével

Előkerült továbbá több összeillő párkányelem, illetve talán a kolostor egy nagyobb kapujának egy íves töredéke, s egy kisebb kapu szárának a részlete. Ezek mellett több olyan értékes faragványt azonosítottak be a szakemberek, amelyeket nem lehetett kiváltani: a főbejárattól északra egy hajdani kapu-lábazat (stukkó-rátétes farkasfog-frízzel), az eredeti nyugati kapu betömésében egy kötegpillér rétegköve, míg az északnyugati torony pincéjében két korabeli festést hordozó kőlap. Ezeken kívül számos kisebb-nagyobb középkori faragvány van a falakban a kolostorból, esetleg a mai vár korábbi, elbontott részeiből vagy a szintén csak említésből ismert borosjenői késő középkori ferences custodia épületeiből.

Amint arról a romániai és magyarországi művészettörténészek és régészek körében megegyezés él, a leletek, akárcsak a másfél száz évvel ezelőtt meglelt Szirén, a Szentháromságnak ajánlott dénesmonostorai kolostorból származnak. A 16. század elejére elnéptelenedett épület romjait a 19. század végén Rómer Flóris és Márki Sándor történészek még látták a szomszédos Bokszeg irányában és rajzi vázlatokat is készítettek róla. Kolozsvári régészek már megkezdték a kutatását, „földröntgen" segítségével be is azonosították egy ma szántóföldként hasznosított területen. A munkát tavasszal, elektromágneses módszerrel is folytatják. 

Az utóbbi években talált leletek rendkívül gazdag kolostort feltételeznek, amelyben olyan építészeti megoldásokat és díszítéseket alkalmaztak, melyek a maguk korában csak a legnagyobb egyházi központok – például Székesfehérvár és Eger – architektúráját jellemezték. 

 

Wekerle Szabolcs

A szerző újságíró, a Teleki László Alapítvány munkatársa. Az Aradi Múzeumba került faragványokat a jövőben a tervek szerint a borosjenői kastély állandó kiállításában mutatják be.
 

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk