Nézőpontok/Vélemény
Csak kérdezni szeretném, hogy jól értem-e?
2015.06.23. 11:37
A Liget Budapest tervei kapcsán írta meg Körmendy Imre Vár város városliget című véleményét, melyre most Nagy Béla reagál.
Bár naponta olvasok cikkeket az interneten, nem szoktam kommenteket írni; „de gustibus non est disputandum". Most mégis regisztráltam az Építészfórumon, kizárólag azért, hogy „Körmendy Imre: Vár - Város - Városliget" című írásának kapcsán néhány kérdéssel hozzájáruljak egy kiegyensúlyozottabb vitához. Nem szeretnék állást foglalni az írás hangulati elemeivel kapcsolatosan; aki ilyen ellentmondást nem tűrő harcossággal képviseli a véleményét, az bizonyos értelemben tiszteletet érdemel. Hozzászólásom inkább olyan kérdések gyűjteménye, amelyek a megállapítások érzelmi töltésének kisütését követően megfogalmazható tőmondatokra alapozva foglalhatók össze. Amint a szerző írja: „egy alapvető kérdés nem hagy nyugodni: amikor igenekről és nemekről, állításról és tagadásról, támogatásról és ellenzésről gondolkodunk, ezekről beszélünk, akkor vajon mire gondolunk?". Ez egy lényegi kérdés. Mit is állítunk? Miről is beszélünk?
„A város és az ország kiegyensúlyozott, harmonikus, egészséges, mértéktartó fejlesztésének akadálya tényleg a Liget Budapest Projekt?"
A szerző első megállapításának magva – hogy a Múzeumliget egész koncepciója a város és az ország kiegyensúlyozott, harmonikus, egészséges, mértéktartó fejlesztésének tagadása – bővebb szakmai kifejtés hiányában értelmezhetetlen. Szerintem a múzeumi rendszer bővítése, átalakítása, korszerűsítése kifejezetten nemzeti érdek, több szempontból is.
1. Nemzetgazdasági szempontból azért, mert minden kulturális célú fejlesztés, így a múzeumoké is, növeli az ország innovációs képességét, bővíti a turizmus kínálati oldalát és a turizmus a GDP jelentős részét költséghatékony módon adja.
2. Kulturális szempontból azért, mert a kulturális vertikumot bővíti, a műveltséget erősíti, amint azt Széchenyi István megfogalmazta: „A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma. Ezek statisztikája az ország legérdekesb – leginteressánsabb – része..." (Széchenyi István: Hitel, Pest, 18301).
3. Oktatási, nevelési szempontból azért, mert, ha minden diák évente csak egyetlen egyszer látogat el egy múzeumba, akkor ~750.000 általános iskolás, ~470.000 középiskolás és a felsőfokú oktatásban tanuló ~300.000 diák (összesen ~1.500.000 fiatal) juthat közelebb a kulturális értékek e részéhez. Ez a jelenlegi budapesti múzeumlátogatók fele, a városligeti múzeumok jelenlegi összes látogatószámának közel kétszerese!
A park újragondolása nem a „több mint kétszáz éves közpark megőrzésére"?
A nem a „több mint kétszáz éves közpark megőrzésére" megfogalmazás pontatlan, több szempontból is. Az tény, hogy a Városliget Budapest egyik legnagyobb és leglátogatottabb városi parkja. Az is tény, hogy a „Városerdő" egyike a világ első közcélú városi parkjainak, amint az is, hogy a Pest 1813-ban nemzetközi pályázatot írt ki „a város minden osztálya számára egyaránt hasznos és kellemes mulatóhely" megtervezésére. A győztes, Heinrich Christian Nebbien (1779-1841) valódi népkertet kívánt teremteni, de az is tény, ha sajnálatos is, hogy a nagyszabású tervből csak kevés valósult meg 1827-ig, amikor is a város a „projektet" hivatalosan lezárta. A park, legyen a terv alapgondolata bármilyen szép és eredeti is, csak részlegesen valósult meg; tehát egy részben megvalósult parkról beszélhetünk, melynek a valóságban csak töredéke maradt fenn napjainkig. Ugyanakkor tény az is, hogy a Városliget még ebben az állapotában is Budapest városszerkezetének egyik fontos eleme volt és maradt.
A jelenlegi Városliget azonban nem azonos a kétszáz év előtti, részlegesen megvalósult Nebbien-féle Városerdővel, amely húszévente új funkciókkal tagolódott; csak a legerőteljesebb változásokat, beavatkozásokat említve:
- a Pest-Vác vasútvonal átvágta (1846),
- az Állatkert területe tovább csökkentette (1865),
- az Országos Általános Kiállítás beépítette (1885),
- az Ezredévi Kiállítás 240 pavilonja foglalta el, tény, hogy a pavilonok többségét, néhány – bár jelentős – kivétellel később lebontották (1896),
- a Széchenyi-fürdő újabb jelentős területet vett igénybe (1909),
- a Dózsa György úti felvonulási tér tovább csökkentette a parkot (1951),
- a Kacsóh Pongrác úti csomóponthoz kapcsolódóan a Kós Károly sétány - Andrássy út vonal az M3 autópálya városi szakaszaként, tovább tagolta a területet (1983).
Ettől még, a Városliget természetesen ma is vonzó, szerethető városi közpark maradt, meghatározó és sokrétű intézményi hálóval.
A Városliget jelentős közkerti funkcióval is rendelkezik: a látogató többsége a környező VI., VII. és XIV. kerületi lakóterületekről érkezik. A Budapesti Corvinus Egyetem parkhasználati vizsgálata szerint a Városliget látogatóinak jelentős hányada a szomszédos lakóterületekről, jellemzően az Erzsébetvárosból, a Terézvárosból és Zuglóból érkezik, amint azt a Városliget Építési Szabályzat alátámasztó munkarészei is rögzíti:
„A Városliget parkhasználati felmérése c. tanulmány szerint (készítette: Budapest Corvinus Egyetem) a park terület látogatóinak 80 %‐a a környező lakóterületekről érkezik. A parkot látogatók forgalmának megoszlása a közlekedési eszköz szempontjából:
- 39% tömegközlekedés (15 % MILLFAV, 15 % trolibusz, 9 % autóbusz)
- 15% személygépkocsi,
- 6% kerékpár." 2
Ezek a lakóterületi közkertként használt területek, jellemzően az Ajtósi Dürer sor és a Dózsa György út menti területek és a kedveltebb játszóterek környezete. A hazai és a nemzetközi turizmus jellemzően a park más részeit használja, bár vannak átfedések a területhasználatban.
A „történeti értékű közpark megőrzése" meghatározás többször megjelenik a cikkben, de mit is értsünk alatta? A Városliget történeti kert, azaz „történeti értékkel bíró, önállóan, a történeti településszerkezet részeként megjelenő park".
Heinrich Nebbien részlegesen megvalósult koncepciójából csak nagyon kevés fragmentum maradt fenn a mai napig és a teljes eredeti területre kiterjedő koncepció pedig már biztosan nem állítható vissza az azóta eltelt idő során megvalósult védett épületegyüttesek miatt sem.
Ha viszont nem lehet visszaállítani az eredeti koncepciót (1816), akkor szerintem a zöldfelületek kiterjesztése mellett, egy olyan XXI. századi Városligetet célszerű kialakítani, amely megőrzi a Nebbien-i történeti park értékeit, funkcionálisan differenciált, azaz egyidejűleg megfelel a városi park rendeltetésnek, a kulturális és szabadidős funkcióknak valamint a helyi közkerti funkcióknak. Tehát nem klasszikus megőrzésről (restauráció), hanem a kétszáz éves történeti múlt megmaradt, helyreállítható elemeiből építkező, a park integritását újrateremtő park-rekonstrukcióról lehet szó, amely egy differenciált budapesti közpark gyűrű részeként is működőképes a XXI. századi Budapest lakóit és látogatóit szolgálni.
A Városliget vs. más budapesti parkok?
A Városliget fejlesztésének és más budapesti parkok megújításának szembeállítása tévedés; annál is inkább, mert a parkok adottságainak megfelelő differenciált fejlesztése inkább igényt generál, sokkal inkább erősíti az újabb parkok sajátos arculatának fejlesztését, mint sem gyengítené, de a szembeállításnak nincs semmiféle szakmai alapja. Erre utal – legalább – a Millenáris és a Kopaszi gát példája, a Hajógyári-sziget közösségi és kulturális fejlesztési koncepciójáról szóló 1604/2014.(XI.4.) Korm.határozat vagy a Népliget megújításának szándékát tükröző „Fradiváros" koncepció3.
Városszerkezeti szempontból a Városliget nem értelmezhető önmagában. A Városliget az egyik eleme lehet az eklektikus millenniumi városmag körül kialakítható parkok gyűrűjének. A parkgyűrű a Hungária körút vonala mentén alkothat funkcionálisan differenciált zöldterületi láncolatot. Minden parknak önálló arculata, más funkcionális kínálata lehetne, ami önálló identitással ruházza fel, megkülönbözteti a másiktól. Dél-Budára is átnyúlva a Kopaszi-gát kedvelt vízparti park, átkötés a XIX. és a XXI. század között, az egyetemi város és az InfoPark szomszédságában. Ha nem is közvetlenül, de közvetve a láncolat részeként kezelhető a Millenniumi Városközpontban tervezett pesti, ~5 hektáron elnyúló dunaparti sétány, a MŰPA és a Nemzeti Színház környezetével. Távlatilag akár erről a sétányról is elérhető lehet a tervezett Észak-Csepeli ~30-40 hektárnyi városi park és környezete, a Ráckevei (Soroksári) Dunaággal. A park-fűzér következő eleme a ~120 hektáros Népliget, Budapest legnagyobb közparkja, amely elsődlegesen a sporthoz köthető („Fradi-város"), de kulturális (Planetárium, Kemény Henrik Bábszínháza stb.), rekreációs, szabadidős kínálata is igen összetett lehetne. A következő elem az átalakulás előtt álló Puskás Ferenc Stadion és környezete komplex, többfunkciós megújítása, elsődlegesen a sportra alapozottan, de más rekreációs, szabadidős funkcióknak is teret engedve. A láncolat egyik legfontosabb eleme az Andrássy úti együtteshez kapcsolódó Városliget. A Liget Budapest Projekt részeként megújuló városi park funkcionális összetétele is átalakul a tervek szerint (közpark, múzeumok, egyéb kulturális és rekreációs funkciók, állatkert, Pannon-Park stb.). Újra a Dunapartra érve a vízfelület és a part zöldfelületei észak felé kiterjedhetnek akár Dagály-fürdőig is. A középkori emlékekben gazdag Margitsziget alkotja a városi parkok láncolatának újabb elemét; klasszikus park, szállodákkal, vendéglátással, sportlétesítményekkel. Az Óbudai (Hajógyári) Sziget a gyűrű következő gyöngyszeme a római kori emlékekkel (Hadrianus helytartói palota), a hajózás emlékeit őrző reformkori hajógyári műemlék-együttessel és a sokfunkciós Május 9. parkkal.
Funkcionálisan differenciált park-gyűrű alakulhatna ki a Hungária körút és a tervezett Körvasúti körút között lehatárolható jellemzően „rozsdaövezet" területén, a XIX. századi millenniumi városmag és a külső kertvárosi és lakótelepi gyűrű között, amely jelentősen növelhetné a parkok kínálatát, kiegyenlítve a szezonális terheléseket is. A két végpontja az innováció két pólusa; délen az egyetemváros, InfoPark együttese, északon a Graphisoft Park és környezete, beleértve akár a megújuló Óbudai Gázgyár területét is. A park-fűzér elemei között jelentős közterületi zöldfelület-fejlesztés biztosíthatja a valódi zöldfelületi hálózattá szervezést, ahol nincs, ott új fasorok telepítésével, ahol van, a fasorok, közterületi zöldfelületek felújításával.
„Sok meglévő értékes épület" vs. Liget Budapest Projekt?
A fővárosban fellelhető nagyszámú „meglévő értékes épület" felújítása természetes igény, de a Városliget fejlesztésével nem állítható szembe. A városszerte felújításra szoruló sok értékes épület túlnyomó többsége más rendeltetésre épült, ezért csak korlátozottan, kompromisszumokkal vagy csak nagyon költségesen feleltethető meg egy XXI. századi elvárásoknak megfelelően működő közgyűjtemény által támasztott sajátos követelményrendszernek.
A Városliget és Lechner Ödön?
A városligeti múzeumok és a felújításra szoruló Iparművészeti Múzeum szembeállításához nem kapcsolódik semmiféle szakmai argumentum. Az értékes épület rossz műszaki állapotának javítása, Lechner csodálatos múzeumának helyreállítása, értékének megfelelő fejlesztése közérdek közérdek, aminek a megvalósulására a városligeti múzeumi fejlesztés példája – a rekonstrukciók és az új építések egyaránt – inspirálóan, gyorsítólag fog hatni. Az épület méltatlan állapotának javítása is része a kulturális kínálat bővítésének4. Annál is inkább, mert az Iparművészeti Múzeum a magyar építészet kiemelkedő remeke. A gyűjtemény a nemzeti tárgykultúra számos területe nemzetközi érdeklődésre is számot tarthat (templomi berendezések, a világ második leggazdagabb oszmán-török szőnyeggyűjteménye, kerámia, üveg stb.).
A Vár „helyreállítása"?
A Vár háború utáni „helyreállítása" lényegében az OSZK megnyitásával (1985) fejeződött be és funkcióváltása viszonylag hamar napirendre került, amikor négy évvel később a Munkásmozgalmi Múzeum 1989-ben megszűnt (tereiben a Ludwig gyűjtemény volt látható 1991-2005 között). A Várban található közgyűjtemények közel sem optimális adottságok között működnek, a működtetők szerint „egyik intézmény sem tud ideálisan működni az épületben"5. Ezek a közgyűjtemények (is) csak megfelelő működési körülmények között tudnak megfelelni a XXI. század kihívásainak.
Hogy ez mennyire fontos kérdésről van szó, azt jól illusztrálják az Ipsos MORI (az egyik legnagyobb brit piackutató intézmény) majd’ másfél évtizedes kutatási eredményei. Az elemzés szerint Nagy-Britanniában a múzeumlátogatók negyede tanuló. A szülők 80%-a szerint a gyerekeik a múzeumokban nagyon fontos dolgokat tudnak meg a világról és 85%-uknak meggyőződése, hogy a múzeumlátogatás a nemzeti tanterv része kellene, hogy legyen. Tehát, a múzeumokra költött pénz jó befektetés a jövőbe, ugyanakkor a turizmus részeként jó üzlet is (National Museum Directors' Conference, 2003).
Az új múzeumok vagy múzeum rekonstrukciók gazdasági hatása is számottevő és átfogó. A Tate Modern legalább 40 milliárd forintnyi (százmillió font) gazdasági aktivitást generált és 3.000 munkahelyet teremtett. A Manchester Art Gallery megnégyszerezte az öt évvel korábbi látogatószámát és a látogatók 44%-a 25 évnél fiatalabb korosztályból került ki6. A megkérdezettek (15.000 fő) háromnegyede szerint a múzeumok vonzó, biztonságos, barátságos és kellemes helyek, ahol barátokra lehet találni, barátokkal lehet találkozni, vagyis a trendi múzeum a közösségépítés tere.
A múzeumok elképesztő kreativitást és az innovációs képességet koncentrálnak. Mint az ipar kulcsfontosságú erőforrása, jelentősen hozzájárulhatnak a technológia és a tudomány fejlődéséhez. A National Gallery és a Hewlett Packard együttműködése vagy az, hogy a Tate egy közlekedés technológiai fejlesztésben vesz részt, csak két példa. A Natural History Museum a globális orvosi és környezetvédelmi kérdések kutatásában vesz részt. A múzeum egyik részlege együttműködik a Biomedical Sciences Group-pal, amely a világ egyik vezető kutatóhelye7.
A múzeumok egyedülálló funkciót töltenek be, felbecsülhetetlen mértékben járulnak hozzá a tudományos, technológiai és művészeti vitákhoz. Például a Science Múzeum segíti az embereket, hogy levonják saját következtetéseiket olyan kérdésekben, mint MMR oltás és a géntechnológia. A múzeumok új, innovatív megoldásokat fejlesztettek ki olyan csoportok bevonására, akik egyébként nem múzeumlátogatók.
Hasonló a könyvtárak új szerepe is. Amint Beély Gábor idézi: „minél magasabb egy nép (nemzet) átlagos iskolázottsági szintje, annál gyorsabban képes reagálni a megváltozó körülményekre"8.
Az ország előbbre jutásának alapja a gazdaság és az innováció, amelyhez a kultúrán át vezet az út, tehát az „az ország gazdasági felemelkedésének" éppen a kultúra, ezen belül a múzeumok fejlesztése az egyik kulcseleme.
Egy park „nem fejlesztése" = fenntartható fejlesztés?
Az, hogy valaki nemet mond egy fejlesztésre, azzal igent mondana egy „átgondolt, fenntartható fejlesztésre" szakmai szempontból értelmezhetetlen. A Városliget fejlesztése és a fenntartható fejlesztés nem komplementerek; egy park „nem fejlesztése" nem azonos semmiféle fenntartható fejlesztéssel.
A fenntartható fejlesztés alapja a társadalom fenntartható fejlesztése. Világunkban minden erőforrás véges, kivéve az információt, a tudást. A kultúra fejlesztése a legkevésbé környezetszennyező, a legkevesebb ráfordítással bővíthető erőforrás, amint az erre alapozott turizmus is a meglévő adottságokra épülő (építhető) kulturális klaszter elemeinek gazdaságilag is hatékony újraértékesítése, exportja. A fürdőkultúrától (termálvíz), a művészeteken át (zene, tánc, képző- és iparművészet, építészet) mind a tudástranszfer elemeiként együtt hasznosíthatják azokat a kulturális értékeket, amelyekkel egy viszonylag kis nemzet, egy viszonylag szűk területen kialakult kultúra hozzájárulhat az egyetemes kultúrához. Ennél fenntarthatóbb fejlődési irány nehezen körvonalazható.
Koncentrált vs. diszperz?
Annak megítélése, hogy egyes beruházások megvalósításának mi a hatékonyabb módja – a koncentrált vagy a diszperz rendszer – külön vitát érdemelne. Az bizonyosan megállapítható, hogy néhány múzeum fenntartása, üzemeltetése, felújítása alapvetően nem függ össze a koncentráltsággal, illetve ha mégis, akkor a közös üzemeltetés bizonyosan előnyöket jelent a külön-külön kezeléshez képest (e kérdésnek (méretgazdaságosság / economy of scale) hatalmas irodalma van, az internetes kereső sok tízezer linket ajánl fel.
Attól, hogy szétszórtan valósulnak meg a múzeumok, nem lesz kiegyensúlyozottabb az ország gazdasága. Igaz, önmagában attól sem, ha az koncentráltan, azaz vannak jó példák a múzeumi negyed típusú és a szétszórtan működő városi közgyűjteményi intézményrendszerre is. Hozzátenném, hogy Budapesten jelenleg mintegy száz muzeális jellegű intézmény működik, tehát a városligeti múzeumi negyed korántsem jelent valami szélsőséges centralizációt a fővárosi múzeumi életben.
A Vár fejlesztése vs. a Vár helyreállítása?
A Szent György tér nyugati térfala valóban kialakításra vár és a terület alkalmas is az állami reprezentáció tereinek megvalósítására. A Királyi palota terei nem optimálisak sem művészeti múzeumi, sem könyvtári funkciókra9. Egy rekonstrukció során valószínűleg sokkal könnyebben alkalmassá tehetők palotamúzeumi és – ezzel együtt – reprezentatív állami funkciókra, végül is arra épültek. A Királyi palotában jól megférhetnek egymás mellett a BTM helyhez kötött terei és az állami reprezentációhoz kapcsolódó funkciók is.
A tervezési rendszer anomáliái?
A „kivéve a gyevi bírót jellegű törvényalkotásra" vonatkozó megállapítást érteni vélem, de nem lehetséges-e, hogy az anomáliák csak azt jelzik, hogy valami nincs rendben a tervezési rendszerrel? Nem lehet-e, hogy a rendszerváltás óta folyamatosan – a mindenkori kormánypártoktól függetlenül – változó tervezési rendszer nem adekvát a XXI. századi magyarországi társadalmi, gazdasági viszonyokkal? Egyáltalán a társadalmi elvárásokkal? A rendszerváltás után kialakított tervezési rendszer megújításának kérdése megérne egy külön vitát.
Vagy a Vidék vagy a múzeum?
A „vidék felemelkedési esélyére" mondott nem és a fejlesztések összekapcsolása legalább is vitatható megállapítás. Egy ország, egy régió, egy település fejlesztésének több módja is lehetséges. Egy térséget lehet koncentráltan és lehet dekoncentráltan is fejleszteni. Lehetséges a legelmaradottabb térségek hátrányainak kiegyenlítésére törekedni, de lehet a már kialakult fejlettebb térségek erősítésével a lejjebb lévőket felfelé segíteni. Lehet büntetni a kiemelkedőeket és lehet mindezeket kombinálni is, hogy csak a legkézenfekvőbb megoldásokat említsük. Ez a témakör is kötődik a rendszerváltás után kialakított tervezési rendszer kérdéséhez.
Végül…
A magam részéről teljes mértékben tiszteletben tartom a szerző véleményét, meggyőződését. Az „igenek" és a „nemek" ilyen szembeállítása azonban nem segíti sem a megértést, sem a párbeszédet. Ugyanakkor jó lenne közérthetően meghatározni azokat a szakmai szempontokat, érveket, amelyek alátámasztják a véleményt. Az érvek ütköztetése segítheti a megértést.
Nagy Béla
1 Lovász László: Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia IV. Széchenyi István emlékestjén, 2013. április 9-én, az MTA Dísztermében elhangzott előadásának mottója
2: Városliget Építési Szabályzat / 1.7.2.1. KÖZLEKEDÉS / 01_2_VIZSGALATOK_02_HELYZETERTEKELO.pdf, 81.oldal
3: http://www.nemzetisport.hu/labdarugo_nb_i/ftc-meg-ebben-a-ciklusban-megvalosulhat-a-fradi-varos-2353727
4:http://welovebudapest.com/budapest.nevezetessegei/budapest.2015.igy.valtozik.a.varos.iden#
5: http://epiteszforum.hu/valasz-egy-valaszra-a-budai-var-fejlesztesi-koncepciovazlata
6:A Manifesto for Museums / Building Outstanding Museums for the 21st Century / National Museum Directors' Conference, 2003.
7: A Manifesto for Museums / Building Outstanding Museums for the 21st Century / National Museum Directors' Conference, 2003.
8:Torsten Husén: Az oktatás világproblémái című könyvének megállapítása, Beély Gábor: A könyvtár jövője - a jövő könyvtára. Iskolakultúra, 2000, 4. szám / http://www.inco.hu/inco3/infoert/cikk1h.htm
9:http://epiteszforum.hu/valasz-egy-valaszra-a-budai-var-fejlesztesi-koncepciovazlata
10:17
Pályázatot írnak ki a Városliget közpark funkciójának erősítésére
http://hvg.hu/kultura/20150704_Palyazatot_irnak_ki_a_Varosliget_kozpark
07:49
Dr. Nagy Béla hatástanulmányának minőségét már tárgyaltam ezeken az oldalakon, ezért nem térnék vissza annak részleteire. Most azonban, Bécsben jártamban, tettem egy futó látogatást a Museumsquartier-ben - egyrészt a König Könyvesbolt miatt, másrészt, hogy megbizonyosodjam egy lappangó gyanúm igazáról. Nos, beigazolódott: hölgyeim és uraim, a Museumsquartier-ben nincs zöld felület. Illetve, pontosítok. Tegnap, 2015. június 25-én az MQ zöld felületét néhány kisméretű fa és virágcserép, valamint kétszáz, világoszöld ülőpárna jelentette.
Ez a körülmény már nem dr. Nagy Béla, hanem a KPMG hatástanulmányát minősíti. A három, általuk a Liget Budapesthez hasonlónak kezelt eset (a bécsi MQ, a berlini Kulturforum és a chicagói Millenium Park) közül az első annyiban nem vehető komolyan, mert nincs benne zöld, az utolsó azért, mert nincs benne múzeum. Akkor mit bizonyít vagy legalábbis példáz a micsoda?
Én nem állítom, csak valószínűsítem, hogy a hatástanulmány készítői nem hogy Chicago-ba nem mentek el körülnézni, de még Bécsig sem. Személyes látogatásuk alapján ugyanis, az első pillantásra is szembeszökő eltérésekre tekintettel, óvatosabban húztak volna párhuzamokat a minősítendő célprojekt és a létező "minták" között.
18:40
@Pákozdi Imre: Kedves Imre! A helyzet ennél is rosszabb! Még a Ligetbe se mentek, ki, hogy megnézzék, hova és mit is akarnak építeni. Érdemes elolvasni az előkészítő tanulmányukat! Még Zugló határait se sikerült megtalálniuk. Kár a szóért, ha róluk van szó.
19:50
Kedves Béla !Remélem még olvasod a hozzászólásokat. A felvetéseid közül kiemelnék két témakört.1. Zöldővezeti gyűrűk, szövet. A gondom az, hogy a Liget terveiben én nyomát sem látom azoknak a tervezett kapcsolódási pontoknak, amik nyitnának akár a rákosrendezői rozsdaővezet, akár a Te általad felvázolt Hungária krt-i rendszerhez (mellék megjegyzés, ez utóbbit tévedésnek tartom, vagy félreértem).2. A rozsdaővezetekről írt ÉF cikkemben (http://epiteszforum.hu/rozsdaovezet-egy-jobbegyenes-es-lagrange-kozott) már egyetértettem Veled abban, hogy esetleg egyes múzeumok "kiszervezése" külső részekbe nem jó megoldás lenne, de ez nem azt jelenti, hogy az adott anyagi keretek egy részének átcsoportosítása a kapcsolódási pontok fejlesztésére nem lenne-e hasznosabb. Ez megalapozhatná olyan rozsdaővezeti, vagy zöldővezeti területek fejlesztését, amik később hatékonyan tudnának akár múzeumi funkciót is befogadni.
Itt off.
A jelenlegi Városligeti programnak van egy erőssége, mégha nem is tetszik. A múzeumi programot vurtsli módon kezeli, ezt pedig szeretik az emberek, és másodlagos, hogy mi van kiállítva, mi van a Liget zöldjével, stb.
06:40
Kedves Béla!
Nem hiszem, hogy pont neked kellene külön magyarázni, értelmezni Körmendy Imre eléggé világos kijelentéseit. Neked, aki a Budapest 2030-ban világos elveket fektettél le a kívánatos városfejlesztéssel kapcsolatosan, megalkottad azokat a bizonyos "küllőket" az átmeneti zónában, mint kívánatos városi decentrumokat, amelyek koncentrált fejlesztésre várnak. Majd mindezektől az elvektől 180 fokban eltérve próbáltad igazolni az igazolhatatlant, a Városliget Múzeumi negyedé alakítását. Azt sem gondolom, hogy a Nebbien koncepció későbbi megerőszakolásaival kellene alátámasztani azt, hogy szabad az út az újabb szalámiszelet felé. Ha eleink nem voltak egészen következetesek, akkor nekünk is szabad? Komolyan ez az érv?
A két nagy múzeumon kívül szerintem nem igaz az az állításod sem, hogy a múzeumok elhelyezése csak korlátozottan, kompromisszumokkal és jelentős költséggekkel létesíthető már meglévő (egyébként elpusztuló) épületekben. Talán még a két nagy múzeum esetében sem igaz ez teljesen, ha a Szent György térre vagy a Kilián laktanyára gondolok. Egy ilyen városfejlesztési aktus soha nem l'art pour l'art dolog, nem tabula rasa, hanem városrehabilitációs igénnyel létrejövő, nagyon átgondolandó beavatkozás. Kötni kellene komprommiszumokat? Igen! Nincs olyan építési tevékenység, ahol ne kéne kötni. A városfejlesztés - ahogyan a politika - a kompromisszumok művészete. Ettől szép. Szoliter épületeket a nagy zöld kulisszákban bárki tud rittyenteni, ahhoz kell művészet, hogy mindez hogyan lehetséges már meglévő infrastruktúra, épületállomány felhasználásával és ezzel milyen pozitív városrehabilitációs nyereség realizálható! De ezt komolyan neked magyarázzam? Körmendy Imre ebben is teljesen világosan foglalt állást! Olyan világosan, mint a nap! A Városligetben például azzal lehetne kezdeni a kompromisszumokat, hogy egy 3%-ban beépíthető közparkban nem fejlesztünk 7-9%-os beépítést (inkább 9 mint 7, csak némi jogászkodás után ez 7-nek látszik), maximum 5%-ot, mert a túlépítés és az ezzel megjelenő terhelés szembemegy a nagyon is jelen lévő városi zöld infrastruktúra igényekkel. Pont az a jelenlegi (?) problémája a felülről vezérelt városfejlesztési beavatkozásoknak, hogy kompromisszumképtelen. Pozitív példaként hozod a Tate Modernt. Amely leánykorában T-É-G-L-A-G-Y-Á-R volt!!! Mi ez, ha nem egy nagyon is fontos kompromisszum?
Városgazdálkodási ismeretekkel, az ország teljesítőképességének tudásával (a Vár rekonstrukciós terveivel, az olimpiai őrülettel, a stadionmizériákkal és Paks 2-vel a hátunkban) te tényleg leírod azt a mondatot, hogy "Lechner csodálatos múzeumának helyreállítása, értékének megfelelő fejlesztése közérdek közérdek, aminek a megvalósulására a városligeti múzeumi fejlesztés példája – a rekonstrukciók és az új építések egyaránt – inspirálóan, gyorsítólag fog hatni."? Hát a világ pénze nem lenne elég erre. Ezzel szemben ha a Markusovszki tér, az Iparművészeti, a Klinikák környezete és a Kilián lenne a múzeumi negyed célterülete, akkor nem csak hogy inspirálódna és felgyorsulna, hanem óriási sebkötözést lehetne azon a környéken véghezvinni. Te nem tudnád ezt? Kötve hiszem.
Egy ponton említed a Budapesti Corvinus Egyetem felmérését a parkról. Sajnálatos, hogy csak közlekedési vonatkozásaira térsz ki. Talán azért, mert ebben a felmérésben az is szerepel, hogy a park látogatóinak több mint 60%-a nem a Városliget létesítményeiért, hanem kizárólag a zöldfelületek miatt látogatja a parkot. Talán ez is elfért volna ebben a kis elemzésben...
Miért kerül be kérdésként mindenhova vagylagosan, hogy a a Városliget fejlesztése vagy nem fejlesztése? Kérdezem tisztelettel egy parkot csak és kizárólag épületekkel lehetséges fejleszteni? Miért van ma a Városliget állapota leromolva? Nem azért mert nem biztosították évtizedeken keresztül a fenntartására szánt pénzt? Nem lehetne a Városligetet, mint közparkot felújítani kizárólag a közparki és közekedési funkciói XXI. századi elvekhez igazított átstruktúrálásával? Mit fog eredményezni a múzeumi fejlesztés? Nem hatványozottan fenntartásigényesebb állapotot? Hol van az pénz, amit erre a hatványozott fenntartásra szánnak? Vagyis 10 éven túl az ún. fejlesztés után nem mégnagyobb leromlottsággal kell-e majd számolnunk a fenntartás elmaradása miatt? Mi van ma a Nemzeti Múzeum kertjében? Csak nem parkoló és kirakodóvásár? Nem ugyanez lesz a Városligetből nagyban?
Felvázolsz egy városi zöld gyűrűt, amelynek része a Múzeumi negyed fejlesztés. Tényleg az a zöld gyűrű a te fejedben, hogy egy meglévő zöldfelületbe cipőkanállal múzeumi épületeket erőszakolunk, amelynek zöldfelületei kiérnek majd a frissen letarolt Dagály strandig? Az a zöld gyűrű, ahol a Biodóm építése (amelynek belső üvegházi zöld(?)felületeit igyekeznek most beszámolni a minimális zöldfelületi arányba - kivéve a gyevi bírót 2.0.) és amely elveszi a lehetőséget a XIII. kerület és a Városliget gyalogos és kerékpáros kapcsolatának megvalósítása elől? Az a zöld gyűrű, ahol a másik oldal felé a túlépített Puskás Ferenc stadion (ez a jól induló, de méretesre hízlalt kisgömböc) fog állni?, az a zöld gyűrű, amely érinti majd a Népligetből Fradi sportpályákká "nemesített" Népligetet és valahol majd elér a Ráckevei Soroksári Dunaág olimpiai falujáig???
Nem tartod-e jó nevű várostervezőként nagyon szánalmasnak, hogy több mint 100 évvel a Milleneum után fejlesztéspolitikában ez a város még mindig a Vár-Belváros-Andrássy út-Városliget tengelyen rugózik és nem képes kilépni azokba a bizonyos "küllőkbe"? (Óbuda városközpont iparzónája, Rákosrendező, Józsefvárosi Pályaudvar, Keleti pu. Nyugati pu., Ferencvárosi rendező, Déli pu., Nagyvásártelep), Nem szánalmas, hogy a város ehelyett a meglévő zöldfelületeit emészti fel soha meg nem térülő fejlesztési céljaira? Én is csak kérdezek, bocsánat ha elég direktek lettek a kérdéseim.
08:47
@bardóczi: Mostanában sokszor felteszem magamnak a kérdést, mégis kinek a földje ez, ahol élünk. Őseim apai ágon 400, anyai ágon 700 igazolt évet éltek itt, beleértve 48-as honvéd ükapáimat, talán joggal gondolhatom úgy, hogy az enyém(is), mégis, ha bármilyen ellenvetéssel, bírálattal élek a hazámat illető hülyeség ellen, azonnal a mindenkori ellenzék statáriális kivégzőfala elé állítanak, mint hazaáruló ellenséget, véleményemet kimoderálják, lesajnálják, elvetik (tisztelet a nagyon gyér kivételnek) és ezzel nem vagyok egyedül, mert a hatalomnak kell a belső ellenség képe ahhoz, hogy gátlástalanul nyomulhasson és igazolja tetteit.
Ez nem változik, lett légyen bármilyen kurzus.
Most éppen elmegyünk egyenesen Szingapúrba követendő példáért a „Város”fejlesztésének és fenntartásának helyes módjait tanulmányozandó. Íme a képlet:
„erős központi tervezés és végrehajtás működik, melynek során végtelen következetességről tettek tanúságot,álláspontjuk szerint mindennek kulcsa az erős vezetés (strong leadership, szerintük a demokrácia a gazdagok luxusa),az állam szerepét minden területen megerősítették, tulajdonban, szabályozásban, irányításban, a pénzügypolitikától a területgazdálkodásig,4. Terület felhasználás rendszere
az állami földtulajdon arányát 44 %-ról 2000-re 70%-ra növelték,az akvizíciós törvényt fogadtak el (Robin Hood), azaz bármilyen közcélra kisajátíthatnak területet,a területeket a Területrendezési Tanács (Master Plan Comittee) minősíti át, így a fejlesztési nyereség az államé.……a jó kormányzás jó embereket (népet) igényel,……….. „Az idézet nem teljes, mint ahogy a mintából is csak szemezgetünk, mert pl.
„…..fellebbezési jog persze van és kártérítés is jár,
titkos fegyverük a törvények betartása
Az átminősített területeket pályázaton meghirdetik,végül a korrupció elkerülése érdekében mindenről a Kabinet dönt, hogy ők se tévedjenek meg, és az Elnök vétót emelhet.(sic)
de tisztelik az elődöket, munkájukat tovább építik…….”
ajánlások megfogadásában már rezegne a léc
a „jó emberek” definícióját pedig ne is firtassuk
(a teljes anyag részletesen itt tanulmányozható:
http://epiteszforum.hu/uti-beszamolo-szingapur-igy-elnek-ok)
Nagyon szomorú,hogy ennek a példakövetésnek olyan emberek is,mint dr.Nagy Béla, igazolóivá válnak, akit tisztelünk tudása,munkája,korábbi harcai okán. Nem, nincsenek illúzióim, hogy mások(más politikai identitással bírók) ne ugyanitt tartanának mentalitásban, esetleg az útirány lenne más, mégis minden nap azzal kelek fel, hogy valahol már megszületett ezen a földdarabon is az a hegeli értelemben vett népszellem, amelyik egyszer képes lesz túllépni ezen a turáni(?) átkon. Amen.
11:30
@bardóczi: Tisztázni kellene a fogalmakat végre: parkfejlesztés (park felújítás, parképítés stb.) nem egyenlő ingatlanfejlesztéssel (épületek építése, magas és mélyépítés, utak, hidak stb.). Az egyikben növényekkel, zölddel foglalkozunk, a másikban betonnal - nagyon leegyszerűsítve. Abban hasonlít egymásra a két kifejezés, hogy mind a kettő tartalmazza a "fejlesztés" szót, pénzbe kerül, határidővel és költségvetéssel tervezik és kivitelezik majd pedig fenntartják, de ettől még nem ugyanarról a fogalomról van szó.
Ezt el kellene magyarázni a döntéshozóknak, a nyelv, amit ezek az emberek megértenek, a népszavazás. Az emberek érteni fogják a kérdést: zöld-e a beton? A szakembereknek is lehet, hogy el kell mondani még egyszer, aztán ha nem megy azután se, akkor le kell vonni a konzekvenciákat, és be kell vonni a tervezői jogosultságot.
Néha elég felcserélni a szavakat ahhoz, hogy feje tetejére álljon a világ.
"A hatalom szeretete nem a szeretet hatalma".
kieg.: Visszatérve a cikk első felvetésre, a parkok beépítésének kérdése nem ízlésbeli kérdés, nem stiláris probléma.
06:36
Rosszul érti, Nagy úr.
Írásának elején és végén hosszasan érvel a múzeumok fontossága mellett általában - mintha azt bárki a Liget Budapest ellenzői közül kétségbe vonta volna! Ez Nagy úr, több mint félreértése, ez félremagyarázása a szándékainknak. Miközben jó okunk van úgy gondolni, hogy éppen ez a tervezett megaprojekt vonja el a figyelmet és a pénzt a magyar múzeumok fejlesztésétől. Az Iparművészeti Múzeum, ez a csoda, évek óta lebontott lámpással, állványok között áll, rekonstrukciójáért semmi nem történik, pedig az egytizedébe se kerülne a Liget Budapest nevű környezetkárosító pénzkidobásnak. Hogy ez a program hogyan rombolja a magyar múzeumügyet, jól látható ebből, az immáron fél évvel ezelőtt megjelent cikkből is: http://epiteszforum.hu/csaknem-1-milliard-a-videki-muzeumoknak-150-milliard-a-muzeum-ligetre
20:06
@Pákozdi Imre: Nagy úr egyáltalán nem ért semmit. De nem is akarja érteni. Kár a fáradozásért :-)
18:40
Kedves Anna!
Az egyik állítás az, hogy a a II. Világháború óta a Vártól nem idegen a változás. Erre utaltam azzal, hogy a Vár "helyreállítása", az OSZK beköltözése (1985) óta, is számos funkcionális változás történt (Munkásmozgalmi Múzeum (-1989) = Ludwig gyűjtemény (1991-1995), de ide sorolható a Sándor palota is vagy a Honvédelem Főparancsnokság is).
A másik állítás az, hogy a Várban lévő intézmények nem optimális környezetben működnek ("...Egyértelműbb a funkciók helyzete technikai szempontból: egyik intézmény sem tud ideálisan működni az épületben... ...A beépített csúcstechnika ma már inkább nevezhető muzeális érdekességnek." lásd: 5. hivatkozás).
19:04
@Nagy Béla dr.: Kedves Béla, ez mind nem indokolja, hogy a kulturális FUNKCIÓN kellene változtatni. Javítani kellene a KÖRÜLMÉNYEKEN, persze. ebben Zoboki Gáborral maximálisan egyetértek.
DE ezen azt hiszem kár vitatkozni, már eldöntötték helyettünk (fölöttünk)
amivel most szembesültem a hétvégén: ennek a gyakorlati vonzatai. ez - bevallom - megdöbbentett. teljesen értelmetlennek tartom, hogy ne mondjam, őrültségnek. nem tartom magamat különösebben szűklátókörűnek, de nem érzem a hallatlan nyereséget.
a Ligetben szintén nem. Újítsák meg, legyen 21. századi park, helyes. rakjanak bele - na jó - egy múzeumot, ha annyira kell. de ez az eszement megalomán terv öt múzeummal, biodómmal és vurstlival kicsit túl van a realitás határán, hogy a 65 méter magas - szintén nagyon ronda - kupoláról a közlekedési múzeumon ne is beszéljünk. minek az oda, de őszintén? a gyerekeim fél életüket ott töltötték, az unokáimnak szertnék egy jobbat, de ehhez nem kell az a kupola. azon a pénzen egy egész szuper technikai múzeumot lehetne összehozni.
azt gondolom, hogy akik tiltakoznak, ilyesmik miatt tiltakoznak.
16:20
épp a felsoroltak miatt nem kell kivinni a kulturális funkciót a várból.
volt valaki ott múzeumok éjszakáján? nem tűnt kihaltnak.
a galéria lépcsőházában üldögélve azon tűnődtem, mi pénzbe kerül mindezt szétverni, és helyébe a születése korában is középszerű, hitelesen amúgy is rekonstruálhatatlan architektúrát visszaállítani? és főleg: mi értelme?
tényleg ennyi pénzünk van? tényleg ez a legfontosabb?
végigjártam a harmadik emeleti kiállításokat - kínai tusfesztészet, 45 utáni magyar képzőművészet. sok bunkó ember őgyelgett körülöttem, akiknek buli a múzeumok éjszakája - nekik jobban tetszene a trónterem?
vagy ha mindezt egy hipermodern múzeumkomplexumban járhatnák körbe a ligetben, és ott fikázhatnák? tényleg a sznobokra költjük az ország pénzét?
ritoók pali egymaga jobbat hozott ki a ki tudja hogy hívják műemlékfelügyelet aulájában vezsteglő építészeti hagyatékból.
nem a díszleten múlik
ugyen nem jól értem?
15:18
Valóban itt az ideje egy nagyívű zöld Budapest koncepció kidolgozásának. Egy összefüggő park-hálózat is szép gondolat lenne. Azonban nem kellene összekeverni a zöld parkok fejlesztését és az ingatlanfejlesztést. Kecskére káposztát? Ingatlanfejlesztőre bízni zöldterületet? Tarvágással elintézni beállt parkot, mikor lehetne fejleszteni elhagyott iparterületeken? A zöldterület fejlesztése nem azonos fogalom az ingatlanfejlesztéssel. Kívánatos lenne egy törvény, amely megtiltja az építést a közparkokban. Egy másik törvény pedig azt tiltaná meg, hogy kivételt lehessen adni ez alól a törvény alól. Amíg van rozsdaövezet, ne tessék a parkok "fejlesztéséről" beszélni. Úriember nem épít parkba, a többieknek pedig tilos.
